Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

1989. december 2„ szombat o Kaland, szex és vér — a video gyártók üzleti elképzeléseit egyelőre igazolni látszik az idő Fotó: Gál Edit Magas, tagbaszakadt férfi lép ki a békéscsabai Irányi utcai Montázs Videotékából. Kölcsönvett kazettáit gondo­san reklámszatyorba csoma­golja. — Mit visz haza? — szólí­tom meg. — A Fűre lépni tilos !-t Latabár Kálmánnal és a gye­rekeknek a Donald kacsát. — A horrort szereti? — faggatom tovább. — Nem való az olyan csa­ládba, ahol gyerek van — mondja. — Felnőttnek is csúf látvány, amikor valaki­nek a szemén-száján ugrál­nak ki a szörnyek ... Akkor már inkább a szexfilm: ab­ban legalább van valami ér- dekes... És J. békéscsabai ;a- kodómunkás zavart mosoly- lyal jelzi, ezt a témát befe­jezte velem. A Montázs emeleti kis he­lyiségében egymást érik a kölcsönözni szándékozók. Ki a polcon látható kazettákat, ki a katalógusok ismertető­jét böngészi. Üres kézzel szinte senki sem távozik. Tóth Antalné. a Téka keze­lője folyamatosan adja és veszi vissza a kazettákat. Háromnál többet senkinél sem láttam. A magyarázat minden bizonnyal a kölcsön­zési díjban rejlik, ugyanis 75-töl 150 forintig terjed a tarifa — egy napra. Az ar azonban szemlátomást nem komoly visszatartó erő. Te­lik az előjegyzési füzet, a .slágerfilmekre várni kell. Mostanában a legmenőbbek : a Vámpírok bolygója, a Ve­szélyes éj. A mélység, a Grizzly, Az eredete ismeret­len. Csupa kalandos és hor­rorfilm. U. F. középkorú férfi, gép­kocsi-alvázvédőként keresi a kenyerét: — Munka után rendsze­rint betérek ide — mondja. — A kocsma nem érdekel. Western- és kalandfilmeket szoktam hazavinni, a felesé­gem és a lányom is szeretik. Jó nézni a szép tájakat, az izgalmas történeteket. Ha el­végeztük a ház körüli 'en­nivalókat. leülünk filmet nézni. Dolgozunk és házJ­mozizunk; nekünk ez a szó­rakozás ... Az ember a nap végére már úgy tele lesz a munkahelyi problémákkal, hogy muszáj kikapcsolódnia. A tévé? Nincs abban egy rendes film! a Híradót se nézem, nem érdekel a ooii- tika ... Zs. J. fiatalember, jgro- nómus egy közeli falu ter­melőszövetkezetében : — Pasolini, vagy Zefirelli filmjeit keresem, de hiába, így megelégszem azzal, ami van. Most talán valami fan­tasztikus filmet választok. Utálom a tévében azt a sok elcsépelt bűnügyi históriát. Hogy vittem-e már szexfil­met? Igen, hogy ilyet is lás­sak, de nem nyerte el a tet­szésemet ... M. L. középkorú Férfi, buszvezető: — Szörnyen mesterkéltek a szex- és a horrorfilmek — magyarázza elutasítóan. — Szerintem horrort csak sza­disták néznek, szexfilmet meg azok, akik ... hogy is mondjam ... még nem. vagy már 'nem ... Azért mindketten tudjuk, sokaknak tetszenek ezek a filmek. Kézen-közön cserél gazdát a silányabb változat, a pornó és a vértől csöpögő, öncélúan riogató horror. A nemrég még tiltott műfajok­nak rendszeres közönsége lett. B. S. segédmunkásnak pél­dául tetszenek a filmkocká­kon látott szép lányok és örömmel üdvözli, hogy már nálunk sem kell véka alá rejteni, ha valaki egy kis szexet akar látni. — Rabja azért nem va­gyok — hangsúlyozza. M. M. titkárnő emigyen igyekszik megfogalmazni a ..miért szeretem”-et: — Szerintem még mindig