Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-28 / 256. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTOBER 28., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Mai számunkból: Ejtőernyősök (3. oldal) „Front” és küzdőtér (4. oldal) Bandóf vidéken virággal várják (4. oldal) Az ipari szerkezetváltás tapasztalatai, feladatai a megyében (5. oldal) Gyertyák (6. oldal) Meg kell menteni az értékeket! (16. oldal) Amnesztiái javasol a kormány A Minisztertanács pénteki ülésén a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény megalkotását javasolta az Országgyűlésnek. A közkegyelemről szóló törvény előkészítésénél a humanitárius szempontok voltak irányadók. A három évet meg nem haladó büntetés esetén mentesül a végrehajtás alól a gondatlanság miatt elítélt személy, a teherben lévő nő, az 55. életévét betöltött nő és a 60. év fölötti férfi, továbbá a gyógyíthatatlan beteg. Az e kategóriákban lévő. több mint három évre elítéltek büntetését a felére csökkentik. Ugyanakkor eljárási kegyelemben részesül az, aki 1989. október 23-a előtt gondatlanságból követett el bűncselekményt, vagy ha várható büntetése előreláthatóan nem haladja meg a három évet. Ezek esetében nem indítanak büntetőeljárást. Mentesítést kapnak a büntetéshez fűződő jogi hátrányok alól azok, akiket szándékos bűncselekmény miatt egy évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre ítéltek, továbbá azok is, akiket — a kémkedés kivételével — állam-, vagy közösségellenes ügvben ítéltek el, és büntetésüket a törvény megszületéséig kitöltötték. Kizárják a kegyelemből a viasszaesőket, az emberölés, a szándékos testi sértés miatt elítléteket, továbbá azokat. akiket a szándékos veszélyeztetés bűntette, a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése miatt ítéltek szabadságvesztésre. Nem jár kegyelem azoknak sem, akiket kiskorúak veszélyeztetése, erőszakos nemi közösülés, erőszakos fajtalanság, kényszervallatás, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság. terrorcselekmények, rablás, zsarolás, fosztogatás, betöréses lopás miatt sújtottak szabadságvesztéssel. Ha valakit a törvény hatályba lépését követő három éven belül szándékos bűn- cselekmény miatt szabadságvesztésre, vagy szigorított javító-nevelőmunkára ítélnek, akkor személyét illetően a közkegyelem hatályát veszti. A mostani amnesztia hozzávetőlegesen 6 ezer állampolgárt érint. Tájékoztatást hallgatott meg a kormány a csütörtökön lezajlott magyar—csehszlovák kormányfői találkozóról. Úgy határozott, hogy felhatalmazást kér az Országgyűléstől a bős—nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó államközi szerződés módosításának kezdeményezésére. Tárgyalt a Minisztertanács a parlament következő ülésére való felkészülés feladatairól. A kormány ezt követően sajtóigazgatási ügyben döntött. Mint ismeretes, Pozs- gay Imre államminiszter — köztársasági elnökké jelölése miatt — nem tartja össze- egyeztethetőnek, hogy a kormány megzízásából továbbra is felügyelje a Magyar Televíziót, a Magyar Távirati Irodát, a Magyar Hírlapot és a Magyar Közvélemény-kutató Intézetet. Glatz Ferenc nyilatkozata a nemzetiségi oktatásról Kormányzati szinten, kiemelten kell a nemzetiségi iskolákkal foglalkozni — mondotta Glatz Ferenc művelődési miniszter az MTI munkatársának tegnap, a Budapesti Szerbhorvát Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnáziumban tett látogatása alkalmából. A miniszter arra a kérdésre, hogy miképpen kezeli a hazai nemzetiségi oktatás jövőjét, leszögezte: — Semmiképpen sem úgy, mint az eddigi gyakorlat volt. Beszéltünk a határokon túli magyar kisebbségekről, a magyar nemzetiségpolitika elviségéről, de valójában éppen azon a területen, ahol a legtöbbet kellett volna tenni — az iskolaügyben —, szinte semmit nem tettünk. A nemzetiségi oktatás kormányzati kérdésnek számít. A magyar politikai vezetés nem veszi tudomásul — mint a História felelős szerkesztője többször is bíráltam a kormányt—, hogy a nemzetiségi politika nem kegy, nem elvi kérdés. Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon az ember otthonról magával hozott nyelvűségének képzése nem megfelelő szintű, eredményességű. A nemzetiségi nyelvek oktatását kompletté kell tenni, vagyis az óvodai neveléstől a felsőszintű oktatásig anyanyelven kell tanítani. A tsz-tagnak nem kell a föld! Vita a termelőszövetkezetek jövőjéről Küldöttgyűlést tartott Kovács János elnökletével a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. A mintegy 150 résztvevő három fontos kérdést vitatott meg: a megyei érdekképviseleti szervezet alapszabálytervezetét, a szövetség jövőjét a mezőgazdaságban és az agrárpolitika aktuális kérdéseit. A küldöttgyűlés egységesen foglalt állást a szövetkezeti mozgalom mellett. Hangsúlyozták, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság sajátos, nagy áldozatokkal járó, de eredményes utat tett meg. Ebben a -nagyüzemek mellett szerepe volt a megmaradt vegyes tulajdonnak (ha korlátozottan is), szemben a sztálini gazdasági szerkezettel. — Az agrárpolitika középpontjában az embernek kell állnia — mondta Győr- fi Károly, a Teszöv titkára —, aki a mezőgazdaságban végzett munkájával, kockázatvállalásával a társadalom többi tagjához hasonló színvonalon akar megélni. Ezután a földtulajdon kérdéséről így szólt: — A téeszek sem tagjaiktól, sem mástól földet el nem tulajdonítottak. Az állam törvényei kényszerítették a szövetkezeteket arra, hogy a téeszen kívül maradt földtulajdonosok földjét, valamint a különböző módon állami tulajdonba került, de szövetkezeti használatban levő földet előírt áron megváltsák. Az állam által elkövetett korábbi igazságtalanságokat nem a szövetkezeteknek kell jóvátennie, hanem az államnak. A vitában felszólalók elmondták: Békés megyében mintegy 120 ezer hektáron végezték el a szövetkezetek a komplex meliorációt, amely lényegesen mérsékelte a korábbi évtizedek óriási belvízkárait. Megközelítőleg 30 ezer hektáron alakítottak ki korszerű, öntözéses gazdálkodást, és tették biztonságossá a nagy értékű kultúrák termelését. A szövetkezeti parasztság — az elnökök véleménye szerint — a hozzászólásokban felsorolt és korántsem teljes eredmények következményeként nem kívánják megszüntetni a nagyüzemi termelést. A néhány téesz- ben elvégzett felmérés alapján: „A szövetkezeti parasztság nem kér az új földosztásból”. Ám Vrabovszki Mihály nyugdíjas téeszelnök (Békésszentandrás) felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy éppen a nagyüzem „ölte ki a magyar paraszti őserőt”. — Régen, amikor még a falusi paraszt mindenét feláldozta, de a földjét nem, akkor mozdult előre az élelmiszer-gazdaság. Ezért a kormány döntse el, mi legyen a földdel, számítsák ki, mi a gazdasági realitás. Ha farmergazdaság kell, úgy legyen, ha új szerkezetű szövetkezeti rendszer, akkor azt kell támogatni, de a paraszt- emberrel ne játszón a politika — érvelt a nyugdíjas elnök. A földtulajdon kérdéséről a téeszelnökök különböző álláspontot képviseltek. Egységet a tegnapi küldöttgyűlés "ebben a kérdésben nem húzott. Esetleg majd a decemberi szövetkezeti kongresszus, ahol talán eldől az is, hogy párt formájában, vagy érdekképviseleti szervezetben képviseljék-e a szövetkezetben dolgozókat. Végezetül az alapszabálytervezetet kisebb módosításokkal, a szövetkezeti mozgalom jövőjéről szóló előterjesztést kiegészítés nélkül elfogadták. — papp — Vass Csaba Békéscsabán Mit akar az MSZP? Politikai vitadélutánra hívták tegnap a párt tagjait szimpatizánsait az MSZP békéscsabai szervezői. A fiatalok és idősek közül sokakat vonzott a vendég, dr. Vass Csaba híre. Az MSZP elnökségi tagja nem titkolta, hogy segíteni akar a tisztánlátásban, s híveket kíván szerezni a szocialista baloldaliság gondolatának. Meggyőző érveléssel világossá tette, hogy az új párt létrehozásáról már a kongresszusi dokumentumok is szóltak, a legfelsőbb pártfórumnak pedig aligha elvitatható joga az ebben való döntés. A demokratikusan választott küldöttek azzal az állampárttal szakítottak, amelynek szűk vezető rétege — ugyan a nép nevében, s a munkások érdekeire hivatkozva — hatalma görcsös megtartásáért eltagadta, hogy a nemzeti vagyon egy- hármadát a hitelek fejében kiárusította. Ezzel együtt az országot mély válságba, csődbe vezette. „Az igazat akkor is ki kell mondani, ha fájdalmas’’ — szólt Vass Csaba. Személyes sorsát példaként említette. Az eltitkolt külföldi adósságállomány kiszámításáért és nyilvánosságra hozataláért nemcsak az MSZMP-ből való kizárását készítették elő a múlt év tavaszán, hanem munkatársával együtt börtön is fenyegette. „Ki számít ma baloldalinak?” — tette fel a kérdést, majd kifejtette: az, aki demokráciát akar, szociális értékekben gondolkodik, így a nép érdekeit képviseli. Aki elit- és diktatúrapárti, az minden demagógia ellenére sem sorolható ide. Nem meglepő tehát, hogy az ellenzéki pártok közül' is felsorolhatta azokat, amelyek megfelelnek a balolda- íiság követelményeiniek. Az új párt, az MSZP tisztában van azzal, hogy a nyugdíjasokat az elszegényedés fenyegeti, a fiatamk pedig képtelenek elkezdeni önálló életüket. Ezen szeretne változtatni az MSZP, amely nemcsak feliratozza a szocializmust, s neve helyett gondjaiba kívánja venni a munkásokat. Szociális piacgazdaságra szavazott a kongresszus, a pártprogram középpontjába pedig a tulajdonviszonyokat állították. Azt tekintik társadalmi tulajdonnak, amelynek sorsába a társadalom tagjai ténylegesen is beleszólhatnak. Ahol ez, továbbá a közszolgáló állami, illetve a szociális tulajdon nem jöhet létre, ott teret kell kapnia a magántulajdonnak is. Aki segíteni akar az MSZP-nek a társadalmi kibontakozás megszervezésében, s egyben méltósággal bíró ember is, az nem „árulózhatja” le azokat, akik őszintén és felelősséggel tárják a világ elé az ország gondjait, s elhatárolódnak a válságot előidéző, önös hatalmi érdekeiknek mindent alárendelő emberek csoportjától. Az MSZP szakított a proletárdiktatúrával is, amely tulajdonképpen még a proletariátus felett is diktatúrát gyakorolt. S ma éppen azok beszélnek a párt likvidálásáról], akik a nép egésze fölött — s ráadásul rosszul — uralkodtak. De itt egy pontosítást is fontosnak látott Vass Csaba: a hatalommal visszaélők nem kommunisták, hanem elsősorban sztálinisták voltak. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy ma egy erős MSZP létrehozása a közvetlen feladat, mert csak így maradhat meg a baloldaliság, és a szocializmus gondolata — s remélhetőleg népet szolgáló gyakorlata — Magyarországon. K. A. J. ünnepi tanácsülés Füzesgyarmat hétszázhetven éves Születésnapot ünnepelt tegnap Füzesgyarmat. Az ünnepen a tanácsülés résztvevői képzeletbén hétszázhetven gyertyát, helyeztek el és gyújtottak meg a település jelképes születésnapi tortáján. E hosszú életkor bizonyítéka Nagyvárad regestru- ma, amely 1219-ben Gormot néven említi a falut. Mindezt abból a Szülőföldünk című néhány oldalas kiadványból tudhattuk meg, melyet a testület tagjai és a meghívott vendégek a tanácsülésre gyülekezve kaphattak kézhez. A Himnusz hangjai és Makai István tanácselnök köszöntője után Szécsi József, a helyi általános iskola történelemtanára mondott ünnepi beszédet. Többek között szólt, arról, hogy az emlékezés az élők kötelessége. A füzesgyarmatiak erről hosszú időn keresztül megfeledkeztek, de most hiszi és meggyőződése, fejtette ki a szónok, hogy a mostani ülés pótolja ezt a hiányosságot, megemlítette azt is, hogy a történelem ismerete elsősorban a haza, a szülőföld és a közvetlen környezet megismerését szolgálja. Az ünnepi beszédet követően Makai István a településért végzett lelkiismeretes tevékenységért. társadalmi munkáért kollektívának, valamint egyéneknek elismerést bizonyító okleveleket és porcelánvázákat nyújtott át. Az ünnepi tanácsülés a Szózat hangjaival ért véget. — ml — A szerkesztőségünk vendégeként itt-tartózkodó zrenjanini újságíró-küldöttségnek tegnap igencsak zsúfolt programja volt. Jártak a Nagyszénás! Október 6. Tsz-ben, délután Mázán (Mátyás, Békéscsaba Város Tanácsának elnöke fogadta őket, majd a tanítóképző főiskolába látogattak. Ezután a sportcsarnokot keresték fel, este pedig a Jókai Színházban megtekintették a Doctor Herz című zenés darabot. Képünk a főiskola kerámiatermében készült Fotó: Kovács Erzsébet
