Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
1989. november 1., szerda NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét és néhány tagját erre a munkára, amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jószándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai- és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár — tette hozzá a miniszter. Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kérdéseket érint, amelyek döntően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette át tudományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt, és az Országgyűlést: a házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellácóira harminc napon belül térjenek vissza. Remélhetőleg addig a vizsgálat is befejeződik. • . Az elnöklő Jakab Róbert- né a házszabály értelmében nem kért szavazást. Mikor s miről szavazzunk? Folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-vál asz- tás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Ezt követően az Ország- gyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. Majd a parlament úgy döntött, hogy az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársasági elnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnökválasztás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. Németh Miklós Bős—Nagymarosról A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről si vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezdeElgondolkodtató dokumentum ményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A döntésnél elsőbbséget kapott az ökloógia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a probléma fontos politikai kérdéssé is vált. „Lehet-e fontosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védelme. a jövő generációk élet- feltételei iránt tanúsított felelősség!?” — tette fel a szónoki kérdést a miniszterelnök. Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977- es szerződés módosítását. népszavazás » elnökválasztás Az Országgyűlés határozata értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben olyan szavazócédulát kapnak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. A szavazólap tartalmazza: „1. Csak az Országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.) 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártok. Igen szavazatával az Ország- gyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.) 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az elszámoltatást.) 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? (Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség visszaállítása mellett foglal állást.)” A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgárok fele plusz egy fő szavazott. Ekkor kétféle megoldás lehetséges a köztársasági elnök választásával összefüggésben. Az egyik: ha a többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött időpontban, 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnök-válasz- tást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új Parlament választja meg. Ez tehát azt jelentené, hogy január 7-én nem lesz köztársaságielnök-választás. Ha a választópolgárok nem mennek el szavazni, illetve nincs meg a szükséges arány, a népszavazás eredménytelennek minősül. Ezt a helyzetet úgy kell tekinteni, mintha nem is lett volna népszavazás. Ez esetben pedig az elfogadott módosított alkotmány és az Ország- gyűlés döntésének megfelelően az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választanak a választásra jogosult állampolgárok köztársasági'elnököt január 7-én. Mezőbcrcnynck is jói jönne a támogatás Jaj, de álmos vagyok szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a parlament elé. A vízlépcsőrendszer problémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításati ismertetve a Minisztertanács elnöke elmondta: a kormány álláspontjának megfogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükség- helyzetet a csúcsra járatás kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a gabeikovo—nagymaroA későn érkező Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ez magában foglalja azt is, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket Dunakiliti térségének ■ árvízvédelmére; tegyen meg mindent a Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. „Egy tárca az égisz kormány ellen”? Zsigmond Attila budapesti képviselő a nagymarosi gát megépítését ellenző kép-
