Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-14 / 296. szám

A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Mai számunkból: Perselynyitás Gyulán (3. oldal) Penzai művészek Békéscsabán (4. oldal) Örmény gyerekek magyar otthont keresnek (4. oldal) Magánvélemény (5. oldal) Karácsonyi ajándékműsor mozgáskorlátozottaknak (6. oldal) Telefonhívás Montreálból Tőkés István érdeklődik I r I 9 I www m Tőkés Laszlo iránt December 21-én megyei tanácsülés fl fő napirend: a jövő évi költségvetés A megyei tanács végre­hajtó bizottsága — Murányi Miklós tanácselnök vezeté­sével — tegnap tartott ülé­sén számos egyéb téma mel­lett a december 21 -i megyei tanácsülés előkészítésével foglalkozott. Ezen elsőként a hiányzó végrehajtó bizottsá­gi tagok megválasztására 'kerül sor, majd a megye 1990. évi költségvetésének elsőfordulós tárgyalása kö­vetkezik. Azért döntött a végrehajtó bizottság e téma többfordulós megvitatása mellett, mert számos olyan változás történt és történik a tanácsi szabályozási rend­szerben, ami kihat a jövő évi gazdálkodásra is. A költ­ségvetés reformja keretében. szakítva a „több évtizedes hagyománnyal, az eddigi ki­adási-felhasználási szemlé­letű költségvetési rendről egy forrásorientált magatar­tás kialakítására van szük­ség. A tanácsi források olyan új elosztási rendjét tervezik bevezetni, melyben a helyi tanácsok a lakóhely szerinti személyi jövedelem- adó összegéhez és a norma­tív támogatáshoz alanyi jo­gon jutnak hozzá. A leg­főbb jellemző, sajnos, a pénzszűke lesz, s ez sok fe­szültségforrást teremt. A téma fontosságára való tekintettel a költségvetés előkészítésének elemzésére visszatérünk. Tőkés László temesvári lelkész hogylétéről érdeklő­dött szerkesztőségünkben tegnap reggel Montreálban élő testvére, Tőkés István, miután a kanadai CBC rá­diótársaságtól tudomására jutott, hogy lapunk munka­társai a múlt héten ismét Romániában jártak, s az ül­dözött lelkésszel interjút akartak készíteni. Minde­nekelőtt azt kérdezte aggód­va Tőkés István, hogy öcs- cse és családja egyáltalán otthonában van-e és hagy­ják-e Lászlót, hogy ellássa hivatalát. Annyit tudtunk elmonda­ni: bár kollégáinkat a se- curitate emberei megakadá­lyozták abban, hogy szót válthassanak a lelkésszel, azt viszont látták, hogy a család a december 4-ei kila- koltatási határidő ellenére otthonában lakik, és Tőkés Lászlót rendőrök őrzik ugyan, de valószínűleg ele­get tud tenni lelkészi köte­lezettségeinek. Tőkés István telefonhívá­sáról még annyit, hogy meg­említette: a világméretű fel­háborodás és tiltakozás mi­att remélhetőleg nem tör­hetnek testvére életére. S hogy ezért ma már talán a többi testvérét és édesapját fenyegeti nagyobb veszély, őket félti jobban ... Külön érdeklődött arról, hogy a Népújság riportereivel mi történt Temesváron, s hogy épségben hazaérkeztek-e. Megnyugtattuk, hogy igen, szerencsésen hazaértek. SZOT-titkár — Nem értem én sem, miért ez az érdektelenség, amikor a saját bőrünkről van szó, az inflációról, a munkanélküliségről, amivel maholnap mi is szembe­találjuk magunkat — ingat­ja a fejét a fiatalasszony, és még hozzáteszi: talán a ki­ábrándultság, a bizalmatlan­ság, talán az, hogy már mindenből elegük van. A fenti lehangoló választ a békéscsabai Kner Nyomda egyik szakszervezeti bizal­mijától kaptuk, közvetlenül azon szakszervezeti aktívát követően, amelyen a 68, név­re szóló meghívóval invitált bizalmi, illetve főbizalmi közül — írd és mondd — mindössze öten vettek részt a tanácskozáson. Így azután igencsak szűk körben beszélt a meghívott vendég, Szalay Ferenc, a Szakszervezetek Országos a Knerben Tanácsának titkára azokról a napi gondokról, bajokról, amelyekkel a szervezett dol­gozók 4 milliós tömege kénytelen szembenézni. Elő­ször a kormány és a SZOT közötti tárgyalásokról, az ott elért eredményekről szólt, s úgy fogalmazott a SZOT- titkár, hogy kettős szorítás­ban él jelenleg a szakszer­vezet. Az egyik az ország gazdasági válsága, a másik pedig az a tény, hogy a re­álbérek csökkennek, a társa­dalom széles rétegei kerül­nek egyre nehezebb helyzet­be. Végre meg kell állítani a reálbérek csökkenését, egy­felől azért, hogy a társada­lom legrászorultabb rétegei ne jussanak teljesen a peri­fériára, másrészt pedig azok, akik eddig biztos megélhe­tést tudtak, ne sodródjanak a létminimum felé. Java­solta a szakszervezet, hogy alakuljon egy olyan paritá­sos bizottság, ami támasza lehet a magyar kormánynak a választásokig. Az állami költségvetés-ter­vezetet, mely a Parlament elé kerül, megalapozatlan­nak, bizonytalannak nevez­te. Elsősorban azért, mert az elgondolások, amelyekre a költségvetés épül, jóval ko­rábbi adatokon alapszanak, és még mindig nincs teljes kép az ország valós gazda­sági állapotáról. A szakszer­vezet ezen az ülésszakon felveti a bérliberalizációt, valamint a szociális ellen- tételezést. A SZOT-titkár végül kér­te a jelenlevők véleményét, javaslatait arról, hogyan, milyen formában vegyen részt a szakszervezeti moz­galom a választási küzde­lemben. T. I. „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni...” Az időjárás-előrejelzések ezúttal igazat mondtak: kemény, hideg a tél, bár tegnapra meg­enyhült az idő. Mindenesetre nem kell megijedniük a melegedni vágyóknak, hisz’ a me­gye településein általában jó a tüzelőellátás. Vésztőn például tízféle szénfajtából válo­gathatnak; a legkeresettebb az NDK-ból 'érkező brikett, pedig az drágább, mint a hazai. Tölgy tűzifa Is van bőven, s még 100 tonnát várnak a téli tüzelési időszakban Fotó: Kovács Erzsébet Mekkora munkanílkffilisíg várható ? Jövőre az ÁBMH még nem tart százezres munka­nélküliségtől. A munka nél­kül maradók viszont min­denképpen számíthatnak se­gítségre — mondotta Mun­kácsy Ferenc, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai és te­rületi főosztályának vezető­ié az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy Németh Miklós miniszterel­nök a közelmúltban bejelen­tette: a rubelelszámolású export erőteljes csökkentése miatt néhány hónapon be­lül a munkanélküliek szá­ma elérheti a százezret. Az ÁBMH a segélyezésen kívül támogatja az átkép­zést, a munkanélküliek igénybe vehetik a megemelt, 400 ezer forintos újrakezdé­si, pályakezdőkölcsönt. Hoz­zájárulnak a munkahelyte­remtő fejlesztésekhez is. Bizonyos kritikus körzetek­ben több más támogatási forma is rendelkezésre áll. Az Országos Érdekegyeztető Tanács akkor minősíthet egy vagy több gazdálkodó egy­séget kritikus körzetnek, ha az adott helyen legalább ezer munkahely szűnik meg, s e dolgozók 25 százaléka nem tud elhelyezkedni. Ilyen körzetté minősíthetik azt a területet is, ahol a segélye­zett munkanélküliek száma az aktív keresőkhöz képest eléri az 5 százalékot. Az ilyen kritikus körzetekben a dolgozók igénybe vehetik a maximálisan 24 havi átlag- keresetet jelentő állami vég- kielégítést, az 500 ezer fo­rintos áttelepülési kölcsönt. A végkielégítést kiegészíthe­tik a már említett 400 ezer forintos vállalkozói hitellel. A kritikus körzetekben igé­nyelhető a 200 ezer forintos, műhelyben vagy technikai eszközökben megnyilvánuló juttatás is. Ezeken a terü­leteken a Foglalkoztatási Alapból a szokásosnál erő­teljesebben támogatják a korengedményes nyugdíjaz­tatást, s átvállalja az alap a társadalombiztosítási já­rulék fizetését azoktól a munkáltatóktól, ahol a meg­szűnő üzemekből vesznek át dolgozókat. Tíz év után: népszámlálás A politikában már számí­tásba vett népet néhány hét múlva meg is számlálják. Erről adott tájékoztatást tegnap a Központi Statiszti­kai Hivatalban dr. Hoós Já­nos államtitkár. Bár az adatok megjelente­tését is magában foglaló költségek — minden takaré­kosság mellett is — hétszáz­millió forintra rúgnak, az 1990. január 2-a és február 3-a közötti összeírástól, majd az adatok feldolgozásától nem tekinthet el az ország. Százhúsz éve 10 évenként — nemegyszer nehéz idők­ben is — sort kerítettek a népszámlálásra, így nyilván­valóan csorbítanánk felhal­mozott kincsünket, ha pénz­ügyi okokból eltekintenénk a feladattól. Másrészt, fontos cél az ország kormányzása, a pártok, önkormányzatok tervezőmunkája számára nél­külözhetetlen adatok felszín­re hozása. Az ENSZ téma­köröket is megjelölő aján­lásának minden kulturált or­szág eleget tesz, így a ja­vaslat szerint 10 évenkénti népszámlálás nemcsak a hazai fejlődéstörténeti, ha­nem nemzetközi összehasofl- lításra is módot teremt. Sokakban felvetődhet: nem sérti-e személyiségi jo­gait az adatszolgáltatás? En­nek gyakorlati veszélyét ki­zárják: igyekeztek a kérdé­seket a legszűkebb körben megfogalmazni, illetve az azonosításra módot adó sze­(Folytatás az 5. oldalon) „Csak KB-tagságot vállalok...” Beszólgetós Grósz Károllyal A hét végén tartja kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt, amelynek egyik szervezője, Grósz Károly, ez alkalomból interjút adott az MTI—Press-nek. Az inter­jút lapunk 5. oldalán közöljük. A vörös démon és a vasrúd — És azok, ott hatan, mi­vel foglalkoznak? — kérde­zem, s mutatok a követke­ző .asztal felé. — Az a jól öltözött srác semmivel. Az apja vállalko­zó, nem kell dolgoznia. A lány, akit szorongat, ugyan­csak jól áll anyagilag, egyébként fotózást vállal, ha lehet külföldiekkel. Sokkal érdekesebb az a szőke fiú, a barátjával, ök nem is olyan régen csináltak ma­szek pornófilmet. — Micsodát? Mit csinál­tak? — Pornófilmet. Két barát összeállt, kerítettek lányo­kat és felvették. (Az érdekes párbeszéd to­vábbi részleteit és más „ínyencségeket” a 4-5. olda­lon találják meg olvasóink. Az álmos falu című riport- sorozatunk befejező részé­ben.) Toborzó Ecsegfalván K régi szoedem még most is fél — Lesz itt botrány, meg­látja — fogad a művelődé­si ház folyosóján Sánta Gá­bor, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt (MSZDP) ecsegfalvi alapszervezetének titkára. Az erős kézszorítá- sú, dévaványai Papp Zsig- mond keményebben fogal­maz : szerinte ki kellene ha­jítani a szintén Dévaványá- ról érkezett (egyébként is­kolaigazgató) Ágoston Sán­dort, a Ruttner-féle Függet­len Szociáldemokrata Párt megyei képviselőjét. Egyszó­val, szinte puskaporszag ter- (Folytatás a 3. oldalon) Úgy jár a rabló, mint más a közértbe Mikor minden elcsendesedett... A múlt héten — ki tudja hányadszor — az Ofotértbe tör­tek be. Jó néhány órát, műszaki cikket zsákmányoltak. —• Ügy járnak oda a rablók, mint más a közértbe — mondja Bencsik Pál őrnagy, a békéscsabai rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetője. — Minden alkalommal felhívjuk a bolt figyelmét arra, hogy szereltessenek fel vasrácsot. Ám a fülük botját sem mozgatják! Ügy tűnik, nem érdekűk, hogy védjék az árujukat. Vagy a biztosító mindent kifizet? A napokban a Phaedra moziban maradt bent a filmvetítés után egy betörő. Mikor minden elcsendese­dett, szépen odasétált a bü­féhez, ahol csak annyi dol­ga volt, hogy a lemezkazet­ta kulcsát elfordítsa. Ugyan­is az benne maradt a zár- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents