Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-24 / 279. szám
1989. november 24., péntek Az Országos Választási Bizottság közleménye „Tisztelt Választópolgárojí! 1989. november 26-án, vasárnap népszavazás lesz, amely 6 órától 18 óráig tart. A választójog gyakorlása a választópolgárok szabad elhatározásán alapul. Mindazok a választópolgárok, akik a választói nyilvántartásba történő felvételről nem kaptak értesítést, személyi igazolványuk bemutatásával a lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak. E joguk gyakorlásának segítése valameny- nyi érintett helyi választási szerv kötelessége. Kérünk minden választópolgárt, a választási szerveket, a pártokat és a társadalmi szervezeteket, hogy maradéktalanul tartsák be a törvényi előírásokat. Valamennyiünk közös érdeke, hogy a népszavazás méltóságteljesen, kiemelkedő jelentőségének megfelelő körülmények között történjék.” (MTI) Megkérdeztük az állampolgárokat BÉKÉS MEGYEI A laiwjKTuci közvéleménykutatása a népszavazás várható eredményeiről A november 26-ai népszavazás közeledtével munkatársaink, tudósítóink felmérést végeztek szerdán és csütörtökön. Csete Ilona Orosházán, Halasi Mária Mezőkovácsházán, Mi- haleczné Kovács Mária Szarvason és Csabacsüdön, Kiss A. János Gyulán, Szekeres András Békéscsabán, Mezőberény- ben. Sarkadon, Szeghalmon, Kondoroson, Medgyesegyházán és Köröstarcsán, c sorok írója pedig Békésen érdeklődött személyesen, illetve telefonon: elmennek-e szavazni vasárnap az állampolgárok, s ha igen, miként válaszolnak az ismert négy kérdésre. Az alábbiakban először közvélemény- kutatásunk főbb adatait tesszük közzé: . A megkérdezett 360 személy közül 279-en (77,5 százalék) állították, hogy felket- resik valamelyik szavazóhelyiséget. (A népszavazás eredményességéhez az szükséges, hogy a szavazásra jogosultaknak legalább az 50 százaléka plusz egy fő érvényes szavazatot adjon le.) A 279 voksolni szándékozó Békés megyei közül — tájékoztatásuk szerint — 46 százalék az első kérdésre NEM- mel, s a többire IGEN-nel szavaz, 26 százalék az IGEN mellett van, 21 százalék még nem döntött erről, 4 százalék négy NEM-et válaszol, 3 százalék pedig a titoktartásra hivatkozva nem árulta el szándékait. (Egyetlen személy akadt — s ő nem tesz ki 1 százalékot, aki \ét NEM után két IGEN-t jelöl majd meg.) Érdekesen alakul a kép különböző településenként. Ugyanis a megkérdezett gyulaiak 89 százaléka, az orosháziak 87 százaléka, s a békéscsabaiak 80 százaléka elmegy szavazni, ám a szarvasiaknál ez az arány csak 44 százalék. Egy-egy településen kicsi volt a különbség a négy IGEN-t, valamint az egy NEM-pt és három IGEN-t mondók száma között, kivéve Orosházát, ahol az előbbiek aránya 14, az utóbbiaké 57 százalék. A szarvasiak egyébként kitűnnek azzal, hogy 31 százalékuk foglalt állást a négy NEM mellett. Ilyen szavazatot — rajtuk kívül — a megkérdezettek közül — mindössze egyetlen állampolgár fog leadni, mégpedig Orosházán. Figyelemre méltó még: csupán Szarvason nem érte el — felmérésünk szerint — az 50 százalék plusz 1 főt a szavazni szándékozók aránya, ami itt csak 44 százalékot tesz ki. A népszavazás előtti közvélemény-kutatásban való közreműködésért a megkérdezetteknek köszönetét mond munkatársai nevében is Vitaszek Zoltán NÉPSZAVAZÁS 1989. november 26. SZAVAZÓLAP 1. CSAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK UTÁN KERŰLJÖN-E SOR A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁRA? (Amennyiben ön igennel szavaz, azt támogatja, két ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés mel szavaz, akkor azt támogatja, hogy közvetlenül a lakosság válassza meg.) Gondolatok arról, hogyan lehet 5 millió forintból 15 milliárd dollár? Jó magyar szokás szerint elkezdődött az intrikálás, miből telik az SZDSZ-nek és csatlakozó pártjainak a reklámkampányra. Az elején leszögezhetjük, hogy a Fidesz és az SZDSZ nem vett fel állami támogatást, tehát nem abból, összehozták a pénzt s arról az Állami Számvevő- széknek el is fognak számolni. A hiba azonban ott van, hogy sokan a fától nem látják az erdőt. Az SZDSZ 5 millió forintos kampánnyal megpróbálja felvilágosítani, vagy meggyőzni az embereket: ne vá. lasszanak köztársasági elnököt. Ezt bízzák a parlamentre. S így az elmaradt, minden bizonnyal két fordulós elnökválasztási kampánnyal és népszavazással 500 millió forint megmarad. Továbbá : 1. Ha lesz elnökünk és minden jel szerint Pozsgay (mivel a lakosság csak őt ismeri), akkor elkezdődnek a pártharcok, a Pozsgay miatt túlértékelt MSZP és koalíNincs jogom szavazni, de van beleszólni. Nincs jogom szavazni, mert nem vagyok magyar állampolgár. De már négy éve annak, hogy feleségül vettem egy magyar lányt és áttelepültem Lengyelországból ide, Békés megyébe. Láttam már egy pár nemigen és még kevésbé demokratikus szavazást. Láttam a lengyel köztársasági elnök választását, amikor a parlament választotta egy — igen, egy — jelöltből. Van jogom beleszólni, mert nem bírom nézni, amikor manipulálják az embereket. Másképpen nem nevezhetek egy olyan helyzetet, hogy a választópolgároknak nem mondanak igazat. Végül is nem lehet egyszerre igaz, hogy csak a közvetlen választás jelenti a demokráciát (ahogyan az MSZP akarja) és csak a parlamenti választások utáni köztársaságielnök-választás garantálja a demokráciát (ahogyan állítja az SZDSZ). Egyáltalán nem igaz, hogy ha most nem akarunk választani elnököt, akkor már nem lesz több ilyen lehetőségünk. De az se igaz, hogy csak a közvetett választások során lehet a ciós kispártjai — valamint a mai ellenzék pártjai között. Miért? Mert az elnök megbíz egy favorizált politikust kormányalakítással, s az miniszteri székekkel magához édesgeti a kis pártokat. Ha az ellenzék ezt négy ízben nem fogadja el, az elnök feloszlatja a Parlamentet. Nem akarom ragozni, de a civa- kodás nem teremti meg a feltételeket a gazdaság nyugodt orvoslásához. így az adósságunk is nőttön nő, 5 év alatt akár 30 milliárd dollárig is. 2. Ha viszont nem mi választunk köztársasági elnököt, ekkor nem az MSZP jelöltje, Pozsgay nyer, hanem egy közös ellenzéki jelölt. Ekkor a parlament nyugodt körülmények között alkothat gazdaságélénkítő törvényeket, kiterjedhet a piaci verseny, megindulhat a nyugati tőkeáramlás, már egy manipulált hatalomtól mentes Magyarországra. így a jelenlegi 20 milliárd dollegoptimálisabb (gyenge) elnököt választani. Akkor vajon miért folyik itt a harc az időpontról? Miért olyan fontos ez mind a két (legalább) félnek? Gondoljunk csak bele. Ha a nép fogja választani az elnököt, akkor talán legtöbb esélye Pozsgaynak van, mert ő a legnépszerűbb. Ki ismeri az ellenzék jelöltjeit? Kevesen. Gyakran lehet viszont hallani a buszon: „Én csakis Pozsgayra szavazok, mert ő nekem a legszimpatikusabb”. Azt hiszem, hogy ha Nagy Bandó András szeretne elnök lenni, akkor lehet, hogy sikerülne neki. Mert népszerű. Ha viszont a Parlament fogja választani az elnököt, akkor világos, hogy Pozsgay esélye a minimumra csökken. Mert a pártja lebukott, mert nem kap többséget a Parlamentben és nem lesz ereje megválasztatni Pozs- gayt. Mindenki számára világos, hogy a jövő Parlamentjében az ellenzék lesz a többségben és megszavazza saját jelöltjét. Ügy hogy egyik pártnak se fontos, hogy a választás demokratikus legyen, vagy jó az országnak. Annál sokkal láros adósságunk néhány milliárdos elkerülhetetlen növekedése után a fellendülő termelés és export miatt 5 év múlva lecsökkenhet 20 milliárd alá, 10 év múlva 5-10 milliárdra. A jó politikus az, aki fel tudja vázolni a jövőt, ha ilyen nincs is, legalább meg kell próbálni. Az SZDSZ vezetői általánosan elismert kiváló szakemberek, s ők felismerték, milyen következményei lehetnek az IGEN- nek és a NEM-nek. Ezért harcolnak az IGEN-ért. S itt már eltörpül az a kicsinyes érdek, hogy „most utoljára magam választhatok elnököt”. Ez a tét a vasárnapi népszavazáson. Akik ebben még most is bizonytalanok, a „négy IGEN” pártjai baráti beszélgetésre várják péntek éjfélig Békéscsabán, a József Attila utcai választási irodájukban. Futaki Géza, szabad demokrata fontosabb — harc a hatalomért. Ügy igazából az első kérdésnek következőképpen kellene kinéznie: „Kié legyen a hatalom? Ha a kommunistáké, akkor NEM-mel szavazzon.” És talán, ha így lenne, akkor nem is lenne baj. Á nép eldöntené, hogy kié legyen a hatalom. De ha ezt a kérdést elrejtik egy másik lényegtelen kérdés alatt, akkor nem lehet másképpen nevezni ezt a szituációt, mint manipulációnak. Aki tehát tisztában van azzal, hogy manipulálnak vele, az szavazva ne felejtse, hogy az első kérdés nem demokrácia, hanem hatalom kérdése. Akinek pedig elege van a pszeudoszavazásokból, az, úgy mint én:' ne menjen szavazni, vagy írja oda a szavazólapra a véleményét — az ikszek helyett. Ügy, hogy ha valaki otthon marad, az nem a múltra szavaz, ahogy szeretné nekünk bemondani az SZDSZ, mert az az egyetlen mód kifejezni a becsapott állampolgárok elégedetlenségét. Nincs jogom szavazni, de van jogom felháborodni a manipuláció miatt. Siawomir Zabagto, pártonkívüLi, 26 éves, Újkígyós, Iskola u. 7. 5661 Nincs jogom szavazni... Vitazáró helyett Vélemények tőmondatokban A népszavazásról indított vitában tucatnyi észrevételt kaptunk olvasóinktól. Ezekben tükröződött az a sokféleség, amely a téma megítélését jellemzi. Valamennyi észrevételt terjedelmi okok miatt nem állt módunkban közölni, ma 24 órakor pedig lejár a kampány ideje, tehát a vitát le ikell zárni. Befejezésül is csupán néhány levélíró észrevételeire tudunk kitérni, tőmondatokban. Molnár László Szarvasról azt írja, miután a szavazólapon szereplő három utóbbi kérdés megoldott, az elsőre NEM-mel szavaz, az utóbbi háromra IGEN-nel. Dr. Hraskó Péter, az SZDSZ szeghalmi csoportjának ügyvivője a négy IGEN mellett voksol és szerinte „az a tisztességes és tenniakaró ember, aki elmegy szavazni”. Nagy Sándor, az MDF szarvasi szervezetének ügyvivője az első kérdésre NEM-et, a másik háromra IGEN-t javasol. Dr. Szécsi István, a gyulai szabad demokraták nevében azt írja: „Aki elmegy a népszavazásra, 4 IGEN-nel szavazhat a magyar jövőre”. Néhány szervezet is véleményt nyilvánított hozzánk küldött levelében, a Hazafias Népfront megyei bizottsága egy NEM és három IGEN mellett van, az orosházi bizottság ezen túl nyomatékkai leszögezi: részt kell venni a szavazáson. Az MSZP és a Demisz békéscsabai szervezete NEM választ javasol az első kérdésre és IGEN-t a másik háromra. A vitát végül is a nép dönti el november 26-án. FIGYELEM. ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt áramszünetet tartunk: 1989. november 27-én 7—15 óráig Békéscsabán, a régi Csorvási úton a KM géptelepén és a Rutex közötti lakásoknál. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász Kirendeltség, Békéscsaba tïj! Várja vendégeit Gyulán, a Vértanúk u. 20. sz. alatt a SZERECSEN DISCO-SHOW minden pénteken és szombaton 21—02 óráig. Kitűnt) zene — olcsó árak! DJ.: LISZI ' ................... ......— E LADÓ 1 DB DKS 100 A EXCENTERPRÉS repedt „C” állvánnyal. Érdeklődni: a megjelenéstől számított 1 hçtig. Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat. Békéscsaba. Sallai u. 34. Telefon : 25-444. Telex: 83-411. Telefax: 27-167. Ügyintéző: Dimitrov László. Ar: megegyezés szerint. ■-
