Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-16 / 298. szám
VCÖRÖSTÁJ EXKLUZÍV 1989. december 16., szombat Fórum a művelődésről Mint lapunkban hírül adtuk, november 30-án Békéscsabán, az ifjúsági házban a közművelődésről és a közoktatásról rendeztek fórumot. A rendezvényt megelőzően lapunk szerkesztőségébe, illetve a fórumnak otthont adó intézménybe több mint ötven kérdés érkezett telefonon, melyekre a mintegy száz érdeklődő előtt 24 szakember válaszolt. A pedagógus-szakszervezetek részéről dr. Szűcs Alajosné, a tanácsok részéről Szilágyi Menyhért, dr. Farnas József, Vámos László, dr. Virág László és Pántya Imréné, a művelődési bizottság részéről Mihály András, az intézmények részéről pedig dr. Kincses László, dr. Gáspár László, dr. Kereskényi Miklós, dr. Ratt- kai Imréné, dr. Ambrus Zoltán, dr. Papp István, dr. Szabó Ferenc, László István, Kruchió Gábor, Bordás Antalné, Vándor György, dr. Jároli József, dr. Keczer András, dr. Krupa András, Dankó Pál, Tarné Stuber Éva és Bfreczki András. Mivel helyünk korlátozott, a teljesség igénye nélkül megpróbálunk a legfontosabb kérdésekre választ adni. Lássuk, mire jutottunk a fórumon, melyet a Békés Megyei Tanács művelődési, ifjúsági és sportosztálya rendezett. Kezdjük a költségvetési reformmal kapcsolatos kérdésekkel ! Többeket az érdekelt, menynyiben segíti a közművelődést és a hátrányos helyzetben levő települések és intézményeik esélyegyenlőségének megvalósítását a tervezett reform. A válasz röviden így szólt: „az új finanszírozási rendszerben a bevételi oldalnak (a forrásoknak) szánják a meghatározó szerepet. Így, a költségvetési kiadások mértéke a bevételek adta lehetőségek függvényévé válik. Az új rendszerben a tanácsok saját bevételeik mellett megkapják a helyben keletkezett SZJA-t, az állami támogatás pedig normatív módon kerül a tanácsokhoz. rányosan érinti, mivel a új rendszerrel kapcsolatban készített modellszámítási tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Békés megyét a bevezetendő rendszer sajnos hátrányosan érinti, mivel az SZJA elmarad az országos átlagtól, ráadásul a megyében jelentős arányú földadó kerül központosításra. Az elmondottak alapján a kérdésekre (mind a közművelődésre, mind a differenciált képességfejlesztő csoportokra vonatkozóan) a válasz csak az lehet, hogy helyi döntés függvénye lesz: mit finanszíroznak jobban, s mit kevésbé az adott összegből. Amennyiben a település ta- nácstestülete (mérlegelve a bevételi oldalt) úgy dönt, hogy a rangsorolt feladatok közül éppen a kérdezett célokra fordít többet — az lehetővé válik. Az egyébként jogos igények kielégítése a fentiekben vázölt bevételek függvénye. Végül, e témában a tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője megjegyezte: a reformmal kapcsolatban végleges döntés még nincs, arról az Ország- gyűlés dönt, a megyében pedig az 1990. évi lehetőségek ismeretében a tanácsi testület elé kerül a megyei költségvetés, első olvasatban ez év december 21-én, véglegesen pedig jövő év elején. Tény, hogy az egyébként jogos igények messze meghaladják a lehetőségeket! Ugyancsak a megyei tanács pénzügyi osztályának szakértőjéhez intézte kérdését a békési művelődési központ gazdasági vezetője. J elezte, hogy június óta nem kaptak támogatást. Országosan nincs finanszírozás? — kérdezte. A válasz így szólt: a békési művelődési ház a helyi tanács önálló intézménye, tehát a közvetlen finanszírozást onnan kapja. A megyei tanács pénzügyi osztálya Békés tanácsát finanszírozza, állami támogatásból. Sajnos, ez évben a költségvetési finanszírozási rendszer kedvezőtlenül alakult, így a megyei tanács állami támogatása is késik.