Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
1989. október XI., szerda o Egyenlőtlen verseny a vt kegyeiéit Új igazgató az Unicon élén Az exkluzív Garzon Szállóban tegnap délelőtt Békéscsabán három igazgatójelölt is versengett az Unicon vállalati tanácsának kegyeiért. — Nevetséges lenne igazgató nélkül ismét elmennünk — jelentette ki Laczó Pálné vt-tag. Balogh Mi- hályné megbízott igazgató is úgy vélekedett, végre dönteni kell, nem lehet tovább tétovázni. A három pályázó, Hatos Istvánné, az Unicon megbízott termelési főmérnöke, Máté László, a Békéscsabai Szőrme és Kézműipari Vállalat igazgatója és dr. Szo- boszlai Attila, az Üjpesti Cérnagyár igazgatója mindenekelőtt ismertette a benyújtott pályázat lényegét a tanács tagjaival. Igencsak izgalmas percek következtek, amikor a pályázók tudásuk legjavát próbálták bemutatni a tanácsnak. Dr. Szobosz- lai Attila higgadt, kiegyensúlyozott okfejtésével tíz perc után érzékelhetően elnyerte a hallgatók bizalmát. Sőt, még a rivális hazai jelölt. Hatos Istvánné is kérdéseket tett föl a pályázónak, aki arról beszélt, hogy tervei szerint az Unicon orosházi részlegét önállósítaná. Az egyedül házon belüli jelölt, Hatos Istvánné sem volt könnyű helyzetben, hiszen mindössze három hónapja dolgozik Békéscsabán, korábban az orosházi részleg vezetője volt. Előadásából fény derült arra is, hogy az éppen bíráló vállalati tanács döntéseivel, amikor Békéscsabára került, nem mindig értett egyet. — Ennek ellenére felveszem a harcot, mert az én szívemhez áll legközelebb az Unicon vállalat — jelentette ki, miután a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos terveit elemezgette. __ M áté László, a harmadik pályázó talán akkor veszített pozíciójából, amikor a vt egyik tagja arról faggatta, vajon a szőrmeipari vállalat, melynek élén dolgozik, milyen eredménnyel zárta az első félévet. Mert ugyanis, a szőrmeiparban, így többek között a békéscsabai vállalatnál is, óriási készletek állnak raktáron, s várhatóan veszteséges lesz az év végi mérleg. Ámbátor meg kell jegyezni azt is, hogy a közgazdasági feltételek sem a legelőnyösebbek a drága, és igencsak gyenge minőségű hazai bőralapanyagból dolgozó cégek számára. A pályázók személyéről nyilván a beadott anyagok és az előadások alapján élénk vita bontakozott ki a tagok között még akkor is, ha ez kevésbé volt látványos. Bencsikné vt-tag viszont sejtetni engedte, hogy dolgozói azzal bízták meg, külső igazgató mellett tegye le a voksol Kijelentette azonban, hogy személy szerint neki egészen eltérő a véleménye. Viszont tolmácsolta a munkások arra vonatkozó igényét, miszerint mindenképpen szerették volna a pályázókat személyesen is megismerni. S kérik a vállalati tanácsot, hogy amennyiben ismét sor kerülne igazgatóválasztásra, úgy tegyék lehetővé, hogy a dolgozók is részt vehessenek a döntésben. Végül is a várakozásnak megfelelően a 15 tagú vállalati tanács úgy döntött (12 igen és 3 ellenszavazattal), hogy Hatos Istvánné kerüljön az Unicon élére, dr. Szo- boszlai Attila ellenében. Persze felmerül ezek után jogos kérdésként az is, hogy vajon Máté László, a Szőrme és Kézműipari Vállalat igazgatója miért nem kapott szavazatot? Komplikált a magyarázat. Ugyanis a pályázatokat értékelő bíráló bizottság döntése hozta faramuci helyzetbe tegnap a vállalati tanácsot. Mert olyan határozatot hoztak, amely szerint csupán egy jelölt kerülhet a listára. Ám végül is a vt kérte dr. Szo- boszlai Attila felvételét is. Igencsak különös azonban, hogy hivatalosan kreált házi jogszabállyal meg lehet magyarázni, miért vehet részt vállalati tanácsi ülésen szavazati joggal az a tag, aki egyben felölt is. Végighallgathatja ellenfelei előadását, voksolhat saját sorsára, esetleg versenytársai ellen. Hiszen a két külső pályázó a tanácsülés ideje alatt csupán az előtérben várakozhatott. Rákóczi Gabriella Hz ezredik Természetes, hogy védett terület (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik tölgy szomszédságában áll a szépen faragott új oszlopon a három új tábla, .az egyik a jól ismert, ovális, „Természetvédelmi terület”, a másikon az áll, hogy „az 1000. természetvédelmi terület”, s alattuk a (harmadik azt tudatja, hogy „Ebben az erdőben létesült hazánk ezredik természetvédelmi területe 1989-ben, az első természetvédelmi területünk, a Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának 50. évfordulóján.” Nos, ezen emléktábla avatására gyűltek egybe a meghívottak tegnap délután Mályvád-Bányaréten, azon Békés megyei tájak egyikén, amely szemet-lelket gyönyörködtető, s amelyet — és még számosat — oly kevéssé ismerünk. De hol is fekszik ez a természetvédelmi terület? Gyuláról indulva Gyulavárin és Dénesmajo- ron át lehet megközelíteni — Dénesmajortól kanyargós (földút vezet a mályvádi erdőbe. Ez a mályvád—bányaréti őstölgyes, amelyet 63 más területtel — fasorral, facsoporttal, egyedi fával, természeti emlékkel együtt — az idén nyilvánítottak megyei védettségű területté, mintegy 1,8 hektáron fekszik. Szerencsés véletlen, hogy éppen ez Magyarország ezredik védett területe. A régi Körös-árterület őstölgyes maradványai között még látAz Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Dobi Ferencnek, a testület titkárának elnökletével a Parlamentben ülést tartott. A bizottság az adóreform jövő évi teendőit elemezható húsz-egynéhány öreg tölgy, közöttük 160-200 évesek is, körülöttük pedig fiatal, 60 éves tölgyek. A területet a Dél-alföldi Erdőgazdaság kezeli, fenntartására a megyei tanács biztosít pénzt. A tegnapi avatóünnepségen — amelyen részt vett Rakonczay Zoltán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes — dr. Becsei József, a megyei tanács általános elnökhelyettese üdvözölte a meghívottakat, majd Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője beszélt — többek között arról —, hogy az elkövetkező időszakban egy új feladat előtt áll a magyar természetvédelem, nevezetesen: az 50 év alatt kialakult mintegy ezer természetvédelmi területnek a fejlesztése és fenntartása vár a szakemberekre. Elmondta, hogy a minisztériumban és annak területi szerveinél most a kialakított védett területek állapotának javítására terv készül, s bíznak benne, hogy ehhez pénz is lesz. Magyarországon évente mintegy 150 millió forintot fordítanak egyébként természetvédelemre — más ágazatok * ennél nagyságrendekkel többet használnak fel, remélhető tehát, hogy ilyen célra is jut valamivel több majd a 150 milliónál. De nemcsak pénzzel, hanem szakmai tudással is lehet és kell is szülte. Az ülésen Nagy István pénzügyminiszter-helyettes elmondotta: a költségvetés jelenlegi helyzetében csak úgy lehet az átlagos adószintet csökkenteni, ha a társadalmi közös gálni ezt az ügyet, mégpedig a természetvédelemben és a tudományos intézményekben, múzeumokban, egyetemeken dolgozók összefogásával. Réthy Zsigmond, a Békés Megyei Munkácsy Múzeum természettudományi osztályának vezetője azokról a kutatási feladatokról és eredményekről szólt, amelyeket Békés megyében végeznek természeti környezetünk jobb megismeréséért és azért, hogy az arra érdemeseket a természetvédelem vegye oltalmába. Szólt a „Békés megye természeti képe” című, 1980-tól szervezett természettudományos kutatási programról, melynek elsődleges célja, hogy a megye, illetve a természet- földrajzi értelemben vett régió növény- és állatvilágát felmérje. E program korántsem befejezett. Puskás Lajos, a Defag helyettes erdészetvezetője a tölgyek alatt az erdőről mesélt: „Ez a hely, ahol most állunk, ez a gyönyörű bányaréti őstölgyes egy íratlan emléke ennek a régi erdőtörténeti helynek. De vannak erre vonatkozó írott emlékek is, a legkorábbi egy 1225-ből való adományozó irat, amelyet II. András királyunk állított ki, s amely- lyel Csák Miklós tulajdonába került e terület” — a történelmi múlttal kezdte, s eljutott napjainkig. T. I. Fotó: Kovács Erzsébet kiadásokat is sikerül mérsékelni. Az utóbbinak azonban jelentős akadályai vannak, így például az, hogy a közös kiadásokat is terheli az infláció. A vitában felszólaló képviselők éppen azokkal a törvény- javaslatokkal foglalkoztak, amelyekről úgy látják, hogy hatásukra romlana a belföldi ellátás és az export is mérséklődne. mivel újabb megpróbáltatásoknak tennék ki az élelmiszergazdaság jövedelmezőségét, s veszélyeztetnék a gazdaságilag gyenge üzemek talpon- maradását. Napirenden az adóreform Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Nyugdíjba vonul az „öreg” A kora ősái pára fátyolként omlik szinte az egész Körös-völgyre. A Hármas- Körös mozdulatlan, a gyomai vasúti hídnál időnként vonatok zaja veri fel a vidék csendjét. A Békéscsaba Budapest fővonalon a megyeszékhely és a főváros, valamint Dévaványa—Gyoma között menetrend szerint dübörögnek át a folyó felett a szerelvények. A Dévaványa —gyomai vonalon épült vasúti híd 96 éves szolgálat után nyugdíjba vonult, megérett a bontásra. Éppen 100 éve, az Arad—Budapest vasútvonal építése idején kezdtek alapozásához, s 1893-ban már át is adták a forgalomnak. Helyén korábban már állt a tégla hídfőkön és facölöpökön nyugvó fahíd, melynek helyén készült a terméskő pilléren a háromnyílású acélhídszerkezet. Forgalomba helyezését követő évtizedben, 1911-ben a mozdonyok növekedésével megerősítették a szerkezetet. A II. világháborúban, 1944- ben a németek felrobbantották az acélhidat, mely csaknem háromnegyed részben megsérült. Előbb provizórikusán, majd 1950-ben az eredeti tervek szerint állították helyre. Az elmúlt évtizedben, amint korosodott, egyre többször szorult gyógyításra, végül néhány esztendővel ezelőtt döntés született az „öreg” nyugdíjazásáról. — A hídépítők a nyáron láttak munkához, igaz, előtte már hónapokkal dolgoztak a munkaterület elkészítésén — magyarázza Hrabovszki András, a MÁV Pályafenntartási Főnökség szakaszmérnöke. A folyó felét lere- kesztették, kővel és földdel feltöltötték, betonlapokkal leburkolták azért, hogy lehetőleg minél kevesebb legyen a víz feletti munkaterület. — Ez a félmilliárdnyi beruházás az elmúlt év őszén, a mederfeltöltéssel kezdőA hídszerkezet „metszetben” dött, a híd bontására csak ezután, egy hónapja kerülhetett sor. Az acélszerkezetet elbontjuk, újrahasznosításra elszállítjuk, a pillérek 16 egyenként 1,2 m átmérőjű vasbetoncölöp-erősítést kapnak, melyek átlagosan 20-21 méterre kerülnek a vízszint alá. Ezután a pillérek köré vasbeton köpenyt építünk. Erre jön majd ezután az új acélszerkezet — kapcsolódik a beszélgetésbe Vince József, a munkálatok műszaki ellenőre, aki állandóan a helyszínen tartózkodik. — Miért kell új híd a már meglevő mellé? — faggatom Hrabovszki Andrást. — A Szajol—Lökösháza közötti fővonal rekonstrukciója folyik, kétvágányúra épül a pálya, melynek egy része már elkészült. A régi vasúti híd már nem felel meg a mai követelményeknek, nevezetesen a sebességnek és a tengelynyomásnak — hallom. A munkálatok generál kivitelezője a Ganz-Mávag Acélszerkezeti Vállalat, mely csaknem tucatnyi alvállalkozóval dolgozik, koordinálja a teendőket. A legnagyobb alvállalkozó a Hídépítő Vállalat és a Körkövizig, mely két cég mélyépítési feladatokra vállalkozott. A víz felett átívelő, csaknem 38 tonnás részt már lebontották. Csörlőkkel, a Körkövizig két, egyenként 60 tonna teherbírású uszályára engedték, majd darabolás után darukkal partra tették. — Érdekes munka, az ember életében ritkán adódik ilyen — int az uszályról a felettünk levő acélmonstrumra Suszter István, a „Bö- kény” vontatómotoros hajó vezetője. — Alvállalkozóként veszünk részt a beruházásban a két uszállyal, a Szent Borbással és a Szigetvárral. — Az utóbbi hónapokban a munkaterülethez, a pillérek bevédéséhez több mint 8 ezer tonna követ és sok ezer tonna földet szállítottunk, az új híd elkészültével azután a követ és a földet újra visszanyerjük, vagyis felszedjük és elszállítjuk — sorolja Kovács János matróz. — A beruházás utolsó ütemében eredeti formájában visszaállítjuk a Körösnek ezt a szakaszát, így a környezet, a természet nem szenved kárt — nyugtázza Vincze József, majd még megtoldja : — A Hármas Körösön úszódaru nem tud feljönni, ezért kellett a mederszűkítés, vagyis a folyó egy részét fel kellett tölteni. A körülmények kényszerítettek erre a megoldásra. S milyen lesz az új híd? Két-két hídfőn és pilléren nyugszik majd a három, egyenként 66 méteres szerkezet, mely Ganz-termék, s az év végéig Budapesten készítik el, majd ott összeszerelve, az első terhelési próba után elemeire szedve vasúton érkezik végleges helyére. A folyó túlpartján már kész a rakodótér, épül a behúzó pálya és a szerelőtér, ahonnan ismételt összeszerelés után csörlőkkel húzzák helyére az ezer tonnányi szerkezetet. Elkészültével — várhatóan 1991 tavaszától, mely időpontot az árvizek módosíthatják — a két híd teljesen egyenértékű lesz majd, s az elképzelések szerint újabb 100 esztendőre megnyugtatóan oldják meg a vasúti közlekedést a folyó felett. Persze, addig le kell bontani még a teljes szerkezetet, be kell építeni sok ezer köbméter betont, pillérpáronként 55 tonna különféle átmérőjű és minőségű betonacélt. Szekeres András Szállítják a szétbontott elemeket a szerző felvételét
