Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-02 / 260. szám

NÉPÚJSÁG 1989. november 2„ csütörtök Üzemi tagságból területi alapszervezet Szarvason „Talán egy kicsit meg­késve jött össze az alap­szervezet ahhoz, hogy a kongresszusi döntéseket ele­mezze, viszont az Ország- gyűlés döntése a munkás­őrség megszüntetéséről és a pártszervek munkahelyi mű­ködésének tilalmáról kellő aktualitást adott a taggyű­lésnek.” Így vezette be a Szarvasi Vas-Fémipari Szö­vetkezetben a párttaggyű­lést Nagy Lajos. Igaz, hogy a szövetkezet korábbi, 154 fős MSZMP-tagságának csak kisebb része jött el, a jelenlevők viszont késő es­tig vitáztak, érveltek, a — Az agrárreformkörök augusztusban tartottak or­szágos tanácskozást Dunapa- tajon — mondja Csukás Gyula. Itt a körök képvise­lői úgy döntöttek, hogy po­litikai egyesületté alakul­nak. — Tehát párt lett az ér­dekképviseleti szervből? — Nem, az egyesület nem párt, de kielégíti a pártokra vonatkozó előírásokat. Pél­dául egyéni tagsággal ren­delkezik, saját programja van. Szándékunkban áll kép­viselőjelölteket állítani a leg­közelebbi választásokon. Sze­retnénk elérni, hogy a poli­tikai egyeztető tárgyalásokon és a Parlamentben ne az érintettek megkérdezése nél­kül döntsenek a falusi la­kosság sorsáról. Az agrárreformkörökről megtudtuk, hogy a magyar kongresszusi döntések mel­lett, vagy ellen. A parla­menti álláspont különösen jelentős hatást gyakorolt a szövetkezet tagságára, mert a vasipari korábban szi­lárd munkásőrbázis volt. Üzemi pártbizottsága 7 alap­szervezet tevékenységét fog­ta össze. A hozzászólók nem kevés keserűséggel beszéltek arról a módszerről, ahogy ,az egyszerű munkásőröket semmibe véve, őket meg­alázva egyik napról a má­sikra felszámolták a testü­letet”. Dr. Bérces László és dr. Sonkoly János küldöt­tek igyekeztek meggyőzni a mezőgazdaság és a vidék érdekképviseletét kívánják ellátni politikai eszközökkel. Célul tűzte ki az egyesület a törekvéseiket elfogadó pár­tok és más szervezetek rész­vételével agrárkerekasztal létrehozását. Ezen egységes vélemény kialakítása lenne a fő feladatuk. Mindenek­előtt a tulajdonreform, a földkérdés témakörében kel­lene közös nevezőre jutni. Csukás Gyula elmondta: — Békés megyében eddig már hat helyen alakult re­formkor és mintegy 120 egyéni belépési kérelem is érkezett. November közepére várható a megyei hálózat teljes kiépülése. Az intézőbizottság vélemé­nye szerint decemberben össze lehet hívni a nagygyű­lést, amely a vidéki körök egy-egy képviselőjéből állna, tagságot arról, hogy a kongresszuson legjobb szán­dékuk és lelkiismeretük szerint jártak el. Hangsú­lyozták, hogy az lenne a jó, ha Szarvason olyan MSZP- szervezet jönne létre, amely nem óriási létszámával, ha­nem tevékenységével tud hatni, olyan emberek al­kotják. akik valóban akar­nak politizálni és a dönté­sekben részt venni. Végül a jelenlévők egy része . úgy döntött, hogy a vasipari klub helyéről elnevezve megalakítják az MSZP Hu­nyadi utcai alapszervezetét. M. Kovács Mária s megalakíthatnák az orszá­gos választmányt. Az egye­sület nyitott, minden érdek­lődőt várnak, aki elfogadja programjukat és egyetért az alapszabállyal. Programjuk abból indul ki, hogy a meg­levő nagyüzemi keretekre építve kell megvalósítani a tulajdonreformot, felelőssé­get érezve az ország élelmi­szer-ellátásáért. Elismerik a vegyes tulajdonú piacgazda­ság szükségességét, de a tu­lajdoni átrendeződést egy hosszabb folyamat eredmé­nyeként fogják fel, amely ilyen módon nem zavarná meg az élelmiszer-termelést. — A földreformmal kap­csolatban a kisgazdákétól eltérő álláspontot képvise­lünk — magyarázza a szer­vező. — A különbség abban van, hogy az agrárreform- kör a szövetkezeteken belül, míg a kisgazdák a szövet­kezeteken kívül is keresik a tulajdonost. Annyiban meg­egyezik a két elképzelés, mindkettő keresi a föld gaz­dáját, illetve tulajdonosát. A szövetkezeti tagság kö­rében eddig elvégzett fel­mérések azt bizonyítják, hogy a reformkor szemlélete közelebb áll a parasztember­hez, jobban tükrözi érdekei­ket. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. — Papp — Bős—Nagymaros Kik szavaztak nemmel? Az . Országgyűlés kedden befejeződött ülésszakán a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer ügyében a kormám’- előterjesztését 187 szavazat­tal, 7 ellenvélemény és 74 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Az MTI munkatársa meg­kérdezte Borsos Csabát, az Országgyűlés Hivatalának főosztályvezető-helyettesét, hogy kik szavaztak nemmel, a szavazatszámláló gépből ez ugyanis utólag visszakeres­hető, miután nyílt, listás sza­vazás volt. A dokumentu­mok szerint Alberth Béláné létavértesi, Eke Károly csongrádi, Fodor Sándor enyingi, Horváth Miklós szombathelyi. Movi-k László- né őrbottváni, Púja Frigyes battonyai és Szaíai Gyula székesfehérvári képviselő nyomta meg a „nem” gom­bot. Arra a kérdésre, hogy Maróthv László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter miként szavazott. Borsos Csaba a lista alapján megállapította: a miniszter, aki egyúttal a szeghalmiak országgyűlési képviselője, nem adott le szavazatot. Megélénkült a gépkocsi-magánimport Máris érzékelhető a külföld­ről behozott gépkocsik vámjá­nak emelésével kapcsolatban el­terjedt hírek hatása. A Pénz­ügyőrség Győr—Sopron—Komá­rom Megyei Parancsnokságától kapott információ szerint a Győrött vámkezeltetett nyugati kocsik száma körülbelül 40 szá­zalékkal ugrott meg. Egy-egv reggel hét órától este hét óráig tartó ügyfélszolgálat során Győ­rött most már 120-150 nyugati kocsi vámügyeit intézik. A magánimport azonban en­nél lényegesen nagyobb, és a forgalom növekedése is alapo­san meghaladja a győri hivata­lét. hiszen a kocsik nagyobb ré­szét nem ott vámkezeltetik. He­gyeshalomnál és Sopronnál pél­dául kedden 24 óra alatt 571, il­letve 303, magyar állampolgárok által vásárolt nyugati márkájú gépkocsi gördül át a határon. Szerdán, nyilván azért, mert mind Ausztriában, mind pedig az NSZK-ban a halottak napja miatt sok üzlet zárva volt, csök­kent a forgalom: ezen a napon délig Hegyeshalomnál 150, Sop­ronnál pedig 30 kocsi érkezett. A következőkben ismét nagyobb forgalomra számítanak Kié a föld? agrárreformkörök alakulnak megyénkben Kié a fold? — halljuk nap mint nap a kérdést és a hozzátartozó különböző válaszokat. Másként látják a kisgazdapártiak, a néppártiak, másként a mezőgazdasá­gi nagyüzemek, és megint másként az érintettek, a szö­vetkezeti parasztság. Az egymástól eltérő vélemények képviseletére politikai szervezetek sora alakult. Ilyen többek között az ez év májusában Foton létrehozott agrárreformkörök országos választmánya, amelynek el­nöke Nagy Tamás gyáli téeszelnök. Békés megyében ok­tóberben indult meg az agrárreformkör szervezése. Csu­kás Gyulától, a megyei szervezet ideiglenes intézőbizott­ságának tagjától kértünk információt céljaikról. Kiáltás Anitáért Elkeseredetten és félve ülök le, hogy az alábbi tör­ténetet megírjam. Nem tu­dom, maradt-e még az em­berekben segíteni akarás? Jut-e a mostanában véko­nyan csörgedező forintjaik­ból valamennyi, amit egy beteg gyerek gyógyítására szánnának? A gyógyulásá­hoz ugyanis sok pénzre len­ne szüksége, miután beteg­ségén egyelőre még csak az NSZK-ban tudnának segíte­ni. Kertes kis családi házban, Békésen éj a Kállai család. Az édesanyát és a 12 éves Kállai Anitát találjuk ott­hon. Az édesapa és a nagy­fiú dolgozik. A mama hely­ivel kínál és mesélni kezd: — 1984 áprilisában Anita hétéves volt. Egyszer csak azt vettük észre, hogy a bo­kája erősen dagad. Orvos­hoz vittük. Állapota nem ja­vult, így a szegedi klinikára kerültünk. Hosszú kivizsgá­lás után tudatták, hogy a kislány sokízületi gyulladás­ban szenved. A bejelentés borzasztó megrázkódtatást jelentett. Az eltelt öt év nagy részét orvosnál töltöttük. Egyre több gyógyszert írtak fel, s egyszer a tömeges gyógyszertől Anita gyomor­vérzést kapott. El kellett dönteni: szedjen-e gyógy­szert — és akkor meghosz- szabbíthatjuk betegségének lefolyását —. vagy hagyjuk abba a szedését, de akkor megállíthatatlan a gyerek elnyomorodása. Két éve, hogy Anita a cipőjét sem tudja befűzni. A csípő, a térd és a boka ízületei olyan rossz állapotban vannak, hogy a fürdőkádba sem tud belépni. Segítenem kell őt mindenben. Vannak idősza­kok, amikor gyakorlatilag két lépést se tud megtenni. Az elmúlt évben mindössze másfél hónapot járt iskolá­ba. Mindennap tornáztatom, iskolába hozom-viszem. Hi­szen, ha isten őrizz, megbot­lik, fel sem tudna állni. Ennek a kislánynak nem volt gyermekkora, és nincs ebben az országban, aki megmondaná, mi lesz az ilyen betegségben szenvedő gyermekkel. Mi lesz, ha mi, a szülei már nem leszünk? Tudja, mi a legborzasz­tóbb? Az, hogy Magyaror­szágon is megoldható lenne a sokízület gyógyítása. Hi­szen azokat az eszközöket, amiket Japánban és az NSZK-ban használnak, ná­lunk is beállíthatnák, és ak­kor nem kellene az emberek segítségére szorítkozni. Nem akarom tudomásul venni, hogy nincs segítség, és hogy a szemem láttára nyomoro- dik meg a 12 éves gyerme­kem. A tűrőképességem ha­tárán vagyok. Az ötévi meg­feszített gondoskodás és ide­geskedés miatt egyszer már agyvérzést kaptam. Félek, ha még egyszer előfordul, és én is lebénulok, az sem lesz, aki a gyerek cipőjét befűzze. — Az ötéves gyógykezelés nem kis összegbe kerülhe­tett. Önök mindketten rok­kantnyugdíjasok, Hogyan bírták, ki segített anyagi­lag? — Eladtunk már többek között egy családi házat. Előfordult, hogy egyetlen fil­lérünk sem volt otthon. Azt beszéltük a férjemmel, min­dent meg kell próbálni a gyerek gyógyulásának érde­kében. Azon is gondolkod­tunk, hogy eladjuk ezt a há­zat, amiben élünk. Tudom, ez irreális gondolat, és rá­adásul elég sem lenne az a pénz, amit kapnánk. Jó len­ne, ha volna egy használt autónk. De ez csak álom, pe­dig azzal hordhatnánk Ani­tát, hogy valamit ő is lásson a világból... Bizony előfor­dul, hogy taxival hozom ha­za, és tudja, az emberek mi­lyen megjegyzést tesznek? Ügy látszik, van ezeknek pénzük, ha .taxival járnak ... Azt kérdezi, kaptunk-e anya­gi segítséget? Nem. Soha sen­kitől. Segített viszont a Start szövetkezet, akik egy szoba­evezőt adtak és a 2. számú iskola, akik egy bordásfalat vettek Anitának. Ennyi a kézzelfogható segítség. Je­lenleg a kislányom a dr. Hepp Ferenc iskolába jár. Maximális jóindulattal van­nak iránta a tanárok és gye­rekek egyaránt. Anita fegyelmezetten fi­gyeli beszélgetésünket, né­ha-néha kisegíti édesanyját, ha valamit nem pontosan mond betegségével kapcso­latban. Derűs kis arcán nem látszik az öt év sok szenve­dése. — Mondd csak, Anita, hogy megy a tanulás? — Négy egész három a ta­nulmányi eredményem, és legjobban a matematikát szeretem. — Tessék monda­ni — vált témát —, ha a né­nik, bácsik segítenek, akkor hosszú hónapokra itt kell hagynom mindenkit? — A te érdeked. — Meg fogok gyógyulni? — Látod, én is csak any- nyit mondhatok, bízzunk a felnőttekben, akik talán le­hetővé teszik neked, hogy eljuss az NSZK-ba, gyó­gyulni. S ha Önök úgy döntenek, segítségére lesznek Kállai Anitának, kérjük az erre szánt összeget a mozgássé­rültek szervezetéhez fizessék be. Itt tartottam írásomban, amikor rákérdeztem a me­gyei mozgássérültek szövet­ségére, hogy milyen számla­számra fizethetnek az ada­kozók. Azt a választ kap­tam, hogy ők nem tudnak az üggyel foglalkozni, nincs emberük, egyébként is csak négy órában dolgoznak. Vé­leményük szerint megterhe­lés lenne ezt az ügyet felvál­lalniuk. Elgondolkodtató vá­lasz egy ilyen szervezettől! Ezért aztán a megyei Vö­röskereszthez fordultunk. Ott megadtak egy számla­számot: 269-90171-8326, amelyre tehát a Kállai Ani­tának szánt összeg befizet­hető. Béla Vali Nem csak pénzkérdés „Segítsük őket a közlekedésben!” A közúti közlekedés biz­tonsága az idén tovább rom­lott, a balesetek száma — a tavalyi év azonos időszaká­hoz viszonyítva — közel 10 százalékkal nőtt. Az utakon a legvédtelenebbek az idő­sek, a mozgássérültek, a va­kok és gyengénlátók, vala­mint a hallássérültek. Az ő érdekükben indít akciót no­vemberben az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács „Segítsük őket a közlekedés­ben!” címmel. Ennek célja a közlekedésben hátrányos helyzetben levők segítése, akadálymentes haladásuk biztosítása. A Békés Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács vezetői a minap a megyei rendőr­főkapitányságon találkoztak a legkiszolgáltatottabb réte­gek képviselőivel. Kárpáti Béla rendőrszázados, az MKBT titkára bevezetőjé­ben elmondta, hogy a ta­nácskozás fő célja az érdek- egyeztetés; az aktuális gon­dokra, nehézségekre kíván­csiak elsősorban. Ami azt illeti, ezekből akadt bőven. A mozgássérültek keveslik a parkolóhelyeket, illetve, ame­lyek rendelkezésükre állná­nak, azokat is elfoglalják előlük. Az átkelőhelyeken, járdákon álló járművek és az ott „száguldó” kerékpá­rosok nehezítik a közlekedé­süket. A buszokon a le- és felszállás nem megoldott, magasak a lépcsők, hamar csukják az ajtókat. A vakok és gyengénlátók szomorúan tapasztalták, hogy a fehér botot az embe­rek többsége semmibe veszi. Az autóbuszokon nem adják át nekik az ülőhelyeket,_lök- dösik őket, és az úttesten való átkelésnél sem kapnak segítséget. A legtöbb helyen még csak álom a hangjel­zéssel kombinált jelzőlámpa. Az idősek közlekedésével kapcsolatban szó esett saját felelősségükről is. Sokszor figyelmetlenül lépnek az út­testre, körültekintés nélkül kanyarodnak kerékpárjuk­kal. Az értekezlet végén kár­páti Béla arról szólt, hogy a közlekedés biztonságosab­bá tétele nem csak pénzkér­dés. A nagyobb figyelem, megértés is segítheti azokat, akik mostanában még félve lépnek ki lakásukból az ut­cára. Ny. L. 28 623 Azonos témában három ol­vasónk is hívta tegnap a ko­ra reggeli órákban szerkesz­tőségünk ügyeleti telefon­számát; Fábián László (22- 235), Futaki Géza (22-053) és Póta Mátyásné. Észrevételei­ket a tegnapi lapszámunk 2. oldalán megjelent, „Népsza­vazás — elnökválasztás” cí­mű közleménnyel kapcsolat­ban fogalmazták meg. Mind­hárman arra hívták fel a figyelmet, hogy a november 26-ára kiírt népszavazás sza­vazócédulájának 1. pontjá­ban megfogalmazottak és a cikk utolsó előtti bekezdésé­nek tartalma között alapve­tő ellentmondás van. Az írás szerint a szavazó­lap 1. pontja a következőket tartalmazza: „Csak az or­szággyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasá­gi elnök megválasztására? (Igen szavazatával ön azt támogatja, hogy a köztársa­sági elnököt ne a nép, ha­nem az új Országgyűlés vá­lassza meg. Nem szavazatá­val azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét köz­vetlenül a lakosság válassza meg.)" A, cikk utolsó előtti be­kezdése ezzel szemben azt írja: „...ha a többség igen­nel voksol, akkor az Ország­gyűlés által kitűzött időpont­ban, 1990. január 7-én meg­tartják a köztársaságielnök­választást. Ha a többség el­utasítja ezt, akkor az elnö­köt a képviselőválasztások után megalakuló új Parla­ment választja meg...” A félreértést éppen ez a két mondat okozza, a valóságot pedig a szavazólap 1. pont­jában foglaltak tartalmaz­zák. Vagyis: ha az IGEN szavazatok lesznek többség­ben, akkor a köztársasági elnök megválasztására az új Parlament lesz jogosult, nem pedig a nép. Amennyiben a NEM szavazatok képezik a többséget, akkor viszont a nép választ köztársasági el­nököt. így döntött a napok­ban a Parlament, amelyet egyébként Papp István, az Országgyűlés szervezési osz­tályának helyettes vezetője is megerősített, hozzátéve: a — minden bizonnyal tévedé­sen alapuló — magyarázó szöveg tehát mintegy fordí­tott helyzetet állított fel. Fontosságára tekintettel egyébként a népszavazással és a köztársaságielnök-vá- lasztással a jövőben még foglalkozunk, így remélhető­leg mindenki tisztán lát majd nemcsak a lényegi, ha­nem a részletkérdésekben is. Méhészek szakmai találkozója Szarvason az Árpád Szálló dísztermében a közelmúlt­ban méhészek adtak egy­másnak „randevút” A nagy eseményre Békésből és a szomszédos megyékből több mint 250 méhész érkezett. Ott volt többek között Tanai Ferenc, a Mészöv titkára és Laki Gyula, az Állami Biz­tosító megbízottja is. A vendégeket a házigazda, Nagy Józsefné, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ elnöke kö­szöntötte, majd többéves, ki­emelkedő kistermelői mun­káért — a szövetkezet nevé­ben — jutalomban részesí­tette Beke György és Komár György méhészeket. Ezt követően dr. Szakmár János, az OMSZKV igazga­tója a mézértékesítés aktuá­lis problémáiról tartott elő­adást. Dr. Lányi József a Békés Megyei Állategészség­ügyi Állomás részéről a kü­lönböző méhbetegségekről szólt, melyek súlyos károkat okozhatnak a kaptárak kö­rül. Beszélt az időszerű ál­lategészségügyi kérdésekről is. A szakmai napon lehető­ség nyílt arra, hogy a mé­hészkedésben nélkülözhetet­len eszközöket a gyakorló méhészek egymás között ki­cseréljék, illetve megvásá­rolják. A. K.

Next

/
Thumbnails
Contents