Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 11., SZOMBAT Ára: 5,30 forint XLXV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Mai számunkból: Átadták a várszínházi nívódíjakat (3. oldal) Gádoroson (is) arzénos a víz (3. oldal) Két hét múlva szavaz a nép (4. oldal) Közös ügyek - eltérő vélemények <4 —5. oldal) Körkép a gyermekétkeztetésről (5. oldal) Pénzhamisítás színek nélkül (6. oldal) Volt egyszer egy olimpia (16. oldal) Napirenden a köztársaságielnök-választás Ülést tartott az MSZP eloöksége A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszava­zásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP elnökségének pénteki ülésén, amelynek dön­téseiről Vastagh Pál, Kosa Ferenc, Lakos László, az elnök­ség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájé­koztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára ki­tűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kriti­kusan fogadták, számos ész­revétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcso­latban. Kifogásolták példá­ul, hogy az aláírások mint­egy 40-50 százaléka nem volt hitelesíthető, bár így is ösz- szegyűlt a népszavazás el­rendeléséhez szükséges szá­mú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a referendum ren­geteg pénzt emészt fel. Mind­azonáltal az MSZP elnöksé­ge nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt szeretné azonban, ha a köz- társasági elnök megválasztá­sára az országgyűlési válasz­tások előtt kerülne sor. Kása Ferenc arról tájé­koztatta az újságírókat, hogy az elnökség pénteki tanács­kozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és jövőjének kérdése is. Az el­nökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak elvi álláspont­ját fogalmazta meg, a konk­rét javaslatokat várhatóan jövő szerdai ülésén dolgozza ki. Az elnökség a most meg­fogalmazott alapelvek sze­rint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt irá­nyítása alatt álló, a pártál­lam hatalmi centrumának közvetlenül alárendelt nyil­vánosságmédiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák gyámkodástól mentes, de­mokratikus működésüket. Az elnökség azon az állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait átte­kinthető, ellenőrizhető tár­sadalmi felügyelet alá kell helyezni. Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet, a társadalom általános érde­keit figyelembe veszi, s ki­zárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth András egy, a párt- vágyon körül kialakult vitá­ról számolt be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet ka­pott a Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Eb­ben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a „rendezet­len vagyoni kérdésekről”. Ribánszkiék ugyanis úgy vélik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként jogosultak a vagyon egy részére. Az el­nökség ezzel szemben úgy határozott, hogy vagyonjogi kérdésekről nem kíván tár­gyalásokba bocsátkozni egyik párttal sem; e kérdésekben a törvényes előírásokhoz, il­letve a Minisztertanács ren­deletéihez tartja magát a párt. Ennek megfelelően, a kormány rendezése értelmé­ben, mindazoknak az ingat­lanoknak a kezelői jogát, amelyek nem feltétlenül szükségesek a' szocialista párt működéséhez, az MSZP visszaadja az államnak. így például döntés született ar­ról, hogy az elnökség felké­ri a párt budapesti szerveze­tét: a VII., a VIII. és a XIV. kerületi pártszékházat adja át a Fővárosi Ingatlankeze­lő Vállalatnak. Lakos László arról szá­molt be, hogy formálódik az MSZP agrárprogramja. An­nak kimunkálásában a párt az ország kiegyensúlyozott, jó színvonalú élelmiszer-el­látásának meghatározó je­lentőségét tartja szem előtt. Az átfogó program főbb ele­mei közé tartozik a tulaj­donreform, amelynek célja, hogy értéke, piaca, valódi gazdája legyen a földnek. A program fontos része a szö­vetkezeti mozgalom nemzet­közi elveinek visszaállítása, a reális megmérettetést szol­gáló árpolitika kialakítása, a mezőgazdaság teljesítmé­nyeiből kiinduló adórend­szer kimunkálása, egy átfo­gó településfejlesztési rend­szer kidolgozása — összessé­gében egy vállalkozásbarát agrárpolitika megteremtése. Az újságírók kérdéseire válaszolva az MSZP vezetői kzzölték, hogy a pártnak je­lenleg mintegy 30-35 ezres tagsága van. Pontos adatok­kal azonban egyelőre nem rendelkeznek. Annyi azon­ban máris megállapítható, hogy lezárult a pártszerve­zés kezdeti „stabilizációs" szakasza, s lassú növekedés tapasztalható a taglétszám­ban. A párt vezetőinek most a szívós, napi szervezőmun­kára kell koncentrálniuk. Vállalkozni tudni kell! Népfőiskolái kezdeményezés, botladozó első lépések Sipos november 10. A vállalkozók vagy a jö­vőben vállalkozni szándéko­zó megyei lakosok részére egyhetes előadássorozatot szervez a Megyei Művelődé­si Központ. November 13-tól minden este 7 órától hall­gathatják meg az érdeklő­dők azokat az előadásokat, amelyek kimondottan a vál­lalkozás ismeretlen berkeibe vezetik el a hallgatókat. Szó lesz többek között az adópo­litikáról, a társadalombizto­sítási rendszerről, a kisvál­lalkozók hitelvételi lehető­ségeiről, és még sok más olyan részletkérdésekről is, amelyéket ott a rendezvé­nyen vethetnek fel a jelen­levők. Az izgalmasnak tűnő Vállalkozók Népfőiskolája néven szervezett előadáso­kat megyei és országos szak­emberek tartják. Az adópo­litikáról a budapesti APEH szakembere tájékoztatja az érdeklődőket. A hitelfelvé­teli lehetőségekről, s arról, hogy jelenleg milyen felté­telekkel lehet hazai és kül­földi pénzforrásokhoz jutni magánszemélyeknek a Bu­dapest Bank Rt. munkatársa szól majd. S ha mi valóban a vál­lalkozók országa szeretnénk lenni a jövőben, akkor egy­re több ilyen és hasonló jel­legű tájékoztatást kell szer­veznünk, hiszen a jó szán­dék kevés, ha nincs mögötte kellő tájékozottság és némi közgazdasági szakismeret. Valószínű, hogy a lakosság­nak igénye is van egy jól működő Vállalkozók Népfő­iskolájára az ország minden pontján. Fabulya Lászióné, a Megyei Művelődési Köz­pont főmunkatársa azonban igencsak meglepő választ adott, amikor is arról ér­deklődtünk, vajon egy elő­adássorozattal ki tudják-e elégíteni az érdeklődőket. Ugyanis a nyolcszáz megyei vállalkozónak elküldött je­lentkezési lapból 11 személy jelezte részvételét. A miért­re egyelőre ő sem tudott konkrét választ adni. Min­denesetre úgy tűnik, Békés­csabán a több tudásért nem­igen törik magukat az em­berek. Bár az is lehetséges, néhány hónap múlva, ha majd a vállalkozásbarátnak ígért hazai gazdaságpolitika jogi kereteit életre hívjuk, több ember veszi a bátorsá­got, hogy önállóan gazdál­kodjon. A békéscsabai Kis­gazdapárt viszont örül a mű­velődési központ kezdemé­nyezésének, Mekis András elnök véleménye szerint az 1200,— forintnyi tagdíj ba- gatell összeg ahhoz képest, amit a nagyobb ismeret- anyagból, a tájékozottságból egy kisvállalkozó profitál­hat. A békéscsabai kisgaz­dák jelentős létszámmal je­len lesznek a rendezvényso­rozaton. Azt pedig csak igen sajnálatos dolognak lehet nevezni, hogy a békéscsabai APEH helyett a budapesti központ vállalta az előadá­sokat. A megyei adóspecia­listák csak a vállalati igaz­gatók oktatására vállalkoz­nak egyelőre. Bár elképzel­hető, hogy néhány hónap múlva már ők is egészen másképpen látják a jövőt. Addig viszont a budapestiek szerencsénkre még Békés­csabáig is eljönnek ... — rákóczi — Gyógyítás és technika Tudományos tanácskozás Gyulán Nemrég kezdte meg a budapesti Gamma Müvek az NK—364 csontsűrűségmérő berendezés sorozatgyártását, melynek mű­ködésével a tegnapi tudományos tanácskozás résztvevői is megismerkedhettek Fotó: Kovács Erzsébet A belső elválasztású miri­gyek betegségei — sajnos — hazánkban sem ritkák. Ám az orvostudomány egyre újabb módszereket talál a különböző betegségek gyó­gyítására, ebben segítségére van a korszerű technika. Kibővültek a diagnosztizálás és a gyógyítás lehetőségei, széles körben elterjedt az izotópos immunvizsgálat. A szakembereknek napról nap­ra figyelemmel kell kísér­niük a legújabb tudomá­nyos eredményeket, csak így tudják megfelelően folytatni napi gyógyító munkájukat. Ezt figyelembe véve rendez­te meg Gyulán, a városi ta­nács dísztermében a Pándy Kálmán megyei kórház teg­nap, második Endokrin Symposiumát, melyen az or­szág legkiemelkedőbb szak­emberei tartottak előadáso­kat, sőt külföldről is fogad­tak vendéget. A rendezvényt dr. Szepes- vári Elemér, a megyei kór­ház főigazgató főorvosa nyi­totta meg. Mint mondta, har­madízben ad otthont en­dokrinológiai témájú tudo­mányos tanácskozásnak a város, melynek kórháza évente 26 ezer fekvő-, s 600 ezer járóbeteget lát el. A színvonalas egészségügyi el­látáshoz megfelelő szellemi bázisra van szükség — hang­súlyozta. Ezután dr. Iványi János, a Pándy kórház fő­orvosa arról szólt, hogy Gyu­lán is végeznek 1981 óta en­dokrinológiai szűréseket. En­nek tapasztalatairól szólt az első előadás, melyet még hat követett. A tanácskozás színhelyén kiállítás nyílt, amelyen az IZINTA, a hazai gyártmá­nyú izotópkészítmények for­galmazója és a Gamma Mű­vek mutatta be termékeit. (g. k.) Eltérő vélemények A szakszervezetek és a kormány megbeszélése Ilyen még nem volt! Kié lesz az öltöny (vagy kosztüm)? A Parlamentben tegnap kora délután a kormány és a szakszervezetek képviselői megbeszélést tartottak. A kormány gazdaságpoliti­kai koncepciójáról a SZOT elnöksége e heti szerdai ülé­sén már véleményt mon­dott. Álláspontja a gazdasá­gi fejlődés lehetőségeit ille­tően merőben eltér a kor­mányétól. A SZOT-hoz tar­tozó szakszervezetek szerint elfogadhatatlanok az olyan kormányzati elképzelések, amelyek az elkövetkezendő három évben is restrikció folytatódásával számolnak, s a foglalkoztatás, az infláció és a reálbérek tekintetében egyaránt a helyzet további nehezedését ígérik. Törekvé­seik abban egyeznek a kor­mányzati szándékokkal, hogy a bérkérdések mellett más területeken — így például az árak, a szociálpolitika vo­natkozásában — is szükség van az érdekek egyeztetésé­re, valamint a középszintű béralku bevezetésére. Ez utóbbi előfeltételének azon­ban a kormánnyal ellentét­ben a bérek teljes liberali­zálását tekintik. Hatezer megfejtés Lapunk október 21-i szá­mában nyereménypályáza­tot indítottunk.'Az újságban megjelent betűket helyes sorrendbe rakva egy sze­gedi székhelyű nagykeres­kedelmi vállalat nevét kap­ták megfejtőink. összesen 5988-an neveztek be a já­tékra, vagyis ennyi levele­zőlapot (és levelet) kaptunk, rajta a helyes megfejtéssel: DÉLTEX (korábban egy­egy rejtvényünkre 150-200 megfejtés érkezett.) A nagykereskedelmi vál­lalat méter és lakástextil, szőnyeg, függöny, ágynemű, konyharuha, törülköző, fel­sőruházat, férfi- és gyer­meköltönyök, pantallók, női és gyermekruhák értékesí­tésével foglalkozik. A nagy- vállalat megyei központja Békéscsabán van, az Oros­házi út 103. szám alatt. Ügy terveztük, hogy a helyes megfejtők között egy méretre varrt öltönyt (vagy kosztümöt), egy békésszent- andrási szőnyeget és egy kávéfőzőt sorsolunk ki. A nyeremények listáját azon­ban a nagy érdeklődésre való tekintettel Kómár Já­nos, a Déltex igazgatója és Kárpáti József, a vállalat megyei lerakatának igaz­gatója további ajándéktár­gyakkal toldották meg. A sorsolást november 18- án szombaton — tehát má­hoz egy hétre, a békésszent- andrási szőnyegnapok zá­rónapján — délelőtt 10 óra­kor tartjuk a békéscsabai Centrum Áruházban. A nyertesek nevét lapunk no­vember 20-i számában kö­zöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents