Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-25 / 253. szám

1989. október 25., szerda o Egon Krenz az államtanács elnöke Helsinkibe varjak Mihail Gorbacsovot Helsinkiben elég csupán egy pillantást vetni a finn újságokra, s rögtön kivilág­lik. hogy ide várják Mihail Gorbacsovot. A látogatást beharangozó cikkeire a finn sajtó merőben újszerű mó­don hívja fel a figyelmet, egy emblémával, rajta Gor­bacsov arcképe, a szovjet és a finn zászlóval. Helsinki városi tanácsa, ugyancsak példátlan módon, a finn fő- 'város fellobogózására buzdí­totta a lakosságot Gorbacsov érkezése alkalmából. Azt is tudni kell, hogy a finn em­berek körében ma Gorba­csov a legnépszerűbb külföl­di politikus. Helsinkiben nagyra érté­kelik azt. hogy Washington, London, Párizs és Bonn után, a fejlett tőkés orszá­gok sorában éppen Helsin­kit keresi fel Gorbacsov. Finn — és szovjet — re­mények szerint a látogatás újabb lendületet ad a két ország kapcsolatainak, min­denekelőtt a gazdasági kap­csolatoknak: most fogják aláírni az 1995-ig szóló gaz­dasági és együttműködési megállapodást, valamint egy sor más gazdasági egyez­Tegnap délelőtt Varsóba érkezett Eduard Sevard- nadze. a Szovjetunió kül­ügyminisztere. aki a lengyel kormány meghívásának tesz most eleget. Ö a legmaga­sabb rangú szovjet politikus, aki Lengyelországba látogat azóta, hogy a Szolidaritás vezetésével megalakult az új. lengyel koalíciós kor­mány. A varsói repülőtéren Se- vardnadzét Krzysztof Skubi- szewski, a Mazowiecki­ményt. Várhatóan írásos megállapodás születik arról is, hogy Moszkvában finn kulturális központot létesí­tenek. Nem csekély nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg az esemény iránt: eddig 300 külföldi újságírót akkredi­táltak a Finlandia palotá­ban, a fjnn delegáció sajtó­központjában, és nagy a nyüzsgés az Arktia Hotelben berendezett szovjet sajtó- központban is. Finnországban azt vár­ják a szovjet államfő láto­gatásától, hogy meggyőzően demonstrálja a kelet—nyu­gati kapcsolatok etalonjának is tekintett szovjet—finn vi­szony magas színvonalát. Ennek a várakozásnak, va­lamint a megkülönböztetett figyelemnek a jele az a gesztus, hogy Mauno Koivis- to finn államfő — hivata­losan egyelőre meg nem erő­sített hírek szerint — az ilyenkor szokásos protokoll- tól eltérően magánember­ként már a repülőtéren üd­vözölni fogja Mihail Gorba­csovot és feleségét. A hiva­talos fogadási ünnepséget az elnöki palota előtt tartják. kormány külügyminisztere fogadta. A szovjet külügy­miniszter megérkezésekor hangsúlyozta, hogy a szov­jet vezetés nagy jelentősé­get tulajdonít a mostani varsói megbeszéléseknek. Sevardnadze még a dél­előtt folyamán tárgyal Sku- biszewskivel, majd délután a két külügyminiszter a szakértőket bevonja a meg­beszélésekbe. A szovjet kül­ügyminiszter délután talál­kozik Mazowiecki kormány­fővel is. Az NDK Népi Kamarája kedden, nagy többséggel az NSZEP KB főtitkárát, Egon Krenzet választotta meg az Államtanács és a Nemzetvé­delmi Tanács elnökévé. A parlament NSZEP-frak- ciójának javaslatára a Népi Kamara elnöke, Horst Sin- dermann az ülés megnyitá­sa után egyetlen jelöltként terjesztette a törvényhozók elé Egon Krenz képviselőt. A két posztról külön-külön megejtett szavazáson jócs­kán akadtak ellenszavazók, illetve tartózkodók. Az ál­lamfői poszt esetében 26 képviselő szavazott Krenz ellen, ugyanennyien tartóz­kodtak. A nemzetvédelmi tanács elnökévé 8 ellensza­vazat és 17 tartózkodás mel­lett választotta meg a Népi Kamara Krenzet. Az ellenszavazatok Sinder­Fegyverlopás A moszkvai területi helyőrség egyik lőszerraktárából a na­pokban elloptak 640 TT-típusú revolvert, s ötezer hozzá tarto­zó lőszert. Az esetről, a nyo­mozás menetéről kedden szá­molt be a Pravda. A lopás felfedezése után a nyomozó hatóságok lezárták az egész térséget. Hamarosan meg­tudták a raktárban szolgáló egyik katonától, hogy a fegy­vereket egy tiszt és két civil szállította el. A kiskatona ma­ga is segített a ládák felraká­sában. A tolvajok a szállítmányt egy Moszkva környéki erdőbe vit­ték, ahol zsákmányukat egy kőbánya mélyére akarták el­rejteni. A nyomozók hamar megállapították a tiszt kilétét, s a nyomokat követve eljutot­tak az erdőbeli kőbányához. A helyszínen egy taxit fedeztek fel, amelyet jármüveikkel be­mannt állítólag meglepték. Többszöri újraszámlálást is elrendelt a kételyek el­oszlatására. A Népi Kamara előzőleg egyhangúlag fölmentette megmaradt két tisztségéből Erich Honeckert, aki meg­romlott egészségi állapotára hivatkozva nem volt jelen a keddi ülésen. Államfői szűzbeszédében Krenz megállapította, hogy az NSZEP Központi Bi­zottságának múlt heti ülése fordulatot jelent az ország életében. A vezetés párbe­szédre való készségét han- - goztatva egyúttal figyelmez­tette az utcai megmozdulá­sok résztvevőit: a tünteté­sek magukban hordozzák annak veszélyét, hogy más­ként végződnek, mint aho­gyan a szervezők azt tervez­ték. kerítettek. A kocsiban talált három férfi egyike a keresett tiszt volt. A taxiban a zsák­mányhoz tartozó revolverek kö­zül hármat sikerült megtalál­niuk, a többit azonban hiába keresték a bányában. Az őrizetbe vettek egy dara­big hallgattak, majd elsőként a taxi vezetője tört meg. Ezután már hamar felderítették a fegy­verek és a lőszerek hollétét, két lakásban bukkantak rájuk. Az ügy vizsgálatát a továb­biakban a katonai ügyészség folytatja. A Pravda az ügy kap­csán ismét arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a bűnözés növe­kedése folytán égető szükség van a rendőrség műszaki fel­szereltségének korszerűsítésére, a bűnüldözés anyagi feltételei­nek javítására. Erre — írja az SZKP KB lapja — még a je­len komoly gazdasági nehézsé­gek közepette sem szabad saj­nálni a ráfordítást. Sevardnadze Varsóban A pozsonyi ÚJ SZOB-ba n olvastuk H fiú — apjáról !. Szergej Nyikityics Hruscsov a tudós, Hruscsovrói, a politikusról Néhány gesztusa és arcvonásai az apjára, Nyikita Szergejevics Hruscsovra emlékeztetnek, ahogyan ma­napság archívumi felvételeken és dokumentumfilmeken látjuk őt. Ez az a név, amelyet több mint egy évtizeden át ismert és ismételgetett a világ, s amely azután húsz évig mintha soha nem is létezett volna. Ma újra talál­kozhatunk vele. Szergej Nyikityics tudós, a tudományos tevékenység szervezője, a moszkvai Elektronmas intézet főkonstruktőrének helyettese. Szakterülete a számítás- technika. Nemcsak egy nemzetközi jelentőségű politi­kus nevének örököse, hanem gazdag archívumok és do­kumentációs anyagot is örökölt, amelyet apja még éle­tében állított össze. — ön szerint mi az oka annak, hogy a világtörténe­lemben és a politikában visszatér a Hruscsov név? — Visszatér? Ügy vélem, a világ nem felejtette el ezt a nevet, s nem felejtették el nálunk sem. Ha valamiről nem beszélnek, az még nem jelenti azt, hogy az nincs és nem is volt. Azonban nyilván eljött az ideje an­nak, hogy figyelmesen tanul­mányozzuk a szovjet társa­dalom fejlődését az 1953— 1964-es években, ahogy né­ha mondani szokták, az „ol­vadás” időszakában. Tanul­nunk kell ebből az időszak­ból a jelen és a jövő javára. Meggyőződésem, hogy az utaknak, vagy legalábbis a terveknek, amelyek szerint ma haladunk, már akkor megvoltak az alapjai. Gya­korlatilag ugyanazokat a problémákat oldjuk meg — az életszínvonal emelését, a leszerelést, a mezőgazdaság és az ipar javítását. Apám visszaemlékezései, melyeket a politikai életből történt tá­vozása után diktált, számos olyan gondolatot tartalmaz­nak, amelyek ma is érvé­nyesek. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy napjaink az akkori időik megismétlődését jelentik. Ma sokkal messzebb járunk ... — Mit értékel a mai szov­jet társadalom apja tettei­ből, gondolataiból és elkép­zeléseiből? — Elsősorban azt a tényt, hogy az emberek kijöttek a börtönből és a lágerekből. Ez bizonyos mértékig hát­térbe is szorítja a többi, ak­kori törekvést. Valójában csak most kezdik tanulmá­nyozni az akkori változáso­kat a társadalom irányítá­sában és struktúrájában, a külpolitikai irányvonalat. Ha az SZKP XX. kongresszusát említjük, általában csak Hruscsov titkos beszédeiről szólunk, amely csak a közel­múltban jelent meg nálunk. De ezenkívül volt még ott legalább két kezdeményezés, s ezek nem kevésbé jelentő­sek. Akkor mondták ki elő­ször, hogy nem elkerülhetet­len a háború a szocialista és a kapitalista országok kö­zött, s hogy az átmenet a kapitalizmusból a szocializ­musba nem törvényszerűen fegyveres harc útján valósul meg, hanem békés úton is lehetséges. Lényegében ez volt az alapja a békés egy­más mellett élés és a lesze­relés politikájának, tehát a Szovjetunió mai politikájá­hoz is alapul szolgál. — ön szerint mi nem si­került neki? — A szovjet társadalom valamennyi változása abból a szocializmusmodellből in­dul ki, amelyet örököltünk — tehát a sztálini, nem pe­dig a lenini modellből, lé­nyegében abból, amit ma adminisztratív-utasításos rendszernek nevezünk. Egy ilyen rendszerben lehet az ember akármilyen jóakaró, igyekezhet bármilyen helyes struktúrát létrehozni, kivá­laszthatja akár a legjobb, a legtisztességesebb embere­ket, akik áldozatosan fognak dolgozni. Akkor pedig űgv tűnik, ha ez megvnVésul. minden simán fog menni. Ezért volt nálunk számtalan „átalakítás”, vagyis változ­tatások az irányításban, a szerkezetben és a káderek terén, de mindez valahogy kerülő úton történt, s elma­radtak a szükséges eredmé­nyek. Csak pályafutása vé­gén, hatvannégyben kezdte apám tudatosítani, hogy ez az adminisztratív rendszer egyszerűen nem működik. Az, hogy erre nem jött rá korábban, talán a legna­gyobb hibája volt. s egyben személyes tragédiája is. Ám azt gondolom, bizonyos ér­telemben objektíve meg kel­lett tennünk ezt az utat. Apám ezért ösztönösen ke­resni kezdte, hogyan lehetne egy jobban működővel fel­váltani ezt a működésképte­len rendszert. Tanulmányoz­ta például a jugoszláv mód­szert, hosszú beszélgetéseket folytatott Tito elvtárssal, de végül arra a következtetés­re jutott, hogy a jugoszláv rendszer akkor a gazdaság­ban is csak látszólag volt demokratikus, lényegében pedig ugyanolyan admi­nisztratív volt, mint a mi­énk. Abban az időben azonban már nálunk is jelentkeztek olyan közgazdászok, akik a dolgozók és a dolgozó kol­lektívák teljes anyagi érde­keltségének lehetőségeiről beszéltek, a piac megterem­téséről, de például a szocia­lista piac gondolatának meg­értéséhez 1964-ig apám nem jutott el. Nem volt képes egy ilyen véleményt megfo­galmazni. A legfontosabb azonban az a tanulság, hogy ma nem lehet ugyanazon az úton haladni, meg kell vál­toztatni a gazdaságot, s nem adminisztratív, hanem gaz­dasági eszközökkel kell irá­nyítani. Lényegében éppen ezzel kezdődött a gorbacso- vi átalakítás. (Vége az első résznek.) AKI MEGTANULJA A KORÁNT, rövidebb ideig szolgálhat. Az egyiptomi fiatalemberek, ha megtanulják a Koránt (az iszlám Bibliát), rövidebb ideig kell katonai szolgála­tot teljesíteniük. Egyiptom­ban a szakképzetlenek há­rom évig szolgálnak, az egyetemet végzett fiatalem­berek pedig csak egy évet. Ha a szakképzetlenek meg­tanulják a Koránt, akkor csak két évet kell katonás­kodniuk, a betanítottaknak pedig egy évet. MILLIÁRD DOLGOS MENYECSKE Egyre több nő munkaere­jével kell a jövőben számol­ni, az ezredfordulóra egy- milliárd lesz a „gazdasági­lag aktív nő” a világon. A munkaerőpiacon jelentkező női munkaerő számának nö­vekedése elsősorban azzal függ össze, hogy a mezőgaz­daságból, a fejlettebb or­szágokban, nagy számban szorulnak ki a nők. Az ága­zatban foglalkoztatottak ará­nya az 1950. évi 47 száza­lékról körülbelül 8 százalék­ra csökken 2000-ig. Elsősor­ban a nők hagyják abba a mezőgazdasági munkát és keresnek elfoglaltságot az iparban, illetve a szolgálta­tásokban, 2000 körül a vilá­gon dolgozó egymilliárd nő­ből 700 milliót a fejlődő or­szágokban alkalmaznak majd. Ám a „gazdaságilag aktív” nők aránya a foglal­koztatottak teljes számán belül főként a fejlett orszá­gokban fog növekedni, itt arányuk 41 százalék, a fej­lődőkben 34 százalék lesz az ezredfordulón. VÍRUSOK A VÍZBEN Norvég tudósok új mód­szert dolgoztak ki a vízben lévő vírusok számának pon­tos megállapítására. Egy li­ter tengervízben csaknem 10 milliárd vírus él, sokkal több, mint eddig gondolták. Ez bizonyítja, hogy a ten­gervízben nagyon élénk a biológiai tevékenység. Az új módszer segítségével újabb adatokat lehet szerezni a tengervíz azon képességéről, hogy felszívja a levegőben lévő szénatomokat, ez pedig az úgynevezett melegházha­tás tanulmányozása szem­pontjából rendkívül fontos. PARKOLÁS POTOM 200 FONTÉRT A brit közlekedési minisz­térium azt tervezi, hogy kü­lönösen szigorú bírság alkal­mazását írja elő azokban az esetekben, amikor valame­lyik gépkocsi-tulajdonos Megint az UFO-k? Továbbra sem lanyhul az „UFO-láz” a Szovjetunióban: a hírek szerint a múlt héten ismét felbukkant egy „azo- nosítatlan repülő objektum”. A Szocialisztycseszkaja Indusztrija szombati beszámolója szerint a nyugat-szibériai Omszk lakói lehettek tanúi a „jövevény” megjelenésének. A lap — az írás hitelességét bizonyítandó — egy magas rangú katonatiszt, Vlagyimir Loginov őrnagy szavai nyomán számol be a történtekről. Mint Loginov elmondta, a repülő testet a radarok nem érzékelték, s így csak azt mondhatja el, amit saját szemé­vel látott. Az pedig egy, a földfelszíntől jó néhány kilo­méteres magasságban repülő fényes, gömbalakú test volt. Az öt percen át látható objektum fénykévéket bocsátott ki magából, némelyiket egyenesen a föld felé, a többit pedig a fölfelszínnel párhuzamosan. Ügy tűnt, hogy az omszki polgári repülőtér felé tart, s mintha ott egy kicsit közelí­tett is volna a földhöz. A fényes gömbalakú jelenség fény­kévéi hirtelen kialudtak, légörvények keletkeztek körülöt­te. majd a repülő tárgy feltűnően gyorsan kezdett távo­lodni keleti irányba. A jelenséget egyébként az omszki polgári repülőtér pilótái is észlelték, miközben persze a radarernyőn semmi sem látszott. Loginov természetesen nem tudta megmondani, hogy voltaképpen mit is látott — írja a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija. A katonatiszt vélekedése szerint azonban az Omszkban — rajta kívül számos szemtanú által is — ész­lelt repülő test „nem tűnt légköri jelenségnek”. London központjában parkol tiltott helyen. A jelenlegi gyakorlat szerint a hatósági közegek 20 font összegű helyszíni bírságot szabnak ki, ez az összeg a jövőben a tízszeresére növekszik. A tervezett intézkedést az in­dokolja, hogy a brit fővá­ros központjában már-már elviselhetetlen a zsúfoltság a közutakon. Ha az intézke­dést a parlament jóváhagy­ja, az utak szegélyét vörös festékkel jelölnék meg, fi­gyelmeztetve a gépkocsiveze­tőket, hogy ezen utak men­tén a parkolás tízszeres bír­ságot von maga után. PIRAMIS A HIMALÁJÁN Ügy látszik, divatba jön­nek a piramisok. A párizsi üvegpiramis és a Memphis­ben (USA) épülő piramist követően a Himaláján, 5300 méteres magasságban fognak gúla alakú építményt fel­húzni, mégpedig azért, hogy segítségével kideríthessék, igaz-e a feltételezés, misze­rint a K 2 nevű csúcs — a világ második legmagasabb csúcsa, 8611 méter — az utóbbi években olyannyira „megnőtt”, hogy 11 méterrel magasabb lett. mint az Eve­rest (8848 m). A piramisban annak az expedíciónak a tagjai fognak „lakni”, mely hároméves kutatóprogram keretében próbálja megfej­teni a hegyek „növekedésé­nek titkát". Az építményt alumíniumból készítik, ugyanis ez d fém a legellen- állóbb az ottani éghajlati viszonyokra és a legköny- nyebben szállítható. Az ex­pedíció befejeztekor az alu­míniumpiramist a terület tulajdonosának, a Kínai NK hatóságainak ajándékozzák. légi szállítás A Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet 27. ülés­szakán elhangzott, hogy vi­lágviszonylatban megnőtt a légi szállítás jelentősége. Ta­valy a Föld lakosságának egyötöde szállt repülőgépre, 2000-ig előreláthatólag meg­kétszereződik ez a szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents