Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

1089. december 2., szombat IRODALOM-MŰVÉSZET 'kÖRÖSTÁJ Tiepolo: Szt. Jakab legyőzi a mórokai' lembrandf: Asztalnál ülő tudós (tollrajz) E. Manet: Gitáros (rézkarc) Miklya Jenő: Újabb adatok a magyar nemzeti kincsek 1944 —1945-ös kálváriájáról A közeli múltban terüle­tünkön került elő az a je­lentés, melyet Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum volt igazgatója, a magyar műkincsek második világhá­borús kitelepítési kormány- biztosa terjesztett a nyilas hatóságok elé. Az irat 1945. március 12-én íródott Szent- gotthárdon, mielőtt Auszt­riába szállították volna a felbecsülhetetlen értékű és a nagyrészt pótolhatatlan nem­zeti értékeinket. Megdöbben­tő sorokat olvashatunk e je­lentésben — melyet kivona­tosan adunk közre —, hogy milyen veszélyeknek tették ki hazánk kincseit, amikor azokat a Dunántúlon hurcol­ták vonattal, teherautóval az időjárás viszontagságainak közepette. Egyáltalán a cso­A Magyar Nemzeti Mú­zeum tulajdonát képező, va­lamint a zsidó műtárgyva- gvon kormánybiztosa által zárolt alkotások menekítési ügye három szakaszra osz­lik. Az első a veszprémi me­nekítés. 1943, április havá­ban a Magyar Nemzeti Mú­zeum kincseiből 65 ládát a Magyar Nemzeti Bank által Veszprémben létesített óvó­helyre szállítottunk, ahol a Nemzeti Bank többi értékei­vel együtt száraz és bomba­biztos helyen tároltattak. A Szépművészeti Múzeum négy ládát szállított le, amelyben a múzeum legértékesebb anyaga foglalt helyet, olyan képek és néhány szobor, amelyek világviszonylatban a múzeum magas rangját biztosították. Mintegy 200 képzőművészeti alkotás és 460 grafikai mű foglalta el a négv ládát. 61 ládában pe­dig az Országos Széchenyi Könyvtár elsőrangú könyv- anyagát menekítettük, köz­tük az Apponyi Könyvtár kódexeit is. A menekítés második szakasza a múlt év novemberében kezdődött, amidőn Rajniss Ferenc kul­tuszminiszter utasítást adott Csánky Dénes főigazgató kormánybiztosnak, hogy a Múzeum további kincseit sürgősen szállíttassa el Pan­nonhalmára. A menekítés november 18—26. között két ízben történt a Szállítási Kormánybiztosság által ren­dával határos, hogy épség­ben átvészelték a háborút! Aki átélte és látta a hábo­rús körülményeket, a köz­biztonság labilis voltát, az valóban csak a szerencsének tudhatja be megmaradásu­kat. (Ezekben a szállítmá­nyokban voltak az itt látha­tó, világhírű festmények is.) A füzesgyarmati születésű Csánky Dénes (nem azonos a Magyar Levéltár alapító­jának, Csánki Dezsőnek csa­ládjával!) a háború végez­tével nem tért haza, vala­hol nyugaton halt meg. Az országos múzeumokból és a gazdag zsidóktól elhurcolt tárgyak viszont visszakerül­tek méltó helyükre és ese­tenként a tárlatok és kiállí­tások során megtekinthetők. A jelentés címe: delkezésre bocsátott teher­kocsikon. A két alkalommal elszállításra került a Szép- művészeti Múzeum tulajdo­nát képező minden olyan képzőművészeti alkotás, amely kiváló értéket jelen­tett és szállításra képes volt. . . néhány igen nagy­méretű . . . alkotás a hely­színen maradt, tisztán .szál­lítástechnikai okokból. Ugyancsak nehéz volt a helyzet a szobrászati anyag szállításánál, melyek közül a nagyméretű bronzok és márványszobrok szállítása teljesen lehetetlen volt. Amíg a veszprémi szállí­tás négy ládában történt, a pannonhalmi menekítésnél a ládacsomagolásra gondolni nem lehetett, miután erre sem idő, se már akkor cso­magolóanyag rendelkezésre nem állt. így a ... kép- és szoboranyag csomagolás nél­kül érkezett Pannonhalmára. Annak dacára, hogy a felra­kodás alkalmával egy Ideig eső is esett, az anyagban je­lentékenyebb sérülés nem ál­lott elő... A múlt év no­vember végével tehát a pan­nonhalmi apátság egyik nagy termében menedéket talált a veszprémi négy ládát leszá­mítva a Szépművészeti Mú­zeum európai viszonylatban is megbecsült anyagának az a legértékesebb része, amely szállításra képes volt. A zsi­dó műtárgyvagyon jelenté­keny részben zároltatott. úgyhogy ez az anyag js igen nagy értéket jelentett mind hazai, mind nemzetközi szempontból. .. Az orosz előrenyomulás azonban veszélyes helyzetbe hozta Pannonhalmát is, mert a Mórig előrenyomult orosz ék a mintegy 30 km-re fekvő Pannonhalmát is ve­szélyeztette. Ugyancsak ve­szélyes helyzetben volt a veszprémi menekített anyag is. A Nemzeti Bank a hely­zet felismerésében a veszp­rémi óvóhelyen felhalmozott nemzeti kincseket, köztük a Magyar Nemzeti Múzeumét is, a Sopron melletti Fertő- bozra szállíttatta 53 vagon­ban és az itteni állomáson fegyveres őrséggel őriztette. Tekintettel azonban a sop­roni repülőtámadásokra és a fertőbozi kincsek veszélyez­tetettségére. Rajnis minisz­ter utasítást adott a veszp­rémi négy láda Fertőbozról történő elszállítására, éspe­dig a szentgotthárdi ciszter­cita apátság óvóhelyére. A veszprémi négy láda elszál­lítása kapcsán alulírott azt a gondolatot vetette fel, hogy a veszprémi anyaggal együtt vagv ez alkalommal helyes lenne a pannonhal­mi anyagot is Szentgott- hárdra szállítani, és így a két szállítást összekapcsolni. A döntés ebben az értelem­ben történt, és 1944. kará­csony napján hat teherau­tóval a szállítást lebonyolít- tattam. A szállítás vezeté­sem alatt Pannonhalmáról indult ki. ahonnan az anyag­nak mintegy felét tudtuk csupán felrakni. Ezt az anyagot Sopron érintésével vittük Szentgotthárdra, az­zal a három ládával együtt, amelyeket időközben, illetve az előző napon a fertőbozi állomásról a soproni bencés óvóhelyre tudtunk szállítani. A negyedik láda ez alka­lommal az 53 vagonból, amelyben vegyesen voltak a ládák felrakva, nem volt feltalálható . . . Meg kell je­gyeznem. hogy a Pannon­halmáról Sopronba történő szállítás alkalmával az egyik tehergépkocsi üzem- képtelenné vált. és vontató kötélre kellett vennünk. Az így mozgásképességében aka­dályozott tehergépkocsit egy nagy német teherkocsi az árokba lökte, és rakományá­ból több kisebb láda össze­tört. elsősorban a zsidó mű- tárgyvagyonból zárolt por­celán és fayence tárgyakkal. A múzeum jelentékeny ér­tékeinek baja nem történt Ez a szállítás erős légi ve­szélyek közepette 1944. de­cember 24—26. között zajlott le. A pannonhalmi anyag jó részének Szentgotthárdra szállításával megkezdődött a műtárgy menekítés harmadik szakasza, melynek célja az volt. hogy a menekített va­gyon szakszerű kezelés alá vétessék, ládákba csomagol- tassék, és ezzel kapcsolat­ban új leltár vétessék fel, melybe besoroztassék a zsi­dó tulajdonból zárolt mű­tárgyvagyon is ... Időközben megtörtént a pannonhalmi anyag máso­dik részének elszállítása is, amely alkalommal (a) rend­kívüli hófúvások szinte le­hetetlenné tették a gépko­csik mozgását. Egv teher­gépkocsi. még üresen, üzem- képtelenné vált, és így az anyagot csak 10 láda híján tudtuk elszállítani. A menekített magyar ál­lami műtárgvvagyonhoz kapcsoltuk azokat a műkin­cseket is. amelyeket a Nem­zetvezető (Szálasi Ferenc — M. J.) utasítására február végén válogattunk ki a keszthelyi Festetics-kastély- ban. A műkincsek csekély része képzőművészeti jelle­gű. Öt tételben nyolc kép­zőművészeti alkotás válasz­tatott ki, melyhez azonban jelentékeny értékű és menv- nyiségű könyv- és oklevél­anyag járult. A könyvanyag unicumokat tartalmaz, és a mi szempontunkból különös értékű Hungaricákat. Az oklevélanyag 1200—1500-ig terjedő időből elsősorban Zala és Vas megyére vonat­kozó becses okirati anyagot tartalmaz. ... A Történeti Múzeum hazai szempontból felbe­csülhetetlen értékű anyaga Budapesten a helyszínen ma­radt. Tudomásom szerint a nagy értékű ásatási anyagot, főként az arany tárgyakata múzeum területén, illetve a környékén elásták ... a ma­gyar történelem gótikus és későbbi dokumentumai, a magyar polgárosodás és ne­mesi múlt ragyogó emlékei, ékszerek, egvházművészeti tárgyak, bútorok, ruhák, öt­vösművek stb. stb. mind a helyszínen maradtak... a Széchényi Könyvtár törté­nelmi és tudományos szem­pontból felbecsülhetetlen anyaga szintén a helyszí­nen maradt... rendkívüli fontosságúnak látszik a fel­található könyv- és könyv­tári anyag megmentése és biztonságba helyezése . .. Győrött mintegy 80 000 kö­tet zároltatott a zsidó va­gyonból . . . biztonságba he­lyezésére esetleg gondoskod­ni kellene. Szentgotthárd, 1945. már­cius 12. Dr. Csánky Dénes sk. „A hazai művészeti kincsek - menekítése” Nagy Mihály libor: A vágányok, igen A zokogó szerelvény termein a vérszínű hal árván átlebeg. Az árnyra szegző szürke hermelin sziklaszilárd verésii ereket vetít, és tűre tűzi szárnyait, a város lombjait. Ezüst szegek röpítenek. Az éj virágain derengve áttekint a kisgyerek. Liget lobog, a lángja tüzhideg. Szemek ragyognak kezed ágain. De visszatérni lélek árnya int, ha fölsikolt elektromos szived. A vágányok! A vágányok, igen. A fém-paláston vérző nap szakít sebet. Sugár robog a vaksínen, s az alkonyaihoz érint valamit. Heti mottónk: „Nehéz emberré válni. Nehéz embernek maradni. A szórakozás vágya, a nyugalomra való törekvés, a sors fájó csapásai és az önimádat kegyetlenné és rideggé tesznek bennünket.” GEORG1J TOVSZTONOGOV Goya: borsós lány

Next

/
Thumbnails
Contents