Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

1989. október 2., hétfő o Az Árpád-soriak megnyugtatasaert Békéscsabán, az Árpád-sor lakóit még augusztusban lázba hozta egy határozat. Nevezetesen az, hogy az ut­cában lévő, 176-os házban a Gyulai Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet túlkoros fia­talokat akar elhelyezni. A lakóknak nem az volt a problémájuk, hogy a fia­talok átmeneti otthonhoz jussanak, mintsem az, hogy a környezet e célra nem megfelelő. Az épület ugyanis a vá­rosközponttól és minden közintézménytől távol esik. Normál közúton nem köze­líthető meg, a közvilágítása faluszéli állapotoknál is rosszabb, rendőrt pedig ak­kor láttak erre utoljára, amikor a „Szatírt” keresték. Tekintettel arra — írták Murányi Miklós megyei ta­nácselnöknek —, hogy az itt elhelyezni kívánt fiata­lok között a deviáns maga­tartás bizonyítottan sokszo­rosa a társadalmi átlagnak, úgy ítélik meg — mármint az a 800 lakó, aki ezt a levelet aláírta —, hogy a fenti körülmények miatt a bűnözés ugrásszerű növeke­désével járna, amellyel szemben teljes mértékben kiszolgáltatottá válnának az ott lakók. A napokban a következő választ kapták a megyei ta­nács elnökétől : „A beadványukkal kap­csolatban tájékoztatom, hogy a megnevezett ingatlant — valamennyi körülmény fi­gyelembevételével — nem a Békés Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetből ki­kerülő fiatalok életkezdést segítő otthonára használjuk fel...” - a - i Nyugdíjban a pusztaföldvári pustás Az elmúlt héten házi ünnep­ség keretében munkatársai kö­szöntötték Forgó Mihály pos­tást, aki '35 évi szolgálat után ment nyugdíjba Pusztaföldvá­ron. Misa bácsi évtizedeken ke­resztül minden reggel pontosan, jó kedvvei érkezett a hivatalba. Bizony, sokszor előfordult, hogy fárasztó, nehéz napoknak nézett elébe. Zuhogó esőben, sárban, hóban, vállán cipelve kerékpárját és táskáját rótta a kilométereket a tanyavilágban, reggeltől késő estig. Sosem volt fáradt, mindig vidáman csenget­te végig a járda nélküli utcá­kat. A munka nehézsége már a múlté. A jelen: a megérdemelt pihenés. A búcsú viszont nem jelent elszakadást. A hivatal dolgozói visszavárják postás bá­csijukat, és kívánnak neki jó egészséget, boldogságot nyugdí­jaséveire. Cs. I. Ötvenöt éves találkozó Az 1933 34. tanévben, Bé­késcsabán, a polgári fiúisko­la A és B osztályában het­vennégyen fejezték be a ta­nulást. Ötvenöt év múltával az idén, szeptember 23-án találkozót rendeztek, me­lyen tizenhatan jelentek meg. Volt iskolánk egyik tan­termében névsort olvastak, majd valamennyien elmond­ták, hogy az iskolából ki­kerülve hogyan alakult élet­pályájuk, mit értek el az életben, ismertették családi körülményeiket. Beszéltek a találkozó szervezésének gondjairól, örömeiről. Egy­hangúan elhatározták, hogy öt esztendő múlva, 1994-ben ismét szeretnének — ha csökkenő létszámban is — együtt lenni, s a 60 éves találkozót megrendezni. Iskolánkból a vasúti te­metőbe mentünk, ahol meg­koszorúztuk volt osztályfő­nökünk síremlékét, majd befejezésként a Körös Szál­ló éttermében közös ebéden vettünk részt. Tóth István Békéscsaba Kutyaőrület Napjainkban szinte csak a nehéz megélhetésről, az á- ak emeléséről lehet hallani a munkahelyeken, az utcán és mindenütt. De azért egyre több hölgy és úr, sőt gye­rek is sétáltatja több ezer forintot érő kutyáját. Akad olyan úr, aki farkaskutyáját póráz és szájkosár nélkül szaladgáltatja olyáh helyen, ahöl bölcsőde, óvoda van és két iskolából járnak arra ha­za a gyerekek. Olykor kö­- rülfogják a kutyát és ját­szanak vele, de mi lenne, ha valakit megharapna?! S ezek a kútyák „névje­gyeiket” is otthagyják a sé­tányon vagy a fűben. A mi­nap egy 2-3 éves gyermek ilyen „névjegyet” szoronga­tott a kezében, miközben anyukája jót beszélgetett... Az illetékesek utánanéz­hetnének, hogy a kutyák sé- táltatása jó helyen történik-e Békéscsabán, a Wlassits sé­tányon. Solymosi Béláné, Békéscsaba Szótározás közben Ha megfoganna a sok szó, felhívás, kérelem, okos meg­fontolás, az egész ország ide­gen nyelveket tanulna. Gye­rek és öreg, mert való igaz, hogy sose lehet elég korán elkezdeni, és soha nincs elég késő hozzá. No meg a jó pap is holtig tanul. Erről jut eszembe a latin és az a szá­zadokig tartó időszak, ami­kor egy erdélyi vagy somo­gyi deák fogta magát és kül- országi egyetemre ment. És nyelvi nehézségei nem lévén — hiszen a deák értett és be­szélt deákul, azaz latinul —, ott folytatta, ahol itthon ab­bahagyta. Boldog világ, bár akkor is ölték, üldözték egy­mást az emberek, de ott volt az egyetemes világnyelv. Hol van ez ma már, még a templomokból is kiszorult. így számolva, vagy inkább leszámolva a helyzettel, mi marad hátra? Tanuljunk nyelveket, lehetőleg köny- nyen, gyorsan. Szegény Jó­zsef Attilának volt egy sajá­tos módszere. Ügy tanult franciául, Kogv kinyitotta a szótárt, és kezdte az első lappal, s szívósan haladt to­vább. Nem tudom, Kossuth milyen rendszert talált ki magának, az viszont tény, hogy a börtönben tanult meg angolul. Méghozzá olyan ki­tűnően, hogy a ködös Albi- onban és Amerikában is ünnepelt szónok lett. Pedig nem akármi az angol szavak helyes ejtése, de az is lehet, hogy az angolszász közönség akkor még nem volt oly ér­zékeny e tekintetben, mint manapság. E csapongás után ütöttem fel az angol szótárt, s már a csekély nézgelődés arra nó­gatott, hogy egy füzetbe el­kezdjem gyűjteni az isme­rős, sőt, tudott szavakat. Abacus, abjure, abnegation, abnormal, absolute, absorb, abstinens, academy, accele­ration, accent, accept, ac­cord, accumulate és így to­vább és így tovább. Mire az aspecthez értem, földeren­gett, hogy nem csak angolul kezdek érteni — persze csak szótári alapon —, de kezem­ben tartom a lehető legjobb idegen szavak szótárát is egyben. Ennek búvárolása nélkül tán sose tudtam vol­na meg, mily bőséges az as­pektus jelentése: tekintet, ol­dal, szög, szemszög, néző­pont, jelleg, szempont, meg­világítás ... A felfedezés öröme és fontossága elragadott, ösz- szevissza lapozni kezdtem, s újabb meglepetés ért. Töme­gével találtam ismét a latin eredetű kifejezéseket, de a németre utalókat is. S ekkor ötlött föl, hogy egyszer va­laki, valahol azt írta, hogy az angol felsőbb osztályok — a normann ősök örökségeként — jóval több francia eredetű szót használnak, mint a köz­nép. Ezek, a hajdani szászok utódai inkább a németet preferálják. Lehet, hogy van benne valami, ha ilyen egy­értelműen túlzás is. A képzelet — vagy inkább képzettársítás — tovább ug­rabugrál, és Németh László­hoz ér. A pedagógusnak is óriás író vásárhelyi óraadó tanár korában francáit is ta­nított a gimnáziumban, ötö­dikben kezdték, s az első órán azt mondta a diákok­nak, hogy ők már, sejtik vagy nem, tudnak valameny- nyit franciául, mivel évekig latint tanultak. Számos szó a két nyelvben ugyanaz, csak másképp kell ejteni. És hozzáfogtak a kigyűjtéshez, melynek eredménye egy hét múlva 600 olyan ifrancia szó lett, amit már eddig is tud­tak. S az, hogy napok alatt komoly szóbankot „alapítot­tak”, olyan nyelvtanulási ér­deklődést keltett a diákok­ban, amilyen addig ismeret­len volt az iskolában. Erről meg a mai iskolai nyelvoktatás jutott az eszem­be, s az orosz körüli bonyo­dalmak. S főleg az egyik ro­konfiú. Most elsős gimnazis­ta, s még a nyáron elővették a szülők, hogy mit fog az orosz helyett tanulni? Oroszt! — vágta rá, és meg is magyarázta, miért. Any- nyian hagyják abba, hogy aki kitart, jó lóra tesz, idő­vel sokat fog érni az ő orosz tudása. így hát továbbra is az eddig tanult angol és orosz mellett marad. Nem elveszett gyerek. Vass Márta Jogi tanácsadó A terhességmegszakításról A terhességmegszakítás nemcsak jogi probléma, ha­nem gazdasági, világnézeti, erkölcsi vonatkozásai is van­nak. Az új, illetve megújított jogszabályban a leglényege­sebb változás az, hogy meg­szüntették az AB-bizottságo- kat. A terhességmegszakítás­ban —• egy kivételtől elte­kintve — az illetékes szakor­vos hozza meg a döntést. A terhesség megszakítása a ter­hes nő írásbeli kérelme alap­ján végezhető el. A kérelem­nek a jogszabályban előírt valamely feltétel fennállását is tartalmaznia kell. Ki kérheti a terhesség megszakítását? Ezek köre a következő: a Magyarorszá­gon állandó jelleggel tartóz­kodó magyar állampolgárok; a végleges szándékkal letele­pedett nem magyar állam­polgárok; a magyar állam­polgár férfi nem magyar há­zastársa; az előzőekben fel­sorolt személyek szülői fel­ügyelete, illetőleg gyámsága alatt álló, valamint cselekvő- képességet kizáró gondnok­ság alá helyezett személy. Kérhetik a terhességmegsza­kítást a Magyarországon ta­nulmányokat folytató, illetve munkavállalás céljából itt tartózkodó nem magyar ál­lampolgárok is. Mikor szakítható meg a terhesség? Akkor, ha: a ter­hes nőnél fennálló egészségi ok azt indokolja: a magzat orvosilag valószínűsíthető súlyos fogyatékosságban szenved, illetőleg a szülés utáni életre képtelen; a ter­hes nő nem él házasságban, vagy legalább hat hónapja folyamatosan külön él; a ter­hesség bűncselekmény követ­kezménye; a terhes nőnek, illetve házastársának nincs saját tulajdonú beköltözhető lakása vagy önálló bérlaká­sa; a terhes nő a harminc- ötödik évét betöltötte; a ter­hes nőnek két élő gyermeke van; a terhes nő vagy házas­társa szabadságvesztés bün­tetését tölti; a terhes nő há­zastársa sorkatonai szolgála­tot teljesít, és annak tarta­mából a kérelem előterjesz­tésekor legalább hat hónap még hátra van. A terhesség­megszakítás kérelmezhető még egyéb szociális okból is. Mint már említettük, a terhességmegszakítás feltéte­leinek fennállását a szakor­vos állapítja meg. Egy eset­ben, az úgynevezett egyéb szocális ok elbírálása esetén a Család- és Nővédelmi Ta­nács dönt. Amennyiben a kérelmező a műtétet nem az illetékes, hanem az általa megjelölt fekvőbeteg-gyógy­intézetben akarja elvégeztet­ni, csatolnia kell a gyógyin­tézet igazolását arról, hogy a műtét elvégzésére őt ott milyen időpontban fogadják. Gyakori panasz, hogy fo­gamzásgátló szedése alatt jön létre a terhesség. Ilyen eset­ben egészségi ok alapján ak­kor végezhető el a művi abortusz, ha a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által engedélyezett fogam­zásgátló eszköz vagy gyógy­szer klinikai farmakológiai, illetőleg klinikai terápiás vizsgálatának vagy méhen belüli fogamzásgátló eszköz alkalmazásának tartama alatt jött létre. Tehát a fel­sorolt esetekben az orvosi el­lenőrzés biztosított a fogam­zásgátló alkalmazásában. Mennyi térítési díjat kell fizetni a terhességmegszakí­tásért? Magyar állampolgár­nak kétezer forintot. Annak a terhes nőnek, akinek há­rom vagy több élő gyermeke van, csak ötszáz forintot kell fizetnie. Nem kell térítési díjat fizetni, ha a terhesség megszakítása anyai vagy magzati egészségi ok miatt, vagy ha a terhesség fogam­zásgátló eszköz alkalmazásá­nak tartama alatt jött létre; a terhesség bűncselekmény következménye: a terhesség­megszakítást állami gondo­zott, vagv cselekvőképtelen nőn végzik; a kérelmező csa­ládjában a jövedelemigazo­lás alapján az egy főre eső jövedelem a munkaviszo­nyon alapuló öregségi nvug- díi legkisebb összegét nem haladhatja meg. Dr. Kertész Éva Visszhang A szeptember 26-i Népúj­ságban megjelent, a gyopá- rosfürdői autósmoziról szó­ló cikkhez cS&tlakozva, Bé­késcsaba Város Tanácsának műszaki osztálya a követke­zőket fűzi hozzá: Köztudomású, hogy a pós- teleki parkerdőben a kézi- I labdapályán autósmozi mű­ködik, azonban azt már ke­vesebben tudják, hogy a Kontúr Moziüzemi Vállalat, I mint az autósmozi üzemelte­tője a kézilabdapályát telje­sen ingyen használja 1988 óta. Többször is kezdemé­nyeztük a megállapodás megkötését a kölcsönösség elve alapján, mivel nem akarjunk hatósági eszközök­höz nyúlni. A városi tanács és a Kontúr Moziüzemi Vál­lalat között tehát a terület használatával kapcsolatban semmilyen írásos megállapo­dás nincs, a mozi viszont működik ingyen és bérmen­tesen. Felajánlottuk a moziüzemi vállalatnak még az üzemelés kezdetén, hogy kössön olyan megállapodást a városi ta­náccsal, hogy amennyiben az aszfaltozott pálya meg­rongálódik, a felújítás költ­ségeinek egy részét átvállal­ja, természetesen ebben az esetben bérleti díjat nem kértünk volna a terület használatáért. Azonban a moziüzemi vállalat mereven elzárkózott a fizetési kötele­zettség alól. Ezek után sem nyúltunk kényszerítő eszkö­zökhöz, mondván: a város közösségét ne sújtsuk azzal, hogy a mozi esetleg meg­szűnik. Természetesen nem az au­tósmozi üzemelése ellen van kifogásunk, arra szüksége van városunknak, azonban a használt területért általában mindenkinek fizetnie kell; annál is inkább, mivel, ahol egy ilyen mozi működik, a terület a használat folytán rongálódik és előbb-utóbb felújításra szorul. Ennek költségét viszont a tulajdo­nosnak, vagyis a városi ta­nácsnak- kell majd finanszí­roznia — az állampolgárok pénzéből. Városi tanács műszaki osztálya, Békéscsaba Az utasok késtek... Szeptember 23-án, szomba­ton reggel a szokottnál is nagyobb volt a forgalom a békéscsabai vasútállomáson. Különösen a Budapestre in­duló Csaba expresszhez igye­keztek sokan, legtöbbjük úti- célja a BNV volt. A vasuta­sok időben felkészültek a várható forgalomra, minden jegypénztár üzemelt, és a szerelvényt négy kocsival megerősítették. Tizenkét ko­csival indult el az expressz. Azaz, csak indult volna .. De az indulás előtti percek­ben még nagyon sokan vá­rakoztak a pénztárak előtt. S ahogy teltek a percek, egy­re idegesebb lett a hangulat. Pedig egyedül csak az uta­sok tehettek arról, hogy ez a helyzet kialakult. Késve érkeztek ki az állomásra, s nem vették figyelembe a MÁV-nak az újságokban, a rádióban, tv-ben és az álló- mási hangosbemondókon el­hangzó kérését: A menetje­gyet és a helyjegyet időben I váltsuk meg! E napon az utazók egy ré­sze fittyet hányt érre a ké­résre. Mit tehetett a vasút? Ha elindítja időben a vona­tot, akkor sokan lemaradnak az útról és szidják a MÁV- ot. Ehelyett vállalták a vo­nat későbbi indítását. Ezzel viszont azokat „büntették”, akik a vonaton indulásra várva egyre türelmetleneb­bül nézegették órájukat. A vasutasoktól megtudtam, hogy az expresszvonatra vé­gül is 870 helyjegyet és 150 utasnak felszállójegyet szol­gáltattak ki. Kérték, tolmá­csoljam; elnézést kérnek at­tól a 700-800 utastól, akik időben érkeztek az állomás­ra és elfoglalták helyüket. Teszik ezt azok helyett, akik e napon úgy gondolkodtak: a vonat majd megvárja őket. Most igazuk lett, de ez csak kivétel a szabály alól. A Csaba-expressz végül is 12 perc késéssel elindult út­jára, s dicséretére mondva pontosan érkezett a főváros­ba. Most tehát az utasok kés­tek ... Gellért József „Ej, ráérünk arra még!” Hallom ám hétfőn reggel az Akadémia illetékesének a nyilatkozatát arról, hogy miért nem volt ott az Aka­démia, ahol lennie kellett volna. Meg akart nyugtatni engem, a laikust, hiszen katasztrófahelyzetről szó sincs, minek tehát az a nagy sietség? Az illetékes szerint egy év kell, inkább kettő az alapos munkához. Hisz csak egy-két laikus hőzöng, aki le akarja járatni a tudo­mányt. Viszont ott volt az amerikai tudós; a szovjet szakértő is, a magyar régész is, de az Akadémia sehol... Magyarázat viszont van. Későn kapták a meghívót. Hát igen, hogyan is tudhatták volna azt, amit a Kazángyártó tudott erről. Pedig hát, ott van egy házban, egy fedél alatt az antropológus, a paleontológus, a történész, az iro­dalmár, a költő, a műbíráló: minden illetékes egy he­lyen. S ők nem sejtettek semmit sem. Nem tudtak arról, mi készül messzi keleten, ki készül, mire. Holott a nép kezdettől — 1849 óta — nem hitte el a hivatalos ma­gyarázatok sorát. Ezekből minden időben volt bőven. A nép mindig is visszavágta. Vég nélkül hajtotta: nem halhatott meg. Még Szibéria is szóba került köreiben. Csak hát onnan bizony nem egyszerű dolog a hazauta­zás, ezért is várt türelemmel. S most a tudomány van megsértődve, és ismét magyarázkodik. Ideologizál. Hát istenem, törődjünk ebbe bele, mindig és minde­nütt már csak így volt ez. A nép négy évtizede pusmo­gott, hogy lesz ez úgy jó neki, ahogyan a tudomány az ő javát erőszakosan elgondolta. A pesti kabaré régen, még a hatvanas évek elején vastagon emlegette egyik­másik jóakarónk kutyafáját. Hofi és társai rendületlenül kiabáltak, viselvén az elszabott ruházatokat. A Matyi, ha ludas is volt eleinte, de még néhány évvel ezelőtt vi­szont az egyetlen ellenzéki lapunk lett. Mégsem hitt a tudomány. Járta a maga útját (ejtsd így!), s időnként magyarázkodott. Mindenhonnan elkésett. A^nép meg várt. Tudta, hogy messze van ide Szibéria, onnan bizony kacskaringós az' út idáig. S lám, ismét neki lett igaza. Van glasznoszty. Ügy tűnik, a tudomány még mindig nem akarja elkapkodni a munkát. „Ej, ráérünk arra még”. t Petőcz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents