Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-13 / 269. szám
1989. november 13., hétfő Népi kezdeményezés magyarázattal „Az Országgyűlés bosszúja »9 ■« Ismét bebizonyosodott, hogy nem kedvez a szombat délelőtt a politikai rendezvényeknek. Legalábbis erre vall, hogy az SZDSZ gyulai szervezetének gyűlésén alig kéttucatnyian — igaz, csaknem kivétel nélkül fiatalok — jelentek meg. Az előadó — Haraszti Miklós, az SZDSZ országos ügyvivője — a november 26-i népszavazást állította mondandója középpontjába. — Az a négy „igen”, amelyet mi javasolunk, arra szolgál, hogy befejezze a művet, s visszafordíthatatlanná tegye a változásokat — jelentette ki az ügyvivő. — Mi nem egyszerűen felülről kapott ajándékot akarunk, amely ráadásul bár-* mikor visszavonható, hanem a döntések kikényszerítésével önbizalmat adni a népnek — mondotta. Haraszti Miklós törvény- sértőnek találta az Ország- gyűlés népszavazással kapcsolatos határozatát. Véle- / ménye szerint a képviselők megváltoztatták a kérdések szövegét, illetőleg magyarázatot fűztek azokhoz, s ezzel sérelmet szenvedett az a törvényi előírás, mely szerint a kezdeményezésben szereplő - kérdéseket változtatás nélkül kell feltenni. A szavazók számára ugyanis elvész az eredeti kérdés hangsúlya, amely arra vonatkozott, hogy az elnökválasztás időpontját az országgyűlési választások utánra tegyék. Ehelyett a kérdéshez kapcsolt magyarázat annak eldöntésére ösztönöz, hogy a lakosság vagy a Parlament válasszon-e elnököt. A kérdések záradékkal való ellátásának indítékát Haraszti Miklós a következőkben látta: — Az Országgyűlés bosz- szúból fűzött a kérdésekhez magyarázatot, mert rákényszerült a' népszavazás elrendelésére. Ami pedig az. elnökválasztás módját illeti: a magyar hagyományok a Parlament általi választásra köteleznék. Mert a nép által közvetlenül megválasztott elnök ténylegesen nem felelős senkinek, csak önmagának, s ez a diktatúra receptje. Attól óvjon az isten, hogy egy erős kezű ember kerüljön hatalomra. Pozsgay Imre ilyen ember, ő politizáló elnök akar lenni. Ha most az MSZP népszavazással akar elnököt választani, akkor ezt azért teszi, mert tudja, hogy a szabad választások után még legnépszerűbb jelöltjének sem lesz semmi esélye a győzelemre. Ne siessük el a választást, mert ma még csak a tévéből húsz éve ismert arcok közül választhatunk. Az MDF kínjában állított elnökjelöltet, aki attól lesz illegitim, hogy nem bírja az ellenzék egészének támogatását. Arra a kérdésre, hogy mit tesz az SZDSZ, ha januárban mégis népszavazással 'kell döntenie a köztársasági elnök személyéről, haraszti Miklós a következőket válaszolta: ez esetben a helyzetet azonosan megítélő másik három párttal egyeztetve alakítanák ki álláspontjukat. Szóba jöhet önálló, vagy közös jelölt állítása, a jelöléstől való tartózkodás, illetve más jelöltjének támogatása. Időközben delet harangoztak, s hét főre csappant a hallgatóság száma, pedig Gaál Gyula, „A rendszerváltás programja” című kiadvány egyik szerzője közérdeklődésre számot tartó kérdésről, az SZDSZ agrárelképzeléseiről fejtette ki nézetét. Utalt arra, hogy erről a közeljövőben átfogó programot kell megfogalmazniuk a szabad demokratáknak is. tHMMMMHMMW Az SZDSZ országos választmányának tagjai a békéscsabai Tégla Közösségi Házban 16 órakor megrendezett beszélgetéssel zárták megyei kőrútjukat. Vendég Ugyan kevés volt, de ez mit sem vont le a beszélgetés értékéből. Egyetlen, a közeli napok legfontosabb kérdéséről, a népszavazásról esett a legtöbb szó. Haraszti Miklós azt az SZDSZ-véleményt fejtette ki, hogy-miért kell az aláírásgyűjtési akció négy kérdését népszavazással megerősíteni. Hamis az az állítás például, hogy a volt MSZMP elszátnolt a vagyonával, mert ez máig nem történt meg teljes bizonyossággal. Igaz, a pénzügyminiszter beszámolót készített az állampárt vagyonáról, de hangsúlyozta, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján nem lehet világos képet adni a pártvagyonról. Ezért szükséges az emberek által (igen) szavazattal megerősített törvény. Mindenképpen fontos, 'hogy az emberek elmenjenek szavazni. Azonban a sajtó a -26-án esedékes népszavazásról (két héttel az esemény előtt) mélyen hallgat. Ez épp oly etikátlan, mint a szavazócédulákon található — szerinte — félrevezető magyarázatok. Ha lennp független alkotmánybíróságunk, joggal kérhetnénk orvoslatot a parlamenti döntésért... — mondotta. Megyei lapok jövője — Haraszti Miklós, az SZDSZ országos ügyvivője a háromoldalú tárgyalásokon abban a bizottságban tevékenykedett, amely a sajtótörvény előkészítéséről tárgyalt. Van-e kialakult álláspontja a törvényről az SZDSZ-nek? — érdeklődtünk tőle. — A bizottságban a vita a napi nyilvánosság kérdései felé tolódott el. Ilyen például a megyei lapok helyzete is. Véleményem szerint bujtatott módon, egy valójában idejétmúlt hatalmi koncepciót szolgál még ma is, nagyon sok megyéi lap. Ezzel én nem az újságírókat, szerkesztőket akarom bántani, hiszen itt vagyonjogi problémáról van szó. Ezeket az MSZMP által jogtalanul szerzett tulajdonokat ugyanúgy fel kellene osztani, mint a lapok nyilvánosságát. Biztosítani kellene, hogy — vitatkozva egymással — minden nézetnek, legyen szólási joga. E tekintetben elmaradnak a vidéki lapok. A sajtótörvény fontos dolog, de nem kardinális probléma. A központi cenzúra megszűnt ebben az országban, csak helyi cenzúrák érvényesülnek egy-egy vidéki lapon belül. sőt. fura módon, a régi kapitalista cenzúra valósul meg: csak az tud újságot csinálni, 'akinek pénze van. Nem hiszem, hogy a sajtótörvény megszülethet a parlamenti választások előtt. Ha igen, az hasznos lesz. A fontosabb viszont az volna, hogy a megyei lapokban megszűnjön az esélyegyenlőtlenség H. A.—K. A. J. ahogyan az SZDSZ látja — Nem .pótcselekvés-e az, amikor például önálló oldalt kapnak az erre vágyó szervezetek? A Lapok megtehetnék, hogy korrekt újságírói segítséget is felajánlanak nekik. így, cenzúra nélkül, beleérzéses alapon adhatnának támogatást. Másrészt a hír éis a kommentár ma erősen keveredik. Áhogy az önök lapjának mai számát olvasom, a népszavazással, a köztársasági elnökválaisztáisisa.1. kapcsolatban, ebben is találtam ilyet. Szakmai értelemben ma leginkább az hiányzik az újságírásból, hegy a véleményeket, állásfoglalásokat nem a hátterükkel együtt hozzák. — Ez szakmai hiányosságokra, etikai gondokra vezethető vissza? Igen. de a fogyatékosságok egyenesen következnek azokból a hatalmi viszonyokból, amelyekben a mai újságírógárda felnőtt. Kell egy kiis idő a szabad újságírás szakmai fogásainak megtanulására: arra. hogy tudjanak egyenlő távolságot tartani a pártoktól. ' Az újságírónak lehet véleménye, de arról legyen, hogy adott esetben melyik az ő pártállásai szerint a döntő kérdés, S e döntő kérdésben hallgasson meg minden felet. Így azután nem kizáró ok az újságírásban a párttagsági viszony sem. — Van-e elképzelése az SZDSZ-nek a vidéki lapok tulajdonjogáról? — Tanácsi, még Inkább majd önkormányzati tulajdonba adni, felügyelt részvénytársasággá alakítani, vagy újságírói önigazgatást megvalósítani — egyaránt jó megoldásnak látom. k. a. J. Fotó: Gál Edit I örténelmet és franciát tanít a város patinás gimnáziumában. Tanítványai szeretik, kollégái és az intézmény vezetői becsülik, értékelik fáradozásait. Mikor egy évvel ezelőtt friss diplomásként belevetette magát a munkába, úgy tűnt: hosszú évekig támasztja majd alá az oktatás amúgy is aládúcolt, roskatag épületét. Nem kis feladatot vállalt és vállal magára a gimnázium két (!?) franciatanárának egyikéként. Ám amilyen lelkesedéssel- igyekezett megfelelni az elvárásoknak az elmúlt tanévben, annyira kilátástalannak ítéli meg most a helyzetét. Esete voltaképpen egy a sok közül. Az alacsony fizetésű, fiatal, egyedülálló, a Nyugatot többször is megjárt pedagógusnő szeretné fenntartani európaiságának legalább a látszatát. Horribile dictu (még kimondani is szörnyű) lakáshoz szeretné jutni — Békéscsabán. Ügy érzi: adott és ad ő a társadalomnak annyit, hogy'megérdemelje azt a néhány négyzetméternyi, önálló, független létet. — Igazgatója felhívta (telefonon) a tanács művelődési osztálya vezetőjének figyelmét a kis kollegina sorsának rendezésére, mindhiába. Edit „udvariassági és bemutatkozó” látogatása az oktatásügy helyi korifeusainál mindennek volt nevezhető, csak éppen érdemi jellegűnek nem. Az osztály- vezető véleménye szerint a tanárnő pökhendi hangot ütött meg ottjártakor, a főelőadó hölgybe belefojtotta a szót, s még azt is kijelentette, hogy a bürokrácia, úgymond, elüldözi a városból az értelmiséget. Azt viszont mindkét hivatalnak elismerte beszélgetésünk során, hogy az értelmiség proletárja a pedagógus, és egészében a tanács(ok) várospolitikáját lehet hibáztatni azért, ha a megyét elhagyják a szellem munkásai, ördögi kör ez, jegyezte meg egyikőjük, de menjen csak el a vb-titkárhoz, úgyis ő volt korábban az igazgatási osztály vezetője. A tanácsi hatalmasság szobájába már úgy léptem be, hogy tisztában voltam vele, néhány percen belül ott is hallani fogom a mindent elsöprő érvet: ha az egy főre eső havi bruttó jövedelem meghaladja a 4800 forintot, az illető jogosulatlan állami lakásra. (Az utóbbi időben egyébként sem építenék a megyében.) Ügy is lett, de azért előhozakodtam a máshonnan kapott tippel. Mi lenne, ha az Irányi utca 4— 6. szám alatti IKV-lakások egy részét a fiatal, pályakezdő pedagógusoknak ítélnék oda? Annál is inkább biztatónak tűnt ez az ötlet, mivel nemrégiben épp ,a város előző tanácselnökének szájából hangzott el, hogy el lehet ott helyezni a külföldről érkező nyugati nyelvszakos tanárokat is. Hát akkor az itthon végzett franciatanárnőnek miért ne lehetne ott maradása? „Az épület százszázalékosan ki van használva, és sajnos, az egyedülálló pedagógusok gondja pillanatnyilag szinte megoldhatatlannak tűnik” — jött a válasz. Javaslatként a tanácsi vezető is felvetette: fogadja el a tanárnő a Kun Béla utcai pedagógus szolgálati férőhelyet. (Az ottani állapotokról csak annyit: e sorok írójának fél évvel ezelőtti riportja nem jelen(hetet)t meg a .tanács lapjában.) Mondtam neki, tudja-e, hogy az egyetem évről évre gyengébb felkészültségű tanárokat .kénytelen kibocsátani a hallgatói létszám értelmetlen felduzzasztása miatt? Edit még azokhoz tartozik, akik kitűnő munkaerőként, komoly hivatástudattal foglalták el helyüket a katedrán; mégis itthagyja ezt a várost, ha nem tud értelmiségihez méltó módon élni. Elbizonytalanodott. „Egy segítség adódhat, ha a garzonból kihozunk egy házaspárt” — gondolkodott el a dolgon. Megnéztük a listát, melyre írva volt, hogy kik kapnak a legközelebbi időszakban tanácsi lakást a végrehajtó bizottság döntése alapján. Minő véletlen és szerencse, a névsor végén találtunk a Tanácsköztársaság útja 57. szám alól beadott kérelmet is. |rrá lett rajtam a zavarodottság. Közéletünk tisztulásának folyamatában a törvényekkel és hatósági eszközökkel szemben esetenként már felvonultathatok lennének az erkölcsi szempontok is? Annyi bizonyos: kulcskérdés az értelmiség (különösen a vidéki) társadalmi presztízsének visszaadása, mert ellenkező esetben az Editek elhagynak bennünket, s gyermekeinket. Kár lenne értük. Ügy néz ki, hogy a mostani óvodások és általános iskolások korosztályából végre kulturálisan és erkölcsileg értékes nemzedék válhat. Dányi László II megyei kbt ülése Balesetekből már „túlteljesítettünk” Hz igazak vágyának boldogság a vége A megyei közlekedésbiztonsági tanács a napokban Békéscsabán, a néphadsereg helyőrségi klubjában tartotta ülését. A résztvevők először a III. országos munkavédelmi, elsősegélynyújtási, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi vetélkedősorozat lebonyolításának tervezetét vitatták meg. A versenyfelhívást az üzemek november 15-ig kapják meg. Ezután az orosházi közlekedésbiztonsági tanács elnöke, Subrinás János rendőrszázados számol be hároméves tevékenységükről. Szomorúan állapította meg, hogy a nagyszámú közúti ellenőrzés és balesetmegelőzés érdekében végzett propagandamunka ellenére, Orosházán és környékén nőtt a balesetek száma. A legtöbb közúti baleset az elsőbbség meg nem adásának, a szabálytalan kanyarodásnak és a gyorshajtásnak a következménye. A tanácskozáson szó esett arról, hogy a tömegkommunikációs eszközök — megyei lapok, kábeltévék — segítségét fokozottabban kell igénybevenní a balesetmegelőzésért. Elhangzott, hogy a balesetek csökkenése figyelemfelhívás és az emberek meggyőzése nélkül csak hiú remény lehet. Mindezt alátámasztották Kárpáti Béla rendőr- századosnak, az MKBT titkárának szavai. Megyénkben, az idén október végéig már több személyi sé- rüléses baleset történt, mint tavaly egész évben, és eddig hetvenhatan vesztették életüket az utakon. ,Ny. L. Felemelő érzés, amikor két generáció tagjai méltóság- teljes alázattal keresik az idős kántortanító tekintetét. A közelebb ülők a ikeze felé nyúlnak. Szeretnék megérinteni az őket betűvetésre oktató ma már száraz ujja- kat. Miska bácsi — errefelé mindenki így ismeri — zavartam ül a díszhelyre, kutatja az arcokat, fátyolos szemmel nézi régi tanítványait. Az idő eljárt felettük. Közülük már keveset ismer név szerint. Róla viszont a mai csorvási kisdiákok is sokat hallottak. Küzdelmes életútja szinte legenda a faluban. Gulyás Mihályt 1925. augusztus 3-án választották a csorvási katolikus iskola tanítójává, miután kántortanítói oklevelet szerzett a budapesti állami elemi népiskolai tanítóképző intézetben. S ezzel elindult egy küzdelmes életpálya. Negyvenhárom éven át nagy türelemmel és megértéssel foglalkozott a, gyerekekkel. Emberközeli magatartása, szerénysége révén népszerűvé vált. Kollégái és tanítványai egyaránt tisztelik. Az oktatáson túl vezetői állást is vállalt Csorváson, 1936-tól 1948-ig a katolikus elemi népiskolában, 1948-tól 1949-ig az állami általános iskolában, majd 1956-tól 1959-ig ismét az általános iskolában igazgatóként tevékenykedett. Gyakran került szembe a hatóságokkal nézetei miatt. Ideológiai okokból többször érte súlyos méltánytalanság, de az emberekbe vetett hitét soha nem tudták megtörni. Később, a hatvanas évek elején állami körzeti iskolafelügyelőként dolgozott, átadva tapasztalatait más települések nevelőinek is. Miska bácsi emléke elevenen él a csorvásiak szívében. Róla kapta nevét a Gulyás-iskola, ő alapította a csorvási dalárdát, melynek korabeli serlegeit, okleveleit ma is kegyelettel őrzik. Nagy becsben van régi, kedvelt orgonája is. Miska bácsi 1968-ban, nyugdíjba vonulása után Budapestre költözött, és jelenleg is ott él. Felidézve múltat és jelent — a Hazafias Népfront helyi bizottsága és a Csorvásiak ■ Baráti Társaságának kezdeményezésére — döntött úgy a nagyközségi tanács, hogy Csorvás Nagyközség Díszpolgára címmel első ízben Gulyás Mihály gyémántdiplomás nyugdíjas pedagógust köszönti az ünnepélyes tanácsülés. Az erről szóló határozatot és a Csorvás nagyközségért emlékplakettet Szilágyi Menyhért tanácselnök nyújtotta át az ünepeltnek. Miska bácsi megilletődötten köszönte meg az egykori tanítványoknak, kartársaknak, a munkásságát méltató meleg szavakat. Most is készült, mint annak idején minden órája előtt, mert hite szerint „A tanítás sikere nem a katedrán állva dől el, hanem a felkészülés során”. — A gyerek olyan, amilyennek minket lát — mondta az idős kántortanító. — Ezért a személyes példamutatás a legerősebb nevelési eszköz. Ha a szülő agresszív, ideges, akkor a gyereke is ilyenné formálódik. A jó és a rossz élmények hatása mélyen raktározódik a‘ gyerek emlékezetében, és szinte tudatán kívül, de alapvetően meghatározza magatartásának normáit. Fontos, hogy ne neveljünk folyton. Hagyni kell az egyéni akaratot kibontakozni. Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyerek érezze a hideget és a meleget, tanuljon meg őszintén sírni és nevetni, higy- gyen a szebb jövőben. Mert miként az írás tartja: „Az igazak vágyának boldogsága Vége”. Papp János Fotó: Gál Edit
