Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
1989, október 10„ kedd o Gombát még nem kell termeszteni II jő hangverseny jó befektetés „Sikamlós” kölcsönök Gilisztavásárláshoz nincs hitel I Engedje meg a kedves olvasó, hogy ezúttal magán- véleménnyel kezdjem ezt az írást. Sok éve már, hogy ilyenkor ősszel bekopogtatok az Országos Filharmónia Megyei Kirendeltségének ajtaján s az új évad küszöbén programjukról érdeklődöm. A kínálat esztendőről esz- tenedőre érdekes, az árak is csak lassacskán emelkednek (hamar hozzáteszem : az idén maradt a bérletek múlt évi ára), egyszóval forrongó világunkban mindig egy meghitt sziget volt a filharmónia s az általa kínált hangversenyek. Mégis, némi nyugtalanság vett erőt rajtam mostanság: lehet, hogy őket is eléri a művelődési intézményekben tapasztalható érdektelenséghullám (itt, a művészfilmekre, a nehezebb fajsúlyú színházi előadásokra s arra az igazi, veretes irodalomra gondolunk). De hát akkor miért ez a nyugalom náluk? Hogy nem próbálkoznak — a divatos szóhasználattal élve — „több lábon állni”? Nem termesztenek gombát. nem hívnak beat-zene- kart Békéscsabára ... Mondhatni, nem adják lejjebb, mint mások teszik. Aztán megértettem őket. Nemrég egy lemezfelvételre invitáltak, melyen Koba- yashi Ken-Ichiro vezényelte az Állami Hangversenyze- kart. Keserű tapasztalataim — népművelők emberfeletti erőfeszítéseit, s érdektelenségbe fulladó rendezvényeit látván — ezúttal is kishitű- vé tettek... S lön csoda: a két (!) előadást az evangélikus nagytemplomban csaknem 1300 ember hallgatta meg! Pedig szabadidejüket kellett feláldozniuk, pedig a belépők ára sem volt csekély, pedig komolyzenei előadás volt... és sorolhatnám a máskor felhozandó kifogásokat is. Ezek után cseppet sem csodálkoztam azon, hogy dr. Ambrus Zoltánné ezúttal sem szenzációkról beszélt, mikor legutóbb — mint a megyei kirendeltség vezetőjét — arról kérdeztük, milyen hangversenyeknek lehetünk szem- és fültanúi az idén a megyében? EgyszeOktőber 11-től Tégla Galéria — Bár a kultúrpolitika a tradicionális képzőművészetet részesítette előnyben, az avantgarde-ot csak eltűrte, mostanában lassan megteremtődnek megyénkben is a kortárs és modern művészet bemutatkozási lehetőségei — mondta a békéscsabai képzőművész. Baji Miklós Zoltán, aki egyik szervezője volt az egy éven át tartó Vihar Galéria kiállítássorozatnak. Most is házigazdája lesz az október 11-én induló Tégla Galériának. Bár a Vihar Galéria mai legjobb, autodi- dakta-avatgarde alkotóinak műveit igen sokan látták Békésen és a békéscsabai Tégla Közösségi Házban, a vendégkönyvek elismerő sorokról is tanúskodtak, most nem akadt még egy vállalkozó intézmény, amely a modern magyar képzőművészetet befogadta volna. A Tégla Galéria szervezői pedig, tanulva a korábbi tapasztalatokból, miszerint ,a ház galériája tulajdonképpen csak egy folyosó, s nem alkalmas nagyobb terjedelmű művek bemutatására, ezúttal grafikai kiállítássorozatot terveztek. A Fiatal Képzőművészek Stúdióján keresztül hat művész vállalkozott a jövő év nyaráig tartó, egymást követő, békéscsabai tárlatokra: rűen elém tette az egyes települések meghívóit, s szép sorjában elmondta, mit miért érdemes meghallgatni. Lássuk hát! — Békéscsabán két helyszín közül választhatnak az érdeklődők, hiszen a hagyományos színházi hangversenyek mellett, a Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók Termében is rendezünk hangversenyeket néhány éve. Ez utóbbinak azért örülünk, mert itt lehetőségünk van bemutatni az iskola művésztanárait is. A december 17-i koncerten például először lép a csabai közönség elé Gyenge Gyula és Farkas Pál, klarinét- illetve zongorajátékukat bizonyára tetszéssel fogadja a közönség. — Ha néhány szót szólna a színházi hangversenyekről! — Az első november 9-én lesz. Egy lemezbemutatóval nyitjuk a megyeszékhely hangversenyévadját, a Weiner Leó Kamarazenekar közreműködésével. A Magyar Állami Hangversenyzenekart érthető módon mindig szívesen hallgatja a csabai közönség. Februárban Lukács Ervin vezényletével lépnek dobogóra. Műsorukon fellép Sivó József hegedűművész, aki Ausztriából érkezik. A színházi programból még egy előadást emelnék ki. a március 26-it, melyen az egyik legrangosabb hazai kvartettet, a Kodály Vonósnégyest hallják. — Ha jól tudom, Ránki Dezső is itt lesz. — Igen, Szarvason tart zongoraestet 1990. április 19- én. Ezt megelőzően két előadás lesz még Szarvason. A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus október közepén lép fel a Vajda Péter Művelődési Központban. Műsorukon Händel Messiás című oratóriuma szerepel. — És Orosháza? — Itt is két koncertet emelnék ki a négyből, a nyílót és a zárót. Október 12-én a Bartók Vonósnégyest, tavasszal pedig Peré- nyi Miklós gordonkaestjét hallhatja a közönség. — És az operakedvelők hiába várják a hangversenyévad kezdetét? Hisz amúgy sincsenek túlságosan elkényeztetve. — Gyulán október végén Fiatal operaénekesek áriaestjére várjuk a közönséget. Bazsinka Zsuzsanna, Németh Judit, Laczó András és Sárkány Kázmér, Mozart, Rossini, Verdi és Puccini operákból ad elő népszerű áriákat. — Az imént felsorolt városokban már elkezdték árusítani a bérleteket? — Igen, már mindenütt vásárolhatók bérleteink, Békés kivételével. De ők még ráérnek, hiszen az első békési koncert csak december 5-én lesz. Egyébként e három rendezvényből, melyeket a zeneiskola nagytermében rendezünk, különösen a Magyar Rádió Fúvósötösének február 5-i előadását ajánlhatnám az érdeklődők figyelmében, ők először szerepelnek a megyében. — Ezek után úgy hiszem, senki nem vádolhatja a filharmóniát azzal, hogy szegényes a programja ... — Én is színesnek, változatosnak tartom az idei kínálatot. Én akkor még nem beszéltem az ifjúsági bérleti hangversenyekről, melyeket a megyében 23 helységben csaknem 10 ezer fiatal látogat rendszeresen. E hangversenyeket egyébként 30 esztendeje kezdtük rendezni, úgy, hogy jubileumi esztendő az idei. — Mindig méltó helyen csendül fel a muzsika? — Általában művelődési házakban, mozikban tartjuk hangversenyeinket, de néha csak tornateremben szorítanak helyet nekünk. Tapasztalatom egyébként az, hogy olykor a legmostohább körülmények között, nagyobb áhítattal hallgatják a zenét a fiatalok, mint másutt. Hogy mitől függ mindez? Talán a tantestülettől... A zenetanártól ... Mi mindenesetre egy ilyen sikeres koncert után egy kicsit megnyugodhatunk. Érdemes volt fáradozni a rendezvény sikeréért. N. A. Szilágyi Szilárd, Szabadi Katalin, Weinacht Péter, Dévényi János, Barnóth Zoltán és Vörös András. Két képzőművész pedig, a görög Nebil Skala és a stúdió tiszteletbeli tagja, Pinke Miklós helyi felkérésre állít ki. Bár a Tégla Galéria nem fogadhat nagyobb' lélegzetű műveket, a szándék maradt: hangot adni az új törekvéseknek. S ez nemcsak képletesen értendő, hisz a házigazda, a Trafik Üj Zenei Klub tervezi, hogy az este 8 órakor kezdődő megnyitókat modern zenei koncertekkel is fűszerezi. Talán sikerül .mecénást találni a hangversenyek szervezéséhez is; mert a kortárs művészeteket felkaroló klubnak helyet adott már a megyei művelődési központ, és ugyancsak támogatja azt a szándékukat is, hogy a galériában bemutatkozó alkotók egy-egy sokszorosított grafikájából állandó kiállítást hozzanak létre. A Téglába látogatók először Szilágyi Szilárd szürrealista. új mitológus jegyeket hordozó grafikáit tekinthetik meg. A jogász-festőt költő húgának versei ihlették a kiállításra kerülő Levél az úszóházból című sorozata elkészítésére. Csak az érdeklődésen múlik tehát, hogy a jövő nyárig a modern grafikával és képviselőivel megismerkedik-e a tárlatok közönsége, vagy sem. Sz. M. Lakáskötvényeket vásárolt a társadalombiztosítás Befektetési céllal megvásárolta az első lakáskötvényeket az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság — tájékoztatta az MTI munkatársát Fekete Sándor, a főigazgatóság helyettes vezetője. Az idei, a tervezettnél nagyobb bérkiáramlás — a magasabb járulékok révén — mintegy 21-22 milliárd forintos bevételi többletet jelent a társadalombiztosításnak, s ez lehetőséget kinál az ilyen akciókra is. Most 4,5 milliárd forintért vásároltak váltakozó kamatú, 13 éves lejáratú lakáskötvényt, de tárgyalnak továbbiak megvételéről is. A befektetett pénz visz- szafizetéséért az állam vállal garanciát. A kötvényösszeg törlesztése hat év után kezdődik. Jövőre, az idei befektetésért, 15,2 százalékos' átlagkamattal számolhatnak, s' ezt a pénzt ismét megforgatva — újrabefektetve — kivédhetik az inflációból adódó veszteségeket. Mivel a társadalombiztosítás előre nem tervezett kötelezettségekkel is számol, a bevételi többlet egy részét ezek finanszírozására tartalékolják. A parlament várhatóan hamarosan dönt a már bejelentett kormányszándékról ; miszerint a 6-1 ezer forint alatti nyugdíjból élők 2000 forintos egyszeri juttatást kapnának. Ez mintegy 4-4,5 milliárd forintos kiadási többletet jelent a társadalombiztosításnak. A társadalombiztosítási alapban pénzt tartalékolnak az 1990-es év indításához Is, az első járulékbevételek beérkezéséig — hangsúlyozta Fekete Sándor. A napokban felkeresett H. Lajos csorvási lakos és arról panaszkodott: nem kapott kölcsönt biohumusz- termeléshez. Az OTP helyi fiókjának vezetője, Kálmán János elutasította a hitelfolyósitási kérelmét, így nem tudott gilisztát vásárolni. Olvasónk tudomása szerint, ismerősei közül többen hasonló módon jártak. Megkérdeztük a csorvási takarékpénztárt, miért nem adnak anyagi támogatást ehhez a vállalkozáshoz? Az Országos Takarékpénztárnak 1958 óta van Csorvá- son fiókintézménye. Tevékenységi köréhez tartozik: a betétgyűjtés, a rövid, közép és hosszú lejáratú hitelfolyósítás, a tanácsi számla vezetése és a hitelezés, a gazdálkodó szervek hitelezése és azok számláinak vezetése, a szerencsejátékok lebonyolítása, az értékpapírok forgalmazása és társas utak szervezése. Ottlétünk idején meglehetősen sok ügyfél tartózkodott az előtérben. — Mindig ilyen nagy a forgalom? — kérdeztük Kálmán Jánostól. — Nem, de hét közepe és negyedév vége felé többen megfordulnak nálunk. Ilyenkor van, aki csak totóért vagy lottóért jön hozzánk, van, aki időarányos törlesztését fizeti be, és a nagyüzemek is ekkor rendezik számláik egy részét. — Többen sérelmezik, hogy a pénzintézet nem ad kölcsönt biohumusz-terme- léshez, pedig támogatni kellene a környezetbarát technológiával előállított termőföld elterjedését. Sőt, exporttermék is, amiért külföldön sokat fizetnek. Mi az oka az önök elutasító magatartásának? — Nézzük a dolgokat folyamatában és tekintsünk el az egyes személyek hitelképességének taglalásától. A Biohumusz Közös Vállalat 1987-től indított országos akciót gilisztatenyésztésre és humusztermelésre. Üzleteiket kiterjedt integrált hálózaton keresztül bonyolítják, szervezik a tenyésztést, illetve újabb és újabb kisvállalkozókat vonnak be a rendszerbe. Az OTP-nek feladata lenne a kistermelők anyagi támogatása, hitelezés útján. Velünk hat-hét integrátor van kapcsolatban. Találunk közöttük még épületkarbantartó szövetkezetét is, s azt sem kell ecsetelnem, hogy a nem főprofilú közvetítők vajmi keveset értenek a talajbiológiához. A humusznak megközelítőleg 20-féle paraméter kitételeinek kellene megfelelnie. A terjesztőknek tehát nem a humusz előállítása az érdekük. Az igazi üzlet a giliszta szaporítása és eladása, amelyen 10-30 százalékos hasznuk van. Gilisztát csak az integrátorokon keresztül lehet értékesíteni, viszont a vevőt nem ők szervezik be, hanem a termelők. Az átlagosan 10-15 filléridarab áron eladott giliszta tisztes haszonhoz juttatja a vállalkozókat. De ebből nem lesz humusz! A befektetés megtérülése szempontjából is érdekes a dolog. Ha valóban humuszt állítanának elő, akkor minimálisan másfél év kellene a gilisztával porha- nyított termőföld beéréséig. Ha viszont csak gilisztát szaporít, aikkor hat hónap alatt az induló gilisztalétszám a duplájára szaporodik, tehát már van felesleg, van mit eladni. Nem kell bizonygatnom, hogy miért az utóbbit választják a vállalkozók. No, de látszik ez az újságok apróhirdetéseiben is. Nézzék meg, hányán keresnek vevőt gilisztára. — Megbocsásson, de ha történetesen én felveszek valamilyen hitelt, utána rendszeresen törlesztem, akkor az OTP-nek nem mindegy, hogy mire költöttem el a pénzt? — A hitelt minden ügyfél valamilyen célra veszi fel. Ettől függ a folyósítható összeg nagysága, a kamatozás mértéke és a törlesztés módja. A népgazdasági érdekű termeléshez, vagy vállalkozáshoz a takarékpénztár kedvezményt ad. Például esetünkben egy év türelmi időt (eddig nem kell törleszteni) és alacsonyabb kamatot (22 százalék) számítunk fel. Ilyen módon bio- humusz-termelésre eddig 4 millió forintot helyeztünk ki és a kölcsönigénylők közül senki sem termel humuszt, csak a gilisztát szaporítják. Az OTP-nek jogszabály írja elő a hitel célirányú fel- használásának ellenőrzését. Ha nem arra használják fel a pénzt, amire felvették, akkor mi felmondhatjuk a hitelt. A másik ok, amiért szigorúnak kell lenni, a nagyobb mértékű hitelfolyósítás, ami beszűkíti a forrást. így kevesebb keretből tudunk másféle lakossági igényt kielégíteni, például lakásvásárlást segíteni. Van olyan tapasztalatunk is, hogy a romló életkörülmények miatt a lakosság egy része a kedvezőbb törlesztési feltételek miatt más célra használja fel a hitelt (például tartós fogyasztási cikket vásárol). S míg az állampolgárok egyik csoportja boldogul, a másik fele a beszűkült forrás miatt esetleg kevesebb kölcsönhöz jut. — Minden esetben ki tudják elégíteni az igényeket? Gondolok itt például az újrakezdők kölcsönére. — A pályakezdők, újrakezdők hitelkérelmét igen körültekintően bíráljuk el. Ugyanis a felvett kölcsön (300 ezer forint lehet) kamatait a „Foglalkoztatási Alap” teljes egészében átvállalja, és tízéves lejáratra szól. Tehát ez a fajta hitelfolyósítás olyan kedvező, hogy többen is fel szeretnék venni, mint amennyien rászorulnak. Emiatt vannak elutasított hiteleink, mert ha minden kérelmezőnek adnánk kölcsönt, akkor ez szintén nem töltené be azt a szerepet, amire szánták. Csak azon ügyfelek igényeit fogadjuk el, akiknek nincs munkaviszonyuk, s ezt a megyei tanács írásban igazolja. Továbbá igazolni kell valamilyen vállalkozás megkezdését, például szerződéssel vagy iparengedéllyel. — Többször szóba került a forrás kérdése. Milyen a takarékossági kedv Csorváson, van-e hitelfedezet? — Egyértelműen csökkent. A tavalyi év hasonló időszakához képest másfél millió forinttal kevesebbet fizettek be az idén és 100 millió forinttal van több pénz kihelyezve hitelként, mint amennyi a pénztárban van betétként. Egyedül az értékpapír-forgalom mutat emelkedést. 1989 szeptemberében több mint másfél millió forintért vettek tőlünk rövid lejáratú takaréklevelet. Papp János A Dévaványa—Kótpuszta vasútvonal vésztői Sebes-Körös-híd felújítását a nyáron kezdték a MÁV Hídépítési Főnökség szakemberei. A századfordulón épült, a hídfőkkel együtt kilenc pilléren nyugvó, 140 méter hosszú műtárgy új acélszerkezetet kap, a pilléreket pedig vasbeton köpenyekkel erősítik meg. A tervek szerint a teljes felújítással jövőre végeznek, de a forgalomnak már az év végén szeretnék átadni a pályaszerkezetet Fotó: Szekeres András
