Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
Köröstáj■ SZÜLŐFÖLDÜNK 1989. november 11., szombat Gyulán gyógyított ötven évig Amikor állatorvosokra bízták az emberek védőoltását Ezen írásunkkal Tormássy Lajos sebészorvosra emlékezünk, aki ötven esztendőn át gyógyított városunkban. A család kecskeméti eredetű. Az édesapa, Tormássy János (1744—1815) teológiai tanul" márnáit a genfi egyetemen végezte, és a papi pályára lépett. Szülővárosa 1771-ben második református lelkészévé választotta. Hatalmas szónoki készségével hamarosan hírnevet szerzett. 1777- ben Kiskunhalasra ment lelkésznek. 1808. május 22- én a Dunamelléki Református Egyházkerület superin- tendensévé (püspökévé) szentelték fel. Több irodalmi és történelmi munkája jelent meg. Édesanyja, Varjas Mária gazdag' lelki tulajdonságait adta át gyermekeinek. Házasságukat három gyermek- áldás kísérte: Zsuzsanna, Krisztina. Lajos. A két lány Kecskeméten. Lajos Kiskunhalason született 1784. december 16-án. Orvosi diplomáját Bécsben szerezte. Tormássy Lajos 1812 nyarán került Gyulára, ahol a megyei főorvosi kinevezését július 21-én kapta meg. Békés megye táblabírája is volt, és a Buda-pesti Királyi Orvos- egyesület levelező tagja. A Tormássy család Gyulán, az Árpád út 2. szám alatt lakott. (Ma az áfész székháza.) Felesége Báthory Julianna, öt gyermekük közül 4 nőtt fel. János jogász lett. Békésvármegye főjegyzője, országgyűlési tudósító. 1837-ben lakásukról elhurcolták, , majd Kossuthtal. Wesselényivel és Lovassy- val együtt politikai bűnperben fogházbüntetésre ítélték. Kossuth, miután a fogságból kiszabadult, 1840-ben Gyulán meglátogatta volt fogolytársát. és két napig a család vendége volt. 1839. szeptember 19-én a kastélyban a megyei kórház javára Erkel Ferenc hangversenyt adott, amelynek 5. számát. „Kórházi eszmék” címen Tormássy János írta. 18.34- ben műkedvelő előadást rendeztek a kórház pénzügyi alapja javára, amelyen Tormássy János is fellépett. Tormássy Lajos 1812-től megyei főorvos volt Gyulán. Nevéhez fűződik a himlőoltás bevezetése megyénkben. Közel 50 éves működése alatt egymaga 36 732 gyermeket oltott be. »OC „Nem ért rá rebelliskedni" Ebben az időben (II. Li- pót császár 1791-es rendeleté értelmében) minden megyei főorvosnak állatgyógyászatból is vizsgát kellett tennie, és a legfőbb gondját az állatok járványos megbetegedései elleni küzdelem képezte. Az emberek himlőoltását részben az állatorvosokra is rábízták. Az 1831. július 17-tól október 23-ig tartó kolerajárvány idején a megyegyűlés 4 fős „helyben munkálkodó” bizottságot állított fel, melynek tagjai 2 táblabíró, Tormássy Lajos vármegyei főorvos és Csausz Lajos uradalmi orvos voltak. A várost körzetekre osztották, a Magyar város Tormássy főorvosé. a Német város és az uradalom területe Csausz uradalmi orvosé, a Román város Bauer József vármegyei seborvosé volt. A 833 megbetegedésből 594 végződött halállal. Gondos kezelésükkel minden harmadik beteget megmentették, ami nagy ered meny volt abban az időben. 1848-ban részt vett a nemzetőrök sorozásában. Emiatt az idős embernek igazolnia kellett magát, A védekező iratában arra hivatkozott, hogy nagymérvű orvosi elfoglaltsága miatt nem ért iá rebelliskedni. A forrada’om- mal érzett azonban annyira, hogy Török Ignác hadmérnök. tábornokot a fegyverletétel előtti éjszakára befogadta venédgszerető házába. A Békésvármegyei Kórház 1846. május 1-i megalakulásától az intézmény főorvosa volt. 1848. november 20-án megtorlásul felfüggesztették a megyei es a kórházigazgatói állásából nemes Virágos Sándort. Helyette Tormássy Lajost nevezték ki kórházigazgatónak, aki akkor 65 éves volt. Az igazgatói állás ebben az időben nem járt fizetéssel, csak rengetek munkával. Mégis szeretettel végezte, odaadó, lelkiismeretes, fáradhatatlan, gondos igazgató volt. 1854-ben 200 forintos korházi alapítványt tett, 1855. augusztus végén 43 évi szolgálat után leköszönt a nic- syei főorvosi állásáról. Ekkor arany érdemrend kereszttel tüntették ki. Ezután nem volt fizetése, ezért szegénységére való hivatkozással kegydíjat kért, azonban ezt megtagadták tőle. Egyben felkérték, hogy a kórházigazgatói állását csak viselje ingyen továbbra is. 1859 februárjában hajlott korára hivatkozva leköszönt a kórházi igazgatóságról, de lemondását Tarhos Kálmán megyefőnök nem fogadta el. Végül is 1861. március 16-án vált meg igazgatói állasától. Nagyon öreg volt már és írni is alig tudott reszkető kezével. Lemondó levelében leírja, hogy a kórház megnyitásától mint kórházi főorvos, 1849 őszétől mint igazgató (minden díj nélkül) szorgalommal, lelkiismce- tesen, szívesen, szenvedéllyel viselte állását. A megyefőnök elismerésének és hálájának kifejeződésével felmentette a 77. évében járó öregurat igazgatói állásából. Tormássy Lajos úgy is mint orvos, úgy is mint ember kivált a kortársai közül tudása és józan gondolkodása által. 1862. július 21- én, közel 78 évesen ünnepelte meg a megyei főorvosi állásra történő kinevezésének 50. évfordulóját. E bensőséges ünnepségen részt vettek a gyulai orvos jó barátai is. 1867. március 25- én tért örök nyugovóra. Sírja jeltelen az Ö-Református temetőben Gyulán. D. Nagy András Az öreg Bakon/ közepén Szent István királyunk halálának 950. évfordulójára megjelent írásokban több helyütt olvashattunk egyház- szervezői tevékenységéről. Ennek keretében számos apátság alapításáról. Ezek egyike, mégpedig az első, az 1018- ban létesített bakonybéli bencés, azaz Szent Bcnedck-rendi apátság. Területét királyi birtokából hasította ki az uralkodó. a bakonyi rengeteg kellős közepén, a sebes, kristályos Gerence-patak ma is harsogóan zöld völgyében. Azon a tájon, ahol a levert Koppány hívei rejtőzködtek. A király hittérítő szerzetesekre bízta, hogy érjék el: ne pogány sámán mutassa be nevükben az áldozatot a Hadúrnak, hanem a bencés apát úr a keresztények új Istenének. A templomot és a rendházat rövidesen fel is építették. A hagyomány szerint Gél lért. a később szentté avatott vértanú püspök a király jelenlétében szentelte föl. Később Gellért lett Bakonybél apátja, de szívesebben tartózkodott a közeli barlangban, amely előtt három forrás fakadt. Ezek ma is ontják a vizet. A helybéliek Szentkútnak hívják. a térképek Borostyán- kútnak nevezik. E források mellé 1889-ben kápolnát emelt a vallásos buzgalom, ahonnan a barlang fölötti tetőre 24 stációból álló kálvária vezet. Gellért apát félig-meddig remeteségben élvén itt 1030-ig, áldásos irodalmi tevékenységet is folytatott. Közülük egyik műve mai napig fennmaradt. Nem messze e helytől a Kerteskői szurdok feletti Oltárkőn a régi hitüket megtartott magyarok maradékai még jó ideig áldoztak fehér lovat ősi istenüknek. békés egymás mellett élésben a szerzetesekkel. A térítés, nem ment máról holnapra. De lépjünk néhány évszázadot! A török Bakonybélt is a földdel tette egyenlővé. Csak az maradt meg köveiből, ami a felszín alatt rejtőzött. Az oszmán seregek kiűzése után a bencések visz- szakapták területüket, s a romok helyére 1724-ben felépítették rendházukat, majd 1750—1782. között templomukat. Ugyanekkor a felvidékről, a nyugati országrészről és német területről telepeseket költöztettek az elhagyott jobbágytelkekre. Bakonybél újból élni kezdett, a templom egyre csinosodott. Oltárképeit a barokk kor egyik jeles művésze, Dorfmeister István, továbbá egy pápai (Polinger Ignác) és egy győri (Stern János) művész festette. Van még egy szép Rubens-máso- lat is itt. A rendház mögött . — amely ma szociális otthon — nagy kiterjedésű arborétumot létesítettek a bencések. Benne 1834-ből származó lúcfenyő, vörösfenyő, korai juhar és vadgesztenye található. Különlegesen értékes a Bakony legidősebb, somfái között számon tartott, 300 évesre becsült két fája. Csakhogy a hajdani, parknak szánt arborétum 1950 óta nélkülöz minden gondozást, siralmas állapotban van. Szökőkútja, medencéi omladoznak, mindent ellep a gyom, térdig érő dudvában gázol a látogató, ha egyáltalán betéved — bejut? — oda. A Bakonybélbe telepített családok hamar magukra leltek. S mesterei lettek a fában bővelkedő vidéken a faragásnak. Mégpedig a szerszámkészítő-szerszám- faragó szakmának. Munkáik a második világháború végéig nemcsak e hazában, hanem a Balkánon is keresettek voltak. Keréktalpat, járomfát, favillát, gereblyét, falapátot készítettek. Minderről képet alkothat magának az, aki felkeresi a tái házat vagy szabadtéri néprajzi múzeumnak is nevezett, nem is oly régen még a Hasprai-család által lakott, gyönyörűen rendbe hozott tornácos lakóházat, és a hozzá tartozó gazdasági épületeket. dr. Csonkaréti Károly A felirat rövid ars poetica Hadilobogóján ószövetségi idézet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának 360. évfordulójára Eltekintek most attól, hogy Bethlen Gábor államférfiúi nagyságát felidézzem. Csupán megvénkhez fűződő kapcsolatáról szeretnék néhány mondatot írni — halálának 360. évfordulóján. Okleveles adatok bizonyítják, hogy Bethlen Gábor elődei a gyomai és iktári Bethlenek — ius prima oc- cupationes —, az ősfoglalás jogán bírták Gyomát és közvetlen környékét. Egészen addig, amíg a közös őstől eredő Neczpálvakkal osztozkodván, később 1496 táján leányági örökösödés útján, végképpen kiestek Gyoma birtokából. A család három ága, a felvidékre szakadt (előbb Heves, majd Nógrád, később Turóc vármegyébe) Neczpályak, a Lőkös és Bethlen ág, egy közös őstől származott, melynek kilétéről nem maradt ránk írásos feljegyzés. Ügy gondolom — más párhuzamokból kiindulva —, hogy a család őse a városnak is nevet adó Gyoma volt. Gyoma mint személynév a Váradi Regestrumban is többször előfordul. A Szi- nvei Merse család is de généré Gyoma. A magyarok egyik feltételezett őshazájában, Baskíriában egy Hármas-Körös nagyságú folyó a Gyoma nevet viseli. (Id. : Boros—Rapcsányi: Vendégségben őseinknél a Gyoma partján.) ^Abból, hogy a Necz- pálv es a Lőkös ág Gyoma Békés megyei faluból és a hozzácsatolt Miklóslaka, Téglás pusztákról... kapott örökrészt 1347-ben, következik, hogy éppen ezek voltak az ősi, még a közös őstől bírt falvak. így a Bethlen család Árpád-kori fészkét e falvak valamelyikében kell keresnünk. A földrajzi helyzet és más adatok is arra utalnak, hogy Gyomát tartsuk a legelső, legrégibb lakóhelynek.” (Dr. Karácsonyi János: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. TURUL. 1897. 15 kötet. 2. füzet. 49— 57. oldal.) Az iktári előnevet a fejedelmi ág birtokszerző őse vette fel, aki Iktár, Ternes vármegyei falut és tartozékait új adományként nyerte. A török hódoltság a családot az erdélyi Maros- i Ily éré szorította. A fejedelem, Gábor édesapja, Bethlen Farkas kapta vitézségéért Báthori István fejedelemtől a marosillyei birtokot. Édesanyja pedig a szárhegyi (Gyergyószárhegy) Lázár Druzsina, egyik előkelő primőr székely család lánya révén a Bethlenek iktári ága, rokonságba került az őshonos erdélyi famíliákkal. Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége a református vallásnak és kultúrának, a szabad vallásgyakorlatnak, az ország függetlenségének védelmezője volt. Mindezt — ahogy lehetett — két nagyhatalom között tette. Az erdélyi fejedelemség, a ipartium, azaz a részek vármegyéire is kiterjedt és több adat igazolja, hogy Bethlen Gábor a Tiszántúl magyar lakosságának gondjaiból, védelméből is részt vállalt. Megyénkben is több birtokot adományozott, birtokban megerősített személyeket uralkodása idején. Göndöcs Benedek terjedelmes tanulmányban foglalkozott megyénkkel kapcsolatos tevékenységével. Az endrődi, akkor ott lakozó nemes családoknak kiváltságos levelet adott 1624-ben. Amikor 162!). november 15-én eltávozott Erdélyország népeinek éléről, Kemény János így írt róla: „Ó, vajha avagy ne született, avagy örökké élt volna”. Távozását az egész magyar nemzet megsínylette. Az utókor történetírói, ellentmondásokkal teljesnek ítélték meg életútját és uralkodását. Én azt hiszem, hogy kifejezőbb mindennél a „Siratóének Bethlen Gábor halálára” című vers második verse: Élesek csillaga, Nagy erős kővára Az magyari nemzetnek, Kiben mint kőfalban, Nagy erős bástyában Úgy bíztunk vala ennek. I)e már hatalmában És erős markában Maradtunk Istennek. Különösen sokat veszített halálával a református magyarság és általában a protestáns felekezetek népes egyháza. Bethlen Gábor hadilobogóján ószövetségi idézet. tudatta híveivel eszmevilágát és szilárd alapokon álló erkölcsét: „Fölkel a Seregek Ura, és szétszóratnak minden ellenségei akik gyűlölik Öt, eltöröltetnek a földnek színéről” (68. zsolt., 2.- vers). Kardjának pengéjén pedig a következő felirat volt: „Consilio firmata Dei", azaz „Az erősségem az •Istennek tanácsa”. Végrendelete a magyar irodalom egyik remekműve. Ennek utolsó fél mondatát kell(ene) megszívlelnünk nekünk, magyaroknak — különösen itt, a széleken: „ ..., énfelölem jól emlékezni meg ne szűnjetek'’. Cs. Szabó István A családi címer Korabeli metszet
