Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

1989. november 6., hétfő Jg Nílusra II „csehszlovák dosszié” Jelentés a vezetés helyzetéről Egyesült Államok Rendkívüli érdeklődés és rokonszenv Magyarország iránt Nagyon valószínű, hogy még az év vége előtt jelen­tős változások következnek be Csehszlovákiában is: a régi gárdának át kell majd adnia a helyét. Állítólag, pontos részletekkel és nevek­kel, ezt tartalmazza az a bi­zalmas jelentés, amelyet az NSZK kormánya elé ter­jesztettek. A jelentést ren­delkezésére bocsátották a Bild am Sonntag című heti" lapnak, amely azonban erről szóló vasárnapi közlésében nem pontosítja az általa „csehszlovák dossziénak” ne­vezett okmány eredetét. A bizalmas jelentésből a Bild-Zeitung értelmezésében kiviláglik, hogy hamarosan leváltják a CSKP vezetősé­gét, és „ezzel megkezdődik a rendszer gátszakadása a kelet-berlini őrségváltáshoz hasonlóan”. A,z újság szerint Milos Jakes, a CSKP KB fő­titkára kénytelen lesz átad­ni helyét a nála sokkal fia­talabb Miroslav Stepánnak. a prágai pártbizottság első titkárának. Az utóbbinak azonban állítólag még szem­be kell néznie egy hivatalos pártvizsgálattal, tisztázatlan eredetű anyagi juttatások miatt: a Bild am Sonntag szerint a jelentésben az áll, hogy Miroslav Stepán száz­ezer márka kenőpénzt foga­dott el egy nyugati vállalko­zótól egy üzleti megbízás fe­jében. „Ha az ügy következ­tében Miroslav Stepán nem vállalhatja a legmagasabb pártbeli tisztséget, akkor La- dislav Adamec fog sorompó­ba szállni a reformokért. A reformok szorgalmazásával a mostani kormányfő mindig is Milos Jakesnál akadt el. Ladislav Adamec követői ma már erős tábort alkotnak” — közli értesülését az újság. Mindent egybevetve, a bi­zalmas jelentés abban ösz- szegzi a szakértők vélemé­nyét, hogy Csehszlovákiában a helyzet megérett a mélyen szántó politikai változásra. Margaret Thatcher visszavonul a választások után Politikai bombaként robbant vasárnapra virradóra London­ban a The Sunday Correspon­dent első oldalas szalagcíme: „Thatcher távozik a következő választások után”, A miniszter­elnökasszony az új vasárnapi lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a következő választás az utolsó lesz számá­ra, nincs szándékában az ötödik mandátumért is megküzdeni. „Időszerű lesz, hogy valaki más vigye a fáklyát. Azt akarom, hogy égjen, ragyogva égjen” — mondta. Megfigyelők egybe­hangzó megítélése szerint azon­ban azt is a pártvezérségre pá­lyázó önjelöltek értésére adta, hogy nem tűr el kihívást veze­tése ellen a legkésőbb 1992 jú­niusáig esedékes következő vá­lasztások előtt. Margaret Thatcher most elő­ször jelentette ki, hogy három győzelme után a soron követke­ző választás lesz az utolsó, ame­lyet még miniszterelnökként a tory párt élén kíván megvívni. A Magyarország iránti rendkívüli érdeklődés, ro­konszenv és a támogatás szándéka jellemzi az ameri­kai kormányt és a törvény- hozást — hangoztatta wa­shingtoni tapasztalatait ösz- szegezve Kovács László kül­ügyi államtitkár. A vezető diplomata szokásos külügy­minisztérium! konzultáció­kon járt az amerikai fővá­rosban, ám azok ezúttal tá­volról sem voltak rutinjelle- gűek. Közölte: George Bush elnök júliusi budapesti láto­gatása minden területen ösz­tönzést és lendületet adott a kapcsolatok fejlesztésének. „Amerikai részről soha nem volt ilyen nagyfokú ér­deklődés Magyarország iránt, a kormány illetékes szakemberei naprakész in­formációkkal rendelkeznek. Ilyen mértékű rokonszenv Schirnding, NSZK—csehszlovák határ: megszakítás nélkül áramlanak a csehszlovák határon át az NDK-állampoIgárok az NSZK-ba. A határ megnyitása óta szinte végtelen autó­sorok várakoznak az átkelésre a DIEÄZEIT „a Névváltoztatás a fennmaradásért I. n választóktól félve új ruházatot ölt a magyar kommunista párt Két madár ül — jelképes szándék nélkül — Marx és Engels fején. Mozdulatlanul, kéz és láb nélkül, gránitba faragva bámulja a két magányos gondolkodó a magyar kommunisták piszkosfehér pártközpontja mellett a feltar- tózhatatlanul hömpölygő Dunát, miközben a hidakon ke­resztül lavinaszerűen özönlik a rengeteg, javarészt kopott, horpadt karosszériájú autó, s a budapestiek az üzleteket járják, hogy elintézzék szerény hétvégi vásárlásaikat. Ugyanakkor tarka plakátok és neonreklámok nyugati ter­mékeket népszerűsítenek. Egyetlen zászló, egyetlen transz­parens, egyetlen politikai jelző se emlékeztet arra, mi volt itt és mi van most. Ügy tűnik, hogy az ezer újságírót ki­véve, akik számára, pénzhiány okán, csak egy apró termet biztosítottak, szinte senkit nem érdekel a történelmi ese­mény, amely ezen az október 7-i napon zajlik le csupán a „demokrácia — jogállam — szocializmus” szavakkal ki­dekorált kongresszusi teremben: a kommunista párti egyed­uralom 41 éve után Magyarország állampártja felkészült, hogy elhamvassza és eltemesse önmagát — és persze rög­tön újjá is éledjen hamvaiból. S teszi mindezt úgy, hogy — eltérően a lengyelországi fejleményektől —, nem egy ha­talmas népmozgalom nyomásának enged. De nem lehetséges-e, hogy az újjászülető főnix szárnya még bénultabb lesz, mint az előzőé volt? És a hamvak kö­zött. melyekből ki akar emelkedni, nem marad-e tovább- izzó, veszélyes parázs, amely még fellángolhat? Elegendő-e a kioltásra egy üdvözlő távirat Moszkvából? Az efféle kérdések egy olyan politikai tavasz megsűrű­södött levegőjében vannak, mint amilyen hajdan, 1956-Dan tápot adott a nagy fordulat reményeinek, melyek azután nem élték túl ugyanazon esztendő őszét. Vajon elégséges-e a szellemidézés, ha most az új párt nemzeti emléknappá nyilvánítja október 23-át, amely napon, 1956-ban a nép fel­kelt a „régi” párt ellen? Nyilvánvalóan több történt itt természetesen, mint a cég­tábla cseréje, amikor ezen a szó legszorosabb értelmében rendkívüli pártkongresszuson, 1002 küldött, mindössze 159 ellenszavazattal és tartózkodással úgy döntött, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nevéből (1956-ban e névre ke­resztelték át pártjukat a kommunisták), törlik a „munkás” szót. A magyarázat nem az, hogy a kongresszusi küldöttek közt mindössze 43 munkás ült, hanem az, hogy a túlnyo­mórészt egyetemi végzettségű, frusztrációktól és gátlásoktól szenvedő elvtársak szabadulni akartak a proletár jellegű és ráadásul diktatúrát gyakorló osztálypárt képétől, és nem akartak többé ama „munkáspártok” egyike lenni, melyeket oly hosszú ideig Moszkva irányított a „kommunista világ­mozgalom” keretében. Kopernikuszi fordulatot kell végrehajtani, hirdette meg már előzőleg Pozsgay Imre, az 56 éves reformer, a reform- irányzat leghatározottabban nyilatkozó képviselője a. párt­vezetőségben. Egyúttal azonban Pozsgay biztosította mind­azokat, akik gyászolják az eddigi „pártszörnyeteget”: „Aki azt hiszi, hogy a világ nem gömbölyű, hanem lapos, az hiheti ezt ezután is, csak éppen az inkvizíciókhoz nem folyamodhat többé... Aki nem meri megtenni az ugrást, az egyszerűen ott marad a másik parton.” És ha mégis átjön, hogy vizet — vagy mérget — önt­sön az új korba? Az új párt ugyan „kíméletlenül szembe akar nézni” az előddel és szakítani akar „a bürokratikus pártállam rendszerével”, hogy az európai baloldal szerves alkotóelemévé váljon — így fogalmaz az elvi dokumentum, félreismerhetetlenül az Olasz Kommunista Párt irányvona­lából merítve ihletését —, ám a kongresszus nyílt színén és a kulisszák mögött, a napokon, és éjszakákon keresztül zajló vitákon épp oly kevéssé vált láthatóvá egy új, szo­ciáldemokrata arculat, mint amennyire a kommunista múlttal való megbirkózás. Ennek oka érthető. Az „útnak, amely kivezet egy intoleráns kormányzási rendszer zsák­utcájából” (Pozsgay) békés átmenetnek kell lennie, és eh­hez szükség van bizonyos mérvű folyamatosságra. ami azonban megkérdőjelezi a szándékok világosságát. Nem csoda, hogy az ideológiai felügyelők egyáltalán nem akar­nak távozni, hanem a reformistákhoz hasonlóan, jórészt arra készülnek, hogy az október 31-i határidőig kinyilat­koztatják belépésüket az átkeresztelt pártba (amely a ré­ginek a jogutódjaként lép fel, mert a pártkasszát és a hozzá tartozó, tekintélyes vagyont meg óhajtja tartani.. .). Homályos kompromisszum Így Berecz János, aki régebben, Kádár János pártelnök irányítása alatt főgondolkodóként szolgált, és „tollal és fegyverrel (mint könyvének címe szólt) harcolt az 1956-os „ellenforradalom” ellen, büszkén arra, hogy a kongresszusi küldöttek többsége kifütyüli, „valódi kommunistának” vall­ja magát, és tudtul adja, hogy nem fogja hagyni magát sarokba szorítani, vagy a szemétdombra vetni. Ugyanakkor semmi köze nincs, hangsúlyozza, ahhoz a „Kádár János Társasághoz”, amely még a gulyáskommunizmus ez év nyarán elhunyt feltalálója özvegyének áldását sem nyerte el, de ettől függetlenül az óhitűek kommunista pártjának kristályosodási pontjává fejlődhet. Alapjaiban véve a reformerek éppen ilyen elválást kí­vántak, nemcsak a szellemek, hanem a tagkönyvek szét­válását is. Ehhez azonban a kompromisszum, amelyet vé­gül meg kellett kötniük egymással, és a ki nem békített ellenfelekkel, túlságosan homályos, és túl erős az a szemé­lyes vetélkedés is, amelynek keretében a reformerek egy­mással küzdenek a hatalom még szabad szeleikéiért. Az egész színjáték, amely nem kizárólag a kongresszusi szószéken zajlott, és a pártkongresszusnak alkalmanként egy „normális” nyugati pártkongresszus képét kölcsönözte, taszítóan hatott egyes nem dogmatikusan gondolkodó, te­kintélyes elvtársakra is. Például Grósz Károlyra, az eddi­gi főtitkárra, aki már a második napon tüntetőén elhagyta az elnöki asztalt, az ülésteremben foglalt helyet, és nem vett részt a szavazásokon. A békés átmenet jelszavát egy­szerűen ostobaságnak ítéli, nem mintha ellenezné ezt az átmenetet, hanem mert úgy véli, máris folyamatban van a nyílt és a leplezett csatározás, melyben még az erőszak alkalmazását sem lehet — sejti Grósz — „feltétlenül” ki­zárni. Pedig a most 59 éves Grósz volt az, aki 1988. májusá­ban, miniszterelnökként egyfajta palotaforradalom révén egy tiszteletbeli posztra, a pártelnöki tisztségbe tolta félre az agg Kádárt, s miután megerősítést keresve egy pillan­tást vetett Gorbacsovra, kiebrudálta kollégáját. Berecz Já­nost is (akivel hajdan együtt tanult a moszkvai pártfőis­kolán). Ehhez élvezte egy másik iskolatárs. és későbbi ve- télytárs, a ravasz paraszti észjárású Pozsgay támogatását, aki viszont úgy vélte, a reformirányvonal által előidézett változások nem elég gyorsak. Hansjakob Stehle (Folytatjuk) sem volt még tapasztalható Magyarország iránt” — han­goztatta a magyar sajtó tu­dósítói előtt Kovács László. „Kifejtettem, hogy a ma­gyar ipar megújítása és az infrastruktúra korszerűsítése elképzelhetetlen anélkül, hogy hozzájussunk a legfej­lettebb technikához és tech­nológiához” — közölte az államtitkár. „A javaslatainkra adott amerikai választ a megér­tés, a kedvező és jóindulatú megközelítés jellemezte. Fel­hívtam a figyelmet arra, hogy kapcsolataink tovább­fejlesztése — tekintettel az Egyesült Államok világpoli­tikai és világgazdasági sú­lyára — Magyarország nem­zetközi megítélése és támo­gatása szempontjából is rendkívül fontos.” PÓKHISTÓRIA Megvan a bizonyítéka an­nak, hogy 385 millió évvel ezelőtt is éltek pókok a Föl­dön — írja a Science folyó­irat, amerikai tudósok köz­leménye alapján. New York államban megtalálták egy 385 millió évvel ezelőtt élt pók jól megőrzött ősmarad­ványát. VISSZ AK ERÜLTEK ŐSHAZÁJUKBA A PRZEWALSI-LOVAK A Szovjetunió 14 ázsiai vadlovat ajándékozott Mon­góliának, ezeket Észak-Mon- gólia hegyvidékén engedik szabadon. Ezen a tájon léi évszázada még fellelhetők voltak, ám a biológusok fi­gyelmeztetése ellenére nem alakítottak ki megfelelő fel­tételeket megmentésükre. Világszerte az állatkertek­ben és természeti rezervátu­mokban mintegy 700 pél­dány él. Egyetlen Przewalsi- ló ára 10 ezer dollár. GYORSABBAN SÜLLYED A jövő évszázadban Velence háromszor olyan gyorsan fog süllyedni, mint eddig. Az ok az úgynevezett „üvegházszindró- ma”. A tudósok ezt a jelensé­get a széndioxid-réteg és más ipari gázokból kialakult burok képződésével magyarázzák, ez a káros réteg lassítja a hő fel- szabadulását a földünkből. Te­tézi a bajt az ózonréteg meg- ritkulása. A következmény: emelkedik a föld hőmérséklete, olvad a jég a sarkvidéken, és emelkedik a tenger szintje. Ve­lencénél a tenger szintje az el­következendő 100 esztendőben a tudósok szerint 60 centiméterrel fog emelkedni. Az elmúlt év­században 23 centimétert süly- lvedt ez ;a festői szépségű olasz város. A HOMOSZEXUÁLISOK MÉGIS JÓ KATONÁK Újabban, Amerikában megállapították, hogy a ho­moszexuálisok jobban meg­állják helyüket a katona­ságban, mint a heteroszexuá­lisok. Ily módon megcáfol­ták az eddigi tévhitet, mert a homoszexuálisokról eddig azt hitték, hogy labilis ter­mészetűek és nehezen alkal­mazkodnak a katonai élet­módhoz. Az amerikai had­ügyminisztériumnak azon­ban még mindig az az ál­láspontja, hogy a homo­szexuálisok nem tudnak al­kalmazkodni a katonai élet­módhoz. 'BÉKÉSCSABAI Z ARANYCSENGÖ! a Domusban K áfti ftsSífSárn iíurák és szekrénysorok nagy árengedménnyel kaphatók, AMÍG A KÉSZLET TART.J Carlos szekrénysor Olivia háló 9* Ft helyett 48 90Ü Ft 7 (Ji Ft helyett 47 150 Ft Tulipán étkező (tölgy) Ági fenyőszék Szundi tv-fotel Ezenkívül még több á 4 800 Ft helyett 34 800 Ft 745 Ft helyett 300 Ft 9 600 Ft helyett 4 000 Ft árengedménnyel kapható. 10 000 Ft fclettrvásárlás után Aranycscngó-sorsjegyet adunk, mellyel kétszer is nyerhet. ÜJRA CSENG AZ ARANYCSENGÖ!-------------------------------\ A kció! Akció! Akció! ENGEDMÉNYES KERÉKPÁRVÁSÁR 1989. november 6-tól, ameddig A készlet Kereskedőház Rt. TART, -------------------------------------­a Vídia Rt. Raktáráruházban, BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út, valamint az áfészek szaküzleteiben. 1000,— Ft árengedmény az alábbi kerékpártípusokra. Rekord női 26” Nouus kemping, merev vázas Nouus kemping, összecsukható Tornádó 24” sport, fiú SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. # S-------- -----------J B MX JET BMX EXTRA BMX EXTRA sport BJdX lengyel AVIDIA

Next

/
Thumbnails
Contents