Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
1989. november 27., hétfő o Békés megyeiek az urnáknál A délelőtt egyik pillanata a sarkadi 9. számú választókörzetben Régen másként szavaztak Kardoskúton (Folytatás az 1. oldalról) Azt szeretném, ha a gyerekeim már szabadságban, a gondolatok és tettek szabadságában élnének. Ne kelljen félniük semmitől és senkitől. Nem siették el Körnsladányban és Szeghalmán A ikörösladányi központi óvodában a 3. számú sza- vazókörzetben a 6 órai nyitás után 15 perccel jelentkezett az első választó. Később ébredő polgártársai nagyrészt 8 óra után járultak az urnák elé. Tóth Károlyné a szavazás után ezt mondta: — Egy NEM-hez és három IGEN-hez írtam plusz jelet, mert úgy gondolom, a köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztanunk. Szeghalmon az ifjúsági és úttörőházban, a második számú szavazókor helyiségében délre még a szavazásra jogosultak negyedrésze sem élt állampolgári jogával. Vígh Györgynétől, a művelődési és ifjúsági ház igazgatóhelyettesétől — miután szavazatát leadta — a folyosón érdeklődtünk : — A kérdésekre négy IGEN-nel válaszoltam — tájékoztatott —, mert egyetértek a négypárti koalíció véleményével. Remélem, minél többen eljönnek szavazni. Mint azt megtudtuk, Szeghalmon és a 12 környező településen délelőtt 10 órára a választóknak csak igen kis hányada lépett a szavazófülkébe, hogy véleményt nyilvánítson. Szentetornyán jól jött a segítség — Törvénytisztelő nép a miénk — magyarázza Zaty- kó István. — itt lakik a faluban a Kanalas család, a környék legnépesebb cigány famíliája, vannak vagy 16- an. Közülük a családfő és felesége se írni, se olvasni nem tud. De mégis eljött, gyerekeivel együtt. Ügy mutattuk meg nekik: hová kell az x-et tenni. S becsületükre legyen mondva, ők legalább megkérdezték a válaszok közötti különbséget is. Mert nem hiszi el, de sokan nem értik és nem tudják, hogy mire és hogyan szavazzanak. Ez kiderült a szavazatok leadása után hamar, az emberek az előtérben elmondják egymásnak. Volt, aki csak úgy olvasatlanul bedobta, a másik áthúzta az egészet, a harmadik minden gondolkodás nélkül találomra írta az x-et. Demokráciát akartunk, de tudunk élni vele ... ? A népszavazásról tudósítottak: Herpai Attila, Krausz N. Tamás. Molnár Lajos, Papp János, Rákóczi Gabriella. A fényképeket Fazekas Ferenc készítette. Gyövnrei Antal bácsi emlékszik még az 1947-es választásra. Akkor másként szavaztak Kardoskúton — meséli az idős ember. — A különböző pártok mindent megtettek azért, hogy rájuk voksoljunk. Embereik járták a falut, agitáltak egész nap, sütöttek, főztek. Az iskolaudvarban két-három bográcsban is főzték a birkát. Szólt a zene, nagy vigasság volt akkor. A szavazóhelyiségek előtt pálinkával fogadták a polgárokat, ment Mezőberényben is — mint Baukó Márton vb-titkár kérdésünkre elmondta — rendezetten, „esemény” nélkül zajlott le a népszavazás. A valóság rácáfolt azokra az előzetes feltételezésekre, melyek szerint az állampolgárok nem fognak élni szavazati jogukkal. Több választókörben már reggel 6 órakor sorba állt a lakosság, hogy minél hamarabb voksoljon, és ezután folytassa hétvégi pihenését. Különösen az idősebb állampolgárok aktivitása lepte meg a vb-titkárt. — Volt olyan eset — ám a korteskedés. Ma minden szép csendben zajlik. Az emberek fegyelmezetten vonulnak a szavazóhelyiségekbe. De itt is történt változás: most van miből választani, nemcsak úgy bedobjuk a cédulákat az urnába. — Én az első kérdésre nemet írtam — folytatja —, mert a jövőben a köztársasági elnököt nekünk kell megválasztani, öreg vagyok már, túl a hetvenen, de örülök annak, hogy megélhettem a mai napot. mondta —, hogy ketten is elkísérték a szavazóhelyiségbe a már támogatásra szoruló nagyszüleiket. A helyi 3-as szavazókörben — a Martinovics utcai iskolában — a 919 választójogi névjegyzékben szereplő lakos közül fél 12-re már 376-an leadták szavazatukat. A népszavazás tisztaságán a kora hajnal óta dolgozó igazi ..többpárti” szavazatszámláló bizottság őrködik. Az MDF és a Kisgazdapárt képviselői mellett jelezte részvételi szándékát az MSZMP is, delegáltjuk azonban egészségi okokból távol maradt. Ceruza a szavazófülkében Tegnap este 9 óra tájban Szalontai János békéscsabai lakos telefonon felhívta szerkesztőségünket. — Erzsébethelyen, az 5—6-os számú iskolában a fülkében grafitceruza volt a pulton. Én is azzal szavaztam. Most a tévéből értesültem — bár lehet, elértettem a mondatot —, hogy az ilyen szavazatok érvénytelenek. Mi igaz ebből? A megyei választási bizottságtól kértünk választ. Dr. Nagy János, a választási bizottság elnöke megerősítette a hírt. A grafitceruzával kitöltött szavazatok érvénytelenek. — Akkor belőlünk itt, Jaminában bolondot csináltak — háborodott fel Szalontai János, amikor a .választ továbbítottuk. A választási bizottság tagjai kimentek a helyszínre és minden 20. borítékot felbontottak. A szavazólapok golyóstollal voltak kitöltve. Ez azonban nem zárja ki a telefonáló észrevételének jogosságát. A szavazatok országos összesítése során kapunk majd erre pontos választ. Feltételezhető, hogy a szavazófülkébe véletlenül került grafitceruza. N legaktívabbnak az idősek bizonyultak Mezőberényben Különleges fényjelenségek Dunántúlon (Folytatás az 1. oldalról.) a csillagoknál mintegy tízszer erősebben világító négy fényjelenséget, amely mintegy 1500-2000 méteres magasságban mozgott. Több repülőgép felszállt, s a következő információkat adta a mérőállomásnak : négy, észak-északnyugat és délkeleti elhelyezkedésű, alakjukat és átmérőjüket állandóan változtató jelenséget észleltek, ezekről azonban közelebbi magyarázatot nem tudtak adni. Ugyancsak megmagyarázhatatlan, hogy miközben a csillagképek a Föld forgásával együtt mozognak, a négy „objektum” a helyén maradt. A jelenség egyszer- csak váratlanul eltűnt az égboltról. Később, szombaton éjszaka 3 óra 35 perckor újabb, mai ismereteink szerint ugyancsak megmagyarázhatatlan esemény történt. Egy hatalmas fényjelenség száguldott el felettünk — számolt be a történtekről Ba- zsó Gyula, majd így folytatta: „ha nem látom, magam sem hiszem. Olyan volt, mint amikor a magnéziumot gyújtanak meg, szinte nappali világosság keletkezett. Sebessége óriási volt, hozzávetőleges számításaink szerint 70 kilométer percenként. Semmilyen hang nem kísérte az óriási fényt, viszont füstfelhőt — a kon- denzcsíkhoz hasonlót — láttunk. őszintén szólva még most sem értem, hogy mi történt az éjjel” — fejezte be beszámolóját Bazsó Gyula. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeletesének segítségével az MTI munkatársa több dunántúli meteorológiai állomástól a fényjelenségeket észlelő információkat kapott. A lokálpatriotizmusra továbbra is szükség lesz Kaszaper történetét azzal kezdem, hogy a település — ha más néven is — már az 1070-es években létezett I. László, vagy közismertebben, Szent László király ország- lása idején. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították a települést, ennek ellenére az 1450-es években már népes sereg lakta a tájat. 1463-ban Hunyadi Mátyás mint mezővárost adományozta Kaszapereget a Kállaiaknak. Megjegyezném, hogy ebben az időben Békéj; vármegyében Békésszentandrásnak, Békésnek, Gyulának és Kaszaperegnek volt mezővárosi rangja. Az 1937-es ásatások során megtalálták a 21X7 méteres, Mátyás-korabeli templom maradványait, és több mint 400 sírt. Ez utóbbi azt a feljegyzést igazolja, miszerint 1596-ban a török által bérelt tatár hordák elől Kaszaperegre menekült 70 falu lakosságát lemészárolták. Ahogy a történelem során már több ízben, az említett vérengzés után is az élet újra sarjadt, és az 1750-es években a Kállai-dinasztián kívül megjelentek a Lukácsok. 1845-ben 15 ezer hold területtel rendelkezett Kaszaper-puszta. Szent Lászlótól 1940-ig Kaszai-dombok, Pereg, Kaszapereg, Kaszaper-telep, Kaszaper-puszta neveken szerepelt a település. 1910-ben 2185, 1930-ban 2410 volt a település lélek- száma. 1070-től 1922-ig az úgynevezett Babó-féle részen, az érparton helyezkedett el a település, míg 1922-től a jelenlegi helyén kezdték el telepíteni a Nagyatádi Koncepció szerint Kaszaper-telepet. Közigazgatásilag Nagy- bánhegyeshez tartozott, majd 1940-ben lett önálló község. 1945-től a község követte a többi magyar falu sajátos Arról, hányán köszönhetik nekik az országban életüket, egészségüket, eddig nem készült statisztika. Az egészségért folyó harc hétköznapi sorkatonái, a gyógyítómunka nélkülözhetetlen „kellékei” ők, a véradók, kiket országszerte ma, november 27-én ünnepiünk. Nógrádi Mihályné, a Békéscsabai Kner Nyomda portása 80-szoros véradó: — A férjem munkatársának a kislánya volt beteg. Sokan adtunk akkor vért, s a gyermek meggyógyult. Ez az élmény, meg a férjem példája késztetett arra, hogy rendszeres véradóvá váljak. Szerencsére egészséges vagyok, hát segítek, amit tudok. Ozsváth János, a HAFE művezetője nemcsak sokszoros véradó, hanem üzemi véradásszervező is: — A kollégáknak nem kell kétszer szólni; ha szükség van rá, jönnek idősek, fiatalok. Szerencsére jó a vezetőink hozzáállása is. Palik János, aki a Kner Nyomdában tekercselő, már jóval túlhaladta a bűvös százat, hiszen 133-szoros véradó. Először 1966-ban beszélték rá, hogy adjon az élet- fontosságú folyadékból. Akkor még szorongott, ma már szinte meg sem érzi a tűszúrást. Emlékezetes eseteket sorol: egy 4 éves kislány életét: földosztás, téeszesítés. majd a helyi téeszek egységesítése. A. ’60-as években országosan is jó hírű, jól gazdálkodó Lenin Tsz a ’70- es évek végére — főleg a belvíz okozta károk miatt — gazdaságtalanná vált, tönkrement, és 1980. január 1-jé- vel egyesült a Nagybánhe- gyesi Zalka Máté Tsz-szel. Községünk néhány fontosabb adata: a lakosság száma 2152, településünkön 24 utcában 866 családi ház van. 1988-ban 11 házasságkötés, 26 születés, és 25 elhalálozás volt. A község életében jelentős kereskedelmi, vendéglátói szolgáltatást 20 egység látja el. A település szerepköréhez képest a kiskereskedelmi, vendéglátói szolgáltatás színvonala megfelelő, sajnos, nem mondható ez el az ipari szolgáltatásról. A korábbi 41 kisiparos — helyett most — az ismert okok miatt — 26 dolgozik és így hiányszakmák keletkeztek. Közlekedés, hírközlés szempontjából a térség átlagához sorolhatjuk magunkat. A község arculatát többnyire a tanácsi intézmények, a tanács által történt fejlesztések alakítják. Rövid számadás az elmúlt évtized településfejlesztéséről: megépült 400 adagos iskolai napköziskonyha. bitumenes kézilabdapálya, 4 szolgálati lakás, vágóhíd, 2 km hosz- szú kerékpárút, sportöltöző, fűthető vizesblokk az általános iskolában, 2 km hosszú útburkolat, ravatalozó. Teljes felújítást nyert: az óvoda épülete, a tanácsháza és környéke, a házasságkötőterem, az általános iskola épülete, az egészségház, az öregek napközi otthona, két szolgálati lakás. Lakossági erőből két és fél év alatt megvalósítottuk a gázprogramot, eleget téve műtétjéhez kellett hirtelen vért adnia. A szülők pénzt kínáltak, de természetesen nem fogadta el. örült viszont a hírnek, hogy a gyerek állapota javult, s jó érzéssel töltötte el az is. amikor sürgős szívműtéthez adott vért. Mint mondja, hiszem vagy nem, ö a véradás után egészen felfrissül; sokkal jobb a közérzete. Szekerczés József megyei véradásszervező maga is 75- szörös véradó. — A megyében 24 ezren nyújtják rendszeresen karjukat embertársaik gyógyu'á- sáért, s ez november elejéig 7 ezer liter vért jelentett. Míg országosan csökken a véradások száma, Békés megyében évek óta stabil. Köszönhető a megbízható véradógárdának, a jól működő vöröskeresztes aktívahálózatnak. Kiemelkedő eredményeket ér el évek óta Űjkígyós, Dombiratos és Szeghalom. A mezőgazdaságban s az ipari üzemek egy részében a véradás még mindig „népünnepélynek” számít. Jó alkalom arra, hogy a dolgozók összejöjjenek, s kapjanak néhány köszönő szót. Dr. Ollár György, a Békés Megyei Véradóállomás vezető főorvosa szerint a vér mindig rendkívül fontos része lesz a gyógyítómunkának: ezzel a mintegy 700 lakás- tulajdonos gázigényének. A térségi összehasonlítást is elbíró településfejlesztő munkát a lakosság pozitív hozzáállása nélkül nem tudtuk volna megvalósítani. Az elmúlt évtizedben mintegy 20 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a kaszaperi állampolgárok. Erre a lokálpatriotizmusra az elkövetkezendő évek során is nagy szükség lesz, mert csak ezzel együtt sikerülhet megvalósítani szép. és nemes célkitűzéseinket, amelyek a következők: 12 millió forint értékben újjáépíteni a több funkciót betöltő művelődési házat. A munkálatok elkezdődtek, a befejezés 1992 végén várható. A kissé lassúnak tűnő vezetékésvíz-program elkezdődött. A hálózati tervekkel, a vízműlelep tervével és a kútfúrással elkészültünk. A tél folyamán a vízügyi társulat megalakítása az első számú feladat, hogy 1990. II. negyedévében elkezdődhessen a kivitelezés. A befejezés 1992-re várható. 1995-ig" a belterületi utak szilárd burkolata, illetve útalapok megépítése központi feladat. A felsorolt gazdasági elképzeléseken kívül továbbra is szem előtt tartjuk és fontos feladatként kezeljük a község kulturális életét, egészségügyi helyzetét, a nyugdíjasainkról való gondoskodást. a sport- és ifjúsági célkitűzéseink megvalósítását. Kiemelt feladatunknak tekintjük a település lakosságmegtartó és -eltartó képességének növelését. A magyar gazdaság nehéz helyzete ellenére reálisnak ítélem községpolitikai célkitűzéseinket, bízom a lakosság tenniakarásábnn. Mile József tanácselnök — Sőt. az utóbbi időben nőtt az igény a vérkészítmények iránt. Ezért a hagyományos véradás mellett bevezettük a plazma ferezises véradást, mely hosszadalmasabb. de korszerűbb, s hatékonyabb felhasználást tesz lehetővé. Bár Békés megye stabil véradógárdával rendelkezik, gond, hogy egy részük kiöregszik, hiszen 65 ev a korhatár. Csökken az új véradók száma, hiányoznak a fiatalok. Ennek oka lehet a halványuló társadalmi megbecsülés, sőt vannak munkahelyek, ahol egyenesen rossz szemmel nézik a műszakból való kiesést. Bár igyekszünk véradóinkban erősíteni a karitatív tevékenység jó érzését, a közösségi hangulatot, azon nem tudunk változtatni, hogy a kalóriapótlásra szánt összeg nem tart lépést az áremelésekkel. Nem beszélve arról, hogy a non stop szolgáltatást végző véradóállomások a legtöbb helyen — megyénkben is — szűkösek, korszerűtlenek, nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel. Vér nélkül ma még nincs gyógyítómunka. A véradó segítő szándékát nem pénzzel, hanem a megbecsülés más, nemesebb módjait keresve kell jutalmaznia ezután is a társadalomnak. Gubucz Katalin
