Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-04 / 262. szám
fl HAZA MINDEN ÉLŰIT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 4.. SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Mai számunkból: Új arcok a Jókai Színház színpadán (4. oldal) Sikerkönyvek (4. oldal) Húsz perc Für Lajossal (5. oldal) Kamillakálvária (5. oldal) Karanténban az ezer birka (6. oldal) Néhány gondolat a nyílt levélhez... (16. oldal) Palackos ivóvíz tizennégy településen Száz éve isszuk arzénnel — Napi két liter lesz a fejadag — Gyorsítás 500 millióval — Végleges megoldás 1997-re — Murányi Miklós a kormány döntéséről A Minisztertanács üléséről szóló tudósításunkban tegnap röviden beszámoltunk arról, hogy a kormány foglalkozott a Dél-alföldi települések ivóvízminőség-javító programjának végrehajtásával. Ez döntően megyénket érinti, így érthető, hogy a téma tárgyalásán részt vett és hozzászólásában megerősítette az előterjesztést Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke. Mielőtt a kormányülésen történtekre, a döntésre térnénk, röviden egy kis ivóvíztörténelem. A ’80-as évek elején vált ismertté, hogy a megye harminc településén a víz arzéntartalma határértéken — 0.05 milligramm liter — felüli. Ez 271 ezer embert érintett, a megye lakosságának 63 százalékát. A vízkészlet arzéntartalma földtani eredetű, tehát nem emberi beavatkozás következménye, jelenléte sem egyidős a felismeréssel. Lényegében az artézi, illetve nagymélységű kutak elterjedése óta, idestova száz éve isszuk az ar- zénes vizet. A felismerés után több lépcsős program készült az arzénmentesítésre, amely egyrészt a jóval határérték feletti kutak azorfnali kiiktatását, másrészt új vízibázis feltárását tartalmazta a Maros hordalékkúpján, Kevermes, Med- gyesbodzás térségében, illetve ennek a jó minőségű víznek a rendszerbe hozatalát. A teljes program 3,8 milliárd forintot irányzott elő a megoldásra. Az első időszakban nagy lendülettel folyt a munka, legsürgősebb feladat Békéscsaba, Békés, Bucsa vízminőségének javítása volt. Ez Bucsán végleges megoldással, a víztisztító berendezés megépítésével megtörtént. Békéscsabán, Békésen keveréssel és a Makkosháti mű vizének tisztításával sikerült az arzéntartalmat a kritikus határérték alá csökkenteni. Elkészült Medgyesbodzás, Elek, -Észak, Kevermes térségében a víztermelő telep, kiépült a Medgyesbodzást, Újkígyóst összekötő távvezeték. Elkészült a kevermesi vízműtelepet a békéscsabai rendszerrel összekötő távvezeték, a sarkadi alrendszerben a távvezeték egy szakasza — amelyik ellátja Gerlét és Dobozt — Sarkadon pedig az ezer köbméteres víztorony. A Szeghalom, Füzesgyarmat kistérségű vízműrendszerben kiépült a két települést összekötő távvezeték és egy nagy átmérőjű kút. Az orosházi kistérségi rendszer vízbázisának kiépítése is megkezdődött, de pénz hiányában ezt le kellett állítani. Eddig összesen egy milliárd 76 millió forintot fordítottak a programra, melynek révén 5400 ember számára végleges megoldással biztosították a jó minőségű vizet, 115 ezer lakos ivóvízellátása pedig részlegesen javult. Az eredmény tehát korántsem teljes, ezért volt szükség arra, hogy ismételten a kormány elé kerüljön a téma, sürgetve a megoldást. Mi a megoldás? —kérdeztük Murányi Miklóstól. — Elöljáróban annyit, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium nagyon korrekt anyagot terjesztett a kormány elé és személy szerint Maróthy László miniszter határozottan kiállt a program folytatása mellett. Konkrétan három téfnában született döntés. — Melyek ezek? — Az egyik, hogy azokon a településeken, ahol különösen magas az ivóvíz arzéntartalma, azonnali intézkedéssel biztosítani kell a 0—14 éves korúak, a terhes anyák, valamint az egészségügyi intézmények ápoltjainak ellátását palackos vagy tasakos ivóvízzel. Ebbe a körbe a következő települések tartoznak: Bélme- gyer, Füzesgyarmat, Gádoros, Kamut, Kétsoprony, fvö(Folytatás a 3. oldalon) Kritikus az ország pénzügyi helyzete Előadás gazdaságunkról, a bankrendszerről A Magyar Közgazdasági 'ársaság szervezésében teg- lap, a Kner Nyomdában a aagyar gazdaságról, a bank- endszerről és a tőzsdéről ártott előadást Járai Zsig- nond, pénzügyminiszter- ielyettes. A szervezők a ren- ezvényre meghívták a zomszédos megyék pénz- gyi szakembereit is. A politikai változások so- án kezd kibontakozni egy ilyan kép, modell, aminek sgfontosabb jellemzője a ■alóságos tulajdonosi elkü- inültségre épülő gazdaság, írni elsősorban a magántulajdonon alapszik, de keresi a más tulajdonformákat is. Másik jellemzője az intézményesített és törvényekkel garantált demokrácia, a különböző nézetek elismerése, amelyek az egyének, a közösségek, az állammal szembeni autonómiájára épülnek. A mai gazdaságirányításra a kapkodás, a visszalépések és a kormányzat által elkövetett hibák a jellemzőek. Ezeknek az eredőjeként alakult ki az a gazdasági helyzet, mely nyomán felborult az egyensúly. A téMSZP-zászlóbontások Orosházán Már az MSZP első kongresszusa után másnap önkéntes szervezők jelentkeztek Orosházán az új párt tagságának toborzására. A szervezőmunka a reformkor tagjainak támogatásával az MSZMP régi szervezeti, keretei között indult el. A tét nem kevés: a baloldali szocialista mozgalom térnyerése (talán fennmaradása). Csütörtökön Orosházán erről tanácskozott az aktívaülés az MSZP városi székházában, ahová 140 érdeklődő jött el. Dr. Körmendi János, az MSZP munkatársa elmondta, hogy nem megy könnyen az új párt szervezése, mert kevesen látják az MSZMP és az MSZP közötti különbséget. Sőt, egyes kérdésekben zavart keltett a párttagok között az, amit a rádióban, televízióban hallottak az MSZMP megmaradásáról, újjászervezéséről. így sokan kivárják az események alakulását, s addig egyik szocialista pártot sem választják. A legutóbbi adatok szerint Orosháza és környéke volt MSZMP-tagságának egyelőre mindössze 6 százaléka regisztráltatta magát az MSZP soraiban. Szám szerint ez 218 embert jelent. Érdekes a tagság összetétele: eszerint 35 fizikai munnyekhez tartozik az is, hogy az idei export 500 millió dollárral több lesz, mint az import, de az is igaz, hogy a mérleghiány így is megközelíti az 1,5 milliárd dollárt. Ennek okai közé sorolhatók a magas kamatterhek, a turistaforgalom 400 millió dolláros negatív egyenlege. A szocialista exporttöbbletünk ez évben megközelíti a 800 millió rubelt, feltételezve, ha sikerül leállítani a már kiadott szocialista exportengedélyeket. Mindezekhez társul még a tavalyi és a tavalyelőtti, kás, 34 adminisztratív dolgozó, 11 pedagógus, 13 egészségügyi dolgozó, 50 valamilyen szintű vezető, 71 nyugdíjas és 4 vállalkozó. Kevés közöttük a humán foglalkozású és a fiatal, 30 éven aluliak csupán 3-an vannak. — A munkások jelentős része elit pártnak tartja az MSZP-t — mondta az egyik hozzászóló. Sokat kell tennie a szervezőknek azért, hogy meggyőzzék az üzemek dolgozóit: nekik is he-^ lyük van az új pártban. Ha-' sonlóan nehéz kérdés a munkahelyen vagy a lakóterületen politizálás (ma már eldöntött) dilemmája. Bozsár Lajos és Fetser János, akik Orosházán először hoztak létre lakóterületi pártszervezetet (júniusban) erről beszéltek: milyen ellenállásba ütköztek annak idején az együttesen 600 millió rubeles többlet, így aztán az év végére 1,3-1,4 milliárd lesz az a hitel, amit a Szovjetuniónak adtunk. Mindezek együttesen a rossz kormányzati szabályozáshoz vezethetők vissza. Az árak és a bérek alakulásáról Járai Zsigmond elmondta: az árak gyorsabban nőttek, mint a kormány által meghirdetett, tervezett szint, ezért a bér- kiáramlás is nagyobb. így aztán beindult, felgyorsult az inflációs folyamat. A kormány ezért is igyekszik érvényt szerezni a szigorú, pénzszűkítő politikájának. A gazdasági fejlődésről szólva a pénzügyminiszterhelyettes kiemelte: a veszteségforrások radikális fel(Folytatás a 3. oldalon) üveggyárban, ahol szinte kiátkozta őket az eseményektől elmaradt politikai közeg. Ma már tettekre van szükség, nem közhelyek szajkózására — hangoztatta Hatos István, a reformkörösök egyik képviselője. A pártaktíva még magán viselte a régi beidegződést, azaz sokan sokat beszéltek, és kevés kezdeményezés mutatkozott. Például csak a tanácskozás időtartamára utalva, 17 órától 20 óra 48-ig „vitatkoztak”. Igazságtalanok lennénk, ha az érdemi dolgokról nem szólnánk. Ilyenek: kitűzték az MSZP elnökségének választási idejét, erre jelölőbizottságot alakítottak, s állásfoglalás született a párttagságot szervező bizottság létrehozásáról is. (Folytatás a 3. oldalon) A II. világháború medgycsegyházi áldozatainak, tiszteletére avattak emlékművet tegnap, a nagyközségi tanács előtti főtéren. Ezen a helyen évtizedek óta egy országzászló állt. melynek talapzatát felhasználták az építők. A terveket a település körzeti orvosa, dr. Várszegi Tamás készítette, a megépítéshez pedig anyagilag — a helyi tanácson és üzemeken kívül — a lakosság is jelentős részben hozzájárult. Az emlékművet dr. Gubcsó Endre, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának elnöke avatta fel. A koszorúk és virágok elhelyezése után Horpácsi Ignác, katolikus plébános emlékezett a háborúban elesettekre. A rövid ünnepség végén a Szózat hangjai csendültek fel és megkondultak a templomi harangok Fotó: Fazekas Ferenc Megkezdődött az MSZDP kongresszusa A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kongresszusának több mint ötszáz küldötte pénteken délelőtt megkezdte háromnapos tanácskozását Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Székházában. A Himnusz elhangzását követően a tanácskozást Iva- nits István csepeli veterán szociáldemokrata nyitotta meg. Rövid beszédében felelevenítette a II. világháború előtti magyar szociáldemokrata mozgalom jelentősebb állomásait. Ezt követően Baranyai Tibor, az MSZDp országos vezetőségének tagja üdvözölte a küldötteket, a magyar és a külföldi vendégeket, valamint a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta:—. több mint négy évtized után ültek oíz- sze kongresszusra a magyar- országi szociáldemokraták, hogy rendezzék soraikat, megteremtsék a párt egységét, illetve meghatározzák céljaikat a nemzet felemelkedése érdekében. A szónok kiemelte: a magyarországi szociáldemokratákban van elég erő és meggyőződés ahhoz, hogy összeegyeztessék a párt százéves hagyományait az európai szociáldemokrata pártok korszerű elképzeléseivel. ‘ Ezután a küldöttek határozatokat fogadtak el. Egyrészt döntöttek arról, hogy a jelenlegi tanácskozás a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak nem a 38., hanem a 36. kongresszusa. A határozattal ugyanis semmissé nyilvánították az MSZDP 1948 márciusában rendezett 36., illetőleg az ugyanabban az évben június 12—14-én megtartott 37. kongresszust, amelyen kimondták az SZDP és a Magyar Komunista Párt egyesülését. Egy másik határozat pedig semmissé nyilvánítja az 1948 februárjában megtartott nagybudapestl végrehajtó bizottsági ülésen, illetőleg az 1948 márciusában rendezett kongresszuson foganatosított tagkizárási intézkedéseket. A szociáldemokrata párt négy évtizedes emigrációs tevékenységét Bölcsföldi Andor összegezte. Korompai János a szociáldemokrácia múltját, jelenét és jövőjét összefoglaló beszédében aláhúzta: a mostani kongresz- szus ne csupán pártprogramot adjon, hanem az egész nép számára szóló politikai útmutatást dolgozzzon ki. A délutáni órákban a küldöttek rátértek a párt programjának elemzésére, megvitatására. Az MSZDP politikai aruclatát vázoló előadásában Tóth Alpár emlékeztetett a háború utáni első szociáldemokrata kongresszusra. amelynek jelsza-' vai politikai, gazdasági és üzemi demokráciát hirdettek. Az ezt követő előadások a szociáldemokrata párt belpolitikai céljainak és mozgásterének megfogalmazására tettek kísérletet. A kongresszus az esti órákban fejezte be első napi munkáját. A küldöttek ma a pártprogram feletti vitát, a belpolitikai, illetve a külpolitikai irányvonal meghatározásával folytatják.