jobb, ha egy szexfilmtől újul fel többéves házasság után a partnerek közötti testi kapcsolat varázsa, mintsem, hogy a megszokottságot há­zon kívüli szexuális kapcso­lattal „frissítse” fel az em­ber ... A békéscsabai Videotéká­ban több száz kazetta közül válogathat az érdeklődő. Az akciófilmektől a művész- filmekig széles a skála. Bár statisztika a műfajok nép­szerűségéről nem készült, elég belenézni a kölcsönzési füzetbe, hogy képet kapjunk napjaink közízléséről. Vezet­nek a kalandos és a bűnügyi történetek, igaz, ezekből is a legnagyobb a kínálat. Erre van igény. Hogy a tévéadók — ahol reggeltől napestig adagolják a krimit — sugall­ják az igényt, vagy az izga­lom iránti vágy „benne van a levegőben", és a jó üzlet­emberek csupán kihasznál­ják ezt? Ki tudja, hogy a tojás volt előbb, vagy a tyúk? S. T. debreceni színész mindenesetre törvényszerű­nek ítéli a videózás kirobba­nó sikerét: — Kultúrpolitikánk szinte odalökte a készülékekhez az embereket — fejtegeti. A televízió, a színházak műsor- politikája nem csábít, az emberek — nem elítélhető módon — szórakozást keres­nek. Az idegfeszítő, rohanó hétköznapokat nem feledtet­hetik a burjánzó politikai frázisok. Egyébiránt szakít­hatnánk már azzal a helyte­len magyar felfogással, hogy a könnyűműfaj csak selej*et hozhat létre. Úgy gondolom, aki vérbeli művész a pályá­ján, annak minden stíluson végig kell haladnia. Volonte nem lett attól kisebb, hogy westernfilmben játszóit. Henry Fondáról pedig tud­juk, táncosként kezdte .. * * * Egyre több otthonban ott a video. A családok költség- vetésében a megszerzendők között szerepel. Tulajdon­képpen olcsóbb, mint egy családi mozilátogatás, ami csak egy alkalomra szól. Kedvenc videofilm jeit ugyanakkor otthoniban, akárhányszor, kevéske ráérő idejében megnézheti az em­ber. Csakhogy, ami nekünk, felnőtteknek pusztán egv kis mákony, gyerekeinknek — sajnos — követendő például szolgálhat. .. Szőke Margit Mit ígér a Kunság Fűszert? Kinder-tojás, szaloncukor, déligyiimölcs Míg a háziasszonyok most kezdenek csak készülődni a legtöbb családban nem kis pénzügyi bűvészmutatvá­nyokkal járó decemberi vá­sárlásokra. addig a nagyke­reskedelem az utolsó szállít­mányokat indítja útnak a szezonárukból. S hogy meny­nyi került az idén az üzle­tekbe az édességekből? A Kunság Élelmiszer- és Ve­gyiáru Kereskedelmi Válla­lat békéscsabai raktárháza októbertói kezdve nem ke­vesebb. mint 272 mázsa Tél­apó- és karácsonyi csokolá­dé darabárut értékesített, ez 7 millió 300 ezer forintot tesz. ki. szaloncukorból pe­dig 1035 mázsát szállítottak ki. ami több mint 12 millió forintot ér. S ha már a sza­loncukornál tartunk: tízfaj­tát forgalmazott az idén a Kunság Füszért, az áru zö­me már a boltok polcain, raktáraiban, de van még készleten a vállalat raktár­házában. és az édesipari gyáraktól is várnak még szaloncukor-szállítmányo­kat. Sajnálatos, a hagyományos — és ami a döntő, a legol­csóbb — konzum szaloncu­kor még nem érkezett meg. és nem is számíthatnak csak december közepén egv mi­nimális tételre, mert az ipar a minőségi, és persze drá­gább szaloncukrot igyekszik gyártani és forgalmazni. Még az édességnél marad­va. újdonság, és hamar nép­szerűvé vált a Kinder-tojás, amit a vállalat darabonként 50 forintos áron hozott for­galomba s amelyből folya­matos ellátást tudnak ga­rantálni. Az idén korán megkezdő­dött a déligyümölcsszezon: már októberben érkezett, és azóta is rendre érkezik ba­nán. Befutottak az első na­rancs-. mandarin-, kubai­narancs- és grape-fruit- szállítmányok is. A Kunság Kereskedelmi Vállalat min­den déligyümölcsöt a hiva­talos nagykereskedelmi és fogyasztói áron hoz forga­lomba. s ha a vevők a kü­lönböző boltokban mégis más-más — persze, egyre magasabb árat tapasztalnak —. annak a magyarázata, hogy a termékek szabadára­sak. Azt már csak zárójel­ben jegyezzük meg. hogy azért nem minden tisztessé­ges. amit szabad. Részfalugyíílések, félidőben Másfél évtizede hívták elő­ször részfalugyűlésre Vész­tő lakosságát. Azóta, eszten­dőről esztendőre meghirde­tik ilyenkor, tél kezdetén e találkozókat. Hogy miért? Többek között erről kérdez­tük a két első idei falugyű­lés után Komáromi Gábor tanácselnököt. — A részfalugyűlések meg­tartását jogszabály írja elő. még ha erről sok helyen hajlamosak is megfeledkez­ni. Pedig meggyőződésem, hogy a kisebb településeken ezek a rendezvények jó al­kalmat kínálnak arra, hogy szót váltsunk az emberek­kel. — Ha nem élnének ezzel a lehetőséggel, más mód nem nyílna erre a gondolat- cserére? — Nemigen, hacsak a ta­nácstagi beszámolókat nem sorolom ide, melyekre nem egyszer elmegyek magam is. — Két részfalugyülést no­vember 27-én, és 28-án mar megtartottak a Révai üti is­kolában, illetve a Sinka Ist­ván Művelődési Házban. Ott milyen tapasztalatokat szer­zett? — Három fő téma volt. melyről tájékoztatni kíván­tuk a lakosságot. A gázve­zeték, a szennyvíz és a kor­szerű telefon kérdése. A be­szélgetés a már megtartott két részfalugyűlésen elsősor­ban ezek körül forgott. E- mellett aztán sok mindenről szó esett. Arról, hogy nem megfelelő a víz minősége a községben, hogy miként vé­lekednek a 2. világháborús emlékmű létrehozásáról, hogy megszüntessük-e a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást és így tovább, és így tovább. — És. megszüntetik a te­hát? — Az eddigi hozzászólások alapján úgy tűnik. igen. De ehhez ismernem kell a to­vábbi részfalugyűléseken el­hangzó véleményeket is. — Lesz folytatás? — Hogyne. December 1- jén, a Móra Iskola ebédlő­jében. december 4-én, a szi­ki iskolában, másnap. 5-én, pedig a leninfalvi iskolában találkozók a lakossággal. Mert én soha nem adom ki „albérletbe" az effajta talál­kozókat. — Az évek során nőtt, csökkent az érdeklődés? — Az előző évihez viszo­nyítanék. Az. aktivitás az. ed­digi tapasztalataim szerint nagyobb, annak ellenére, hogy mintegy tíz. százalék­kal kevesebben jöttek el hétőlőn és kedden este. Ez. 70, illetve 110 résztvevő. S hogy mennyien jönnek el még? Ez majd elválik az. elkövetkezendő napokban. Remélem, nem kevesen. Mert csak így lehet szó igazi pár­beszédről, a tanács és a la­kosság között. ., , Kereskedés ­A Kisosz Országos Köz­pontjának nemrégiben meg­jelent kiadványa megyén­ként és szakmánként mu­tatja be a magánkereske­dői engedéllyel rendelkezők június végi számát és az el­ső fél évi megszűnések főbb okait. A cikkben e forrásra támaszkodva ismertetem a Békés megyei adatokat, il­letve