- Egyeztetés alapján várható, hogy december közepén átutalják az ez évre járót, melyet a megyei tanács továbbít a helyi tanácsok részére. Még mindig a támogatásoknál maradva: a csanád- apácai tanács elnöke a községi általános iskola bővítésével kapcsolatosan tett fel kérdést. Erre, pályázat útján, öt évre tízmillió forint céltámogatást kaptak a megyei tanácstól. Három évig semmit, majd 1985-ben hárommillió forintot. A többit — 7 milliót — 1990-re ígérték. Számíthatnak-e erre az összegre? — kérdezte a tanácselnök. A választ egy mondatban összegezhetjük: elképzelhető, az Országgyűléstől és a megyei tanácstól függ a döntés. Többeket érdekelt, hogy az új önkormányzati törvényben milyen feladatot szánnak a helyi és a megyei szakmai irányításnak. A válasz röviden így szólt: az új önkormányzati törvény az irányítás több formáját is el tudja képzelni. Egy biztos: o valós önkormányzathoz elengedhetetlen a jogi garancia és az anyagi alap. Hogy lesz-e megyei önkormányzat, ez még ' nyitott kérdés. Ha igen, akkor lesz tulajdona is, mely rendelkezési jogot jelent. Fontos a szakmai felügyelet kérdése, ám, hogy helyileg megfelelő színvonalú lesz-e ez a felügyelet, erre is a gyakorlat ad választ. Az új önkormányzati törvény már volt a Minisztertanács előtt. A társadalmi viták még hátravannak. A legfőbb cél, hogy a lehetőségek szerint a helyi önkormányzati jogok és a szakmai érdekek ne szenvedjenek csorbát. A kétszintű irányításban a városi művelődési szakigazgatásról és a társulásban lévő települések együttműködéséről kérdezték olvasóink az illetékeseket. A békéscsabai és a mezőkovácsházi tapasztalatok kedvezőek. A megyeszékhelyen együttműködési megállapodást dolgoztak ki a volt városkörnyéki községek közül azokkal, akik igényelték a szakmai segítséget. Mezőkovácsházán az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban az információk áramoltatásában, a központi akarat továbbadásában, valamint a jogszabályok tengerében történő eligazodásban segítenek elsősorban az önkéntes alapon létrejött társulások. Az egyes közművelődési intézményekhez is érkeztek kérdések. Lássunk néhány ilyet is! Szó volt például a színház jövő évi állami támogatásáról. „Ha tényleg csökken az a pénz — idézzük szó szerint a kérdést —, melyet a Jókai Színház kap, hogyan lehet azt a színvonalat tartani, amihez az igényesebb látogatók hozzászoktak?” A választ egy szóval így összegezhetnénk: sehogy. De legalább a szóval ne fukarkodjunk! Az elképzelés az, hogy normatív támogatásként, nézőnként 160 forintot juttatnak a színházat támogató tanácsnak, mely annyit ad ebből a színháznak, amennyit helyesnek tart. Mindez forintban megfogalmazva annyit jelent, hogy a jelenlegi 24 millió helyett 10 millió forint áll a színház rendelkezésére. Mit tehetnek ilyen helyzetben? A kiadásokból amit lehet — már nemigen lehet — lefaragnak. És tiltakoznak. Fő érvük: a magyar kultúra nem lehet önkormányzati kérdés ! A moziüzemi vállalathoz két kérdés érkezett. Az elsőre — vetíthető-e vendéglátóegységben a saját maguk által felvett és saját kazettán lévő videofilm? — nemmel válaszolt a vállalat igazgatója. A kistelepüléseken megszüntetett vetítőhe- lyekröl elmondta: a vállalat kénytelen az elért gazdasági eredményt alapul venni. A mozik megszüntetése a végső eszköz. Természetesen, ha van vállalkozó, aki a veszteséget finanszírozza ... Folytassuk a közművelődési intézmények sorát a könyvtárakkal. A megyei könyvtár igazgatójához Dobozról intéztek kérdést: „Terveznek-e új szolgáltatásokat a jövőben?” Mint megtudtuk, ebben az átmeneti, zavaros időszakban nem gondolnak ilyesmire. Igyekszenek a mostaniakat változatlan színvonallal megtartani. A vidéki könyvtárak módszertani gondozásáról a jövőben sem mondanak le. S ha már a megyei köz- művelődési, közgyűjteményi intézményeknél tartunk . . . „Milyen tervei vannak a művelődési osztálynak ezekkel az intézményekkel?” Mint az osztály munkatársa elmondta: most, hogy a megyei tanács léte is bizonytalan, mindez kérdéses. Az osztály elképzelése szerint a megyei intézmények eddigi módszertani funkcióit fenn kell tartani. A könyvtárnak, a múzeumi szervezetnek és a művelődési központnak megyei irányítás alatt kellene maradni, ezt indokolják gyűjteményi, szakmai, területi, szervezői feladataik. A levéltárat állami fenntartás alá lehet helyezni, bár ez anyagilag — fejlesztés tekintetében — hátrányos lenne a levéltárnak. Az általános művelődési központokról manapság dicsérő és elmarasztaló vélemények egyaránt elhangzanak. „Hogyan látják e struktúra további sorsát — így szólt a következő kérdés — azok, akiknek a településén ÁMK működik?” A Csorvá- si Nagyközségi Tanács elnöke helyi tapasztalatairól beszélt. Mint elmondta, Csor- váson 1971 óta működik általános művelődési központ,. nájuk bevált ez a módszer. A résztvevők figyelmét felhívták arra is, hogy az ösz- szevont művelődési intézményekről a művelődési miniszter 30 1989. (XI. 19.) MM-rendelete megjelent a Magyar Közlönyben, amely hatálytalanította a 119/1981. (MK 13.) MM-rendeletet. Ez a rendelkezés 1989. december 1-jével lépett életbe. Napjaink sorsdöntő kérdése : oktatásügyünk helyzetének alakulása. Nem véletlen, ha e témakörben is jócskán érkeztek kérdések. Mikorra várható — érdeklődött egy olvasónk — a nyolcosztályos gimnázium létrehozása? A kérdésre a művelődési osztály munkatársa elmondta, hogy előreláthatóan a kilencvenes években. Kísérletek jelenleg is folynak. Természetesen felmerült a nyelvoktatás helyzete is. A megyei tanács szakértője az állapotokat így jellemezte: „Az óhaj megelőzte a lehetőségeket.” Egyébként 280- an fáradoznak az angol, a német, ^illetve a francia nyelv elsajátításán. Felvetődött általában a pedagógusellátottság kérdése. Mint megtudtuk, az általános iskolákban tanítók 3,5 százaléka képesítés nélküli. A fórumon szó volt a Romániából megyénkbe áttelepült több mint harminc pedagógusról. Többségük magyar anyanyelvű, •így beilleszkedésük nem jelentett gondot. Többen az oktatásügy megújulásával foglalkoztak kérdéseikben. A sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szak- középiskola, valamint a Gyulai 3. Sz. Általános Iskola igazgatója készséggel számolt be a fórum résztvevőinek a náluk lezajlott változásokról, s arról, hogyan fogadták iskolán belül és kívül megújulási szándékaikat. Természetesen a diákság aktív tevékenysége nélkül az eredményes oktatás elképzelhetetlen. Hogy a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban milyen az ifjúság aktivitása, s hogy működik-e náluk diákönkormányzat, e kérdésekre a legilletékesebb, az igazgató válaszolt. Elmondta: az erőre kapás állapotában van az EDE (Erkel Diákegyesület). Támaszkodni nem hogy lehet, de kell is ezekre a diákönkormányzatokra — mondta —, hisz’ aktív önkormányzat nélkül nincs hatékonyan működő iskola. A szakképzéssel kapcso- - latosan is több kérdés érkezett, melyekre egyrészt az intézményigazgatók, másrészt a művelődési osztály munkatársai válaszoltak. „Mi képzést tudunk ígérni, de állást nem” — így fogalmazott az Alfredo Lima Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazga tója, majd hozzátette: a vállalatok egy része lemondott a szakmunkásképzésről. Más iskolákban is gond, hogy nem tudnak elhelyezkedni a végzett fiatalok. A jövőben többek között a területi beiskolázás szorgalmazásával, a vállalatok és iskolák kapcsolatrendszerének fokozásával, a tantervi anyag korszerűsítésével, illetve az iskolatanácsok segítségével kell a gondokon enyhíteni. Ha oktatás: akkor pedagógusbér-emelés ! Mert e téma napjainkban — jogosan — mindig felmerül, ha oktatásügyünk helyzetéről esik szó. Most is feltették e kérdést, s azt: mit vállal fel a pedagógusszakszervezet a tagok érdek- képviseletében? Mint megtudtuk, legutóbbi kongresz- szusán a pedagógus-szakszervezet támogatja, hogy 1990-ben a pedagógusok átlagbére érje el az anyagi ágazatban (ipar, mezőgazdaság, hírközlés, stb.) foglalkoztatott szellemi dolgozók bérét. Emellett vállalta, hogy az évi automatizmus érje el minden esztendőben a nép- gazdasági átlagot. Elkezdődött egy béralku a Minisztertanács és a szakszervezet között. A lemaradást elismerik és három év alatt hozzák be a hátrányt. S hogy mi történik — ha az Országgyűlés jóváhagyja — 1990-ben? Nos, akkor a bérautomatizmus 16 százalékos lesz, a központi bérintézkedésekre pedig négymilljá’rd forintot biztosítanak (a felsőoktatással együtt). Mindez messze elmarad a szak- szervezet követelésétől! Még egy égető kérdés volt, melyet megyénk több nevelőotthonából is feltettek a gyermekvédelmi intézmények problémáiról. Előzményeiről ennyit: átszervezés folytán a gyermek- és ifjúságvédelem a Művelődési Minisztériumtól átkerült a Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz. Ez utóbbi elkészítette feladat- és hatáskörét, mely szerint a megyei tanács úgy döntött, hogy január 1-jétől a nevelőotthonok átkerülnek a tanács egészségügyi osztályának hatáskörébe. Az érintettek az átszervezéssel nem értenek egyet. A nevelőotthonok petíciót küldtek a művelődési miniszternek, illetve a megyei tanács elnökének, mivel — úgy vélik — munkájuk pedagógiai feladat. Kérdésük. melyet a fórumra eljuttattak: „Milyen reményt lát a pedagógus-szakszervezet a nevelőotthonokból elküldött kérelem megoldására?” összesen 480 emberről van szó — mondta a pedagógus-szakszervezet képviselője —, ezért ki kellett volna kérni véleményünket a tanács e döntése előtt. Hogy a petíció hatására mi várható? Erről a fórumot követően a tanács illetékes osztályán érdeklődtünk, ahol elmondták: a petíció ügyében a tanácsülés dönt, minden bizonnyal úgy, hogy a nevelőotthonokat nem szakítják ki a nevelés-oktatás intézményhálózatának rendszeréből. Lassan a kérdések végére érünk, már csak a Pedagógiai Intézethez címzett témák vannak hátra. Lássuk hát azokat! A nemzeti tanterv és az új iskolarendszer sokakat érdekelt. Megtudtuk, hogy az oktatás korszerűsítésén a minisztérium és különböző műhelyek dolgoznak. Átdolgozott oktatási törvény várható. A nemzeti alaptanterv koncepciója kezd kialakulni. Ez egy olyan a Iapkövetelmény-rendszer lesz, melyre az iskolák önállóan építhetik fel a maguk sajátos ismeretanyagát és követelményeit. Így a lakóhely története is bekerülhet a műveltség egészébe. Ebből az is következik, hogy a nemzeti alaptanterv a most megkövetelt ismereteknek csak egy részét fogja tartalmazni, de azt szigorúan számon is kéri. Megjelenése a kilencvenes évek elejére várható. A vizsga- rendszer kérdése összefügg az iskolaszerkezet átalakításával és a nemzeti alaptanterv létrehozásával. Az elképzelések szerint a vizsga- rendszernek három fő egysége lesz; Az általános iskolai vizsgák (az iskolák szervezik, ehhez eszközt kapnak): a 16. életévhez kapcsolódó vizsga (önkéntes, az általános műveltséget és a továbbhaladásra való alkalmasságot méri); a 18. éves korban lezajló speciális vizsga (magas követelményekkel). A legfontosabb feladat az érettségi megújítása. A terv az, hogy a felsőoktatás fogadja el szelektáló tényezőként. Tehát az állami számonkérés az érettségi, melyet állami biztos által vezetett területi vizsgabizottság előtt tesznek a fiatalok. A tantervi korrekciókról is kaptunk kérdéseket, melyek valóban nem váltak be. Ezt, gyakorló pedagógusok mellett, a kutatók is tapasztalták. A sikertelen korrekció oka az alaptanterv hibájából következik — hallottuk a fórumon. Ezért indult be a tantervi reforço- mozgalom, mely az alapjaiban hibás tantervet kívánja jobbal felváltani. Az országban több helyen folynak olyan kísérletek, amelyek szabadabb tantervi időkerettel dolgoznak. A „rugalmas” óratervek — erről is kaptunk olvasói kérdést — készítése is része az iskolai és a pedagógus-önállóságnak. Bizonyos határig a ■pedagógusokra lehet bízni, hogy mire mennyi időt szánnak. Limitálni kellene az órakeretet — mondta a pedagógiai intézet munkatársa. (Baranya megyében például kísérletként néhány helyen az órák harminc százalékát szabadon használják fel.) A pedagógusok szerkezet- váltásra való felkészítéséről így nyilatkozott a szakember; az iskolák igényei alapján differenciáltan történik mindez. Megyénkben erre irányult a helyi nevelési rendszer megteremtését szolgáló tanfolyam, melyet a Pedagógiai Intézet Lóránd Ferenc irányításával szervez. A felső tagozatos tanárok a szerkezetváltás miatt nem maradnak munka nélkül! Egyeseket a hat, vagy nyolc osztályos középiskola alkalmaz, másokra a jelenlegi formában maradó általános iskolában lesz szükség. A pedagógiai intézet és az innováció: e kérdéskörben többek között megtudtuk, hogy részt vesznek az intézet munkatársai az iskolák helyi nevelési rendszerének kialakításában, a kísérletek, a választható programok megismertetésében, helyi adaptálásában, terjesztésében. Az alternatív programok közül a Zsolnai-féle nyelvi, irodalmi, kommunikációs program a legelterjedtebb. (29 intézményben vezették be.) Az intézet a pedagógusok felkészítésére tanfolyamokat szervezett. Megindult e program óvodai adaptációja is. Az intézmény szakemberei nyomon követik az értékközvetítő és képességfejlesztő iskolamodell, az iskolatársulás, a Sarkadi Ady Gimnázium egységesés differenciált iskolamodell, és a békéscsabai Jókai úti iskola modellkísérlete keretében folyó munkát. Hagyományos a megyei pedagógiai pályázati rendszer és az iskolai könyvtárfejlesztési pályázat. A megyei innovációs pályázat meghirdetésére — a megyei tanács egymillió forintos anyagi alapjával — ez évben nyílt először lehetőség. Sikere volt a múlt évben megrendezett megyei innovációs napnak is. A pedagógiai intézet munkatársa beszélt a számítógépes felkészítés fontosságáról s mikéntjéről is. Végül hadd idézzük az utolsó kérdésre — „Mikor változtatnak a technika tantárgy anyagán?” — adott választ is. E tantárgy tanítása jelenleg két érvényben levő tanterv szerint történik. Az egyik az 1978-ban bevezetett és azóta korrigált tanterv. a másik az ez év szeptember 1-jétől beindítható „Technika és informatika” című modell-tanterv. Az utóbbi cél- és feladat- rendszerét a tanár dolgozza ki, alkalmazkodva a helyi lehetőségekhez. Fő erénye, hogy elveti a kötöttséget, kivéve az alapelveket, a háztartástechnikai ismeretek feldolgozásának lehetőségeiről megtudtuk: egyrészt az 1978-as tanterv korrekciójának törzsanyagában szerepel. A tanár szuverén joga, hogy a követelmények figyelembevételével milyen mélységben tanítja az egyes egységeket. A kiegészítőanyag további választási lehetőségeket ad. Szóba kerülhet még a háztartási ismeretek fakultatív tanítása, a jövő útja azonban a helyi tanterv kidolgozása. Sok mindenről esett még szó e fórumon, melyek ismertetésére helyszűke miatt nem vállalkozhattunk. Egy biztos: tennivaló — mint e délután is bizonyította — akad bőven. S érdemes az e területen dolgozók véleményét folyamatosan kikérni. Nagy Ágnes
