Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-09 / 266. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Mai számunkból: Mikor lesz Béres-csepp? (3. oldal) 1 második találkozás Doctor Herz-cel « 9idai> Telelontéma (4. oldal) Rágalmazták a battonyai tsz-elnököt (5. oldal) Csaba utcai magyarok (5. oldal) Izraeli ízek (6. oldal) Melyik ér többet? (8. oldal) Elsőként az országban Megalakult a Békéscsabai Ideiglenes Szabadművelődési Tanács Nem felülről irányítani, hanem felmutatni az értékeket... Október 26-án Békéscsabán a városi nemzetiségi klubházban 11 alapító tag részvételével megalakult a Békéscsabai Szabadművelődési Tanács. Űttörő kezdeményezésükről, céljaikról, jövőbeni működésükről tartottak tegnap délután sajtó- tájékoztatót az újságíróknak. Szente Béla, a bejegyzett, ám a választásokig ideiglenesnek tekintett tanács szóvivője mutatta be a jelenlévő alapító tagokat, akik között van lelkész, pedagógus, népművelő, tanácsi szakember. Valamennyiük munkája kulturális területen folyik, d^ nem intézményeik képviseletében szövetkeztek. — Mi nem azt akartuk deklarálni, hogy rajtunk kívül nem dolgoznak jó szakemberek a városban, megalakulásunk nem puccs volt — mondta Szente Béla —, hanem a közös gondolkodás hozott bennünket össze. TeKilencmilliárd forint többletjövedelmet helyezett kilátásba 1990-re az ágazatnak Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a szerdán, a Pannon Agrár- tudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán rendezett aktívaértekezleten, amelyen Baranya, Somogy és Tolna megye élelmiszervékenységünkkel a helyi, kiemelkedően dolgozó szakembereket kívánjuk megbecsülni. A tanács létszámát bővíteni szeretnénk, felajánlva a képviselet lehetőségét egyházi, politikai és minden olyan társadalmi szerveződésnek, amely eredményes kulturális tevékenységet folytat a városban. A tanács nem jószándékú pártolók csoportja; azoké, akik a kulturális élet szervezésével foglalkoznak. A kultúra fogalmát pedig nem leszűkítve értelmezzük, hanem szinte a teljes infrastruktúrát átfogó, alkotó és hagyományozó folyamatokra gondolunk. A tanács céljai szerint az alakuló helyi demokráciát szolgálja, az eltérő szemléletek ütköztetésével, a különböző területek munkájának összehangolásával. Pál Mik- lósné, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese alapszabályukat ismertetve gazdaságának vezetői vettek részt. E jövedelemnövekedés a miniszter szerint elsősorban az élelmiszerárak szabaddá tételétől várható, s ugyanakkor része annak a rövid távú kormányprogramnak, amely a következő három év alatt a ’80-as évek elejének többek között elmondta, a tanács felkérésére, vagy saját kezdeményezésre véleményt nyilvánít, illetve javaslatokat dolgoz ki a várost érintő kulturális kérdésekben. Dr. Köteles Lajos, a tanítóképző főiskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta, 1945 és 1949 között, a többpártrendszer idején, a szabadművelődési tanácsok voltak a meghatározóak az iskolán kívüli művelődésben. A feladat akkor és ma alapvetően ugyanaz: átmenteni múlt, jelen és jövő között az értékeket. Mentesíteni kell a politikai befolyás alól a kultúrát, rendszerét valóságos társadalmi, gazdasági folyamatokra építeni. A- saját értékmentés és az új kialakítása csak a helyi társadalomban, a helybeliek bizalmát élvező, erős helyi szervezet megteremtésével lehetséges. Sz. M. jövedelmezőségi szintjét és gazdálkodási pozícióit kívánja visszaállítani az élelmiszer-gazdaságban. A program és a módszer indoklásaként a miniszter többek között rámutatott: nem tartható fenn tovább az az állapot, hogy egyetlen ágazat viselje az antiinflációs törekvések minden terhét. Az utóbbiból eredő aggasztó jelként értékelte a miniszter azt, hogy ez évben csökkent a traktorok, a. kombájnok és a mezőgazdaságban használt tehergépkocsik száma. Kilencmilliárd többlet Hütter Csaba az élelmiszer-gazdaság helyzetéről Hová? Merre? „Romiasz magyar nép, romladozol hazám”, „Isten, áldd meg a magyart”, „A haza minden előtt”, „ismerni a jót köny- nyebb, mint követni”, „haza nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog”. Kölcseytől mennyi mindent tanulhattunk! De vajon elég komolyan vettük-e a költő szavát? Ügy látszik, túl sok áldozatba kerül, amíg tényleg megtanuljuk érteni, értékelni nagyjaink intelmeit. S itt van ez a másik idézet, szintén Kölcsey Ferenctől. Teljesen mai korkép, látlelet a társadalmi bizonytalanságról, a tétova léptekről, a határozatlan tekintetekről, a reményvesztett kijelentésekről, az eltűnt kapaszkodókról. „Az élet jól megfontolt, de biztos lépéseket kíván; a kétségeskedés határos a félénkséggel ...” Igen, igen; jól megfontolt és biztos léptekkel, határozottan, egyenes tartással haladókat szeretnénk látni magunk előtt. S bárcsak úgy léphetnénk valamennyien! De hová, merre? Quo vadis? Mára már túlságosan inog a talaj, homályos az útvonal, alig látható, alig hihető, hogy még- 'is elérhető az értelmes cél. Nagyra becsülöm a határozott fellépést, a magabiztos kiállást, de manapság mindez gyanús is nekem. Egyre inkább rokonszenves az, aki kételkedik, latolgatja-fon- tolgatja a dolgokat, mert ez a reális, ez a komoly szemlélet. Ugyan ki lebeghet önfeledten, elégedetten, boldogan ebben a világban, ahol olyan sok a zűrzavar, a felelőtlenség, a durvaság?! A válasz túlságosan könnyű: csak az, aki nem fogja fel, hogy mi történik körülötte. Mert képtelen erre, vagy mert elég okos ahhoz, hogy szándékosan ködösítsen önmaga és mások előtt. Mindkét típus ismerős, itt jár-kel közöttünk naponta. Furcsa lenne mégis és igen nyomasztó, csupa keserű, gondterhelt, bánatos, dühös embert látni úton, útfélen. Szerencsére akad még az a típus is, akinek van ereje túllépni a lehangoló valóságon, és aki tud énekelni akkor is, amikor tulajdonképpen ;ordítania, vagy sírnia kellene. „Ha biztosnak jó: (és ez is Kölcsey, természetesen) elhízottnak lenni még rosz- szabb, mint kéteskedőnek. Mert a biztosság okos vigyázattal jár; az elbízottság pedig oktalan vakmerőségre vetemedik; s maga magát buktatja meg”. Legalábbis a józan ész szerint. Azt pedig csak remélni lehet, hogy az elfajult indulatok sodrában tényleg a higgadtság, a bölcsesség kerekedik felül. Kétségek, bizonytalanság mindenhol. A fejekben és a külvilágban. Nem csoda, hogy így van, egyáltalán nem. Hosszú évek élményei, tapasztalatai juttattak bennünket idáig. Valahol nagyon elrontották a dolgokat, eljátszották a hitelüket. Így fogyott el a bizalom, a hit és az ambíció. Nem meglepő az emberek bizonytalansága, a fáradtság, az unalom, a csömör, még a közöny sem. • Kívül maradni? Lehet-e tényleg kívül maradni? Nem szólni, nem részt venni, egyszerűen csak hagyni a dolgokat a maguk útján ... Talán lehet így *s élni, hiszen annyi mindent lehet manapság: váltani, átfordulni, ellentmondani, homlok- egyenest mást állítani... Űjra születni ehhez képest semmiség. Niedzielsky Katalin Nagy a felelősségérzet a külföldön élő magyarokban Pozsgay Imre sajtótájékoztatója Pozsgay Imre államminiszter angliai, kanadai, egyesült államokbeli és finnországi útjáról hazatérve tegnap nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Parlamentben. Elmondotta: látogatása során a külföldön élő magyarság részéről nagy felelősségérzetet tapasztalt a magyar ügyek iránt. Minőségi változás érzékelhető a kint élő magyarok tevékenységében. A magánvállalkozók érdeklődése jelentősen megnőtt, s ez hozzá fog járulni a külföldi tőkebehozatal növeléséhez. A sajtótájékoztatón számos belpolitikai kérdés is felvetődött. Ezekkel kapcsolatban Pozsgay Imre elmondotta: korrektnek tartja a politikai pártokkal kialakult együttműködést. Az ellenzéki pártok a hazai gazdasági bajokból adódó nehézségeket nem igyekeznek pártpolitikai célokra felhasználni. Tipikusan ellenzéki feladatokról mondanak le annak érdekében, hogy ne következzék be bomlás az országban. Ám ha nem lesz javulás, nem sikerül megalakítani az életszínvonal csökkenését, spontán elégedetlenség törhet ki, amit már egyetlen párt sem tud kézben tartani. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a magyarországi reformok megfelelő külföldi támogatásban részesüljenek. A magyar kormány nem elsősorban segélyeket igényel, hanem támogatást a működőtőke-behozatal felgyorsításához, a szükséges technológiai váltáshoz. Magyarország cserébe egyre jelentősebb üzleti lehetőségeket kínál a külföldi befektetőknek. Kérdésekre válaszolva az államminiszter hangsúlyozta: nem lepte meg, hogy MSZMP elnevezéssel új párt van alakulóban. .Pozsgay Imre szerint ebben semmi kivetnivaló nincs. Az új párt nem lesz veszélyes az MSZP-re. Elmondta: már korábban is meg volt győződve arról, hogy az MSZP révén új párt jött létre a kongresszuson. Az új MSZMP megalakulása ezt most az eddig kétkedők számára is bizonyítja. Végül arról is beszámolt: folynak a politikai tárgyalások arról, miként történjen a nemzeti médiák — rádió, televízió, távirati iroda — felügyelete, irányítása, hogyan biztosítsanak esély- egyenlőséget a hírközlésben a különböző pártok számára. Megállapodás azonban ebben a kérdésben még nem jött létre. Körkérdésünk Mit kívánnak a városlakók a Városrendezési Világnapon? A várost, ahol él, milyennek találja, a jelenlegi adottságokból kiindulva milyennek szeretné látni a jövőben — vagyis, másféleképpen forgatva a szót, mit talál a legégetőbb problémának lakóhelyén ? Erről kérdeztünk meg három városlakót tegnap a városrendezési világnapon, amelynek célja: felhívni a figyelmet a gyors ütemű városiasodás gondjainak megoldására. Schaffer József épületgépész üzemmérnök, mezőbe- rényi lakos: — Azt bizton állíthatom, örömmel fogadták, fogadtuk valamennyien, hogy Mező- berény város lett. Ugyanakkor hallottam olyan hangokat is, hogy szépen alakul a városcentrum, de most már lépni kell, hogy az egész település városias legyen. Itt nálunk elsősorban a szennyvízelvezetés megoldása égető, csak a városközpontban épült ki és van egy gerincvezeték. A mellékágak kivitelezését most tervezik. Az ivóvízzel is vannak problémák, de hát nemcsak nálunk. Ha tehát kívánságokról kérdez, az első nyilvánvalóan a teljes körű csatornázás. A második pedig a szélesebb üzlethálózat, mert most még az a helyzet, hogy van, amiért Békéscsabára kell menni vásárolni. Végül a szépen alakuló, sajátos vá- rosarcülatljoz jó lenne mielőbb kialakítani egy színvonalas kulturális, társadalmi életet. Tudom persze, mindehhez legelőször is stabil gazdaság kellene, és ez már nem csak herényi, hanem országos ügy. Akkor ugyanis jutna idő és lenne kedv is ahhoz, hogy az itt élők otthonias várost for(Folytatás a 3. oldalon) Mczőberényi utcakép Fotó: Gál Edit Csak a mezőnyben voltak egyenrangú partnerek Ú. Dózsa-Békéscsaba Elére Sp. 2—0 (0-0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Megyeri út, 1000 néző. V.: Plasek (Puhl, Fekete). Ü. DÓZSA: Brockhauser — Huszárik, Szélpál, Kovács, Slezák — Oroszki (Miovecz 57. p.), Balog, Rubold — Katona, Bácsi, Zsi- vótzky (Szabó 73. p.). Edző: Varga István. BÉKÉSCSABA: Gulyás — Mracskó, Ottlakán, Szenti, Fabulya — Belvon, Pásztor (Miklya 58. p.), Csató (Zahorán 87. p.), Csa- nálosi, Takó — Zsinka. Edző: Vigh Tibor. Gólszerző: Katona (49. p.), Bácsi (68. p.). Sárga lap: Ottlakán (26. p.). A labda helyett előbb egy kupa került a Megyeri úti mérkőzésen a figyelem középpontjába. Az Ü. Dózsa— Békéscsaba bajnoki találkozót elindító sípszó előtt bejelentették, hogy ifj. Szűcs Sándor, a néhány napja rehabilitált egykori válogatott újpesti labdarúgó, Szűcs Sándor fia. vándorserleget ajánlott fel a lila-fehérek évente legtehetségesebbnek ítélt utánpótlás korú futballistájának. A gesztust taps fogadta, de ez volt jó ideig az egyetlen hangos tetszésnyilvánítás a csaknem üresen tátongó újpesti stadionban, mert egyik csapat sem szakadt meg az erőlködéstől, hogy maradandót nyújtson. A listavezető hazaiak olykor-olykor kísérleteztek a támadásépítéssel, de a próbálkozásnál tovább nem jutottak. A Békéscsaba viszont az első (Folytatás a 8. oldalon)
