Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

O 1989. december 19., kedd fl legfelsőbb szovjet vezetés is fejet hajtott Szaharov koporsója előtt A moszkvai lakosok tíz- és tízezreinek vasárnap ké­ső éjszakáig tartó búcsúja után a Szovjet Tudományos Akadémia épületénél folyta­tódott hétfőn a 68 éves ko­rában elhunyt Andrej Sza­harov gyászszertartása. Az SZTA Szaharov-port- réval. fekete és vörös zászló­val, valamint az akadémia saját lobogójával feldíszített székházában elhelyezett, és virágokkal, koszorúkkal kö­rülvett koporsó előtt Mihail Gorbacsov, Nvikolaj Rizskov és a legfelsőbb szovjet veze­tés több más tagja hajtotta meg fejét. A szovjet vezetők személyes részvétüket is ki­fejezték az elhunyt feleségé­nek, Jelena Bonnernak, majd beírták nevüket az ez alka­lomra nyitott emlékkönyvbe. A hétfőn tovább ülésező népi küldöttek a gyászszer­tartás idejére felfüggesztet­ték II. kongresszusuk mun­káját, hogy a törvényhozók is részt vehessenek a meg­emlékezéseken. A kora délután megtartott polgári gyászszertartás hely­színén, a Luzsnyiki stadion tőszomszédságában található téren a zuhogó havas eső el­lenére sok tízezren gyűltek össze. Az alkalomra felállí­tott szónoki emelvény tövé­ben helyezték el a tudós pol­gárjogi harcos zárt koporsó­ját, hatalmas portréját és a koszorúk, virágok erdejét. Az első szónok az idős Dmitrij Lihacsov akadémi­kus volt, aki olykor elcsukló hangján az akadémia nevé­ben kért elkésett bocsánatot azért, hogy a tudományos élet központi intézménye el­fordult tőle az emberi jogo­kért vívott harcának nehéz éveiben. Lihacsov hozzátet­te. hogy természetesen ak­kor is akadtak — még ha kevesen is —, akik ki mer­tek állni Szaharov és az ál­tala képviselt ügy mellett. Ilyen volt például — emlí­tette a szónok — a néhai Keldis akadémikus. Az emelvényen egymás mellett álltak annak a régió­közi képviselőcsoportnak ve­zető személyiségei (Jelcin, Popov), amelynek egyik szervezője és társelnöke volt Szaharov is. Jevgenyij Jevtusenko a legnagyobb orosz írók, Tolsz­toj, Dosztojevszkij, Csehov B Rudé Právo békejobbot nyújt Bocsánatot kért hétfői szá­mában a Rudé Právo mind­azoktól, akiket a múltban cikkeivel megsértett, vagy akikről valótlanságot jelen­tetett meg. Az újság béke­jobbot nyújtott a lap egyko­ri munkatársainak is, akiket 1908 után távolítottak el a szerkesztőségből. A CSKP lapjának új fő- szerkesztője, Zdenek Po- rybny az újság első oldalán kért bocsánatot saját és a szerkesztőség nevében mind­azoktól, akiket a múltban a Rudé Právo cikkeivel meg­sértett, vagy akikről — mint például Václav Havelról, Alexander Dubíekről, Zde­nek Mlynárrói — valótlan­ságokat jelentetett meg. El­ismerte, hogy a Rudé Právo- ban egészen a közelmúltig olyan cikkek jelentek meg, amelyek a komoly politikai érvek helyett személyeskedő rágalmazásokat sorakoztat­tak fel azok ellen, akiknek eltért a véleményük a párt vezetésétől. Az NSZK-márkához kötik a dinár árfolyamát Ante Markovics jugoszláv mi­niszterelnök a szövetségi parla­ment hétfői ülésén ismertette kormányának a hiperinfláció megfékezésére kidolgozott cso­magtervét. Bejelentette, hogy a nemzeti valutát denominálják, árfolyamát az NSZK-márkáéhoz kapcsolják és befagyasztják. A denomináció után 10 000 je­lenlegi dinár 1 konvertibilis dinárt ér. Egy nyugatnémet márka 7, 1 USA-dollár pedig 12 konvertibilis dinárba kerül. Ez az árfolyam 1990. június 30-ig változatlan marad. A javaslat alapját az biztosít­ja, hogy az ország fizetési mér­lege igen kedvező, devizatarta­lékai elérték az 5,8 milliárd dol­lárt, vagyis két és félszer na­gyobbak, mint amennyi a kül­földi hiteltörlesztéshez és ka­matfizetéshez szükséges. Az idei külkereskedelmi mérleg várha­tóan 2 milliárd dolláros többlet­tel zárul. George Bush a kokainbárók célpontja ? A kolumbiai kokainbárók állí­tólag 30 millió dollárt hajlandók fizetni közel-keleti terroristák­nak, ha azok megölik George Bush amerikai elnököt. Emellett kolumbiai kommandókat is fel­béreltek amerikai létesítmények elleni támadásokra. Az informá­ciókat a Newsweek című ameri­kai hetilap szerezte, s követke­ző számában hozza nyilvános­ságra. A lap az amerikai külügymi­nisztérium egy meg nem neve­zett munkatársára hivatkozik, aki elmondta: bizonyos infor­mációk nyomában „komoly vizsgálatok” történtek, de ezek nem vezettek eredményre. A Fehér Ház egyik szóvivője ta­gadta, hogy tudomása lenne az elnök elleni fenyegetésről. Ezzel szemben Alfonso d’Ama- to republikánus szenátor annak a meggyőződésének adott han­got, hogy valósak a kolumbiai kokainkartell részéről érkező fenyegetések. Mindazonáltal valószínűnek mondta, hogy Bush elnök elmegy a február közepére Kolumbiába tervezett kábítószerellenes csúcstalálko­zóra. Huszonnégyek: Beruházás a közös jövőbe Végül is mit nyújt a Nyu­gat Kelet-Európának? Ezt a Magyarország és Lengyelor­szág reformjainak támoga­tásában részt vállaló 24 or­szág szerdán megtartott brüsszeli külügyminiszteri tanácskozása után sem köny- nyű pontosan kiszámolni. A politikai eltökéltség arra, hogy hozzájáruljanak a si­kerhez, sokkal egyértelműb­ben megállapítható, mintáz, hogy ki, mihez, milyen fel­tételekkel és mennyit ad. A dolgokat az bonyolítja, hogy Magyarország és Len­gyelország azonos címszó alatt szerepel mind a politi­kusok naptárában, mind a költségvetési megajánlások nagy részében — nehéz el­választani, a közös keretek­ből mi illeti meg Varsót, s mi Budapestet. Ráadásul a tervek különböző stádiu­mokban vannak, és külön­böző feltételektől függ fo­lyósításuk. Mindenesetre befejezett ténynek tekinthető, hogy jö­vőre mind a magyar, mind a lengyel áruk — néhány olyan különlegesen érzékeny kategória kivételével, mint az acélt, a textíliák, a birka­hús — akadálytalanul jut­hatnak be az Európai Kö­zösség és általában a támo­gatásban részt vevő másik tucat ország piacaira. Sőt, a legtöbbjükben vámkedvez­ményt is kapnak — beleért­ve mezőgazdasági exportunk jó részét is. Ez nagy és elvileg is fon­tos kedvezmény, amelyért eddig hiába harcolt a ma­gyar gazdasági vezetés. A további segítségnyújtás legfontosabbika az a Ma­gyarországnak ígért 1 mil­liárd ECU-s (több mint 1100 millió dolláros) kölcsön a fizetési mérleg egyensúlyá­nak megőrzésére, a struktu­rális átalakításra, amelyet az Európai Közösség nyújtana. A feltételes mód azért kerül ide, mert ez a Nemzetközi Valutaalappal való megálla­podásunktól függ — az pe­dig elsősorban attól, hogy elfogadja-e a magyar Or­szággyűlés a kormány meg­szorító költségvetését. A közösség ezenkívül új, kedvező beruházási hitelle­hetőségeket is megnyit a két országnak — három évre eddig összesen 1,2 milliárd ECU-s keretet jelentettek be. Az oktatási, környezetvédel­mi, beruházástámogatási együttműködés keretében a 24 ország együtt körülbelül egymilliárd ECU-t ajánlott meg jövőre, ez tehát nem kölcsön lenne, hanem együtt­működési segítség. Az együttműködésnek pedig olyan közösségi programok szolgáltatnak keretet, mint pl. az „Erasmus”, amelynek keretében évente 12 ezer nyugat-európai diák tanul más országok egyetemein. Mindez együtt talán nem az a nyugati Marshall-terv, amelyet itt-ott emlegetnek, de már jövőre is érezhető nagyságrendű, a magyar de­mokrácia és reform kibon­takozásához elengedhetetle­nül fontos támogatás lesz. A Nyugat jól tudja, hogy ez jövedelmező befektetés, és nemcsak azért, mert egy ré­szét mindenképpen kölcsön formájában nyújtja, tehát kamatostul visszavárja (mégha a kulcs kedvező is). Kelet-Európa átalakulása, az együttműködés általános­sá válása óriási katonai ké­szenlét terhét venné le a Nyugatról (is), és új piaco­kat — és befektetési, elő­nyös termelési lehetőségeket — nyit számára. A huszon­négyek Lengyelországon és Magyarországon kívül az akciót ki akarják terjeszteni a reformok útján meginduló NDK-ra, Csehszlovákiára, Bulgáriára és Jugoszláviára is. Tudják, hogy ha Kelet- Európa jövőjébe ruháznak be, az nekik sem rossz üz­let a jövőre nézve. Romániában a helyzet változ(óban)atlan humanizmusának továbbvi- vőjét búcsúztatta Andrej Szaharovban, s felolvasta a „Sztrájkol a szív” című ver­sét. A Szaharov halálára írt verset a közvélemény egy nappal korábban, a Pravda hasábjairól már megismer­hette. A tudós pályatársak nevé­ben Jefim Fradkin fizikus és Jurii Oszipjan. az akadémia alelnöke nemcsak Szaharov tudományos tevékenységét, hanem politikusi, közéleti harcát is méltatta. A luzshyiki polgári szer­tartás végeztével a koporsót a moszkvai Vosztrjakovszkij temetőbe vitték, ahol Andrej Szaharovot közeli barátai, rokonai körében már kisebb tömeg kísérte utolsó útjára. A temetés napján az or­szág több nagyvárosában is voltak megemlékezések. A vilniusiról egy litván kül­dött a polgári szertartáson számolt be, a Leningrádban megtartott pravoszláv isten- tiszteletről és a temetés órá­jában rendezett nagygyűlés­ről a leningrádi televízió műsora sugárzott összefog­lalót. (Folytatás az 1. oldalról) sával távirat érkezett a MÁV vezérigazgatóságához, ebben közük, hogy az illetékes ro­mán hatóságok döntése alap­ján azonnali hatállyal — to­vábbi intézkedésig — korlá­tozásokat vezetnek be a nemzetközi vasúti utasfor­galomban. A korlátozás va­lamennyi olyan egyéni és csoportos utazásra kiterjed, amely romániai célállomá­sokra irányul. Negyven kamion és ta­nácstalan gazdáik vesztegel­tek tegnap kora délután a gyulavári határállomás ma­gyar oldalán. Voltak, akik már 24 órája vártak a ro­mán hatóságok boldogító igenjére, eredménytelenül. Ladányi Zoltán főhadnagy, a határátkelőhely parancs­noka elmondta, hogy a ma­gyar oldalra délig 12 kamion jutott át, de személygépko­csi se ki, se be nem mehe­tett. A magyar területre ér­kező kamionosok megrázó- an beszéltek kinti „élmé­nyeikről”, Temesvár fegy­veres körülzárásáról, a ha­táron való hosszú várako­zási időről. A személyforgalmi sáv­ban sokáig sírdogált egy fe­ketébe öltözött néni. Még szombaton jött át Kisjenő- ről és félt, hogy nem jut­hat haza. Később egy Dá­cia futott be, utasai magyar- országi rokonlátogatást sza­kítottak félbe, hallva az oda- áti eseményeket. A kürtösi eseményekről elmondta, hogy a tanácshá­za őrzésére 40 rendőrt, és ro­mán vasutas párttagokat rendeltek ki. Erre a rendel­kezésre azért volt szükség, mert az egyik közintézmény­ben kidobáltak Ceausescu- képeket. Kürtösön délelőtt az a hír járta, hogy Temes­vár mellett — ahová Nagy­váradról hoztak katonákat — Aradot is körülvette a hadsereg. A Kürtösről (Curtici) Bé­késcsabára tegnap este be­érkező vonaton Romániában dolgozó vasutasok is utaz­tak. Egyikük arról beszélt, hogy a határon sokkal szigo­rúbbak velük szemben, mint eddig. Végigtapogatják őket, röpiratokat, újságokat- ke­resnek náluk. A vámtisztek munkáját és a hivatalokat a securitate emberei ellenőr­zik. A vasutasok eddig a szolgálati helyükön szánhat­tak ki Kürtösön a vonatból, míg most csak a központi állomáson teszik ki őket — úgymond — biztonsági okok­ból. Szolgálati telefonjaikat primitív módon lehallgatják. Níma tüntetések December 18-án, este 18 óra 30 perckor zúgtak a ha­rangok Békéscsabán, a Kossuth tér felett. A szo­bor előtt gyülekeztek az emberek, lobogott kezükben a gyertya lángja. Minden­ki szeretteire, rokonaira, a szomszéd országban szen­vedőkre, Tőkés Lászlóra és családjára gondolt. Éne­kelték a Himnuszt, hall­gatták Kányádi Sándor verseit. Pethő Attila emlé­keztetett erdélyi testvére­inkre; a magyarokra, né­metekre, románokra. „Né­hány másodpercig gondol­junk azokra, akiknek a ma este, vagy a holnap lesz az életük utolsó napja." Szólt az ének: „...ne hagyd el­veszni Erdélyt, Istenem." ,Az MDF és az Erdélyi Kör rendezvényein még so­káig a téren beszélgettek az emberek ... Gyulán a belvárosi ka­tolikus templom előtt mint­egy 300-an vettek részt a néma tüntetésen. Rövid be­szédet mondott dr. Keres- kényi Miklós, az MDF vá­rosi elnökségének tagja. Az egybegyűltek Tőkés László szabadon bocsátását köve­telték. Orosházán az MDF akti­vistái mindent elkövettek, hogy minél több ember tüntessen a tegnapi esten, így 1200-an jöttek el. Gyarmati István evangé­likus lelkész méltatta Tő­kés László emberi nagysá­gát, küldetésvállalását. öt követte Varga Zoltán, az MDF orosházi elnöke, aki hangsúlyozta, hogy Romá­nia sem maradhat ki azok­ból a változásokból, ame­lyek ma végigsöpörnek Ke- let-Európán. Az MDF aláírásgyűjtést kezdeményezett Tőkés László és a romániai ki­sebbség emberi jogainak semmibevétele ellen. Az est végén a gyertyákat a tömeg elhelyezte a Petőfi Művelődési Központ lép­csőin. Méltó befejezésként a Táncsics Gimnázium di­ákjai alkalmi koncertet rendeztek. Kamionok Gyulánál Fotó: Kovács Erzsébet Bírák eskütétele Marad Gyulán a megyei bíróság? A bírósági szervezetről szóló törvény rendelkezése alapján januárig valameny- nyi — a jövőben is e terü­leten tevékenykedni kívánó — igazságügyi dolgozónak fel kell esküdnie az októ­berben kikiáltott Magyar Köztársaságra és Alkot­mányára. Tegnap délelőtt Gyulán 14 megyei, 9 helyi és 2 munkaügyi bírósági bí­ró tette le az esküt dr. Szi­kora István kezébe, aki a múlt héten az igazságügy­miniszter jelenlétében már felesküdött. A történelem többnyire „hétköznapi ruhájában” jár közöttünk, s ezért sokszor korszakos események mel­lett is elsétálunk úgy, hogy fel sem figyelünk rá. Ez az eskütétel is fordulatértékű volt: olyan helyzetbe emelte a bírák lelkiismeretét és fel­készültségét, ahonnan már valóban módjukban állhat részrehajlás nélkül, csak az Alkotmánynak és az alkot­mányos jogszabályoknak alárendelten dönteni. Ugyan­akkor kötelességükké is te­szi ez a fogadalom azt, hogy az előbbiekkel ellenté­tes jogi normák ne szolgál­hassanak senki megítélésé­nek alapjául. k. a. j. Munkahely — átalakítás nélkül Közszájon forgó bírósági szervezeti kérdések­ről érdeklődtünk dr. Szikora Istvántól, a Bé­kés Megyei Bíróság elnökétől. — Valóban fontolgatják-e a megyei bíróság Békéscsabára telepítését? — Volt ilyen elképzelés, mivel az MSZP me­gyei célokat szolgáló békéscsabai épülete ki­sebb átalakításokkal alkalmasnak bizonyulna elhelyezésünkre, s ezzel együtt a Gyulán már tarthatatlanná vált elhelyezési gondok megol­dására. De úgy tűnik, hogy maradunk, s ma­rad a város e megyei funkciója is. Ugyanis a gyulai pártház igazságszolgáltatási célra törté­nő igénybevételével — például az ügyészség, segédhivatal átkerülésével — nemcsak jelenle­gi helyszűkénk oldódna, hanem a már biztos, illetve várható bírólétszám-növekedéseket is rendben fogadni tudnánk. Ügy gondoljuk, hogy egy irodaépület irodaként! felhasználásáról len­ne szó, ahol — a bármilyen népszerűnek tűnő oktatási és egészségügyi célú alkalmazással el­lentétben — gyakorlatilag átalakítás nélkül in­dulhatna meg az élet. — Békésnek valóban les»- újra bírósága? — A város vezetése akaratával és az igaz­ságügyminiszter egyetértésével találkozik a gondolat. A békési IViSZP-épületben remélhe­tően otthonra lel a helyi bíróság és az ügyész­ség is.

Next

/
Thumbnails
Contents