Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-02 / 260. szám
NÉPÚJSÁG 1989. november 2„ csütörtök Üzemi tagságból területi alapszervezet Szarvason „Talán egy kicsit megkésve jött össze az alapszervezet ahhoz, hogy a kongresszusi döntéseket elemezze, viszont az Ország- gyűlés döntése a munkásőrség megszüntetéséről és a pártszervek munkahelyi működésének tilalmáról kellő aktualitást adott a taggyűlésnek.” Így vezette be a Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezetben a párttaggyűlést Nagy Lajos. Igaz, hogy a szövetkezet korábbi, 154 fős MSZMP-tagságának csak kisebb része jött el, a jelenlevők viszont késő estig vitáztak, érveltek, a — Az agrárreformkörök augusztusban tartottak országos tanácskozást Dunapa- tajon — mondja Csukás Gyula. Itt a körök képviselői úgy döntöttek, hogy politikai egyesületté alakulnak. — Tehát párt lett az érdekképviseleti szervből? — Nem, az egyesület nem párt, de kielégíti a pártokra vonatkozó előírásokat. Például egyéni tagsággal rendelkezik, saját programja van. Szándékunkban áll képviselőjelölteket állítani a legközelebbi választásokon. Szeretnénk elérni, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon és a Parlamentben ne az érintettek megkérdezése nélkül döntsenek a falusi lakosság sorsáról. Az agrárreformkörökről megtudtuk, hogy a magyar kongresszusi döntések mellett, vagy ellen. A parlamenti álláspont különösen jelentős hatást gyakorolt a szövetkezet tagságára, mert a vasipari korábban szilárd munkásőrbázis volt. Üzemi pártbizottsága 7 alapszervezet tevékenységét fogta össze. A hozzászólók nem kevés keserűséggel beszéltek arról a módszerről, ahogy ,az egyszerű munkásőröket semmibe véve, őket megalázva egyik napról a másikra felszámolták a testületet”. Dr. Bérces László és dr. Sonkoly János küldöttek igyekeztek meggyőzni a mezőgazdaság és a vidék érdekképviseletét kívánják ellátni politikai eszközökkel. Célul tűzte ki az egyesület a törekvéseiket elfogadó pártok és más szervezetek részvételével agrárkerekasztal létrehozását. Ezen egységes vélemény kialakítása lenne a fő feladatuk. Mindenekelőtt a tulajdonreform, a földkérdés témakörében kellene közös nevezőre jutni. Csukás Gyula elmondta: — Békés megyében eddig már hat helyen alakult reformkor és mintegy 120 egyéni belépési kérelem is érkezett. November közepére várható a megyei hálózat teljes kiépülése. Az intézőbizottság véleménye szerint decemberben össze lehet hívni a nagygyűlést, amely a vidéki körök egy-egy képviselőjéből állna, tagságot arról, hogy a kongresszuson legjobb szándékuk és lelkiismeretük szerint jártak el. Hangsúlyozták, hogy az lenne a jó, ha Szarvason olyan MSZP- szervezet jönne létre, amely nem óriási létszámával, hanem tevékenységével tud hatni, olyan emberek alkotják. akik valóban akarnak politizálni és a döntésekben részt venni. Végül a jelenlévők egy része . úgy döntött, hogy a vasipari klub helyéről elnevezve megalakítják az MSZP Hunyadi utcai alapszervezetét. M. Kovács Mária s megalakíthatnák az országos választmányt. Az egyesület nyitott, minden érdeklődőt várnak, aki elfogadja programjukat és egyetért az alapszabállyal. Programjuk abból indul ki, hogy a meglevő nagyüzemi keretekre építve kell megvalósítani a tulajdonreformot, felelősséget érezve az ország élelmiszer-ellátásáért. Elismerik a vegyes tulajdonú piacgazdaság szükségességét, de a tulajdoni átrendeződést egy hosszabb folyamat eredményeként fogják fel, amely ilyen módon nem zavarná meg az élelmiszer-termelést. — A földreformmal kapcsolatban a kisgazdákétól eltérő álláspontot képviselünk — magyarázza a szervező. — A különbség abban van, hogy az agrárreform- kör a szövetkezeteken belül, míg a kisgazdák a szövetkezeteken kívül is keresik a tulajdonost. Annyiban megegyezik a két elképzelés, mindkettő keresi a föld gazdáját, illetve tulajdonosát. A szövetkezeti tagság körében eddig elvégzett felmérések azt bizonyítják, hogy a reformkor szemlélete közelebb áll a parasztemberhez, jobban tükrözi érdekeiket. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. — Papp — Bős—Nagymaros Kik szavaztak nemmel? Az . Országgyűlés kedden befejeződött ülésszakán a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer ügyében a kormám’- előterjesztését 187 szavazattal, 7 ellenvélemény és 74 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Az MTI munkatársa megkérdezte Borsos Csabát, az Országgyűlés Hivatalának főosztályvezető-helyettesét, hogy kik szavaztak nemmel, a szavazatszámláló gépből ez ugyanis utólag visszakereshető, miután nyílt, listás szavazás volt. A dokumentumok szerint Alberth Béláné létavértesi, Eke Károly csongrádi, Fodor Sándor enyingi, Horváth Miklós szombathelyi. Movi-k László- né őrbottváni, Púja Frigyes battonyai és Szaíai Gyula székesfehérvári képviselő nyomta meg a „nem” gombot. Arra a kérdésre, hogy Maróthv László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter miként szavazott. Borsos Csaba a lista alapján megállapította: a miniszter, aki egyúttal a szeghalmiak országgyűlési képviselője, nem adott le szavazatot. Megélénkült a gépkocsi-magánimport Máris érzékelhető a külföldről behozott gépkocsik vámjának emelésével kapcsolatban elterjedt hírek hatása. A Pénzügyőrség Győr—Sopron—Komárom Megyei Parancsnokságától kapott információ szerint a Győrött vámkezeltetett nyugati kocsik száma körülbelül 40 százalékkal ugrott meg. Egy-egv reggel hét órától este hét óráig tartó ügyfélszolgálat során Győrött most már 120-150 nyugati kocsi vámügyeit intézik. A magánimport azonban ennél lényegesen nagyobb, és a forgalom növekedése is alaposan meghaladja a győri hivatalét. hiszen a kocsik nagyobb részét nem ott vámkezeltetik. Hegyeshalomnál és Sopronnál például kedden 24 óra alatt 571, illetve 303, magyar állampolgárok által vásárolt nyugati márkájú gépkocsi gördül át a határon. Szerdán, nyilván azért, mert mind Ausztriában, mind pedig az NSZK-ban a halottak napja miatt sok üzlet zárva volt, csökkent a forgalom: ezen a napon délig Hegyeshalomnál 150, Sopronnál pedig 30 kocsi érkezett. A következőkben ismét nagyobb forgalomra számítanak Kié a föld? agrárreformkörök alakulnak megyénkben Kié a fold? — halljuk nap mint nap a kérdést és a hozzátartozó különböző válaszokat. Másként látják a kisgazdapártiak, a néppártiak, másként a mezőgazdasági nagyüzemek, és megint másként az érintettek, a szövetkezeti parasztság. Az egymástól eltérő vélemények képviseletére politikai szervezetek sora alakult. Ilyen többek között az ez év májusában Foton létrehozott agrárreformkörök országos választmánya, amelynek elnöke Nagy Tamás gyáli téeszelnök. Békés megyében októberben indult meg az agrárreformkör szervezése. Csukás Gyulától, a megyei szervezet ideiglenes intézőbizottságának tagjától kértünk információt céljaikról. Kiáltás Anitáért Elkeseredetten és félve ülök le, hogy az alábbi történetet megírjam. Nem tudom, maradt-e még az emberekben segíteni akarás? Jut-e a mostanában vékonyan csörgedező forintjaikból valamennyi, amit egy beteg gyerek gyógyítására szánnának? A gyógyulásához ugyanis sok pénzre lenne szüksége, miután betegségén egyelőre még csak az NSZK-ban tudnának segíteni. Kertes kis családi házban, Békésen éj a Kállai család. Az édesanyát és a 12 éves Kállai Anitát találjuk otthon. Az édesapa és a nagyfiú dolgozik. A mama helyivel kínál és mesélni kezd: — 1984 áprilisában Anita hétéves volt. Egyszer csak azt vettük észre, hogy a bokája erősen dagad. Orvoshoz vittük. Állapota nem javult, így a szegedi klinikára kerültünk. Hosszú kivizsgálás után tudatták, hogy a kislány sokízületi gyulladásban szenved. A bejelentés borzasztó megrázkódtatást jelentett. Az eltelt öt év nagy részét orvosnál töltöttük. Egyre több gyógyszert írtak fel, s egyszer a tömeges gyógyszertől Anita gyomorvérzést kapott. El kellett dönteni: szedjen-e gyógyszert — és akkor meghosz- szabbíthatjuk betegségének lefolyását —. vagy hagyjuk abba a szedését, de akkor megállíthatatlan a gyerek elnyomorodása. Két éve, hogy Anita a cipőjét sem tudja befűzni. A csípő, a térd és a boka ízületei olyan rossz állapotban vannak, hogy a fürdőkádba sem tud belépni. Segítenem kell őt mindenben. Vannak időszakok, amikor gyakorlatilag két lépést se tud megtenni. Az elmúlt évben mindössze másfél hónapot járt iskolába. Mindennap tornáztatom, iskolába hozom-viszem. Hiszen, ha isten őrizz, megbotlik, fel sem tudna állni. Ennek a kislánynak nem volt gyermekkora, és nincs ebben az országban, aki megmondaná, mi lesz az ilyen betegségben szenvedő gyermekkel. Mi lesz, ha mi, a szülei már nem leszünk? Tudja, mi a legborzasztóbb? Az, hogy Magyarországon is megoldható lenne a sokízület gyógyítása. Hiszen azokat az eszközöket, amiket Japánban és az NSZK-ban használnak, nálunk is beállíthatnák, és akkor nem kellene az emberek segítségére szorítkozni. Nem akarom tudomásul venni, hogy nincs segítség, és hogy a szemem láttára nyomoro- dik meg a 12 éves gyermekem. A tűrőképességem határán vagyok. Az ötévi megfeszített gondoskodás és idegeskedés miatt egyszer már agyvérzést kaptam. Félek, ha még egyszer előfordul, és én is lebénulok, az sem lesz, aki a gyerek cipőjét befűzze. — Az ötéves gyógykezelés nem kis összegbe kerülhetett. Önök mindketten rokkantnyugdíjasok, Hogyan bírták, ki segített anyagilag? — Eladtunk már többek között egy családi házat. Előfordult, hogy egyetlen fillérünk sem volt otthon. Azt beszéltük a férjemmel, mindent meg kell próbálni a gyerek gyógyulásának érdekében. Azon is gondolkodtunk, hogy eladjuk ezt a házat, amiben élünk. Tudom, ez irreális gondolat, és ráadásul elég sem lenne az a pénz, amit kapnánk. Jó lenne, ha volna egy használt autónk. De ez csak álom, pedig azzal hordhatnánk Anitát, hogy valamit ő is lásson a világból... Bizony előfordul, hogy taxival hozom haza, és tudja, az emberek milyen megjegyzést tesznek? Ügy látszik, van ezeknek pénzük, ha .taxival járnak ... Azt kérdezi, kaptunk-e anyagi segítséget? Nem. Soha senkitől. Segített viszont a Start szövetkezet, akik egy szobaevezőt adtak és a 2. számú iskola, akik egy bordásfalat vettek Anitának. Ennyi a kézzelfogható segítség. Jelenleg a kislányom a dr. Hepp Ferenc iskolába jár. Maximális jóindulattal vannak iránta a tanárok és gyerekek egyaránt. Anita fegyelmezetten figyeli beszélgetésünket, néha-néha kisegíti édesanyját, ha valamit nem pontosan mond betegségével kapcsolatban. Derűs kis arcán nem látszik az öt év sok szenvedése. — Mondd csak, Anita, hogy megy a tanulás? — Négy egész három a tanulmányi eredményem, és legjobban a matematikát szeretem. — Tessék mondani — vált témát —, ha a nénik, bácsik segítenek, akkor hosszú hónapokra itt kell hagynom mindenkit? — A te érdeked. — Meg fogok gyógyulni? — Látod, én is csak any- nyit mondhatok, bízzunk a felnőttekben, akik talán lehetővé teszik neked, hogy eljuss az NSZK-ba, gyógyulni. S ha Önök úgy döntenek, segítségére lesznek Kállai Anitának, kérjük az erre szánt összeget a mozgássérültek szervezetéhez fizessék be. Itt tartottam írásomban, amikor rákérdeztem a megyei mozgássérültek szövetségére, hogy milyen számlaszámra fizethetnek az adakozók. Azt a választ kaptam, hogy ők nem tudnak az üggyel foglalkozni, nincs emberük, egyébként is csak négy órában dolgoznak. Véleményük szerint megterhelés lenne ezt az ügyet felvállalniuk. Elgondolkodtató válasz egy ilyen szervezettől! Ezért aztán a megyei Vöröskereszthez fordultunk. Ott megadtak egy számlaszámot: 269-90171-8326, amelyre tehát a Kállai Anitának szánt összeg befizethető. Béla Vali Nem csak pénzkérdés „Segítsük őket a közlekedésben!” A közúti közlekedés biztonsága az idén tovább romlott, a balesetek száma — a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva — közel 10 százalékkal nőtt. Az utakon a legvédtelenebbek az idősek, a mozgássérültek, a vakok és gyengénlátók, valamint a hallássérültek. Az ő érdekükben indít akciót novemberben az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács „Segítsük őket a közlekedésben!” címmel. Ennek célja a közlekedésben hátrányos helyzetben levők segítése, akadálymentes haladásuk biztosítása. A Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács vezetői a minap a megyei rendőrfőkapitányságon találkoztak a legkiszolgáltatottabb rétegek képviselőivel. Kárpáti Béla rendőrszázados, az MKBT titkára bevezetőjében elmondta, hogy a tanácskozás fő célja az érdek- egyeztetés; az aktuális gondokra, nehézségekre kíváncsiak elsősorban. Ami azt illeti, ezekből akadt bőven. A mozgássérültek keveslik a parkolóhelyeket, illetve, amelyek rendelkezésükre állnának, azokat is elfoglalják előlük. Az átkelőhelyeken, járdákon álló járművek és az ott „száguldó” kerékpárosok nehezítik a közlekedésüket. A buszokon a le- és felszállás nem megoldott, magasak a lépcsők, hamar csukják az ajtókat. A vakok és gyengénlátók szomorúan tapasztalták, hogy a fehér botot az emberek többsége semmibe veszi. Az autóbuszokon nem adják át nekik az ülőhelyeket,_lök- dösik őket, és az úttesten való átkelésnél sem kapnak segítséget. A legtöbb helyen még csak álom a hangjelzéssel kombinált jelzőlámpa. Az idősek közlekedésével kapcsolatban szó esett saját felelősségükről is. Sokszor figyelmetlenül lépnek az úttestre, körültekintés nélkül kanyarodnak kerékpárjukkal. Az értekezlet végén kárpáti Béla arról szólt, hogy a közlekedés biztonságosabbá tétele nem csak pénzkérdés. A nagyobb figyelem, megértés is segítheti azokat, akik mostanában még félve lépnek ki lakásukból az utcára. Ny. L. 28 623 Azonos témában három olvasónk is hívta tegnap a kora reggeli órákban szerkesztőségünk ügyeleti telefonszámát; Fábián László (22- 235), Futaki Géza (22-053) és Póta Mátyásné. Észrevételeiket a tegnapi lapszámunk 2. oldalán megjelent, „Népszavazás — elnökválasztás” című közleménnyel kapcsolatban fogalmazták meg. Mindhárman arra hívták fel a figyelmet, hogy a november 26-ára kiírt népszavazás szavazócédulájának 1. pontjában megfogalmazottak és a cikk utolsó előtti bekezdésének tartalma között alapvető ellentmondás van. Az írás szerint a szavazólap 1. pontja a következőket tartalmazza: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.)" A, cikk utolsó előtti bekezdése ezzel szemben azt írja: „...ha a többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött időpontban, 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnökválasztást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új Parlament választja meg...” A félreértést éppen ez a két mondat okozza, a valóságot pedig a szavazólap 1. pontjában foglaltak tartalmazzák. Vagyis: ha az IGEN szavazatok lesznek többségben, akkor a köztársasági elnök megválasztására az új Parlament lesz jogosult, nem pedig a nép. Amennyiben a NEM szavazatok képezik a többséget, akkor viszont a nép választ köztársasági elnököt. így döntött a napokban a Parlament, amelyet egyébként Papp István, az Országgyűlés szervezési osztályának helyettes vezetője is megerősített, hozzátéve: a — minden bizonnyal tévedésen alapuló — magyarázó szöveg tehát mintegy fordított helyzetet állított fel. Fontosságára tekintettel egyébként a népszavazással és a köztársaságielnök-vá- lasztással a jövőben még foglalkozunk, így remélhetőleg mindenki tisztán lát majd nemcsak a lényegi, hanem a részletkérdésekben is. Méhészek szakmai találkozója Szarvason az Árpád Szálló dísztermében a közelmúltban méhészek adtak egymásnak „randevút” A nagy eseményre Békésből és a szomszédos megyékből több mint 250 méhész érkezett. Ott volt többek között Tanai Ferenc, a Mészöv titkára és Laki Gyula, az Állami Biztosító megbízottja is. A vendégeket a házigazda, Nagy Józsefné, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ elnöke köszöntötte, majd többéves, kiemelkedő kistermelői munkáért — a szövetkezet nevében — jutalomban részesítette Beke György és Komár György méhészeket. Ezt követően dr. Szakmár János, az OMSZKV igazgatója a mézértékesítés aktuális problémáiról tartott előadást. Dr. Lányi József a Békés Megyei Állategészségügyi Állomás részéről a különböző méhbetegségekről szólt, melyek súlyos károkat okozhatnak a kaptárak körül. Beszélt az időszerű állategészségügyi kérdésekről is. A szakmai napon lehetőség nyílt arra, hogy a méhészkedésben nélkülözhetetlen eszközöket a gyakorló méhészek egymás között kicseréljék, illetve megvásárolják. A. K.
