Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-06 / 263. szám
1989. november 6., hétfő o „...és dideregsz, míg meg nem vált a dal” Bede Unna Sarkadon Ki kezeskedjék az OTP hiteléért? Kedves, ősz hajú asszonyt köszöntött csütörtökön este a sarkadi városi könyvtárban Tímár Imre, az intézmény igazgatója. A vendég Bede Anna József Attila-díjas költő, műfordító (képünkön középen) volt. Nincs könnyű dolga az alkotónak, ha műveiről kell beszélnie, de olvasójának sem, ha olyan embernek tesz fel kérdéseket, aki természetesen mindenkinél többet tud önmagáról. Ám ezen az író-olvasó találkozón nyoma sem volt a fe- szélyezettségnek: közvetlen hangulatú párbeszéd alakult ki művész és hallgatósága között. „Havat hánytam országúton, kapáltam napszámba, tanítottam falun, feküdtem szanatóriumban, csellóztam zenekarban, voltam védőnő, riporter, festőnövendék, könyvtáros. Foglalkozásaim közül csak a költészethez maradtam hűséges” — írta Bede Anna a Szép versek 1964 című antológiában. — Sajnos, más művészetekkel felhagytam — mondAz utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb közgyűlését tartották a napokban Gyulán a fa- és fémbútoripari szövetkezetnél. Nemcsak azért volt ez jelentős, mert a szövetkezet az idén ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját és mert új vezetőséget, elnököt is választott, hanem azért is, mert első ízben szavazták meg a részjegy-kiegészítést és az üzletrésszel kapcsolatos határozatokat, amivel nemcsak elvekben, hanem végül a gyakorlatban is a tagok a szövetkezet igazi tulajdonosaivá váltak. A szavazások közgyűlése is volt a minapi, hiszen az elnök, Szilágyi György minden ezzel kapcsolatos rendszabály fejezeteit újból elmagyarázta — a közgyűlést munkahelyi tanácskozások előzték meg, ahol már egyszer alaposan megvitatták az előterjesztést. Végül elfogadták a vezetőség előterjesztéta a költőnő. — Legtovább a csellózás mellett tartottam ki, ám a háború alatt a hangszerem összetört. Azt hitték, fegyvert rejtegetek benne... A háború után csellót venni nem lehetett, de ceruzát igen; így lettem költő — magyarázta nem kis öniróniával. A találkozón nagy kalandok, események, emlékek is szóba kerültek; az 1943-as szárszói találkozó, ahol baloldali írók emelték fel szavukat a háború ellen: csillagfényes nyári estéken a nagymama zsoltáréneklése unokáival; látogatás Nyugat- Szibériában a vogulok, osz- tyákok — legközelebbi nyelvrokonaink — földjén. Igaz, a több országból érkezett írók, költők rendszerint az olajkitermelést és -feldolgozást csodálhatták, ám mégis nyílt alkalom arra, hogy a falvak medvevadászaival találkozzanak és részt vegyenek ünnepeiken. Az útnak is köszönhető, hogy Bede Anna többek kosét és kiegészítő módosító javaslatait. Így a szövetkezeti vagyon felét, 116 millió forintot felosztottak a szövetkezet 332 dolgozó tagja és 52 nyugdíjas tag között, természetesen értékpapírban. Erre különben minden évben osztalékot fizetnek. Ezen a gyűlésen a szövetkezeti elnököt és vezetőséget is választottak. A szavazatok összeszámlálásának idején elrendelt szünetben emléktáblát avattak a negyven évvel ezelőtti 16 alapító tag tiszteletére, akik közül ma már mindössze négyen élnek. A táblát, amelyen felsorolták az alapító tagokat, Nagy Kálmán alapító tag, nyugdíjas elnök koszorúzta meg. Megjutalmazták a 10— 35 éves törzsgárdatagokat, közülük 50-en 350 ezer forint jutalmat kaptak. A tagság újabb öt évre bizalmat adott az elnöki teendők ellátására Szilágyi Györgynek. Béla ottó zött a vogul népköltészet avatott tolmácsolója lett. Ma, amikor forrong a társadalom, egymást érik a politikai események, mihez kezd a líra? Bede Anna nem egy példát sorakoztatott fel arra, hogy a történelmi változásokat épp egy-egy költemény indította el. De a finom hangú líráról sem szabad megfeledkezni, mert „Olvasásuk áhítat, s aki ezt érezni tudja, rossz ember nem lehet. Szeressék hát a verseket!” — mondta. „Veréb hintázik kajla glóriádon, / és dideregsz, míg meg nem vált a dal ” — hallottuk Leel-Ossyné Matus Mária sarkadi versmondó tolmácsolásában az Ami a tiéd című verset és még nagyon sok költeményt. — De szép! Nagyon szép — hallatszott a teremben hol itt, hol ott. Egy óra szépség és jóízű beszélgetés Bede Annával. Ez jellemezte a sarkadi estet. Mátyás király emlékezete Csaknem másfél ezer fiatal jelentkezett a Mátyás király emlékezete című országos vetélkedőre, amelyet Corvin Mátyás halálának 500. évfordulója alkalmából hirdetett meg a szolnoki reneszánsz tábor és klub, valamint a Mathias Rex Baráti Társaság. A Szolnok Megyei Pedagógiai Intézethez beküldött nevezések között szép számmal van külföldről postázott levél, így a magyarországiak mellett Ausztriában, a Szovjetunió kárpátaljai területén, Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magvar tizenévesek is résztvevői lesznek a szellemi erőpróbának. A 12-16 éves korosztály számára kiírt vetélkedő célja, hogy komplex feladatok megoldása révén megismerjék az igazi Mátyás királyt. A versengés az egyének és az öttagú csapatok számára november 10-én kezdődik, a döntőt 1990. június 16-án rendezik Visegrádojn. A Békéscsabai Városi Tanács V. B. városfejlesztési és lebonyolító irodája felajánlja bontásra a békéscsabai Hunyadi téri volt buszpályaudvart közületek és magánszemélyek részére. Érdeklődni: a 26-369-es telefons'zámon. Fiatal házasok hitelének ne nézd a fogát — tanácsolhatnám némi képzavarral. Újsütetű bölcsességemet egy szarvasi házaspár kölcsönfelvétellel kapcsolatos méltatlankodása alapozta meg. Az ajándék lóra való utalásban persze jó adag túlzás rejlik. Hiszen a kölcsön nem ajándék, vissza kell fizetni, mégpedig kamatostól. Két kezes nem kezes? Lagzi Sándortól, az OTP szarvasi fiókjának vezetőjétől érdeklődöm : rendjén valónak talália-e azt, hogy a kölcsön iránti kérelem elbírálásához — az általuk megkövetelt két kezes mellé • — hitelfedezeti életbiztosítás megkötését is előírják. — Valamilyen fedezetet kérnünk kell, mert ha nem így teszünk, akkor rosszul sáfárkodunk az állam vagyonával — dől hátra székében. — Elsődlegesen készfizető kezeseket, biztosításokat, betétkönyveket, garázsokat, üdülő- és lakásingatlanokat veszünk számításba. Ezek közül leginkább a kezesekkel van gond, mivel sokszor maguk is eladósodottak. — Mi okból követelik meg a két kezes mellé még a hitelfedezeti biztosítást is, vagy fordítva? — térek visz- sza dilemmámhoz. — A kezességnek minőségi fokozatai vannak. Ha a kezesállítás nem bizonyul elegendő fedezetnek, ám a hitelfolyósítást nem akarjuk megtagadni, akkor még valamilyen hitelfedezeti biztosítás megkötését is feltételül szabjuk. Számolgatok magamban. Ha valaki szociálpolitikai indíttatású hitel felvételé! e kényszerül, aligha érez múlhatatlan vágyat az ígv szerzett pénz egv részének biztosításba fektetéséhez. Meg is kérdezem: — Az ügyfelük így vajon nem veszíti el a vámon, amit c réven nyert? — Nem mondanám. Egy kis összegű biztosítással a kamatkedvezményt kevésbé lehet elveszíteni. Hitelkéréskor az ügyintéző a Garancia Biztosító kötvényét tette panaszosunk elé. Elmondták neki, hogy a biztosítás megkötése hiányában a bizottság úgysem fogja megadni a hitelt. Valóban: ki vagy kik döntenek a hitéi folyósításáról? A fiókigazgató kelletlenül Kati az íróasztal előtt ül állát két tenyerébe süllyesztve. Gondolkodik. Milyen pályát válasszon? Nyolcadikos, hamarosan döntenie kell. A tanárnő . . . Mit is mondott? Hogy Békéscsabán van egy szakközép, ahol varrni tanulnak, és érettségit is szerezhetnek. Felkerekedik hát, s a megye egyik legdélibb településéről a megyeszékhelyre utazik, hogy információkat szerezzen az iskoláról. Először a Pöltenberg utcára megy, mert azt mondták, ott van... „Már elköltöztek innen” — mondja valaki, s a 611-es számú középiskolába küldi, ïnnen a pártiskolára irányítják, mert hogy a keresett 611-esből e tanévtől kivált Textilipari Szakközépisválaszol, ezért megkérdezem: — Szolgálati titok? — Igen. Biztatásomra mégis elárulja: egy, alkalmazottaik- ból álló bizottság kezében a döntéshozatal. Nem állhatok meg félúton: — Az említett biztosításokat a Garancia Biztosító felhatalmazásából az Önök dol~ gozói kötik? — Igen. Az OTP országosan a Garancia megbízottja. Ilyen munkát pedig ingyen senki nem végez — válaszolja Lagzi Sándor. — Netán jutalékot kapnak? — Az ügyintéző közvetlenül nem. Sőt, a kapott pénzből valamennyi dolgozónk részesül. Vagy kezes, vagy biztosítás Vajon üzletpolitikai törekvése-e az OTP-nek a túl- biztosítottnak látszó fedezetkövetelés? E kérdésre azonban már dr. Szekeres Istvántól, az OTP Békés megyei igazgatóhelyettesétől kérek választ. — Ilyen követelményt soha nem fogalmaztunk meg — jelenti ki határozottan az igazgatóhelyettes. — Két-há- rom hónappal ezelőttig valóban tapasztaltuk, hogy helyenként a kezesek mellett valamilyen hitelfedezeti biztosítást is igényeltek fiókjaink, azonban ma már — elvileg— ilyen nem fordulhat elő. Tehát vagy kezesekkel, vagy kezespótló biztosítással kell megnyugtató fedezetet kapnunk. Azt is mondhatnám, hogy a kettő lázárja egymást. — A hitelek folyósításáról döntő OTP a Garancia Biztosító megbízásából hitelfedezeti biztosításokat is köt. Nem adhat okot félreértésre ez a kettősség? — Ha korrekten, vagylagosan jelenik meg a biztosítás lehetősége, akkor ilyen gond nem keletkezhet — állapítja meg dr. Szekeres István. Mire garancia a Garancia? A kép teljessé tétele érdekében felkeresem Nagy Tibort, a Garancia Rt. Békola és Szakmunkásképző Intézet jelenleg ott működik. Itt ugyan kap némi felvilágosítást, de ez nem az igazi. Hogy mit választana ezzel az iskolával, csak akkor tudná ténylegesen, ha látná, milyen munka vár rá. Minthogy Katihoz hasonlóan nagyon sokan érdeklődnek az új intézménynél, az iskola vezetősége úgy döntött, novemberben bázisvállalatainál nyílt napokat tart. Itt a vállalatok (Unikon, Béköt, Patex) képviselői , pontosan elmagyarázzák és bemutatják az ott folyó munka lényegét, beszélnek a lehetőségekről, a tanulmányi szerződés feltételeiről. Az érdeklődők a tanműhelyeken kívül természetesen az üzemi munkát is kés megyei vezérképviselőjét: — Sejtésem szerint az OTP-t és cégüket valamilyen bensőséges kapcsolat köti össze. Így van ez? — A Garancia Biztosító hitelek fedezetére szakosodott pénzintézet — világosít fel. — Részvényeinek egy- harmada az OTP tulajdona. A megyében csupán egy öttagú vezérképviselet működik, tehát fiókjaink nincsenek. Üzleteinket más pénzintézetek — közöttük az OTP — bonyolítják le. Ám a takarékpénztár verseny- semleges, tehát a többi biztosítónak is köt üzleteket, s elfogadja más biztosítók hitelfedezeti igazolását is. — Százszázalékos garanciát ad hitelfedezeti biztosításuk az OTP számára? — kérdezem, mert eszembe jut a szarvasi eset. — Igen, nyilván az OTP dönti el, hogy kezeseket, vagy hitelfedezeti biztosítást kér. Nem kívánok magántermészetű ügyekben vájkálni, mégis fontosnak érzem megtudni: kinek és mennyi jutalékot adnak? — Kötvényfajtától függően 2—7—11,5 százalékot fizetünk, s megtérítjük a felmerült költségeket — válaszolja a vezérképviselő. Van mit mérlegre tenni. Lehetséges, hogy szabálytalanságról nincs szó. De ha érzékenységünk mégis egy kicsit berzenkedik az eljárás ellen, akkor ezt okkal teszi. Hiszen nyilvánvaló, hogy hizlalja az emberek gyanakvását, ha a hitelt adó (a számára teljes kockázat- mentességet garantáló) biztosítás ellenére piruló arccal, dadogva felkérhető kezeseket is követel, ha a pénzintézet éppen a részvénytulajdonát képező biztosító kötvényét teszi az ügyfél felé, ha a klöcsönkérő- nek megsúgják, hogy a szerződés aláírása nélkül nincs hitel, ha az OTP dolgozói jutalékot kapnak az így megkötött biztosítások után. Ha az üzletkötők kétszeresen is érdekeltek a Garancia sikereiben ... Sandaság nélkül — s tisztelve az ott dolgozók fáradozásait — az említett módon hitelfedezeti biztosítást kötött több mint 3 ezer Békés megyeivel együtt igyekszem hinni, hogy az OTP és a Garancia Biztosító működésének közös mezsgyéjén — a tulajdonosi tudaton — nem nőnek vadhajtások. megnézhetik. Kiegészítésül pedig meghallgathatják az iskola képviselőinek tájékoztatását. A Békötnél november 7—8—9-én, az Uni- konnál november 22—23-án, a Patexnél pedig november 24-én délelőtt várják a pályaválasztás előtt álló nyolcadikos tanulókat. Az iskola négv szakmában (kötő, fonó, nőiruha-készítő és kötőipari konfekciós) indít szakmunkás-bizonyítványt adó osztályokat, mellettük egyosztálynyi létszámmal ruhaipari szakközépiskolásokat képeznek. Az utóbbiak érettségit is kapnak, s ha tanulmányi eredményük és energiájuk engedi, jelentkezhetnek a műszaki egyetem textilmérnöki karára, vagy a könnyűipari műszaki főiskola ruhaipari szakára. A BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ felvásárlási ágazata értesíti a kistermelőket, hogy PECSENYELIBA-NEVELÉSRE a szerződéskötéseket megkezdte. Bővebb felvilágosítás: Békéscsaba, Jókai u. 40. Telefon: 25-302. BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ Sz. M. Fotó: Fazekas Ferenc Gyulai Fa-, Fémbútoripari Szövetkezet Tulajdonosok lettek a tagok Kiss A. János „Érettségizett varrónő szeretnék lenni...” Nyílt napokat tart a békéscsabai textilipari iskola
