Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

NÉPÚJSÁG 1989. október 11., szerda Lehetséges a kommunizmus felülvizsgálata Kongresszus után az MSZP — villáminterjúk külföldről RÓMA Fabio Fabbri szenátor, az Olasz Szocialista Párt sze­nátusi csoportjának vezetője, a külügyi bizottság tagja. — Hogyan értékeli a Ma­gyar Szocialista Párt meg­alakulását? — Az esemény óriási horderejű. A kongresszus be­bizonyította: lehetséges a kommunizmus felülvizsgála­ta és átalakítása. Az új párt a demokratikus szocializmus útját választotta, mentesen minden kétértelműségtől, igazolva, hogy ez az egyet­len lehetséges út a szociális igazságosság és az emberi szabadság megvalósítására. Nyers és Pozsgay, akik elő­készítették. szervezték és diadalra vitték ezt a fordu­latot, olyan nemzetközi ran­gú politikusok, akik éleslá­tással, politikai szenvedél­lyel és intellektuális bátor­sággal rendelkeznek. Ami történt, a szociálde­mokrácia visszavágása is az­után, hogy negyven évvel ez­előtt a kommunisták beke­belezték ezt a pártot. Azzal, hogy a magyar reformisták megváltoztatták pártjuk ne­vét. bátorságról és széles lá­tókörről tettek tanúságot: Európában az egyetlen út, amit választottak. Bízom benne, hogy a küszöbön álló szabad választásokon igazo­lást kap majd döntésük. A magyar demokrácia hajnala e pártnak a létrejötte és az a párbeszéd, amely közte és a demokrácia más erői kö­zött kialakul majd. Óriási a Nyugat felelőssé­ge azért, hogy a magyar kí­sérlet eredményes legyen. Segíteni kell a születő ma­gyar demokráciát. MOSZKVA — Ami történt, nem cso­da, hanem az elmúlt hóna­pok eseményeiből fakadóan a dolgok természetes rendje — mondta kedden Vagyim Guszev, a moszkvai rádió magyar szerkesztőségének vezetője az MTI moszkvai tudósítójának kérdésére vá­laszolva. Első benyomásairól beszélt a kongresszus befe­jezése utáni napon. — A magyarországi hely­zetet és a személyes bará­tok, ismerősök aggodalmait, reményeit ismerve nagy ér­deklődéssel vártam az MSZMP kongresszusának kezdetét. A tanácskozás ki­menetele nem ért váratla­nul, hiszen néhány héttel ez­előtt Barabás János KB-tit- kár szovjet újságírók előtt felvázolta a párt és Magyar- ország helyzetét. — Feltétlenül értékelni kell azt, hogy a pártban több csoport alakult ki, el­térő véleményeket képvisel­ve. Ez lehetővé teszi, hogy igazi viták eredményeként alakuljon ki valamilyen egy­ségesen elfogadható állás­pont. Ez a fajta pluraliz­mus nem zárja ki az egység megteremtésének lehetősé­gét. Vagyim Guszev hozzátette, hogy az utóbbi hónapok és hetek eseményei alapján az is várható volt, hogy az irá­nyítás Grósz Károly kezéből a pártvezetés többi tagjának kezébe kerül át. — Életemben eddig két­szer éltem meg a többpárt­rendszer magyarországi új­jászületését — .folytatta Va­gyim Guszev. — Először 1945-ben, majd 1956-ban. A különböző történelmi kor­szakokat természetesen nem akarom összehasonlítani, de mindenképpen nagy várako­zással tekintek a kibontako­zó folyamatok felé. VARSÓ Marian Orzechowski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a LEMP parlamenti csoportjának elnöke. Saját nevemben — mon­dotta — örömteli érdeklő­déssel fogadtam a kongresz- szusról, a kongresszus vég­eredményéről érkezett híre­ket. Mindenekelőtt gratulá­lok a magyar elvtársaknak ahhoz, hogy sikerült meg­őrizniük pártjukat e nehéz időszakban. Röviden: sike­rült elkerülni a párt szét­hullását, határozott többsé­get voltak képesek felsora­koztatni a demokratikus, a humanista, és gazdaságilag hatékony szocializmus kon­cepciója mellett. Ügy vélem, hogy ez jó előjel egész Magyarország számára, a párt számára, amely ezzel növelte esélyeit a tervezett parlamenti vá­lasztásokon. Különösen nagyra értékelem, hogy a magyar párton belüli vára­kozásokra, a párt saját kezdeményezésére került sor, nem egyszerűen a külső körülmények nyo­mására. Egészen röviden : nagyon jó, hogy mindez így történt. Ez a véleménye a LEMP azon tagjainak is, akikkel erről eddig beszél­tem, mert a magyar válto­zások a LEMP törekvéseit is tükrözik. A LEMP is de­mokratikus, humanista, gaz­daságilag hatékony, és olyan szocializmust akar, amely az emberekért van, olyan tár­sadalmi rendszert, amelyet lehet szeretni, amelyben le­het élni. PÁRIZS — Jó kapcsolataink voltak az MSZMP-vel is, és re­méljük, még jobbak lesznek az új Magyar Szocialista Párttal. Igyekszünk miha­marabb küldöttséget me­neszteni Budapestre, a kap­csolat felvételére és szíve­sen látjuk az MSZP küldött­ségét, elnökét is Párizsban — jelentette ki kedden Pi­erre Guidoni, a francia Szo­cialista Párt titkára az MTI tudósítójának. — A párt által meghirde­tett cél, a demokratikus szo­cializmus azonos a mi pár­tunk célkitűzésével: mi is demokráciát és szocializ­must akarunk. Meg kell azonban jrárni, hogyan ha­tározza ezt meg a párt prog­ramja, milyen tervekkel áll elő, mi lesz a választási program. — Sa legfontosabb kér­dés az, hogy mindezt mi­lyen eszközökkel valósítják meg. — Ami a párt szervezését illeti, a szocialista pártok között vannak tömegpártok, mint a német vagy a svéd szociáldemokraták, s olya­nok. amelyek csak néhány százezer aktivistát tartanak számon, mint a mi pártunk vagy az olaszoké. Az adott ország körülményeitől függ. hogyan kívánják szervezni az új Dártot. Végeredmény­ben minden párt töemgpárt. Sikere attól függ, hogy- de­mokratikus-e a párt, és de- mokratikus-e a társadalom, amelyben működik. Az H3BECTHH 0 karib-tengeri válságról — nyíltan III. A karib-tengeri válsággal kapcsolatban Hruscsovról is szeretnék részletesebben szólni. A társadalom, a nép értet­te, hogy az események alakulása a komoly konfrontáció ha­tárára sodorta a szovjet—amerikai kapcsolatokat. Rendkí­vül feszült volt a helyzet. Az ország vezetőinek tevékeny­ségében érződött az aggodalom, a sajtó széles körűen tájé­koztatott a közvélemény viharos tiltakozásáról. Ebben a helyzetben természetesen meg kellett találni a feszültség csökkentésének konkrét lépéseit. És a szovjet ve­zetés tett ilyen lépéseket. Lassan a helyzet kimozdult a holtpontról. A legfontosabb az volt, hogy megnyugtassák a közvéle­ményt. De hogyan? Hruscsov rendkívül találékony volt, és egy nagyon eredeti megoldást javasolt. Az SZKP KB El-, nökségének ülésén az alábbiakat javasolta: — Az elnökség tagjai menjenek ma este színházba. Hadd lássa a nép, az egész világ, hogy nyugodt a helyzet. A jelenlevők meglepődtek, majd elfogadták a javaslatot. Hogy mit játszottak aznap, nem emlékszem. De gondo­lom, az elnökség jelen levő tagjai sem nagyon figyeltek ar­ra, ami a színpadon folyt. Opera, balett, dráma, számukra mindegy volt. Gondolataikban a nyugati féltekén voltak. Nyugodtan ültek, tapsoltak, ahogy az lelkes színházlátoga­tókhoz illik. Másnap a sajtóban megjelent a hír, hogy az SZKP KB Elnökségének tagjai tegnap este színházban voltak. Meg is volt a hatása. Jobb, mint ezer ékesszóló lektori előadás eredménye. A következő lépések, az üzenetváltások Hruscsov és Ken­nedy között, a két állam képviselőinek folyamatos találko­zói végül is meghozták a végleges megállapodást. Olykor a sajtóban felröppennek olyan hírek, a Szovjet­unió azáltal, hogy atomrakétákat telepített Kubába, meg­sértette az egyezményt. Ez nem így van, mert sohasem tett ilyen ígéreteket, tehát nem is sérthette meg. A mostani nyíltság szellemében ezeket mondhatom el azokról a napokról. Ugyanakkor nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy a szovjet rakéták szállítása és kubai telepítése a legna­gyobb titokban folyt volna. Aligha akadt olyan ember, aki azokban a napokban Moszkvától elvárta volna, hogy infor­málja Washingtont: a kubai vezetés kérésére az ország vé­delmének szilárdítására szovjet rakétákat telepítenek Ku­bába. Értelmetlen lenne ilyet állítani, hiszen az amerikaiak sem tájékoztattak arról, hogy atomfegyvereket telepítenek más országok területeire. Vajon az Egyesült Államok tájékoztatta-e a Szovjetuniót arról, hogy atombomba elkészítésén dolgoznak? Truman csak a három szövetséges állam potsdami konferenciáján hozta Sztálin tudomására a bomba kipróbálásának tényét. Tájékoztatta-e a Szovjetuniót arról, hogy több száz ka­tonai bázist hozott létre más országok területein? Vagy ar­ról, hogy 1960-ban amerikai felderítő repülő mélyen beha­tolt szovjet területek fölé? Hogyan kerülitek amerikai atom­fegyverek Dél-Koreába? Pedig Dél-Korea nagyon közel van a Szovjetunió határaihoz. Tájékoztatásról; a két állam tit­kos terveiről, az egymás biztonságát érintő kérdésekről csak kölcsönös alapon lehetett szó. Miért ürügy az, hogy a Szov­jetunió azzal, hogy titokban rakétákat szállított Kubába, fel­háborította az amerikai adminisztrációt. Ami a két ország közötti atomösszecsapás veszélyét illeti, Hruscsov álláspontját már idéztem. Ez az ország egész ve­zetőségének az álláspontja volt. Ebből természetesen nem az következik, hogy nem állt fenn az atomösszecsapás ve­szélye. Volt ilyen veszély, mivel nem ismertük az amerikai álláspontot. És Hruscsovnak ezt a körülményt figyelembe kellett vennie. Ha ilyen veszélyről van szó, ezer közül egy is sok. Az Amerikai Egyesült Államok a történelemben az első ország, amely megértette, mit jelent az atomfegyver. Azt már akkor tudták, amikor még csak a tudósok fejében lé­tezett. Ennek ellenére elkészült a Manhattan-terv. A tudó­sok, elsősorban Albert Einstein felhívta az Amerikai Egye­sült Államok elnökének a figyelmét az atommaghasadás­nak az emberre gyakorolt hatása következményeire, ameny- nyiben azt tömegpusztító fegyverként számítják alkalmazni. Jól emlékszem az Albert Einsteinnel való találkozómra. New Yorkban nem sokkal azután találkoztunk, hogy a vi­lág megismerte Hirosima és Nagaszaiki nevét. — Roosevelt elnököt figyelmeztettem, hogy az atombomba nagy veszélyt jelent az emberiség számára — mondotta a nagy tudós. Majd hozzátette: — Ha tudtam volna, hogy Hitlernek nem lesz atomfegyvere, nem támogattam volna az amerikai atomtervet. Az amerikai adminisztráció ismerve ezen tudományos ér­veket, miért nem tájékoztatta a szövetségeseket, közte a Szovjetuniót arról, hogy az atomenergiát csak békés célok­ra alkalmazzák, és tiltsanak be minden olyan tevékenysé­get, többek között a kísérleteket is, amelyek atomfegyverek elkészítésére szolgálnak? Közben a szövetségesek legyőzték a hitleri hadsereget, Németország és Japán elveszítette a háborút. Az atomenergi­át mégsem békés célokra kezdték alkalmazni. Elmulasztot­ták a nagy történelmi lehetőséget, hogy a szövetségesek az egység s a szolidaritás jegyében együttműködjenek. Végül a karib-tengeri válságnak szentelt kerekasztal-érte- kezletről. Megállapodtunk, hogy az értekezlet zárt körű lesz, a sajtó csak néhány percig tartózkodhat bent, majd a végén szerveznek sajtókonferenciáit számukra. Ez azért tör­tént így, hogy a találkozón megteremtsük a teljes őszinte­ség légkörét. Maguk a résztvevők is szándékoztak írni a ta­lálkozó eredményeiről azzal a kitétellel, hogy nem idézik más résztvevők szavalt, nem értékelik egymás felszólalásait azok beleegyezése nélkül. Sajnos, a kerekasztal-értekezlet egyes résztvevői megsértették ezt a megállapodást. A karib-tengeri válság bekerült a krónikába. Nagyon so­kan és sokat írtak róla. John Kennedy nem érkezett megír­ni emlékiratait, de fivére, Robert megjelentette a 13 nap c. könyvet. Amerikai részről nagyon sok ilyen témájú könyvet hoztak a kerekasztal-értekezletre. A Szovjetunióban is meg­jelentek visszaemlékezések és történelmi munkák. Ennek ellenére az a törekvés, hogy az újabban felmerült tényeket további elemzés alá kell vetni, tovább él. Nem véletlen, hogy kubai vendégeink javaslatára jövőre Havannában újabb kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a karib-tengeri válságról. (Vége) Havelt köszönti a Rudé Právo melléklete Szinte hihetetlenül hang­zik, de Václav Havel drá­maírót, a Charta ’77 cseh­szlovák ellenzéki csoport vezető személyiségét kö­szöntötték a CSKP lapjá­nak, a Rudé Právónak a hétvégi mellékletében. A „Haló Sobota” Társa­sági Krónika című rovatá­ban minden kétséget kizá­róan a drámaíró néz szem­be az olvasóval. Fényképe, születési dátuma azonos,, csupán neve helyett szere­pel egy másik név: mégpe­dig Ferdinand Vanek. Minden bizonnyal az el­lenzék politikai csínytevé­séről van szó. Csehszlová­kiában (és a világ más ré­szein) nagyon is sokan tud­ják, hogy Ferdinand Vanek nem más, mint Václav Ha­vel „Audiencia”, „Vemisz- százs” és „A tiltakozás” cí­mű drámatrilógiájának ön­életrajzi ihletésű hőse. így már igazán is sokat mond a rendhagyó születésnapi kö­szöntő szövege: „1989. ok­tóber 5-ikén ünnepelte szü­letésnapját Ferdinand Va­nek Maly Hradekból. Áldo­zatos munkájáért, amit ed­dig életében végzett és vé­gez, köszönetét mondanak, az elkövetkező években pe­dig sok egészséget és továb­bi munkasikereket kívánnak neki munkatársai és bará­tai”. URÁNÉRC Ecuadorban az atomener­gia-bizottság szakértői Quenca város közelében és a perui határ mentén fekvő Luyango helység mellett két igen gazdag uránium-lelőhe­lyet fedeztek fel. A Quitó- ban közzétett adatok sze­rint a hosszas felmérések és tanulmányok után kiderült, hogy az ország más vidéke­in is számos uránérclelőhely van, ugyanis több mint 40- féle, radioaktív sugárzás ki­váltotta rendellenességet fe­deztek fel. FERTŐZÉSVESZÉLY Nagy-Britanniában egy esztendő alatt 20 százalékkal növekedett a patkányok szá­ma. Köztudomású, hogy ezek a rágcsálók számtalan be­tegség kórokozóinak hordo­zói, terjesztői. A szakembe­rek véleménye az, hogy az enyhe időjárás következté­ben kerülhetett sor erre a „létszámgyarapodásra”, ami komolyan veszélyezteti a közegészséget. A patkányok elterjedése, a szennyvízcsa­tornák gondatlan kezelése, a szemételtakaritás hiányossá­gai különösképpen a Weils- kór, a hastífusz, a szalmo­nellafertőzés, a veszettség „újraéledését” okozhatják. 100-500 ÉVIG TARTÓSÍTHATOK a genetikai anyagok az an­tarktiszi Dakshin Gangotri indiai kutatóálilomáson. In­diai mezőgazdasági szakem­berék szerint a vidék igen kedvező a különböző vető­magvak tárolására — persze bonyolult, hermetikusan zárt rendszer segítségével —, ugyanis egész évben nul­la fok alatti a hőmérséklet, pontosabban —4 és —30 fok között ingadozik. TAVALY KILENCVENEN VESZTETTÉK ÉLETÜKET, s 9 ezren megsérültek az osztrák fővárosban — jelen­tette ki Günter Bőgi, a bé­csi rendőrkapitány. 2651 gépkocsivezető túllépte a 100 km órás sebességet, s 92 ezren fizettek bírságot gyorshajtásért. Bécsben 625 ezer motoros járművet tar­tanak nyilván, minden ki­lométerre 270 jut. ELLOPTÁK Renoire 550 ezer svájci fran­kot érő tájképét egy zürichi galériából, jelentette a sváj­ci rendőrség. A Pres d’ An­tibes című festmény 1900-ból származik. Míg a tulajdonos valakivel beszélgetett, a tol­vaj észrevétlenül távozott a képpel. HIRDETMÉNY. A GYULATEX HARISNYAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MEGHÍVJA tisztelt részvényeseit 1989. november 16-án délelőtt 10 órakor kezdődő KÖZGYŰLÉSÉRE. A közgyűlés helye: Gyula, Megyeház u. 2—8. sz. (Tanácskozóterem.) A közgyűlés napirendje: 1. Alaptőke-emelés. 2. Tisztségviselők díjazásának megállapítása. 3. Gazdasági beszámoló. GYULATEX RT. IGAZGATÓSÁGA Egy fedél alatt a biztonsággal BIZTOSÍTOTTA MÁR AZT, AMI ÖNNEK A LEGFONTOSABB? A HUNGÁRIA OTTHON BIZTOSÍTÁS az új értéken való biztosítás lehetőségét kínálja partnereinek. Egyedi igények szerint köthető. Ön választhat, hogy milyen értékű biztosítási védelmet kíván. Természetesen az alulbiztosítás elkerülésére is tanácsot adunk. HÍVJON BENNÜNKET, HÁZHOZ MEGYÜNK! BÉKÉSCSABA: (66) 26-788. MEZÖBERÉNY: (66) 51-197. SZEGHALOM: (60) 11-564. OROSHÁZA: (68) 12-002. SZARVAS: (67) 13-192. GYULA: (66) 62-684. MEZÖKOVÁCSHÁZA: (69) 11-820. BÉKÉS: (66) 41-443. v GONDOSKODUNK,UHUNGAm MTVAGYUNK. He TEHAT VAGYUNK. HEUZTOStTO

Next

/
Thumbnails
Contents