Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
II HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 1., SZERDA Ara: 4,30 forint » XLIV. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Mai számunkból: Csökkent a betét-, nőtt a hitelállomány (4. oldal) Román diákok szavaléversenye (4. oldal) Elvtárs a pácban (5. oldal) Bush békéscsabai bútora (5. oldal) Rendőrségi felhívás (6. oldal) Hz Országgyűlés elfogadta a nagymarosi munkálatok felfüggesztését Második nap a Parlamentben Módosítják a családjogi törvényt Területi egészségügyi szakszervezeti szövetség A névváltozás tartalmi változást is jelent? Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját tegnap az Országgyűlés ülésszaka. A napirend változtatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költség- vetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Kiegészítő válasz Vass Józsefné interpellációjára A június 27-ei ülésszakon Józsefné Békés megyei '.elő a mezőgazdasági i.vek, az állatok és ál- aJ °-s érmé kék termelői árá- ■&&& emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Országos árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Ország- gyűlés is elfogadta. Árvái Lászlóné Heves megyei képviselő a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez. A családvédő bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszában elmondta: a kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. Bánffy György budapesti képviselő a Magyarországon működő nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Nehezményezte, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a nemzetiségi iskolákban az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Glatz Ferenc újból elismételte azt a véleményét, amelyet már a parlament kulturális bizottságában is kifejtett: a hazai kisebbségi anyanyelvi oktatás alanyi jogon jár minden magyar állampolgárnak. A miniszter határozottan leszögezte : vissza kell vonni az 1960- ban az e tárgykörben kiadott miniszteri utasítást, s újat kell kibocsátani. Ennek előkészítését már megkezdték. Glatz Ferenc bejelentette: a Pénzügyminisztériumtól ígéretet kapott aría, hogy a hazai kisebbségek iskoláztatásának megoldására juttatnak a szétosztandó pártvagyonból. Az interpelláló Bánffy György köszönettel elfogadta a miniszteri választ, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. Kiskirályok mundérban Dr. Király Ferenc Szolnok megyei képviselő katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czi- nege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. A képviselő elmondta: a könyvszerzőjét Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nem esvszer hangoztatott megújítási szándékát. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális magatartása és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev retorzió” között; a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? (Folytatás a 2. oldalon) Átalakulóban a szakszervezetek, így az egészségügyben dolgozóké is. Tegnap, október 31-én a megye egészségügyi pályán dolgozó szak- szervezeti küldöttei rendeztek közgyűlést Békéscsabán, az SZMT-székházban. A kongresszus előtti tanácskozás a megyei területi szövetség létrehozásához kapcsolódott, témája az 1985-ös választások óta végzett munka, a szövetség programjának, alapszabályának megvitatása, elfogadása, majd a tisztségviselők megválasztása volt. A vezetőség írásos beszámolója alapján és Csamangó Vilmos ágazati titkár szóbeli kiegészítőjét követően sokan mondtak véleményt. Többek között dr.. Garai Erzsébet a pályakezdők és az 5-10 éve dolgozó fiatal orvosok nehézségeit hangsúlyozta. Alacsony a bérük, emiatt veszélyben a megélhetésük, az önképzés és 1o- vábbképzés lehetőségeit az intézményeknek kellene fokozottan biztosítaniuk. Csáki Katalin a békéscsabai egészségügyiek nevében szólt az inflációt követni képtelen többlépcsős béremelésről, a túlmunka lehetetlen mértékű megadóztatásáról1, s javasolta, hogy a dolgozók a tagdíjakat a nettó kereset alapján fizessék. Dr. Sarkadi Istvánt a közelmúltban választották a csabaiak szakszervezeti bizottsági elnöknek, s máris jogos aggályainak adott kifejezést. „A múltban is szép elveket és terveket fogalmazott meg a szakszervezet — ezek közül a legtöbb nem sikerült —, nem valószínű, hogy önmagában véve a területi szövetségi forma megoldja a gondokat.” Hangsúlyozta. hogy a szakszervezet ne vállaljon át állami feladatokat. Az egészségügynek feladatot mindig adtak, de pénzt nem — hallottuk egy másik hozzászólótól. Az orosházi betegek és egészségügyi dolgozók tarthatatlanul rossz körülményeire hívta fel a figyelmet Rálik lstvánné. — Nevetségesen alacsony a jutalmazások összege — erről beszélt dr. Bálint János. — Legalább kapják meg a 13. havi bérüket is az egészség- ügyiek. A pénztelenség megszüntetésének lehetőségét a társadalombiztosítás reformjában látja dr. Bacsó Lajos. „Tisztességes fizetés, tisztességes nyugdíj kell, akkor eltűnhet a paraszolvencia és a nyugdíjasaink sem szorulnak segélyre.” — Az egészségügyiek lelkiismerete úgy sem engedi, hogy ne gyógyítsanak, ne dolgozzanak — idézett egy interjúból dr. Kovács József. — Meddig lehet még ezzel elodázni a problémákat? Betegápolók hiányában egyre több osztály és kórterem nem tud teljes értékűen dolgozni. Foglalkozzon a szakszervezet a dolgozók bérével és a szociálpolitikával. Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára az országos struktúraváltás jelentőségéről, a szakszervezetek szerepéről szólt. A pártoktól független, a parlamenti döntéshozatalnál is képviselt szakszervezetekre van szükség. Nem jó, ha a mozgalom ereje a sokféle szakszervezetben elaprózódik; A munkahelyi vezetők feladata a lehető legjobb szakmai munka biztosítása, a szakszervezeté pedig a dolgozók érdekképviselete. Dr. Rácz László megyei főorvos a fejlesztési lehetőségekről,'a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a kórházi rekonstrukciók halaszthatatlanságáról szólt. Dr. Szepesvári Elemér, a megyei Pándy Kálmán kórház főigazgatója az Orvosi Kamara és az egészségügyi szakszervezeti szövetség együttműködési lehetőségeit elemezte. A központi irányelvekről dr. Gulyás Judit, az egészségügyi szakszervezet ideiglenes ügyvezető elnöke beszélt. A küldöttértekezlet megfogalmazta ajánlásait a december elején rendezendő X. kongresszus számára is. A tisztségviselők választásának eredménye: a megyei szak- szervezeti szövetség elnöke dr. Bálint János, titkára Csamangó Vilmos. B. Zs. Negyven nyomda képviselői Gyulán Ma fejeződik be Gyulán a Nyomdaipari Egyesülés ez évi igazgató tanácsi ülése. A 40 nyomdaipari vállalat érdekképviseletét, tájékoztatását, tevékenységének ösz- szehangolását ellátó szervezet a kétnapos tanácskozás középpontjába a vállalatok átalakulásának jogi, pénzügyi, technikai körülményeit állította. A vállalatok igazgatóit, a minisztérium képviselőit Kelényi Ákos, az egyesülés elnöke köszöntötte, majd dr. Nagy István pénzügyminiszter-helyettes mondott vitaindítót. Szavaiból kitűnt, hogy nagy kihívás előtt áll a nyomdaipar: műszakilag fel kell zárkóznia a világszínvonalhoz, továbbá ki kell használnia a külföld fokozott érdeklődését. Ám az átalakulási törvény lehetőségeivel ez az iparág is csak akkor tud jól élni, ha egyértelművé lesz, hogy ki a vállalat igazi tulajdonosa, illetve ha tisztán elhatárolódnak a tulajdonosi, kezelői, illetve igazgatási jogosítványok. A végső tulajdonosok között egyre nagyobb szerepet szánnak a magánszemélyeknek is. A miniszterhelyettes különösen fontosnak ítélte azt a követelményt, hogy a privatizációnak a termelő szektorban is mielőbb érvényesülnie kell. A vita során nyilvánvalóvá lett az ülés szervezőinek törekvése: az iparági vállalatok együttgondolkodásra hívott vezetőit igyekeznek felkészíteni az átalakulásban rejlő lehetőségek legeredményesebb kiaknázására, illetve a külföldi vállalatokkal folytatott tárgyalások sikere» partnereivé akarják t avatni őket. A tanácskozás vezérfonalául szolgáló gyakorlatiasság jegyében az* igazgató tanács tagjai az első nap délelőttjén a nyomdaipar meghatározó létesítményének számító békéscsabai Kner Nyomdába látogattak. Az ülésszakot a véleménycsere szerdai folytatásával zárják. k. a. j. Értük lobognak a gyertyák... Fotó: Fazekas Ferenc
