Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-07 / 264. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 7., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Mai számunkból: Moszkvai jegyzet <3. oldal) Egy őszi délután Fáspusztán (4. oldal) „a város cédája” (4. oldal) Ne legyen lemondó (5. oldal) Kincs, ami (még) van (5. oldal) Kiállítás a főiskolán (6. oldal) aláírásgyűjtés az ügyvezető elnök ellen (8. oldal) Megmozdult az MSZP Békéscsabán Elérkezettnek látták az időt Békéscsaba MSZP-tag- jai arra, hogy rendezzék so­raikat, illetve megindítsák az új párt szervezeti életét. Tegnap délután 5 órakor az ifjúsági és úttörőház adott otthont a szocialisták talál­kozójának. Egyetértettek ab­ban. hogy a pártépités vala­mennyi tag feladata, ám egy ideiglenes szervezőbizottság létrehozásában is megegye­zésre jutottak. A bizottság tagjává választották a jelen­levők Erdélyi Mihályt, ár. Forrni Józsefet, Galisz Gé­zát, Gregor Lászlót, Hideg Gábort, Nagy Sándort, No­sza Józsefet, dr. Simon Im­rét, Tóth Károlyt, Trézing Gábort, Uhrin Erzsébetet. Varga Jánost és idős Vas- tagh Pált. A szocialisták gyűlése visszautasította és a „régi szellők fújdogálásának” mi­nősítette dr. Bereczki Elemér hozzászólását, aki azt állí­totta, hogy a volt MSZMP- tagok egy része azért ma­radt távol az MSZP-től, mert „szélsőséges reformplatf or­mosokat" lát maga előtt. Hárman is vitaindítót tar­tottak. Forrai József a bal- oldaliság felszínen maradá­sáért érvelt, s úgy ítélte meg, hogy jó negyven év után ismét esélyt kaptak a szocialista érzelmű emberek, hogy a maguk elképzelései szerint hozzák létre pártju­kat. Óvott a tisztavirág éle­tű sikerek hajszolásától, s becsületesebbnek találta a jövő nemzedék számára épít­kező hiteles politika toy- tatását. „Megalapozott, ki­egyensúlyozott, mértéktartó és hosszú távon ható parttá kell lennünk, mert másféle pártokból van most elég” — mondta Forrai József. Szenvedélyes hangon szólt Mázán Mátyás arról, hogy az MSZP-nek ki kell állnia a valódi önkormányzatok létrehozása mellett. Kritikai élű kifakadásában elmondot­ta: „A megye az utolsókat rúgja az idén — belénk. Nincs már állampárt, de van még kegyosztó megye, s mi továbbra is albérlők va­gyunk saját városunkban.” Nem valamiféle átállásnak, hanem a békéscsabai tanács mai alapvető — országosan is példaértékűnek számító — kötelességének minősítette azt a gyakorlatot, amellyel a város valamennyi politi­kai erejének összefogására törekszik a tanács. Dr. Köteles Lajos kisebb­fajta történeti elemzést rög­tönzött az 1945 utáni vá­lasztások és az MSZP mai feladatainak összehasonlítá­sával. A népes tanácskozás ez­után vitával folytatta mun- Káíát- k. a. j. fl Kisgazdapártnak nincs köztársaságielnök-jelöltje A Kisgazdapárt senkit sem jelöl köztársasági elnöknek, megvárja az ezzel kapcsola­tos népszavazást, amellyel kapcsolatban a Szabad De­mokraták Szövetségének ál­láspontját támogatja. Ezt Prepeliczay István, az FKGP főtitkára közölte az MTI-vel. Hozzátette: a hétvégi tar­paí nagygyűlésen ugyan fel­vetődött, hogy Vörös Vincét szeretnék köztársaságielnök­jelöltnek megválasztani, de ez csak helyi kezdeménye­zés volt, amelyet egyébként meg sem szavaztak. Hangsúlyozta: elnök jelö­lésre csak a párt politikai bizottsága jogosult, s a kis­gazdák azt szeretnék, hogy, ha mégis lesz elnökválasz­tás, akkor az ellenzék közös jelöltet állítson. Ezt a tö­rekvést azonban a Magyar Demokrata Fórum megza­varta, mert — mint ismere­tes — már önálló jelöltet állított. amerikai üzletemberek tárgyaltak a Mezőgép vezetőivel A békéscsabai Mezőgép Vállalat bejáratánál a ma­gyar és a vállalati mellett ott lobogott tegnap a csil­lagos-sávos zászló is az Egyesült Államokból érke­zett vendégek tiszteletére. Nemrégiben érkezett ha­zánkba az Egyesült Álla­mokból egy szakértőkből ál­ló 24 tagú csoport, s közülük hárman. Summit Alliance, Richard Smarks és Robert Rátorvyi Békéscsabán, a Me­zőgép Vállalatot keresték fel. Az üzemben a vállalat vezetőivel, köztük Kovács György igazgatóval tekintet­ték át, milyen lehetőségek kínálkoznak az amerikai tő­ke bevonására, illetve hite­lek felvételére. Egyebek mel­lett szóba jöttek közös vál­lalati és egyéb gazdasági formációk. Az Atalanta ál­lamból érkezett pénzügyi és gazdasági szakemberek a tárgyalások után elmondták, jó lehetőségeket látnak a mezőgazdasági közös gép­gyártásban és azok nyugat­európai értékesítésében. A Mezőgép Vállalat vezetői ha­marosan eljuttatják az Egye­sült Államokba azokat a Milyen legyen a mezőgazdasági érdekképviselet? Gyulán Megalakult az Erkel Ferenc Társaság A mezőgazdasági érdek- képviseleti szervezetek ki­alakításáról, a meglevők megújításának időszerű kér­déseiről kezdődött háromna­pos tanácskozás tegnap a TOT oktatási és üdülési központja, valamint az Ag- rárreformkörök Egyesületé­nek rendezésében. A tanács­kozáson az állami, szakmai és pártszervezetek csaknem 100 képviselője az élelmi­szergazdaság érdekképvise­leti intézményeinek megújí­tásáról és az újabb területi, illetve szakmai szervezetek létrehozásának szükségessé­géről fejti ki véleményét. Vándor Péter, az Agrárre- formkörök Egyesületének tit­kára a TOT oktatási köz­pontjának igazgatója elmon­dotta: rendezvényük' célja, hogy a különböző pártoknak, termelői szövetségeknek fó­rumot adjanak a szakmai érdekképviseleti intézmé­nyek, kamarák kialakításá­nak időszakában. Útépítés — világbanki hitelből Köztudomású : megyénk úthálózata nem tartozik a világszínvonalhoz, évek óta csak a szinten tartáshoz ele­gendő a pénz. Ennek ellené­re, ha nagyon szerény mér­tékben is, de simább lett né­hány útszakaszunk, pedig nem ment minden „simán": nehéz volt eldönteni, hogy milyen útszakaszok felújí­tása, korszerűsítése a leg­sürgetőbb. A munkákból igyekezett Ikivenni részét a Békés és Csongrád megyére kiterjedő tevékenységével a Hódme­zővásárhelyi Közúti Építő Vállalat. Négy fő-építésveze- tőségéből kettő — az oros­házi és a békéscsabai — Bé­késben dolgozik, s egyik legnagyobb a csabai. — Tavaly 460 millió forint volt a vállalat árbevétele, melyből a békéscsabai 160 millióval részesült — mond­ta Sziklai György fő-építés- vezető, majd így folytatta: — Erre az évre a tavalyival azonos árbevételű tervet tű­zött célul a vállalat, fő-épí­tésvezetőségünk terve vi­szont kevesebb, 133 millió forint. Megtudtuk: ezt a tervet „félgőzzel” hozták, ugyanis nincs beruházó, s megren­delések hiányában kapacitá­suknak csaknem a fele ki­használatlan maradt. A 133 millió forintból 40 millió volt azon munkák összege, melyeket világbanki hitel­ből finanszíroztak. Csupán néhány nagyobb feladattal kellett megbirkózniuk. Ne­vezetesen a Veszei-kanyar útkorrekciója, a makói út, a 44-es főút békéscsabai, a sportcsarnok és Vészéi kö­zötti szakasza, valamint a megyeszékhelyen és Gyo- maendrőd belterületén épül­tek utak. Az év végéig még — ter­ven felül — 15 millió fo­rintnyi termelés várható, ami apróbb munkákból te­vődik össze. Mezőberényben és Köröstarcsán utcákat, a Hidasháti Állami Gazdaság­ban telepi utakat aszfaltoz­nak és térburkolást végez­nek, valamint a gyulavári és a köröstarcsái híd újraasz- faltozása van hátra. őszi megrendelésként szerepel a programban a békéscsabai repülőtér leszállópályájával összefüggő munkák sora, mely később része lehet a szilárd burkolatú leszálló- pályának is. S ami a jövő évet, 1990- et illeti: szerződéses meg­rendelést még nem kaptak, az elképzelések és az eddi­gi tárgyalások szerint az Üjkígvósi Aranykalász Tsz- ben üzemi utakat építenek, s világbanki hitelből a köz­úti igazgatóság megrendelé­sére — valamint tanácsi és lakossági összefogással — pályázatos utak készítésével számolnak. — sz — konkrét elképzeléseiket, ame­lyek megvalósítására szeret­nének működő tőkét vagy hiteleket kapni. A vendégek a tárgyaláso­kat követően megtekintették (felvételünkön) a viszonylag korszerű nyugati gépekkel, berendezésekkel felszerelt üzemet. Kép, szöveg: Béla Ottó Erkel Ferencnek, a nem­zeti opera megteremtőjének születésnapja előtt, tegnap megalakult az Erkel Ferenc Társaság. Gedeon József gyu­lai tanár köszöntő szavai után az alakuló ülés részt­vevői elénekelték Erkel örökbecsű Himnuszát. Dr- Mátrai György helytörténész megnyitó beszédében hang­súlyozta, bár a nemzet időn­ként megemlékezett Erkel­ről, Gyulán, a szülővárosá­ban emlékmúzeum is nyílt, az életművet bemutató, an­nak figyelmet szentelő tár­saság megalakítására mégis szükség van, hiszen itthon és külföldön kevéssé ismerik mind a szerzőt, mind művé­szetét. A társaság célkitűzéseit, alapszabályát megvitatva a jelenlevők egyik legfonto­sabb szempontként megfo­galmazták, hogy Erkel és a 19. századi zenekultúra meg­ismertetése hozzájárulhat nemzeti tudatunk megerősö­déséhez. A társaság egyelőre 43 tagot számlál, de i eme­lik, még mások is jelentkez­nek az otthont adó intéz­ménybe, a városi könyvtár­ba, mert minden tenni aka­róra, működést segítő fel­ajánlásra szükség van. Ez­után húsztagú országos el­nökséget és vezetőséget ala­kított a társaság. Elnökül dr. Bónis Ferenc zenetörténészt, a zenetudományok doktorát, korelnökül dr. Márai Györ­gyöt, elnökhelyettessé Erkel Tibort,- a rádió zenei főosz­tályának vezetőjét, titkárok­nak D. Nagy Andrást és Ge­deon Józsefet választottták meg. Az ünnepi esemény kap­csán tegnap délben a rádió a könyvtárból sugározta Ki nyer ma? műsorát, amelyet Czigány György vezetett és Erkelről szólt. Nyertese Ban- nerné Maryk Marianna, gyu­lai nyugalmazott tanár lett. Sz. M. Két szakmai szakszervezetben Érdekképviselet a vasutasoknál Pluralizálódó társadal­munkban az elmúlt időszak­ban új szakszervezetek is megjelentek, színre léptek, hatékonyabb érdekképvise­letre serkentve a korábbi, már meglevő szervezeteket. Mindez kiderült a MÁV Bé­késcsabai Körzeti Üzemfő­nökség szakszervezeti bi­zottsága bizalmi testületé ülésén, melyet tegnap ren­deztek a megyeszékhelyen, a Vasutas Művelődési Házban. Először Molnár Sándor szb-titkár tájékoztatója hangzott el a Vasutasok szakszervezete és a KÜF szb választási előkészületeiről, az . ezzel kapcsolatos soron- levő feladatokról. Ezt köve­tően Valkó Pál körzeti üzemfőnök az üzemfőnökség idei teljesítményéről, az év hátralévő feladatairól szólt. Tény: az idei szállítási kam­pányban a korábbinál ke­vesebb áru elszállítása há­rul a MÁV-ra, amivel a gondokkal küszködő vasút különösebb erőfeszítés nél­kül tud megbirkózni. A hoz­zászólók közül többen kifej­tették: még mindig nagy a vasutasok igénybe vétele, sok a túlóra, a korábban be­harangozott ár-, bér- és adó­rendszerből csak az utóbbi valósult meg, s az is a dol­gozókat. sújtja. A létszámhiány egyes te­rületeken szinte kritikus. A tanácskozáson megfogalma­zódott az is: a MÁV-nak minél több, fegyelmezett szakemberre van szüksége. Ezt* igyekszik segíteni az ér­dekképviseleti szerv, mert mint mondották, első a vo­nat, ami' szállítja az utaso­kat, fuvarozza az árut, hoz­za az árbevételt, s ezekben a vonatokban a megelőző és az utómunkálatokkal a vas­utasok ezreinek munkája testesül meg. Végezetül tájékoztató jel­legű, ismerkedő fórum ke­retében a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete kép­viselőivel folytattak eszme­cserét a bizalmi testület tag­jai. Kalmár Tibor ügyvivő elmondta: szeptember 30-án a fővárosban a vasúti közle­kedés fizikai és .szellemi dol­gozóinak egy csoportja ala­kította meg az új szakszer­vezetet, s a valóságos ér­dekképviseletet tűzték zász­lajukra. »Programjukban sze­retjei egyebek között a bér­reform mielőbbi megvalósí­tása, az egységes bérek és műszakpótlékok bevezetése, a túlórából származó jöve­delmek adójának átvállalta- tása, sürgetik a 13. havi fi­zetés bevezetését és az új kollektív szerződést. Célul tűzték a munkakörülmények radikális javítását, a vasúti biztonság érdekében az uta­zási szolgálati idő csökken­tését, a szakmunkásképzés bevezetését és elismerését. Ezenkívül a sorköteles vas­utasok katonai szolgálat aló­li mentesítését, az alterna­tív katonai szolgálat vasút­nál történő letöltését, s nem utolsósorban a vasúti dol­gozók egészségügyi ellátásá­nak javítását. A párbeszéd során kitűnt, hogy a Vasutas Szakszerve­zet és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete sok ponton azonos véleményen van, s mindkét fél megfo­galmazta: a vasutat vissza kell állítani rangjára, ami­hez az állami, a népgazda­sági szintű segítség ma már elengedhetetlen. — sz —

Next

/
Thumbnails
Contents