Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-13 / 269. szám
NÉPÚJSÁG 1989. november 13., hétfő Megújuló Medosz Kétegyházán tartotta a közelmúltban a Medosz megyei bizottsága küldött- értekezletét, melyen részt vett dr. Bereczki András, a központi vezetőség titkára és Fodorné Birgés Katalin, SZMT-vezetőtitkár is. Vágvölgyi Gábor megyei titkár szóbeli beszámolójában leszögezte, hogy a szak- szervezet — és benne a Medosz — évtizedeken át funkciózavarokkal küszködve dolgozott. Foglalkoztak sportoltatással, kulturális tevékenységgel, a tisztség- viselők oktatásával, melyek miatt éppen a legfontosabb, az érdekvédelem szenvedett csorbát. Elviekben tisztázott volt ugyan a párthoz, az állami szervekhez való viszony, mégsem tudták elérni, hogy a szakszervezet — mint tömegmozgalom —, valóban kontroll legyen. Nem hangsúlyozták kellően a munkáltatói és munka- vállalói érdekek különbözőségét sem. — A megújulás hordozója az a tagság lehet, amely a mozgalmat nemcsak a nőnap rendezésében, Mikulás-cso- magosztásban és üdülőügyekben látja, hanem megköveteli a tisztségviselőktől az érdekvédelem, demokrácia, szövetség hármas jelszó érvényesítését is — folytatta a megyei titkár, majd az alapszervezeti választásokról szólt. Sajnálatosnak tartotta, hogy sok alkalmas ember nem vállalt tisztséget a mozgalomban. Dr. Bereczki András arról beszélt, hogy a Medoszt olyan időszakban kell megújítani, amikor a kormány döntéseivel — a tagdíjak adóztatása, a jogsegély- szolgálat megszüntetése — a szakszervezeti mozgalom létét kérdőjelezi meg. Az országban politikai, hatalmi harc folyik a különböző pártok és szervezetek között, a bérkérdésekről, foglalkoztatási gondokról, lakásprogramról pedig alig esik szó. Fodorné Birgés Katalin elmondta, hogy a szakszervezeti mozgalomban szükséges tagozat, szükséges szakmai szerveződés, de az egységre mindenképp ügyelni kell, összefogni a vidék érdekeinek képviseletéért. Békés megyében például 20 százalékkal alacsonyabbak a bérek, mint máshol, ezért is szükséges egy egységes ; megyei szervezet létrehozá- ; sa. A további hozzászólók felvetették, a társadalombiztosítástól való önállósodást, és olyan jogi garanciák megteremtését kérték, amelyek védettséget adnak a tisztségviselőknek. Javasolták, hogy a Medosz megyei bizottsága levélben követelje a kormánytól a tagdíjak adómentességét. Az, ülés végén a küldöttek újra’Vág- völgyi Gábort választották meg. a Medosz megyei titkárának. Ny. L. fl „bőgős” volt a legjobb! „Csinn-bumm”-bemutató a Jókai Színházban A bogus Szamóca itt most kivételesen vidám ... (I'clkay Eszter és az Istállómester: Dariday Róbert) Fotó: Gát Edit Mint minden, gyerekeknek szóló színházi előadást megelőzően, a békéscsabai Jókai Színház „Csinn-bumm”- bemutatója előtt is óriási a zsivaj a nézőtéren. A jegyem két nyolcéves kisfiú mellé szól, akiket tanító nénijük nem győz fegyelmezni. Hiába a büntetés kilátásba helyezése, Laci lopva ropimorzsát szór az előtte ülő fejére, hátra fordul, a lábát a székre teszi, s egyáltalán, miért nem kezdődik már...? Ebben a pillanatban zeneszóra, s teljesen váratlanul a nézőtér két oldalán felvonulnak a színészek a színpadra, s a fülsiketítőén morajló ifjú publikum elhallgat. Megkezdődik László Endre Bukfenc a Csinn- bumm cirkuszban című zenés bohózata. A csaknem kétórás előadás alatt ízig-vérig eleven szomszédomat figyelem, a második osztályos D. Lacikát. Egyes jeleneteknél tá- tott szájjal ámul, máskor ki- pirultan biztatja némelyik szereplőt, de az is előfordul, hogy a székkarfán dobolva énekli velük a „Hej, hó, hej, hó, az iskolában jó” kezdetű popslágert, „Benne van” a darabban. Nemcsak, ő, az egész nézőtér. A Jászai-díjas Felkai Eszter által alakított, önhitt Szamóca- még számolni sem tud — derül ki a darab "elején. Nem is hagyja a közönség, hogy elhitesse az Istállómesterrel okosságát. „Buta, buta!”.— kiáltozzák az ifjú színházlátogatók. De ez a fajta biztatás. a gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás az első perctől az- utolsóig jellemző a darabra. Ne-- sak a színészek jönnek le időnként a színpadról, hanem a kicsinyeknek is van alkalmuk megízlelni a pódiumot. Nem hiányzik ebből a kissé lármásra sikerült, ám rendkívül pergő előadásból semmi se. A víztől is undorodó Maszatka megmosdatása, a másnak vermet ásó Muszkli Miska póruljárása — mindmind egy-egy kis nevelő célzatú jelenet, amelyeknek sorát akár improvizációval is bővíti a társulat. A humor pedig szinte valamennyi mozdulat, szöveg nélkülözhetetlen eleme. Napjaink tárgyai, kifejezései sem maradnak ki ebből a réges-ré- gi történetből. A „hol volt. hol nem volt helyett Sziporka már így kezd mesélni a gyerekeknek: „Az MTI jelentése szerint Guszti beszökött az erdőbe ..." És „tárgyiasult” formában megjelenik — nemegyszer a gyerekek ölében — napjaink legfinomabb édessége, a Túró Rudi. És hogy a reklám se hiányozzék, az egyik szereplő azt is megjegyzi : a Túró Rudi nagvbánhegyesi. De előkerül itt élő, megsimogatható kismacska, vagy a horrort idéző, vasszívű, vasorrú bába, s egyéb, meglepetést keltő eredeti rendezői fogás is. (A rendező: Gálf.v László.) S végül álljon itt e gyerekeknek szánt darabról nézőtéri kis szomszédom, D. Laci kritikája: — Klassz volt. A bőgős volt a legjobb. .. Hogy is hívják? Szamóca, igen! Any- nyit hülyéskedett, még ide. a sarokba is bejött! Jó volt. na . . . Magyar Mária A versenyek versenye után az orosházi floatnál Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Békés megye eddigi legnagyobb ipari beruházása indult a nyár elején Orosházán. Ekkor, június 21-én az alapkőletétellel kezdetét vette a floátüveggyár építése, A kivitelező a Budapesti 31. Sz.’ Állami Építőipari Vállalat. Az építkezés korai szakaszában beszélgettünk Ábrahám András létesítményigazgatóval, a munkák felelősével. — Mikor és milyen szempontok alapján kapták a megbízást? — Nemzetközi versenytárgyalást hirdetett a Hunguard Float Glass Co. Ltd. az építési munkák kivitelezésére. A versenyeztetés 1988. augusztus 19-én kezdődött, melyre több építőipari vállalatot is meghívtak. Itt ismertették az elképzeléseket, és az építés jobb megértéséhez egy luxemburgi üveggyárat tekinthettünk meg. Később kiküldtek egy előminősítő kérdőívet, amely a vállalatok hitelképességéről, tejlesítményéről, szakmai tudásáról és hírnévéről kért információt. Ezt a minősítő kérdőívet minden nemzetközi beruházást vállaló kivite-* lezőnek ki kell töltenie. Ennek alapján került kiválasztásra öt vállalat, két nyugati és három hazai. Mivel a vállalkozást döntően forintból kívánta finanszírozni az építtető, ezért is döntöttek magyar vállalat mellett. — Volt-e már ehhez hasonló nagy vállalkozásuk, s mi volt a referenciaüzem? — Mi elsősorban ipari építővállalat vagyunk, így természetesen rendelkezi ónk referenciával. Például mi építettük a most átalakításra kerülő orosházi síküveggyárat, hazánk összes cementgyárát és néhány házgyárat. Az utóbbi időben a leglátványosabb a Budapest Sportcsarnok épitése volt, hogy csak a nagyobbakat említsem. — Mit vállaltak ezen az építkezésen, mi a konkrét feladatuk? — A versenykiírás csak az építés „dobozkész’’ állapotát tartalmazta, a szerződés is erre köttetett. Nem tartoznak bele a vállalkozásba a gépészeti és elektromos, valamint. a külső közútépítési munkái. — Hány alvállalkozója van a 31. sz. AÉV-nek? — Gyakorlatilag mire elkészülünk 25-26 alvállalkozó dolgozik majd a területen. De közülük a három legnagyobb a Keviép, a Békés Megyei ÁÉV, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat. De mi is versenyeztettük az alvállalkozókat, például az alapozási, a mélyalapozási, töltési, útépítési munkákért az összes magyarországi mélyépítő vállalat adott be pályázatot. A Keviéptől kaptuk a legkedvezőbb ajánlatot, mind a határidőt, mind a költségeket tekintve. A versenynek az alapszempontja a határidő tartása mellett egy kemény minőségi elvárás volt. A kiválasztás egyik alapját az jelentette, hogy az amerikaiak mennyiért akarták megvalósítani a beruházást. Mert a megbízó csak a működtetésnek megfelelő szintű minőséget kér, a többet és a drágábbat nem hajlandó megfizetni. Ez néhol konfliktushoz vezet, mert a minőségi elvárás helyenként nem felel meg a magyar szabványnak. — Mikor adják át az épületet technológiai szerelésre? — A szerződést 1989. július 20-án írtuk alá, és másnap már felvonultunk. A vállalkozás az átalakítási munkák kivételével, tervezéssel együttes feladat. Az. új létesítményeknél a magasépítést a Tervezésfej köztes i és Technikai Építészeti Intézet, a mélyépítést a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, a terep-, út, vasút-, közműépítési munkákat a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat tervezi, decemberi határidővel. Folyamatos tervezés mellett indultunk az építkezéssel, vázlattervre támaszkodva kezdtük el a munkát. Azokat a létesítményeket, ahová a gyártósor kerül, 1990. június 20-ig kell átadnunk. — Hogyan tudják tartani a határidőt, hány embert foglalkoztatnak az építkezésen? — Jelenleg 356-an dolgoznak. de csúcsidőben 450-en is lesznek. Többféle építése technológiát alkalmazunk, amivel gyorsabban lehet a munkát végezni. De sikerült megállapodni a vállalkozáskor az építtetővel egy olyan ösztönzési rendszerben, ami jobban érdekeltté teszi az embereket a megvalósításban. Ugyanis kéthavonkénti ütemben egyeztünk meg. és ha tartani tudjuk a határidőt. azaz erre az időszakra tervezett munkát elvégeztük, akkor a dolgozóink akár az alapbérük kétszeresét is megkaphatják. A másik garancia, hogy megfelelő szervezés mellett irányítjuk a munkálatokat. Erre amiatt is különösen szükség van, mert elképzeléseink szerint a jelenleg is üzemelő síküveggyár egészen a jövő év júniusáig termelni fog. — Kik a főbb szállítók? — Az elsődleges szerkezeteket a 31. A EV előgyártó üzemeiben gyártjuk le, a másolagos szerkezeteket az Intertraverz, a tető- és oldalfalburkolatot a nyugatnémet Thyssen és az osztrák Pordes cég fogja szállítani. Partnereink érdekeltek a pontos, jó minőségű szállításban. mert egyrészt ez a nagy mennyiség miatt számukra jó üzlet, másrészt referenciát ad részükre a kelet-európai piacra. — Mekkora összegei tesz ki az éptkezés teljes költsége? — A várható végösszeget nem ismerem, ugyanis mi nem a teljes építési munkákat vállaltuk. Nem szerepel a szerződésben a kemence körüli építési munka, a keverés-előkészítés, a hidrogén-nitrogén kezel és ép í té.si munkái. Ezeket még nem adták ki, így erre még nincs kivitelező. Ezért a teljes építési munka költségét felelőtlenség lenne előre megoe- csülni. Ha minden a tervek szerint halad, akkor 1991. 1. negyedévében próbaüzemelésre indul, majd a II. negyedévtől piacra termel a Hunguard Kft. p j Fotó: Gál Felit Javaslat a megye hét választókerületére Mint arról már beszámoltunk, november 7-én, kedden dr. Pataki István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára megbeszélésre hívta a Viharsarokban működő pártok, politikai és érdekképviseleti szervezetek képviselőit, szakértőit, hogy közös álláspontot alakítsanak ki ország- gyűlési választókerületeinkről. Dr. Molnár Margit, a tanács szervezési és jogi osztályának vezetője a következőket nyilatkozta lapunknak az új fejleményekről: — Az eredeti elképzelés szerint Békésben hat választókerületet kellett volna kialakítani, de ez végül hétre módosult. Különösen a bihari és sárréti térségben lévő települések vezetői tiltakoztak amiatt, hogy a tervezett választókerületek nem fejezik ki a történelmileg kialakult kötődéseiket. Ezt a szempontot végül is igen erőteljesen vették figyelembe a hét választókerület kialakításakor, annak ellenére, hogy a megválasztandó országgyűlési képviselőknek már nem a hagyományos értelemben vett „kijárás” lesz az egyik legfontosabb teendőjük. A hétke- rületes variációt — további hat képviselőt lista alapján választhatunk meg — végül a,z ötödik formájában fogadták el a munkában részt vevő pártok, szervezetek. A megyei tanács osztály- vezetője fontosnak tartotta ismételten hangsúlyozni, hogy a választókerület-központok kijelölése kizárólag technikai kérdés. (Az általunk most közreadott javaslat még nem tekinthető véglegesnek, mert a választókerületek kialakítása a Minisztertanács hatáskörébe tartozik.) 1. sz. országos választókerület: Békéscsaba város közigazgatási területe, székhelye: Békéscsaba város. (67 841 lakos.) 2. sz. országgyűlési választókerület: Gyula város, Sarkad város, Elek, Kétegy- háza, Lökösháza, Geszt, Kö- tegyán, Mezőgván, Méhkerék, Sarkadkeresztúr, Üjsza- lonta. Székhelye: Gyula város. (66 736 lakos.) 3. sz. országgyűlési választókerület: Békés város, Mezőberény város, Doboz, Bélmegyer, Kamut, Mürony, Tarhos, Csárdaszállás, Kö- rőstarcsa, Kétsoprony, Telek- gerendás. Székhelye: Békés város, (öl 255 lakos.) 4. sz. országgyűlési választókerület : Szeghalom város, Bucsa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Vésztő, Körösújfalu, Déva- ványa, Ecsegfalva, Zsadány, Biharugra, Körösnagyhar- sány, Ökánv. Székhelye: Szeghalom, város. (55 572 lakos.) 5. sz. országgyűlési választókerület: Szarvas' város, Gyomuendrőd város, Békés- szentandrás, Csabacsüd, örménykút, Kardós, Hunva. Kondoros. Székhelye: Szarvas város. (52 927 lakos.) 6. sz. országgyűlési választókerület: Orosháza város, Csanádapáca, Gádoros, Kardos kút, Nagyszénás, Puszta- földvár, Csorvás, Gerendás, Tótkomlós, Békéssámson. Székhelye: Orosháza város. (70 983 lakos.) 7. sz. országgyűlési választókerület: Mezőkovácsháza város, Mezőhegyes város, Battonva város, Dombegyháza, Kisdombegyháza, Ma- gyardombegyház. Kaszaper, Ke vermes. Dombiratos, Kunágota, Magyarbánhegyes, Medgyesbodzás, Pusztáé ttlaka, Medg.vesegyháza, Nagy bánhegyes. Nagykamarás, Almáskamarás, Végegyháza, Újkígyós, Szabadkígyós. Székhelye: Mozőkovácsháza város. (60 726 la-