Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-20 / 275. szám

1989. november 20., hétfő Egymilliárd dolláros hitel hazánknak? EGK-csúcstalálkoző Párizsban (Vissza)fordító a határon Gyulánál kevesebben kísérleteztek az átjutással Kértek cascót, meghívólevelet magyartól, kanadaitól, osztráktól Magyarország és Lengyel- ország megsegítéséről szóló konkrét intézkedésekről is tárgyaltak az Európai Gaz­dasági Közösség tagállamai­nak állam- és kormányfői Párizsban szombaton este. A kelet-európai események ér­tékelésére, az EGK ezzel kapcsolatos politikájának megtárgyalására összehívott rendkívüli munkamegbeszé­lés végén Francois Mitter­rand francia elnök azt mon­dotta, hogy konkrét dönté­sek nem születtek ugyan, azonban máris megállapodás született az élelmiszersegé­lyekről — Lengyelországnak —, beruházásokról, a szak­emberképzés és a környe­zetvédelem támogatásáról. Mitterrand aláhúzta, hogy ez a két ország jutott eddig Újabb tüntetés Hatalmas tömegtüntetés kezdődött vasárnap délután a prágai Vencel téren: négy óra körül legalább húszezer ember vonult fel új kor­mányt, szabad választásokat követelve. Az emberek sza­valókórusban Václav Havait, a Charta ’77-et és Dubceket éltették. A Vencel-szobornál gyertyákat gyújtottak és sza­bad választásokat követelő táblát helyeztek el. A tüntető menethez nem­csak egyetemisták és közép- iskolások, hanem idősebb emberek is csatlakoztak. A tömeg fél ötkor elindult a térről a Nemzeti Színház fe­lé. Sokan ezt kiáltozták: „fel a Várba”. A tömeg vissza- visszatérően Milos Jakes tá­vozását követelte és csatla­kozásra szólította fel a né- zelődőket. Előzőleg, délután két óra­kor az orvosegyetemi negyed legtovább a demokratikus átalakulásban. Hozzáfűzte azonban, hogy a támogatás­nak két alapvető feltétele van. Egyrészt meg kell va­lósítani „a bizonyított visz- szatérést a demokráciához”, az emberi jogok teljes körű érvényesítésével és szabad választásokkal, másrészt a két országnak megállapodás­ra kell jutnia a Nemzetkö­zi Valutaalappal adósság- problémáikról. A tizenkettek támogatják, hogy mindkét ország még 1989 végéig egy- egy milliárd dolláros segít­séget kapjon az alaptól, Len­gyelország stabilizációs alap­ként. Magyarország hitel­ként. * * * Az Európai Közösség szom­bat esti párizsi csúcstalálko­Prágában közelében, a Károly téren mintegy ezer fiatal gyűlt ösz- sze. Felolvasták a színészek és a drámaművészeti kar hallgatóinak a sztrájkfelhí­vását. Időközben hivatalos hely­ről többször cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a Károly Egyetem egyik Iwll- gatója. a 19 éves MarHn Smid belehalt volna a pén­teki tüntetés elfojtásakor el­szenvedett sérüléseibe. Mind­amellett a Nemzeti Színház­nál, ahol a rendőrök állító­lag megverték, gyertyák ég­tek, és egy felirat hirdette, hogy itt sebesítették meg ha­lálosan. A prágai rádió is órán­ként cáfolta a diák halálá­ról terjesztett jelentéseket. A rádió szerint a Károly Egye­tem dékánja beszélt az egye­temi hallgatóval és család­jával. Smid valóban részt zóján elhatározták, hogy meghívják a magyar i és a lengyel miniszterelnököt ar­ra a miniszteri szintű talál­kozóra. amelyet december 13-án feltehetően Brüsszel­ben tartanak meg a két or­szág reformjainak támogatá­sára irányuló Phare-tervben részt vevő 24 ország külügy­miniszterei — közölte va­sárnapra virradóra a rotter­dami repülőtéren megtartott sajtóértekezletén Hans van den Broek. A holland kül­ügyminiszter Párizsból tért vissza, miután részt vett a találkozón. A meghívás célja módot adni a két kormányfőnek ar­ra, hogy személyesen ismer­tessék országuk helyzetét és maguk fejthessék ki, milyen támogatásra van szükségük. vett a pénteki tüntetésen, de nem sebesült meg, ép és egészséges, folytatni fogja egyetemi tanulmányait — hangoztatta a rádió. Idézte Jana Synkova cseh közokta­tási minisztert is, aki kije­lentette, hogy Smid névro­kona sem vett részt a pénte­ki prágai tüntetésen. A tüntetők késő délután a Nemzeti Színházhoz vonul­tak, ahol a korábbi jelsza­vaikat hangoztatták, és több­ször is általános sztrájkra szólítottak fel. A sok ezer­nyi tömeg a Május 1. hídon át megpróbált bejutni a Vár­ba. de a # rohamrendőrség többszörös kordonja meg­akadályozta ebben. A tün­tetők ekkor visszafordultak, és hét óra körül visszatértek a Vencel térre. Itt a szobor­nál újra tüntetni ' kezdtek. Gyertyákat gyújtottak, és a szobornál a szabad válasz­tásokat követelő transzpa­rens alá újabb, „Vége az egy- párti kormányzásnak !” fel­iratot helyeztek el. Bulgária Szabad választásokat követeltek Ismét tüntettek Szófiában vasárnap, egy nappal az­után, hogy a bolgár fővá­rosban, a Nevszki székes- egyháznál csaknem százez­ren vonultak fel demokrá­ciát követelve. A vasárnapi megmozdulá­son emberi jogi és környe­zetvédelmi csoportok felhí­vására mintegy kétezren vettek részt. A gyűlés egyik szónoka kijelentette: „Bul­gáriában mindaddig nem le­het szó a demokráciáról, amíg nem tartanak szabad választásokat, olyan jelöl­tekkel, akiket különböző "csoportok indítottak, nem csupán a kommunista párt”. A tömegből sokan dicsérték Petar Mladenovot amiért Bulgáriában példa nélkül álló szólásszabadságot en- engedélyezett. Százezren az NDK-beli demonstrációkon Több mint százezer részt­vevője volt vasárnap az NDK több városában ren­dezett tüntetéseknek, és nagygyűléseknek, amelyek­nek szervezői a szólás-, saj­tó- és gyülekezési szabad­ság valódi érvényesítéséért mozgósították a tömegeket. Egyedül Drezdában mint­egy ötvenezren vonultak több kilométer hosszú me­netben a város utcáin, pla­kátjaikon és transzparen­seiken az . NSZEP vezető szerepének eltörlését, a vál­ságért felelős személyek megbüntetését, a kultúrpoli­tika gyökeres megújítását követelve. (Folytatás az 1. oldalról) ugyan még a Nap, de már csaik fényében idézi a nyári meleget. Az ember ilyen időben nehezen szánja rá magát a kirándulásra. De hát nem csak kirándulni le­het. A*z országhatáron túl is vannak rokonok, ismerősök, akiket szívesen látunk, szí­vesen ölelünk magunkhoz. Csakhogy — mint olyan sok­szor mostanában — aggasztó hírek érkeznek hozzánk a keleti határrészről. Már me­gint nem engednek át, már megint kifogásokat keresnek (vagy azt sem!), hogy ma­radjunk csak itthon, a saját országunkban. Mondják, ka­mionok sokasága kénytelen a határszéleken vesztegelni értékes rakományával együtt. Vasárnap délután 15 óra. Gyula, határállomás. Ideát vagy nyolc kamion álldogál katonás rendben. Bebocsát- tatásra várnak. Útlevélvizs­gálatra egyetlen személygép­kocsi sem gördül ibe. Fázó­san topognak határőrök és vámosok. Az ügyeletes, Zahorecz Pál, a parancsnok helyette­se: A Határőrség Országos Parancsnokságának tájékoz­tatása szerint november 17- én Csenger térségében egy sorállományú őrmester veze­tésével hat újonc határőr az államhatárról tájékozódva mintegy 30 méternyire Ro­— Mára mintha csende­sebb lenne az oda-vissza forgalom. November 18-án 57-en fordultak vissza a ro­mán határról. Nem jószán­tukból. Nem csak magyarok. Nyugatnémetek, kanadaiak, osztrákok. Látja, nem mond­ható, hogy kivételezés tör­tént ellenünkben ... — Elmondták az indoko­kat? — Persze. Most már nem csak az volt a baj, hogy nincs casco, kérték a meg­hívólevelet is! — Ez ugyancsak megle­pő... És a vasárnapi sta­tisztika? — Gondolom, a rádió hír­adásainak hatására, ma csak harmincegyen kértek kibo- csáttatást, és „csak” ötnek kellett hátraarcot csinálnia... — Az a hír járja, hogy a kamionoknak is vissza kell fordulniuk. — Nem tudom, a többi ha­tárrészen mi a gyakorlat, nálunk a teherforgalomban nem volt akadály. Ma 0-tól 15 óráig 41 kamion vette az irányt Románia felé, és egyetlenegyet sem küldtek vissza. B. V. mánia területére tévedt. A katonáknál fegyver volt, de lőszer nem. Az áttévedés té­nyét a magyar fél elismerte, és ezért elnézést kért. A történteket a magyar és a román határmegbízottak so­ros ülésén tárgyalják meg. Határőrök tévedtek át Romániába nPflBAfl írta: Férjhez menni egy... A vonai túlsó végén egy nő zokogott keseregve. El kell ismernem, hogy nem tudtam semmivel vigasztalni. Igaz, az eset is nem mindennapi, és annyira váratlan volt számomra. Nem kis újságírói gyakorlatom során semmi hasonlóval nem találkoztam. De nem is lehetett, legalább az utóbbi időkig ... Akkoriban az egyik baltikumi köztársaság lapjánál dol­goztam tudósítóként. Alig több, mint két évvel ezelőtt, a politikai élet reális átépítésének éltető ereje új társadalmi mozgalmak rohamos fejlődését hivta életre. Egyidejűleg azonban gomba módra kezdtek szaporodni a különböző szélsőséges, szeparatista, nacionalista csoportosulások is. Ezek viszályt szítottak a nemzetiségek között, megingatták a társadalmi stabilitás „hajóját”. Az egyik ilyen csoportosulás hatása alá került annak a nőnek a férje is, akivel telefonon beszéltem. A férj az ős­honos nemzetiségekhez tartozott, a feleség pedig orosz volt. Eddig 12 éven át, egyetértésben éltek, nevelték fiukat és lányukat. Hirtelen azonban, a családban idegessé, feszült­té vált a légkör. Nyilvánvalóan másoktól hallott szavakkal kezdte a férj „megszállónak”, „bevándorlónak” nevezni fe­leségét,- azzal vádolta, hogy az oroszok elfoglalták az ő köz­társaságukat és egyáltalán nincs itt keresnivalójuk. A feleség nem tartotta magát „agresszornak”, már csak azért sem, mivel az ’50-es évek elején született, és nemzeti méltósága is felébredt. Egyszóval, otthonuk vitaklubbá vált, ahol a viták idején a felek nem túlságosan kímélték egy­mást. Az ügy egészen a válásig fajult. Politikai okok miatt rit­kán fordulnak elő válások. De most ilyen is előfordul. A feleség kérte, hogy békítsem ki férjével. Tudtam, hogy ebben a történetben a harmadik személy felesleges. Az egyedüli, amit tanácsolni tudtam — legyen türelmesebb, bölcsebb, és ha lehet, engedékenyebb is, amikor a család­ban a nemzetiségi érzelmekről esik szó. Nem tudom, mivel ért véget ez a drámai történet. Na­gyon szeretném remélni, hogy az idő múlása lehűtötte a szenvedélyeket, és elsimította ebben a családban a kiélező­dött nemzetiségi szembenállást. Ma azonban, egy bizo­nyos idő elteltével elgondolkodom: milyen váratlan követ­kezményekhez is vezethet a társadalom politikai ébredése, milyen megjósolhatatlan következményekkel járhat, ha el­ér minden családot. Ha pedig közvetlenül vagy közvetetten az átépítés bejutott minden otthonba, a konyhában, folyó politikai viták időnként túlszárnyalják a parlamenti viták hevét. Mennyire óvatosnak kell lennünk akkor, amikor an­nak az embernek a nemzetiségéről van szó, akivel együtt élünk . . . A közelmúltban a kezembe került a Szovjetunió Statisz­tikai Állami Bizottságának az 1988-ban kötött vegyes házas­ságokról szóló jelentése, amely őszintén szólva arra készte­tett, hogy eszembe jusson a nemzetiségi okok miatti válás esete. Tavaly például az orosz férfiak 16 százaléka kötött házasságot más nemzetiségű nővel. Az ukránoknál és a be­loruszoknál ez a mutató még magasabb volt — 33,4, illetve 38,6 százalék. Körülbelül ez a szám tapasztalható azoknál az asszonyoknál, akik más nemzetiségű férfiakkal léptek házasságra. Hosszú éveken át dolgoztam a közép-ázsiai köztársasá­gokban, és szemtanúja voltam annak, hogy a hívő muzul­mán szülők néha határozottan ellenezték, hogy fiuk vagy lányuk más vallású fiúval, vagy lánnyal kössön házasságo-. kát. Megemlítenék néhány számadatot, amelyek a különböző nemzetiségűek közötti házasságkötéseket tükrözik a szövet­ségi köztársaságok vonatkozásában. Tavaly például az Uk­rajnában élő orosz férfiak 57,2 százaléka vett feleségül más nemzetiségű lányt. Belorussziában ez a szám 74,5 százalék, Grúziában 39,6, Litvániában 56,5, Moldáviában 61,9 száza­lék. Majdnem hasonló képet mutat az a statisztika is, amely a más nemzetiségűekhez férjhez ment orosz nőkre vonatko­zik. • Bárhogyan is legyen, a statisztika számomra sajátos ki­nyilatkoztatás: csodálatra méltóan sök férfi és nő más nem­zetiségű hitvestársat választ magának. Mellesleg ezen nincs mit csodálkozni: a vegyes házasságok ősidőktől fogva nem számítottak ritka kivételnek. Emlékezzünk csak vissza a ki­jevi fejedelmek polovec kánok lányait vették feleségül, a kozákok pedig nem voltak restek elmenni egészen a Feke­te-tengerig, hogy az ott élő törökök közül válasszanak fele­séget. A mai civilizáció elkerülhetetlenül a lakosság migráció­jához vezet, amelynek megvannak a maga jó és rossz olda­lai. A más nyelvű lakosság rendkívül nagy beáramlása egy kis szövetségi területű köztársaságba például nemkívánatos demográfiai torzulásokhoz vezethet, amelyek ima nemzeti­ségi feszültséget idéznek elő. A szakemberek cseréje nél­kül azonban lehetetlen fejleszteni a korszerű ipari terme­lést, az építőipart. Úgyhogy a „határok lezárására való tö­rekvés csak visszafejlődéshez vezethet. Ezért úgy látszik, hogy a nemzeti „önállóságot” és a migrációs folyamatokat optimálisan össze kell hangolni. Hogy miképpen — ezt ma­guknak a köztársaságoknak, a tervezési szerveknek, szocio­lógusoknak, és más szakembereknek kell meghatározniuk. Az a fontos, hogy ésszerű legyen az arány. Azoknak, akik ma a nemzetiségi tisztaságért emelnek szót — szítják a nemzetek közötti viszályt, megpróbálják ilyen vagy olyan úton kiszorítani a saját területükről a más nem­zetiségűeket, nem kívánják vagy nem akarják elismerni a mai realitások visszafordíthatatlanságát. Ez viszont már em­beri tragédiákhoz, családok szétválásához vezethet. Helyes út ez? ... Szeretném remélni, hogy az a nő, akivel telefonon be­széltem, ismét felhív és azt mondja: — Tudja, a férjemmel rendeződött a kapcsolatunk és csa­ládunkban minden rendbe jött. V. Sirokov H kiskoalíció közleménye HONFITÁRSUNK! November 26-án népszavazás lesz! Aki elmegy, 4 IGEN-t mondhat az új Magyarországra. Szükség van mindnyájunk szavazatára! IGEN - az ellenőrizhetetlen elnöki hatalom ellen! IGEN - a párt munkahelyi hatalma ellen! IGEN — a vagyoni előjogok ellen! IGEN - a párt fegyveres hatalma ellen! Négy kérdést tesznek fel Önnek a szavazócédulán: 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? IGEN - mert a szabad választások előtt hatalomra kerülő elnök ellenőriz­hetetlen és korlátozhatatlan- mert jövendő szabadságunkat veszélyezteti, ha még a mai rend- , szerben kell elnököt választanunk 2. Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? IGEN - mert a gazdasági bajok egyik fő oka a párt munkahelyi hatalma- mert a többpártrendszerben a munkahelynek nem szabad párt­harcok színterévé válnia (A népszavazást kérő 200.000 aláírás hatására az Országgyűlés már elfogadta ezt a követelést. Most szavazatával visszavonhatat­lanná teheti ezt a döntést.) 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő va­gyonról? IGEN - mert az MSZMP és utódai még nem számoltak el a vagyonnal (ezt a pénzügyminiszter parlamenti beszámolója is elismerte)- mprt még nem adták vissza a közvagyont a népnek 4. Feloszlassák-e a munkásőrséget? IGEN — mert a hadseregen és rendőrségen kívül nincs szükség fegyve­resekre- mert vanna'k még hívei a munkásőrség megőrzésének (A népszavazást kérő 200.000 aláírás ezt a követelést is elfogadtatta az Országgyűléssel. Most szavazatával visszavonhatatlanná teheti ezt a döntést is.) AKI ELMEGY A NÉPSZAVAZÁSRA, 4 IGENNEL SZAVAZHAT A MAGYAR JÖVŐRE, HAZÁNK ÉS ÖNMAGA BOLDOGULÁSÁRA! Viszontlátásra november 26-án! Kérem, hogy részemre az SZDSZ tájékoztatóját legyenek szívesek meg­küldeni! * Név: .......................................♦................................................................................... C ím: □ □ □ □ ...............................................................r....................... » K érjük, hogy jelentkezését zárt borítékban küldje el! Címünk: SZDSZ 1084 Bp. Déry M. u. 10. Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazdapárt, Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents