Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-28 / 256. szám
1989. október 28., szombat Országos döntő október 31-én Versenyben a kisebbségi anyanyelvért Gyula a hazai románság kulturális, politikai központja. Az 1981-ben új, korszerű épületbe költöző általános iskola és gimnázium, a köz- művelődési-iskolai könyvtár együttesen vállalt feladata a román nyelv és irodalom tanítása, olvastatása. A kétévenkénti Ai carte, ai parte olvasómozgalom és a minden évben megrendezésre kerülő Dimitrie Cantenir verseny három megye 11 nemzetiség lakta településének nyelvi kultúráját segít megőrizni az általános iskolások körében. Elindítójuk és fő szervezőjük a nemzetiségi fiókkönyvtár, amely október 31-re tűzte ki a Dimitrie Cantenir szépolvasási és szavalóverseny országos döntőjét. — Az idén változtatásra kényszerültünk — mondta Oltean Florentina, a fiók- könyvtár vezetője, amikor a többéves múlttal rendelkező verseny tapasztalatairól érdeklődve felkerestük. — Le kellett mondanunk a szépolvasásról, mert beláttuk, még a versenyzők sem állnak a nyelvismeretnek azon a fokán, hogy ismeretlen szöveget, jól hangsúlyozva, értékelhetően felolvastak volna. Maradtunk a prózamondás és szavalás mellett oly módon, hogy az iskolákban zajló háziversenyek első két helyezettjének a döntő előtt egy héttel elküldjük a választható szövegeket, így a gyerekek otthon felkészülhetnek, s a döntőn azt felolvasva előadásukat minősítjük. — Ennyire nem ismerik a tiz-tizennégy évesek a nyelvet? — Sajnos, kicsi a szókincsük és hadilábon állnak a sajátos román hangok kiejtésével is. Nem csoda, hisz kevés csak az iskolában tanulni a nyelvet. Azokon a településeken — Méhkerék, Kétegyháza, Elek és Gyula —, ahol a családokban beszélnek románul, a gyerekek természetesen többet tudnak. — Az áttelepült gyerekek bizonyára jó társalkodó partnerek ... — A gyulai iskolába tíz- tizenöten járnak, itt-tartóz- kodásuk esetleges ... Azonkívül első számú gondjuk a beilleszkedés, ami érthető, mert más országból, más iskolai háttérrel érkeztek és az, hogy magyarul tanuljanak ! Tudomásom szerint, nekik külön rendez majd hasonló versenyt a városi könyvtár, de magyar nyelvűt ... Igazságtalan is lenne a mi gyerekeinkkel szemben a közös megmérettetés! — A versenyek irodalmi anyagait a könyvtár állítja össze. Miből válogathat a könyvtáros? — Szinte csak a romániai irodalomra hagyatkozhatunk, amelyből, bár a beszerzés nem rendszeres, szép gyűjteményt sikerült létrehozni. — Hogyan tovább az anyanyelv megőrzésében? — A nyelvoktató és a tanítási nyelvű iskolák pedagógusai általában partnerek törekvéseinkben. A gyerekek érdeklődésében sincs hiány. Több helyütt a települések vezetői szívügyüknek tekintik kultúránk megőrzését. Ilyen Kétegyháza is, ahol a lakosság ötven-hatvan százaléka román nemzetiségűnek vallja magát. Három évvel ezelőtt közösen döntöttünk úgy, hogy ez a nagyközség legyen a Dimitrie Cantemir versenyek örökös házigazdája. Szőke Margit Az Országos Választási Elnökség közleménye Pénteken ülésezett az Országos Választási Elnökség. Az ülésen megtárgyalták az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelentését az SZDSZ által, a népszavazás kezdeményezésére gyűjtött aláírásoknak, a népességnyilvántartás adatai alapján elvégzett azonosításáról. Az íveken szereplő 204 152 aláírásból 114 470 — tehát a törvény által előírt több |mint 100 ezer — aláírás minden tekintetben megfelel a jogi követelményeknek. Az íveken ezen túlmenően — az egyéb hibákon kívül — további 25 049 olyan aláírás van, amelyeket az ANH a választójogosultság megléte és a lakóhely szempontjából azonosított, de ezeknél az olvasható aláírás mellett a nevet külön nem tüntették fel. Az MSZP alakuló gyűlése Orosházán A Magyar Szocialista Párt orosházi ideiglenes szervezőbizottsága 1989. november 2-án, csütörtökön (17 órakor) a városi pártszékház földszinti nagytermében alakuló pártgyűlést szervez, melyre minden MSZP-tagot vár. Felhívják az új párt tagjainak a figyelmét, hogy a pártszervezés szempontjából döntő jelentőségű eseményen feltétlenül jelenjenek meg. Hívják azokat is, akik itt • kívánják megerősíteni párttagságukat, vagy új belépőként akarnak tevékenykedni az MSZP-ben. Az összejövetel napirendje: 1. összegzés a pártszervezés eddigi tapasztalatairól, előadó dr. Körmendi János. 2. A párt városi szervezeti kereteinek a kialakítása a párttagság akarata szerint. 3. Intézőbizottság, szervező- bizottság választása. A városi • szintű alakuló összejövetelt több szempontból is fontosnak tartják: — oldani kívánják a párttagság osraiban tapasztalható bizonytalanságot, kételkedést; — a szervezőmunkát a tagság soraiban tapasztalha- ezáltal az ideiglenességet, átmenetiséget megszüntetni, erőt. adni a további fel- világosító, szervező tevékenységhez, végül — a helyi nyilvánosság elé szándékoznak lépni céljaik megismertetéséért. K/útba esik jövet-menet — a megtakarítás? Ütba esik jövet-menet a takarékszövetkezet — hallhattuk, láthattuk a reklámot nemrégiben szinte mindennap. Manapság azonban sokszor hiába visz utunk a takarékpénztár felé, csak vágyakozva nézhetünk az üvegablakon túlra. A politika szekere talán már jő irányba fordult, a legtöbb család viszont még máról holnapra él. Már nem úgy takarékoskodunk, hogy messze előre nézünk, tervezünk, gyűjtögetünk, hanem a napi megélhetésre — kenyérre, ruhára — spórolunk. Áldásként várjuk a havi fizetést, amiből néhány hét múltán csak a boríték marad. Sokan azt se vettük észre. hogy takarékossági hónapban „élünk”, hiszen lassan már mindennap a pénz számolgatásával telik. A gondokkal együtt a takarékpénztárakban októberben valahogy ünnepibb a hangulat, mint máskor. A betétet elhelyezők sorsjegyeket, ajándéktárgyaikat kapnak. Nagy Pált, a Keverme- si Takarékszövetkezet vezetőjét, a Békés Megyei Takarékszövetkezeti Választmány elnökét mindenekelőtt az idei kedvezményekről kérdeztük. — Egy országos akció végén vagyunk, amely még júliusban kezdődött. Minden tízezer forintos betét után tombolajegyet adtunk, és a sorsoláson — sok egyéb mellett — három Marutl személygékocsi talál majd gazdára. A megye tíz takarékszövetkezete külön-külön is kezdeményezett sorsjegyes betétgyűjtési akciót, kétszáz-háromszáz ezer forint közötti nyereményekkel. — Október 31-én — a takarékossági világnapon — szolgálnak valami különlegességgel az ügyfeleknek? — Ezen a napon minden hozzánk érkezőt kávéval, üdítővel vendégelünk meg és a nyitva tartást meghosz- szabbítjuk. Külön gondolunk a gyerekekre, részükre rajzpályázatokat, takarékossági vetélkedőket szervezünk értékes jutalmakkal. — Gondolom, október után újra visszazökkennek a hétköznapi kerékvágásba. Milyen nehézségekkel kell a takarékszövetkezeteknek megküzdeni? — Az árak , emelkednek, egyre kevesebb pénzt tudnak megtakarítani az emberek. Akinek nagyobb összegű betétje van, igyekszik minél hamarabb vállalkozásba fektetni. Sajnos, a kamatok nagysága nem tudja az inflációt követni. Az év elején még 15 százalékos inflációval számoltunk, de ez mostanság eléri a 18 százalékot. Ha növeljük a betétek kamatait, a kölcsönö- két is emelni kell, ez pedig már a lakosságot sújtja — fejezte be válaszát Nagy Pál. ! Ny. L. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Szövetkezeti és Agrárpárt alakult Békéscsabán — Felhívás a cukorgyári dolgozókhoz - Nyilatkozat a függetlenségről Október 26-án, az esti órákban fontos esemény volt Békéscsabán, » fogyasztási és értékesítő szövetkezet klubtermében. Az áfész dolgozói, választott tisztségviselői, valamint több mezőgazdasági szakcsoport képviselői jöttek ez esetben ösz- sze. azzal a céllal, hogy pártot alakítsanak. A tanácskozáson részt vettek mindenekelőtt megvitatták azt a felhívást, melyet a Heves megyei Szövetkezeti és Agrárpárt a megye valamennyi szövetkezetének megküldött. A Békéscsabai ÁFÉSZ klubtermében egybegyűltek többsége kifejezte egyetértését a szóbanforgó párt célkitűzéseivel. Így mindenekelőtt azzal, hogy a Szövetkezeti és Agrárpárt a szövetkezetek és a vidéki lakosság érdekvédelmét jelölte meg alapvető célként. S miután a megjelentek széles körűen megvitatták az említett párt programját — mely többek között demokratikus, független Magyar- országot, szabad választásokra épülő jogállamiságot, szektorsemleges, vegyes tulajdonú gazdaságot, a földkérdés demokratikus rendezését, igazságos állami településpolitikát, valódi önkormányzatot, a szövetkezés szabadságának állampolgári jogon itörténő megvalósulását stb. tűzte célul —, az értekezlet résztvevői egybehangzóan mondták ki csatlakozásukat, a Heves megyei Szövetkezeti és Agrárpárt helyi szervének megalakulását. Ezt azzal is kifejezték, hogy a jelenlévők megválasztották maguk közül a Szövetkezeti és Agrárpárt 4 tagú ideiglenes intézőbizottságát. * * * Szaktársak, bérből és fizetésből élő honfitársak! Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 47. kongresszusán, programjában követelésként fogalmazta meg, hogy a törvényhozás biztosítsa a dolgozóknak a termelés sajátosságai miatt járó bérpótlékok — műszakpótlék, vasár- és ünnepnapi pótlék, melegüzemi pótlék, veszélyességi pótlék stb. — adómentességét. A kongresszus tiltakozását fejezte ki a szakszervezeti tagdíj adómentességének megszüntetésére Irányuló kormányzati törekvés miatt. Mi, a kábái székhelyű Hajdúsági Cukorgyár szervezett dolgozói, akik sokakhoz hasonlóan a fent említett pótlékokat többlet tehervállalásként kapjuk, kiállunk eme ikövetelések mellett, s csatlakozni szólítjuk fel minden bérből és fizetésből élő honfitársunkat. Nem a közteherviselést kívánjuk megtagadni, hanem annak igazságosabb kialakításában akarunk cselekvőén részt vállalni. A tagdíjak adó- mentességével nem az állam adóbevételeit kívnjuk csökkenteni, hanem a tagdíj adótartalmának felhasználását kívánjuk mi magunk, felelősen gondolkodó felnőtt emberekként a <- sajnos kényszerűen* alakuló — társadalmi szükségletekhez igazodva kialakítani. A tevékenységükben kiszámítható szakszervezeteknek ezt a gesztust számos fejlett tőkés jogállam megadja. Szaktársak, ne engedjük, hogy az események — mint oly sokszor —, ismét elzúgjanak a fejünk felett. Hallassa hangját csendes aláírással, de ha kell, a demonstráció nyomásával minden szervezett dolgozó, s a velük szolidaritást vállaló, minden bérből és fizetésből élő. A csatlakozást az alábbi elmen fogadjuk: Élelmezéslpari Dolgozók Szak- szervezeteinek Szövetsége, Budapest, Pf. 6. 1406. A Hajdúsági Cukorgyár szak- szervezeti alapszervezete nevében: Szabó József, a bizalmi testület titkára * * * A szerkesztőség kollektívája kinyilvánítja elhatározását, hogy a Dolgozók Lapja a társadalmi haladást szolgáló — pártoktól függetlenül, önálló szellemi, politikai műhelyként működd —, független lappá válik. Egyetlen párt sem sajátíthatja ki a lapot, amelyet a nemzeti média részének tekintünk. A szerkesztőség kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a választások idején esélyegyenlőséget, illetve feltételegyenlőséget biztosít valamennyi párt- és tömegmozgalom számára, amely az elnökválasztáson, az ország- gyűlési és helyhatósági választásokon jelölteket indít. Együttműködik a megyei választási irodával és a választások ellenőrzését végző etikai bizottsággal. A Komárom megyei Dolgozók Lapja kollektívája (O. S.) Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke október 27-én a Parlament Munkácsy termében fogadta a Budapesten akkreditált nagyköveteket, ill. a követségek képviselőit. Képünkön Szűrös Mátyás a diplomaták egy csoportját köszönti (MTI-telefotó) Dőlt betűvel |~ • _ /f wf •• I Ejtőernyősök Régi ismerősöm, aki vagy jó évtizede a pártapparátusban szeli kenyerét, egy ideje kerül. Pedig korábban he- tente-kéthetente beköszönt hozzám, hogy párnázatlan ajtóm tapintatlanságát figyelmen kívül hagyva harsányan kifüstölögje magát. Azok közül való, akiket nem könnyű sárba taposni és nem könnyű hitükben megrendíteni. Nem érdekelték előjogok, sem kiváltságok, ö tényleg komolyan gondolta azt, amit csinált. (Mint azóta kiderült, a kevés mohikánok egyike volt.) „Mi van veled, miért nem jössz?" — kérdeztem tőle minap, amikor ösz- szefutottunk a pártház udvarán. Közhelyeket mondott: nem érek rá, sok a dolgom, meg /efféléket. Éreztem rajta, nem mond igazat. Hosszasan faggattam, míg nagy nehezen — maga előtt is restelkedve — kibökte: „Nem akarlak kínos helyzetbe hozni. Tudod, a magamfajtákkal együtt mutatkozni ma nem egy népszerű dolog." Tudom, persze, hogy tudom. Hiszen nyitott szemmel és füllel járok magam is. Észlelem az egyre növekvő appa- rátusellenességet, a „kivételezettekkel” szembeni törleszteni akarást (mert most már lehet törleszteni). Tudok igazgatókról, akik hónapokkal ezelőtt imég a városi munkatársaknak is gazsuláltak, most pedig már a megyei pártbizottság (volt) osztályvezetőinek sem érnek rá. Mondhatják: természetes, hiszen itt csaknem mindenki feledtetni akarja, hogy köze volt az elmúlt negyven évhez. Feledtetni, hogy kiszolgált egy működő és nemzetközileg elismert, de alapvetően hibás felépítésű rezsimet. Jól érzékelem azt is, hogy majdnem mindenki a túlélésre, önmaga átmentésére játszik. Ehhez pedig kifejezetten hátrányos a pártapparátusbeliekkel együtt mutatkozni, rájuk időt pazarolni. Távol áll tőlem, hogy szánalmat keltsek az ejtőernyősök gyülekezetének tekintett, bomló pártapparátusok iránt. Nehéz is lenne, mert sajnos adtak rá okot többen is, hogy a társadalom előítélettel közelítsen irántuk. Alapvetően ők (vagy inkább a kialakult pártstruktúra) tehet arról, hogy nem élvezték a köznépnek azt a fajta megbecsülését, amit a polgári demokráciákban tapasztalni. Hiszen ebben az országban kevesebben buktak lefelé, mint felfelé. Az utak az apparátusokból általában mindig felfelé vezettek. Nem alaptalan hát az előítélet és a gyanakvás. A félelem sem, amely ejtőernyősök hadától remeg. Mégis, mintha most másról "lenne szó. Egy pártállam állampártja apparátusának végóráiról. Csak a megyében vagy százan kapták meg az „elbocsátó szép üzenetet”, Zömében olyanok, akik nem voltak elég okosak ahhoz, hogy időben ugorjának. Maradtak a süllyedő hajón. Nem kevesen egy vagy több gyerekkel a hátuk mögött. Zsebükben december végi dátumra kiállított felmondó- levél, és zömüknek halvány gőze nincs arról, hol fogja életét újrakezdeni. Kevesen vannak, akik párnázott székről és magas beosztásokról álmodoznak. Ma már nehéz ejtőernyőt Szerezni, és még nehezebb biztos célpontot találni. Különben is, alighanem jobb szerényen — mint a megbélyegzettek — meghúzódni Valahol. Feltéve, ha hagyják az embert. A jelek nem erre lmutatnak. Vállalati igazgatóktól és téeszelnököktöl tudok olyan levelekről, amelyekben egyes szervezetek azt követelik, hogy ne fogadjanak pártapparátusból érkezetteket. Semmilyen beosztásba! Se vezetőnek, se beosztottnak. A pártbizottsági adminisztratív dolgozók, sőt a fizikaiak sem kívánatosak már egyes helyeken. Akár párttagok voltak, akár nem. Nincs hely számukra. Nem sírom vissza /az egypártrendszerű ejtőernyős korszakot (a többpártrendszerben egyébként általánosan bevett szokássá fog válni). Csak a megbélyegzés, a kiközö- , sítés, a megalázás ellen emelek szót. A pártapparátusból távozók alkalmazása ellen tiltakozó levelekkel és nyilatkozatokkal szemben. Ebben az országban már sokan és sokszor bűnhődtek elődeik bűneiért. Ne folytassuk! A gyűlölet, az utálat, a törlesztési vágy sehová sem vezet, Európába végképp nem. Ma egy munkakönyvét kézhez kapott társaság ül az alászálló repülőgépen. Se ejtőernyőjük, se ugrókötelük. Szeretnének békében leszállni és a reptér utasai közt elvegyülni. Hagyjuk őket! Korábbi ejtőernyősök miatt ne rájuk haragudjunk. ”W]0(Xax
