Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-02 / 286. szám
1089. december 2., szombat IRODALOM-MŰVÉSZET 'kÖRÖSTÁJ Tiepolo: Szt. Jakab legyőzi a mórokai' lembrandf: Asztalnál ülő tudós (tollrajz) E. Manet: Gitáros (rézkarc) Miklya Jenő: Újabb adatok a magyar nemzeti kincsek 1944 —1945-ös kálváriájáról A közeli múltban területünkön került elő az a jelentés, melyet Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum volt igazgatója, a magyar műkincsek második világháborús kitelepítési kormány- biztosa terjesztett a nyilas hatóságok elé. Az irat 1945. március 12-én íródott Szent- gotthárdon, mielőtt Ausztriába szállították volna a felbecsülhetetlen értékű és a nagyrészt pótolhatatlan nemzeti értékeinket. Megdöbbentő sorokat olvashatunk e jelentésben — melyet kivonatosan adunk közre —, hogy milyen veszélyeknek tették ki hazánk kincseit, amikor azokat a Dunántúlon hurcolták vonattal, teherautóval az időjárás viszontagságainak közepette. Egyáltalán a csoA Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képező, valamint a zsidó műtárgyva- gvon kormánybiztosa által zárolt alkotások menekítési ügye három szakaszra oszlik. Az első a veszprémi menekítés. 1943, április havában a Magyar Nemzeti Múzeum kincseiből 65 ládát a Magyar Nemzeti Bank által Veszprémben létesített óvóhelyre szállítottunk, ahol a Nemzeti Bank többi értékeivel együtt száraz és bombabiztos helyen tároltattak. A Szépművészeti Múzeum négy ládát szállított le, amelyben a múzeum legértékesebb anyaga foglalt helyet, olyan képek és néhány szobor, amelyek világviszonylatban a múzeum magas rangját biztosították. Mintegy 200 képzőművészeti alkotás és 460 grafikai mű foglalta el a négv ládát. 61 ládában pedig az Országos Széchenyi Könyvtár elsőrangú könyv- anyagát menekítettük, köztük az Apponyi Könyvtár kódexeit is. A menekítés második szakasza a múlt év novemberében kezdődött, amidőn Rajniss Ferenc kultuszminiszter utasítást adott Csánky Dénes főigazgató kormánybiztosnak, hogy a Múzeum további kincseit sürgősen szállíttassa el Pannonhalmára. A menekítés november 18—26. között két ízben történt a Szállítási Kormánybiztosság által rendával határos, hogy épségben átvészelték a háborút! Aki átélte és látta a háborús körülményeket, a közbiztonság labilis voltát, az valóban csak a szerencsének tudhatja be megmaradásukat. (Ezekben a szállítmányokban voltak az itt látható, világhírű festmények is.) A füzesgyarmati születésű Csánky Dénes (nem azonos a Magyar Levéltár alapítójának, Csánki Dezsőnek családjával!) a háború végeztével nem tért haza, valahol nyugaton halt meg. Az országos múzeumokból és a gazdag zsidóktól elhurcolt tárgyak viszont visszakerültek méltó helyükre és esetenként a tárlatok és kiállítások során megtekinthetők. A jelentés címe: delkezésre bocsátott teherkocsikon. A két alkalommal elszállításra került a Szép- művészeti Múzeum tulajdonát képező minden olyan képzőművészeti alkotás, amely kiváló értéket jelentett és szállításra képes volt. . . néhány igen nagyméretű . . . alkotás a helyszínen maradt, tisztán .szállítástechnikai okokból. Ugyancsak nehéz volt a helyzet a szobrászati anyag szállításánál, melyek közül a nagyméretű bronzok és márványszobrok szállítása teljesen lehetetlen volt. Amíg a veszprémi szállítás négy ládában történt, a pannonhalmi menekítésnél a ládacsomagolásra gondolni nem lehetett, miután erre sem idő, se már akkor csomagolóanyag rendelkezésre nem állt. így a ... kép- és szoboranyag csomagolás nélkül érkezett Pannonhalmára. Annak dacára, hogy a felrakodás alkalmával egy Ideig eső is esett, az anyagban jelentékenyebb sérülés nem állott elő... A múlt év november végével tehát a pannonhalmi apátság egyik nagy termében menedéket talált a veszprémi négy ládát leszámítva a Szépművészeti Múzeum európai viszonylatban is megbecsült anyagának az a legértékesebb része, amely szállításra képes volt. A zsidó műtárgyvagyon jelentékeny részben zároltatott. úgyhogy ez az anyag js igen nagy értéket jelentett mind hazai, mind nemzetközi szempontból. .. Az orosz előrenyomulás azonban veszélyes helyzetbe hozta Pannonhalmát is, mert a Mórig előrenyomult orosz ék a mintegy 30 km-re fekvő Pannonhalmát is veszélyeztette. Ugyancsak veszélyes helyzetben volt a veszprémi menekített anyag is. A Nemzeti Bank a helyzet felismerésében a veszprémi óvóhelyen felhalmozott nemzeti kincseket, köztük a Magyar Nemzeti Múzeumét is, a Sopron melletti Fertő- bozra szállíttatta 53 vagonban és az itteni állomáson fegyveres őrséggel őriztette. Tekintettel azonban a soproni repülőtámadásokra és a fertőbozi kincsek veszélyeztetettségére. Rajnis miniszter utasítást adott a veszprémi négy láda Fertőbozról történő elszállítására, éspedig a szentgotthárdi cisztercita apátság óvóhelyére. A veszprémi négy láda elszállítása kapcsán alulírott azt a gondolatot vetette fel, hogy a veszprémi anyaggal együtt vagv ez alkalommal helyes lenne a pannonhalmi anyagot is Szentgott- hárdra szállítani, és így a két szállítást összekapcsolni. A döntés ebben az értelemben történt, és 1944. karácsony napján hat teherautóval a szállítást lebonyolít- tattam. A szállítás vezetésem alatt Pannonhalmáról indult ki. ahonnan az anyagnak mintegy felét tudtuk csupán felrakni. Ezt az anyagot Sopron érintésével vittük Szentgotthárdra, azzal a három ládával együtt, amelyeket időközben, illetve az előző napon a fertőbozi állomásról a soproni bencés óvóhelyre tudtunk szállítani. A negyedik láda ez alkalommal az 53 vagonból, amelyben vegyesen voltak a ládák felrakva, nem volt feltalálható . . . Meg kell jegyeznem. hogy a Pannonhalmáról Sopronba történő szállítás alkalmával az egyik tehergépkocsi üzem- képtelenné vált. és vontató kötélre kellett vennünk. Az így mozgásképességében akadályozott tehergépkocsit egy nagy német teherkocsi az árokba lökte, és rakományából több kisebb láda összetört. elsősorban a zsidó mű- tárgyvagyonból zárolt porcelán és fayence tárgyakkal. A múzeum jelentékeny értékeinek baja nem történt Ez a szállítás erős légi veszélyek közepette 1944. december 24—26. között zajlott le. A pannonhalmi anyag jó részének Szentgotthárdra szállításával megkezdődött a műtárgy menekítés harmadik szakasza, melynek célja az volt. hogy a menekített vagyon szakszerű kezelés alá vétessék, ládákba csomagol- tassék, és ezzel kapcsolatban új leltár vétessék fel, melybe besoroztassék a zsidó tulajdonból zárolt műtárgyvagyon is ... Időközben megtörtént a pannonhalmi anyag második részének elszállítása is, amely alkalommal (a) rendkívüli hófúvások szinte lehetetlenné tették a gépkocsik mozgását. Egv tehergépkocsi. még üresen, üzem- képtelenné vált, és így az anyagot csak 10 láda híján tudtuk elszállítani. A menekített magyar állami műtárgvvagyonhoz kapcsoltuk azokat a műkincseket is. amelyeket a Nemzetvezető (Szálasi Ferenc — M. J.) utasítására február végén válogattunk ki a keszthelyi Festetics-kastély- ban. A műkincsek csekély része képzőművészeti jellegű. Öt tételben nyolc képzőművészeti alkotás választatott ki, melyhez azonban jelentékeny értékű és menv- nyiségű könyv- és oklevélanyag járult. A könyvanyag unicumokat tartalmaz, és a mi szempontunkból különös értékű Hungaricákat. Az oklevélanyag 1200—1500-ig terjedő időből elsősorban Zala és Vas megyére vonatkozó becses okirati anyagot tartalmaz. ... A Történeti Múzeum hazai szempontból felbecsülhetetlen értékű anyaga Budapesten a helyszínen maradt. Tudomásom szerint a nagy értékű ásatási anyagot, főként az arany tárgyakata múzeum területén, illetve a környékén elásták ... a magyar történelem gótikus és későbbi dokumentumai, a magyar polgárosodás és nemesi múlt ragyogó emlékei, ékszerek, egvházművészeti tárgyak, bútorok, ruhák, ötvösművek stb. stb. mind a helyszínen maradtak... a Széchényi Könyvtár történelmi és tudományos szempontból felbecsülhetetlen anyaga szintén a helyszínen maradt... rendkívüli fontosságúnak látszik a feltalálható könyv- és könyvtári anyag megmentése és biztonságba helyezése . .. Győrött mintegy 80 000 kötet zároltatott a zsidó vagyonból . . . biztonságba helyezésére esetleg gondoskodni kellene. Szentgotthárd, 1945. március 12. Dr. Csánky Dénes sk. „A hazai művészeti kincsek - menekítése” Nagy Mihály libor: A vágányok, igen A zokogó szerelvény termein a vérszínű hal árván átlebeg. Az árnyra szegző szürke hermelin sziklaszilárd verésii ereket vetít, és tűre tűzi szárnyait, a város lombjait. Ezüst szegek röpítenek. Az éj virágain derengve áttekint a kisgyerek. Liget lobog, a lángja tüzhideg. Szemek ragyognak kezed ágain. De visszatérni lélek árnya int, ha fölsikolt elektromos szived. A vágányok! A vágányok, igen. A fém-paláston vérző nap szakít sebet. Sugár robog a vaksínen, s az alkonyaihoz érint valamit. Heti mottónk: „Nehéz emberré válni. Nehéz embernek maradni. A szórakozás vágya, a nyugalomra való törekvés, a sors fájó csapásai és az önimádat kegyetlenné és rideggé tesznek bennünket.” GEORG1J TOVSZTONOGOV Goya: borsós lány