szakmánként a lakos­ság magánkereskedelmi ellá­tottságát. Napjaink gazda­ságpolitikai célkitűzései kö­zött megkülönböztetett fi­gyelmet kapott a magántu­lajdon bővítése. A magán­kereskedelem szerepe külö­nösen ott jelentős, ahol az állami vállalatok és szövet­kezetek nem. vagy alig kép­viseltetik magukat. Ilyenek főként a kisközségek, vala­mint a városok perifériás te­rületei. A jobban ellátott te­rületeken viszont a magán­kereskedelmi hálózat az egészséges verseny kialaku­lását. a nagyobb boltok, ven­déglátóhelyek monopolhely­zetének mérséklését, a vá­laszték bővítését eredmé­nyezik. 1989. június 30-án a me­gyében 1328-an rendelkez­tek piagánkereskedői enge­déllyel, s ez 8" ,,-kal több. mint az előző év végén. A félév folyamán az engedély­ivel rendelkezők száma 98- cal gyarapodott, ami a 145 kiadott új engedély, vala­mint a 48 megszűnés egyen­lege. A megszűnések okai közül első helyen gazdasági okok. második helyen üzlet­kör-módosítások szerepeltek (20. illetve 14 esetben). Ked­vező, hogy mindössze 2 en­gedély visszavonására ke­rült sor. Három megyében (Győr-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest) az engedélyek visz- szavonása meghaladta a ló­ét is. de szintén három me­gyében (Csongrád, Heves. Nógrád) egv sem fordult elő. Békés megyében a ma­gánkereskedői engedéllyel rendelkezők közel kétharma­da a városokban, több mint egyharmada a községekben működik. Az első félév so­rán az előbbiek száma 14,4" »-kai emelkedett. az utóbbiaké viszont 2.3" »-hal csökkent. Országosan is jel­lemző volt a városokban működő magánkereskedők számának az átlagosnál va­lamivel gyorsabb ütemű nö­vekedése. de a községekben működőké nem csökkent. A táblázat adatai az. év közepi állapotot tükrözik, s bemutatják, hogy az egyes szakmákból milyen a lakos­ság magánkereskedői ellá­tottsága. s e téren hol he­lyezkedünk el a meavék rangsorában. A jövőben vállalkozni kívánó olvasó tehát tájékozódhat azokról a szakterületekről, amelyek­ből a megve elmaradottsága a vidéki átlaghoz, illetve a többi meevéhez viszonyítva jelentős. Döntés előtt azon­ban mindenképpen ajánlatos feltérképezni, hogy a vá­lasztandó szakterületből mi­lyen a településén belül az állami vállalatok, az áfé- szek, valamint a mezőgazda- sági és ipari termelőüzemek üzlethálózata. Az élelmiszer-szakmán be­lül legnagyobb részarányt a zöldség-gyümölcs és a ve­gyes-élelmiszerboltok, a ru­házati szakmán belül a di­vatáru- és a felsőruházati boltok, az egyéb szakmai csoporton belül a virág- és a használtcikk-bollok képvi­selnek. A vendéglátáson be­lül jelentős a lángossütők és a falatozók száma, s kedve­ző, hogy viszonylag ala­csony a kimondottan kocs­majelleggel működő egység. Az ország egyetlen magán­nagykereskedése (élelmiszer) a megyében működik. Az adatokból látható, hogy Békés megye a magánke­reskedői engedéllyel rendel­kezők 10 000 lakosra jutó száma alapján mind a bol­tok. mind a vendéglátóhe­lyek tekintetében a megyék rangsorának közepén helyez­kedik el. Ugyanakkor a ke­reskedelmi jellegű szolgál­tatás területén az utolsó előtti, a melléktermék- és hulladékgyűjtés területén pedig az utolsó helyet fog­lalja el. Figyelmet érdemel néhány olyan szakterület, amely más megyékben már található, de Békésben még egyetlen ilyen magánüzlet sem működik. A bolti kis­kereskedelmen belül példá­ul gyógynövény-, hús-, mé­hészeti. toll-, szőnyeg-, kézi- szőttes-, lakástextil*, mű­anyagcikk-. hangszer-, bú­tor (használt is), képzőmű­vészeti boltok. A vendéglá­táson belül ilyen például a söröző, a csárda, a tejivó. a süteménybolt. A szolgáltatá­son belül nincs a megyében magánkézben jármű megőr­zés. kerékpár-, személygép­kocsi-, sportszer-, fogyasztá- sicikk-, barkácseszköz-. épü­letgép- és mezőgazdasági­gép-kölcsönzés. sportpálya, üvegvisszaváltás, utazásszer­vezés, reklámszulgálat >tb. Érzékelhető tehát, hogy a kereskedelmi szakmában még számos olyan terület ta­lálható, amelyből a megyé­ben hiány mutatkozik, s az ezekre vállalkozóknak jó be­fektetési lehetőséget kínál. A megye magánkereskedelmé­ben 1989. június 30-án ösz- szesen 2342-en dolgoztak, akiknek 57" »-a a táblában bemutatott „enegdélyes lét­szám", 28",i-a segítő család­tag. 14" »-a alkalmazott, s mindössze l"'»-a polgári jogi társasági tag. A statisztikai hivatal ada­tai szerint a megye kiske­reskedelmi eladási forgal­mának 2,5"»-át a magánke­reskedelem biztosítja, ami ugyan kis részaránynak tű­nik. de 1988-ban 658. 1989 első felében 356 millió fo­rintot tett ki. Ez az összeg azonban csak a központi árualapból történő beszer­zéseket. azaz a nagykereske­delemnek a magánszektor részére történő kiszállításait tartalmazza. Joggal feltéte­lezhető tehát, hogy a magán­kereskedők tényleges eladá­sa ennél jóvaj nagyobb, mi­vei áru beszerzésű k jelentős része mezőgazdasági kister­melőktől. kisiparosoktól, il­letve elképzelhetően nem le­gális ipari termelőktől szár­mazik. Ez. utóbbiak alatt olyan — többnyire szakkép­zettséggel rendelkező — ak­tív keresőkre gondolok, akik fő munkaidejükön kívül ma­szekoknak dolgoznak, illetve nyugdíjasokra, akik ily mó­don igyekeznek szűkös nyug­dijukat pótolni. István Tiborné tájékoztatási osztályvezető. Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága A magánkereskedői engedéllyel rendelkezők száma és főbb mutatói 1989. június 30-án Szakmai csoport Magánke­reskedői engedély­Magánkereskedői engedéllyel rendelkezők 10000 lakosra jutó száma Helye­zésünk vidéken gyék száma a megyében megyé­ben átlago­san3/-la leg- jalacso­nyabb a leg­maga­sabb rangso­rábanb/ Élelmiszer 226 5,5 5,8 3,1 9,0 8-9. Ruházat 290 7,0 6,1 3,6 11,2 6. Vegyiáru 14 0,3 0,5 0,2 0,9 14-17. Vas-,műszaki-,üveg 74 1,8 1,8 0,9 2,4 10-11. Kulturcikk 35 0,8 0,8 0,4 1,5 7-12. Egyéb 268 6,5 7,2 4,8 10,0 15. Tüzelő-építőanyag Bolti kiskereskedelem 18 0,4 0,7 0,1 i,i 15-16. összesen Éttermek, bisztrók, 925 22,4 22,9 14,9 33,6 9. étkezdék 127 3,1 3,0 1,7 7,0 8. Eszpresszók, kávémérések 114 2,8 2,5 1,0 4,1 7-8. Büfék, kocsmák Vendéglátás összesen 103 2,5 4,2 1,6 11,7 13. 344 B,3C/ °'°c/ 0,DC/ 9,7 5,7 23,6 10. Nagykereskedés 1­o,oc/­­Szálláshely 1 0,2 0,4­Szolgáltatás Melléktermék, hulladék­29 0,7 1,4 0,6 4,3 18. gyűjtés 28 0,7 1,7 0,7 3,5 19. MINDÖSSZESEN 1 328 32,2 35,8 23,6 64,6 11. a/19 megye együtt, Budapest nélkül, b/ A mutató alapján. c/Az adat kisebb, mint a bemutatott mértékegység.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents