Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-30 / 257. szám

Az utóbbi három évben gyártott hazai és külföldi mező- gazdasági gépekből, berendezésekből bemutatót rendeztek Bábolnán az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat — az IKR — szervezésében. Az ország minden részéről érke­zett szakembereknek, valamint az IKR csehszlovák partne­reinek a házigazdák elmondták, hogy tovább fejlődött a mezőgazdaság gépesítése, s különösen a részegységek kor­szerűsítése. A rendezvényen részt vett mintegy 1000 szak­ember a győri Rába, a békéscsabai, az orosházi és a szol­noki Mezőgép Vállalat újdonságaival is megismerkedhetett. A képen vetőgépek láthatók Fotó: Jusztin Tibor Start az éterben November 1-jétël kereskedelmi adás a szolnoki rádióban _____________________________________ 1989. október 30., hétfő V alóban a nép nevében? Nemzeti asztaltáncoltató SZDSZ Egy köztársasági elnök vagy egy demokratikus parlament? r----------------------------------------—““ A miben még néhány hónapja úgy tűnt, hogy teljes a társadalmi egyetértés, arról ma már meglehetősen éles vita bonta­kozott ki. Nevezetesen, hogy legyen-e köztársasági elnökválasztás a parlamenti választások előtt, avagy sem. A politikai reform Nemzeti Kerekasztal szentesítette konszenzusát az egyik alá nem író párt, a Szabad Demokraták Szövetsége próbál­ja felborítani. Aláírásgyűjtési akcióját, úgy tűnik, siker koronázza. Márpedig, ha így lesz, akkor a választópolgárok nem csupán a címer kérdésében döntenek, ha­nem abban is, vállalkoznak-e még ez évben a köztársasági elnökválasztásra, vagy lemondanak róla, s az új parla­mentbe delegált képviselőkre bízzák a döntést. Hogy az SZDSZ magányosnak tűnő politikai csatározásait milyen indítékok vezérlik, s egyáltalán, van-e értelme egy nehezen elért nemzeti konszenzust fel­borítani, arról dr. Tölgyessy Pétert, az SZDSZ ügyvezető elnökét faggattuk. Az „új időknek új dalai”, a békés átmenet forradal­mának változásai átalakulás­ra késztetik a régiók rádióit is. Az először Budapesten megszerveződött kereskedel­mi-marketing jellegű rádió­adók — Danubius, Caiypsó után most Pécs, Miskolc, majd november elsejétől Szolnok rádióstúdiója is na­pi két órával bővítve adás­idejét, kereskedelmi rádió- programot indít. A több megyére kiterjedő önálló hullámhosszon (1350 Khz-n, a 222 m-es középhullámon, Szolnokon kábelen az OIRT- URH 72,95 Mhz-n) sugárzó Rádió Szolnok sajátos piaci műsora az ECCO Kft. me­nedzselésében készül profi rádiósok és külső munkatár­sak részvételével. A közszol­gálati és kereskedelmi adá­sok együttese minden bi­zonnyal értéknövekedést je­lent a hallgatók számára és esélyt ad az adókörzet gaz­dasági szereplőinek egy kor­szerűsödő piacpolitika sze­rinti fellépéshez. Az adásidő hétköznapokon 15 órakor kezdődik, s a szo­kott időben, 18.30-kor zárul. Szombaton nyolctól délig tart a műsor (10-től a keres­kedelmi), míg vaS&map dél­előtt megmarad 9—11-ig a magazin, s délután fél öttől kezdődik a magán és közü­leti hirdetésekkel, közlemé­nyekkel. friss sporthírekkel, riportokkal és jó zenével szerkesztett, meghosszabbí­tott Hangos Újság este hétig. Eszerint tehát az adásidő a jelenilfegi heti 12 óráról 26 órára nő. A többlét minősé­ge és milyensége a rádió­sok szakmai kultúráján túl­menően a megrendelőktől függ. A reklámtarifákról szórólapok és megrendelők százait postázták külön cím­listák alapján Szolnok, Bács- Kiskun, Pest, Csongréd, Bé­kés és Heves megyék válla­lataihoz és vállalkozóihoz. A Rádió Szolnok november el­sejétől tehát olyan új szol­gáltatást nyújt, amelyben maga a műsor jó része is áru, a hullámsáv kibérelhe­tő, legyen szó zenés kíván­ságokról, szívküldirőt, üze­netekről, vállalati vagy csa­ládi ünnepségekről, vagy ép­pen sportközvetítésekről. A kereskedelmi adások is a hallgatókat szolgálják, segíte­nek eligazodni a mindenna­pokban: hol mj az olcsó és a jó, mi van a pult alatt és felett, miből van felesleg és hiány, egyáltalán: mi újság a termékek és szolgáltatások piacán? A hirdetések, reklá­mok felvételét a Rádió Szol­nok szerkesztősége (Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója, 5001 Szolnok, Kolozsvári u. 2. Telefon: 41-133. Telex: 23-207) mellett a Jászkun Lap- és Könyvkiadó Válla­lat vállalkozási csoportja (5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Tel.: 37-738) és vidéki bi­zományos hálózata végzi. A jelenleg sugárzó közép- hullámú adón és a szolnoki kábeles műsortovábbításon kívül a Magyar Rádió a vá­rost és környékét ellátó URH-adó(k) felállítását is tervezi. Ez azonban még a jövő zenéje, de az első ke­reskedelmi jellegű opus plusz már november elsején elhangzik. Pálrétl Ágoston Összevissza firkálók 9 — Mindenekelőtt a Par­lament kérdőjelezte meg az SZDSZ aláírásgyűjtési akció­jának hitelességét, s mond­juk meg őszintén, tisztessé­gességét ... — Nem teheti. Bár min­denképpen érdekes, hogy éppen a két köztársasági el­nökjelölt nyilatkozott e kér­désben. Király Zoltán és Kulcsár Kálmán véleménye meglátásom szerint egyálta­lán nem helytálló, tudniillik nem jól értelmezik a nép­szavazásról szóló törvényt. 9 — Kulcsár Kálmán ese­tében ön egy nemzetközileg elismert jogtudós szakértel­mét kérdőjelezi meg. Nem gondolja, hogy ez merész­ség? — Nézze kérem, Kulcsár Kálmán úgy vélekedett, hogy az aláírások azért nem hi­telesek, mert a négy dol­got, amiben népszavazást ké­rünk, négyszer kellett volna aláíratni. Király Zoltán pe­dig azt mondta, hogy az SZDSZ az aláírásgyűjtési akciójával becsapta az ál­lampolgárokat. Ám ez tulaj­donképpen azt is jelenti, hogy az igen tisztelt képvi­selő úgy véli, a magyar ál­lampolgárok mindenféle pa­pirost összevissza aláírkál- nak. Pedig ez nem így van. Mert az ív felső részén raj­ta volt, hogy ml, alulírott állampolgárok az alábbi négy kérdésben népszava­zást kérünk. Tehát, aki alá­írta. tudta mit ír alá, a ma­gyar állampolgár pedig egyébként is megnézi, mihez adja kézjegyét. 9 — Kulcsár Kálmán igaz­ságügyminiszter azonban el­ismerést aratott a Tisztelt Ház előtt érvelésével, s ez nem véletlen, hiszen való­ban nem lehet egy kalap alatt elintézni a sorsdöntő nemzeti kérdéseket.., — Ez nevetséges érv. Ha például én eladom az au­tóm, akkor az autórádiót és az üléshuzatot is odaadom. Ezt ne tehetném meg egyet­len: aláírással? — Dehogy­nem! Ha én kifejezem, hogy akaratom az összes dologra vonatkozik, akkor ezt nem lehet megkérdőjelezni. Egyébként azt is elmondom önnek, hogy volt több olyan állampolgár, aki az említett négy dolog közül valame­lyikkel nem értett egyet, s egyáltalán nem írta alá a nyilatkozatot. Egyébként is, micsoda bürokrácia lenne, ha például egy törvény szen­tesítésekor minden egyes pa­ragrafusát alá kellene írnia Szűrös Mátyásnak? 9 — Csakhogy! A legtöb­ben, így Király Zoltán is úgy véli, az SZDSZ aláírás- gyűjtési akciójával azértszé- retné meghiúsítani a parla­menti választások előtti köz- társasági elnökválasztást, mert pillanatnyilag nincs olyan személy az SZDSZ- ben, aki esélyes lehet az el­nöki posztra. — Ez a világ legnagyobb csacskasága. Az 3ZDSZ olya­nokat, mint akik pillanat­nyilag a porondon vannak, tucatjával tudna kiállítani köztársasági elnökjelöltként. 9 — Akkor vajon mi ve­zérli a pártot? Netalán így szeretné felhívni a választó- polgárok figyelmét az SZDSZ-re? — Mi azt állítjuk, hogy az új parlament létrejötte előtt nem lehet szabad a köztár­sasági elnökválasztás, még akkor sem, ha népszavazás dönt e kérdésben. Tudniillik egy választás nem attól sza­bad, hogy neveket lehet mondani, hanem attól, hogy esélyegyenlőség van, ü hatalom csúsztat egyet... 9 — Pedig a köztársasági elnök személye lenne az első legitim hatalom negyven év után. S erre ma igen nagy szüksége van ennek az or­szágnak. Az SZDSZ mégis miért gáncsoskodik az idő­pont ellen? — Senki nem gondolhatja komolyan, hogy például egy független elnökjelölt indul­hat majd a választásokon. Hiszen a törvény szerinti 13 nap alatt 50 ezer aláírást képtelen lesz össze­gyűjteni. De a pártok között sincs esélyegyenlőség addig, amíg az egyik párt egymil- liárd forintot kap a költség- vetésből:. a másik, például az SZDSZ, egy fillért sem. 9 — S arról mi a vélemé­nye, hogy a hatalmon levő párt, s a különböző politi­kusok jelentős része azzal vádolja az SZDSZ-t, hogy akciójával tulajdonképpen a magyar népet szeretné meg­akadályozni abban, hogy dönthessen köztársasági el­nökéről? — Mi azért tiltakozunk és gyűjtünk aláírást, hogy most ne legyen választás! Becsap­ják ugyanis a magyar em­bereket! Elhitetik velük, hogy demokratikusan vá­lasztanak. pedig ez egy ■puccsszerű, nem szabad el­nökválasztást jelentene. 9 — Ezt komolyan gondol­ja? Lehet puccsot szervezni titkos szavazás esetén, 10 millió polgár körében? — Bármennyire hihetet­len, de erről van szó. Ez az akció a hatalmon levők ré­széről egy ügyes csúszta­tás ... Mert az elnökjelöltek abban bíznak, hogy egy nem szabad választáson még jól1 szerepelhetnek. • — Amennyiben a par­lamenti választásokig nem lesz köztársasági elnök Ma­gyarországon, félő, hogy ha­talmi vákuum keletkezik, nem beszélve arról, hogy a köztársasági elnök személye végre egy megkérdőjelezhe­tetlen legitim hatalmat tes­tesíthetne meg... — Isten őrizzen meg ben­nünket egy erős kezű egy­személyi vezetőtől! Persze a kérdés az, hogy miben bí- berben, aki megoldja az or­szág gondjait, vagy a szabad választásokban ? Mert ha egy köztársasági elnökben aka­runk bízni, akkor ám le­gyen! Válasszunk elnököt, és minél gyorsabban. Az SZDSZ azonban abban bízik, hogy lesz egy szabad vá­lasztás, s az így mandátum­hoz jutó 387 képviselő több­sége olyan lesz, aki kifejezi a tízmillió magyar állampol­gár akaratát. Tehát a meg­oldás kulcsa csak egy sza­badon választott parlament lehet, amelyik megválasztja majd köztársasági elnökét is. Már nem csak okos fiúk? 9 —Az SZDSZ által ösz- szegyűjtött több mint 200 ezer aláírás igencsak nagy vihart kavart a törvényalko­tó Tisztelt Házban is. Per­cek alatt felborult a tör­vényhozás rendje, sőt, fel­merült a kérdés a képvise­lők részéről, levegyék-e na­pirendről a sarkalatos tör­vények tárgyalását, s vár­ják-e meg á nép döntését, vagy folytassák munkájukat. Gondolta volna, hogy ilyen felfordulást okoz 200 ezer ember aláírása a törvényho­zás legfőbb fórumán? — Ez is egy csacskaság. Hiszen a népszavazás a tör­vényhozás munkáját nem vállalhatja fel, s nem is he­lyettesítheti. A népszavazás lényege abban van, hogy egy döntést megerősít vagy el­vet. Minden kérdést, füg­getlenül a népszavazás té­nyétől. igenis napirendre tűzhet a Parlament! Persze az más dolog, ha a nép el­lene szavaz, akkor megsem­misítheti a Parlament szen­tesítette törvényt. Bár, ha egyetértés van, akkor min­denképpen megerősíti azt. Ugyanis népszavazással is eldöntött törvények esetén nem fordulhat elő. hogy egy képviselő indítványozására a két hónappal korábbi dön­tésen változtatni lehessen. Mert a népszavazás döntését csak egy újabb népszavazás változtathatja meg. Például a parlament döntött a Mun­kásőrség jogutód nélküli fel­oszlatásáról, amelv minden­képpen üdvözlendő. Ám ha ezt a döntést népszavazással nem erősítjük meg, akkor ugyanez a parlament bármi­kor, akár néhány héten be­lül is visszaállíthatja a fel­oszlatott testületet. 9 — Milyen esélyt ad pártjának a választásokon? — Az SZDSZ-ről eddig általában azt mondták, hogy nagyon okos fiúk gyüleke­zete, csak tojásfejűek és nem támogatják őket. Most vi­szont, hogy több százezer aláírást tudtunk egy hét alatt összegyűjteni, s megmutat­tuk erőnket, keményen rá­galmazzák, s támadják az SZDSZ-t. 9 — De amíg például az MSZMP monolitegysége élt, addig az ellenzék is egyfoly­tában rágalmazott... — Ezen egyáltalán nem kell csodálkozni, mert rend­kívül alacsony a politikai kultúránk. 9 — Nem lenne célsze­rűbb, ha az SZDSZ is be- álina a sorba? A különckö­déssel talán többet veszíte­nek, mint a konszenzust aláiró többi ellenzéki párt. — Itt jön elő megint a demokrácia kérdése. Ma na­gyon sokan állítják Magyar- országon magukról, hogy de­mokratikus gondolkodásúak, de valójában ugyanúgy nem toleránsak, mint valamikor ■ Rákosi Mátyás és Révai Jó­zsef volt. Magyarul: aki nem áll be a sorba, az szélsősé­ges, kompromisszumra kép­telen stb. Hát ez a legköny- nyebb dolog, hogy arról, aki másképpen gondolkodik, azt állítsák, hogy szélsőséges. • — Önök legalább úgy támadják azokat a pártokat, szervezeteket, akik eltérő vé­leményen vannak, mint ahogy az SZDSZ-t ostoroz­zák. — Igen-igen, de nem mondjuk, hogy szélsősége­sek, s azt sem. hogy nem­zetárulók. Például Király Zoltán parlamenti megnyil­vánulásáról az SZDSZ-szel kapcsolatban joggal mond­hatnám, hogy szélsőséges, hi­szen nem akar szabad vá­lasztásokat és demokráciael­lenes. De ezt semmiképpen nem mondom rá, mert én azt hiszem, ez a magyar po­litikai kultúrának semmi­képpen nem használna. A helyes politikai viselkedés ez esetben az lenne, ha Király Zoltán, belátná hibáját és nyilvánosan bocsánatot kér­ne az SZDSZ-től. 9 — Tehát az SZDSZ to­vábbra is kiáll amellett, hogy csak a választások után, az új Parlament dönt­sön a köztársasági elnök személyéről? — Ebből nem engedünk. Mert csak egy legitim par­lament oldhatja meg a ma­gyar gazdaság gondjait. Per­sze. hacsak nem diktatÿjpgt akarunk; Aki egy diktált akar, az csak higgye, hogy majd jön egy diktátor/, ős rendet csinál. Az SZDSZ azonban mindenképpen égy olyan parlamentáris rend­szert szeretne, ahol a köz- társasági elnök nagyon fon­tos szereplője a politikai életnek, de nem aktív része­se a napi politikának. 9 — Ezek szerint az SZDSZ egyáltalán nem tart­ja magát szélsőségesnek, vagyis túlzottan radikális­nak? — Szó sincs erről. Ez megint egy tipikus bolsevik szöveg. Mármint, hogy aki mást mond, mint én, arra azonnal rányomom a „szél­sőséges elem” bélyegét. Rákóczi Gabriella DUPLÁN NYERHET! A SZEGHALOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZETNÉL! A kamaton felül minden 5000 Ft után sorsjegyet kap az, aki 1989. október 30. és december 31. között TAKARÉKBETÉTET HELYEZ EL, a Takarékszövetkezet kirendeltségeiben : (Szeghalom, Körösladámy, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmaít, Bucsa, Vésztő, Okány, Zsadány, Biharugna, Körösnagyharsány). A helyi sorsolás időpontja: 1990. január 12-én, 14 óra. Helye: a takarékszövetkezet helyi üzletháza. A nyereménysorsoláson értékes nyeremények találnak gazdáira: színes tv-k, fagyasztók, rádiók, magnók stb. A kisorsoliásra kerülő tárgyak a helyi kirendeltségnél megtekinthetők. Ezenkívül összevont sorsolásra Is sor kerül, melyen a takarékszövetkezet kirendeltségei álltai kiadott ihinden (a helyi sorsoláson nyertes . és nyeretlen) sorsjegy részt vesz. Extra nyeremény: 1 db 100 000 Ft-os takarékbetétkönyv. E sorsolás időpontja: 1990. január 19-én 11 óra. Helye: a takarékszövetkezet központi üzletháza, (Szeghalom). A sorsolások eredményét a takarékszövetkezetnél kifüggesztésre kerülő listán tesszük közzé. Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents