Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-04 / 234. szám
NÉPÚJSÁG Orosházi szenior — apácai menedzser — méhkeréki partnerek... II Dunabank Rt. megyénkben _________________________________________________________________________________________1989. október 4„ szerda H párttagok százezrei nem lehetnek bűnösök Beszélgetés Szabé Miklóssal, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának elsfi titkárával Befektetési és Forgalmi Leánybank — a fiatalabb hazai pénzintézetek közül való, de viszonylag sokat hallatott már magáról országrészünkben is. Szegedi fiókja különösen a régi Hungária Szállót megmentő kezdeményezésével hívta fel magára a figyelmet. Júliustól Dunabank Befektetési és Forgalmi Részvénytársaság néven újra rendezték soraikat. A szegedi fiók vezetőjét, dr. Oláh Jánost arról kérdeztem, hogyan vesznek részt a Békés megyei hiteléletben? — Végül is nekünk nem fontos forrásokat gyűjteni abban a megyében. Inkább azokkal a pénzintézetekkel próbálunk együttműködni, amelyek már összegyűjtötték a pénzt, de nem szakosodtak befektetésre. Az ő pénzüknek igyekszünk találni kedvező befektetési lehetőségeket. Tehát a mi megjelenésünk nem feltétlenül jelent konkurenciát. Sokkal inkább kiegészítő szolgáltatást nyújtunk. — Békés megyét gyakran emlegetik mostanában úgy, mint a vállalkozások kiváló terepét.. . — Jómagam is nagyon sok vállalkozó típusú emberrel találkoztam Békés megyében. Van például olyan vállalkozónk, aki idegenforgalmi célú befektetéshez vett fel hitelt tőlünk. Szarvas mellett vadászattal egybekötött idegenforgalmi vállalkozásba kezd az illető, egy kastélyban. Korábban szintén regionális munkaterületen dolgoztam a Szegedi Postaigazgatóságon. Ott is tapasztaltam, hogy az új dolgokra a Békés megyei távközlési üzem mindig elsőként jelentkezett. A kedvező benyomások alapján az önerős postai fejlesztések alkalmával partnerként szeretnénk bekapcsolni ezek pénzügyi bonyolításába a Békés megyeieket. Mi összegyűjtjük, kezeljük, elhelyezzük a lakosság pénzét. Amikor pedig a tanácsnak fizetési kötelezettsége lenne, akkor a bank rövid lejáratú hitellel ki tudja segíteni. Többen kerestek meg az utóbbi időben Békés megyéből olyan vállalkozók, vagy vállalkozói csoportok, a-kik, illetve amelyek kinőtték saját vállalkozásuk financiális lehetőségeit. — A napokban Méhkerékről jártak itt, mint hallottam . . . — Igen, eljutott a bank híre hozzájuk és megkerestek azzal, hogy vannak olyan vállalkozásaik, amelyekhez egy vagy két ember tőkéje kevés, hitelt kérnének. Űgv néz ki, hogy sikerül is kölcsönösen megfelelő üzletet kötnünk a méhkeréki termelőkkel. Hívtak és készülök is oda és más községekbe is, ahol igény van arra, hogy bemutassam a bank szolgáltatásait kis- és középvállalkozók részére. A méhkerékieknek igazuk lehet abban, amit magukról mondanak, hogy ott az emberek 99 százaléka nem ül ölbe tett kézzel, így valóban a tehetősebbek közé számítanak. Nemcsak dolgoznak, hanem fel is ismerték a tőke természetes törvényszerűségét, hogy kinövi a határait és kölcsöntőkéért kiált... — Milyen pénzügyi kapcsolatokat terveznek még a megyével? —. Vannak Békés megyéből hitelfelvevőink, illetve betéteseink is. Tervezünk szorosabb kapcsolatot olyan intézményekkel is, amelyeknek meghatározott pályán mozgott eddig a pénzügyi gazdálkodása. Gondolok itt például tanácsi, költségvetési intézményekre, egyházakra, egyesületekre, újonnan alakuló társas vállalkozásokra, amelyeknek a pénzügyeivel szintén foglalkozhatnánk. Speciálisan kedvező befektetési lehetőségeket tudunk számukra biztosítani. Vállaljuk például a tanácsnak, önerős lakossági építkezésnél az „önerő” ösz- szegyűjtését, annak befektetését a felhasználásig. Ügy, hogy az pénzt is hoz az intézménynek ... — Milyen betéti feltételeket tudnak kínálni? — Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy megtaláljuk minden befektetőnek a számára legmegfelelőbb befektetési formát. Kezdve attól, hogy kötvényügyletben például nettó 22 százalékos éves hozamot is tudunk biztosítani az ügyfélnek. Lakossági ügyleteknél 15—17,5 százalék az évi nettó hozam. Ennek egyenes következménye, hogy ezzel arányban vannak a hitelkamatok is. Hozzá kell tennem, hogy az az üzletág, amellyel a mi fiókunk behatóbban foglalkozik, meglehetősen kockázatos terület. A hitelkamatunk ennek megfelelően 24— 28 százalék között mozog — ez az évi kamatláb, ami a nyújtott hitel futamidejétől függően változik. — Vannak-e szakmai kapcsolataik Békés megyével? — Talán szimbolikus is a dolog, hogy az egyik üzletág kidolgozásával épp egy nagyon tehetséges volt tanítványomat, Náfrádi Zoltánt bíztam meg, aki Csanádapá- cáról származik. Ö a valuta-deviza üzletek bevezetésével foglalkozik. Másik ágon pedig egy orosházi, klasszikus bankárnak nevezhető urat, Török Barnát keresem meg most, ezekben a napokban. Ö az, aki túl van a 80-on, de a klasszikus banki szakmát ismeri és frissen át tudja adni. Sok olyan fogalom van a bank történetében, ami ma már nem ismeretes. Amire én az idős orosházi szakembert megkérem, számomra egy nagyon fontos tanulmány. Kettejük segítségével talán sikerülne pontosítani azokat a banktechnikai fQgalmakat, eljárásokat, amiket esetleg érdemes lenne visszahozni a mai gyakorlatba is. — Még egy fontos gyakorlati kérdés. Hol lesz az új helyük? — Október végén foglaljuk el új helyünket Szegeden a Gutenberg utca 5. szám alatt, és ez a Lenin kőrútról nyílik. Itt tudjuk majd azokat a szolgáltatásokat adni, amelyek egy általános kereskedelmi bank profiljába tartoznak. Pleskonics András — Ön az utóbbi hetekben alig szerepel a nyilvánosság előtt, ámi találgatásokra adhat alkalmat. Mi ennek az oka7~ — A nyilvánosságot nem azonosítom a sajtó nyilvánosságával. Az emberekkel való kötetlen beszélgetéseket semmi nem pótolhatja. Igaz, a közelmúltban nemigen szerepeltem a Népújságban. Ennek egyszerű oka van: olyan feladatok megoldása van napirenden, amelyeket titkár kollégáim irányítanak. Nem tartanám etikusnak, ha ezekben a témákban én állnék ki a nyilvánosság elé. Talán többször volt szó rólam is, munkánkról is a rádióban, leginkább negatív megközelítésben, időnként pletykaszintű kommentárokkal körítve a tényeket. Mint első titkárnak és országgyűlési képviselőnek, gyakran kell a fővárosban lennem. A múlt héten például egyetlen napot töltöttem Békéscsabán. Ennek ellenére igyekszem minél többet járni a megyét, találkozni az emberekkel, párttagokkal, s nem párttagokkal egyaránt. Másokkal együtt nem kívánom vissza azt az időt, amikor mindenről „illett” írni a megyei lapnak. — Megragadom az alkalmat, hogy reagáljak a Fidesz gyulai szervezetének a két funkciómat illető kifogására. Támogatom az új választójogi törvénytervezet azon részét. mely a feladatok nagyságára és minőségére való tekintettel függetlenített képviselői intézményt kíván létrehozni. Ma már egy képviselőnek, bármilyen munkakörben dolgozzon is, nehéz eleget tenni kettős feladatának. — Hallottunk olyan kollégáiról, akiket nem választottak meg kongresszusi küldöttnek, és kezdeményezték az Országgyűlésből való visz- szahívásukat is. Közülük nem egy feladta a harcot, félreállt. Ön mit szól ehhez? — Értem a célzást, de ne higgye, hogy kényes témát vetett fel. Magam javasoltam a Központi Bizottságnak, hogy a kongresszusi küldötteket a községekben és városokban kell megválasztani; ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a helyi önállóság és önkormányzat megteremtése a célunk — és nem _ kerülhet sor semmiféle me- ’ gyei szintű, például a párt- bizottság által történő választásra. Amikor megkerestek a vésztői MÁV egyik pártszervezetétől, vállaltam a jelöltséget, bár tisztában voltam azzal, hogy a helyi jelölt, Szőke István nagyobb eséllyel indul. Időközben a saiát alapszervezetem is jelölni akart, amelyet a vész- tőiekkel folytatott megbeszélésre hivatkozva elhárítottam. Nem akartam több helyen is indulni, és mindenáron kongresszusi küldött lenni. Itt jegyzem meg — ismerve a megyei és országos küldettek összetételét —», keveslem a munkás küldöttek létszámát! Tény, hogy a választások minden felsőbb irányítás nélkül zajlottak, de a szavazólistákra nagyon kevés kétkezi dolgozó került fel. Nagy eredménynek tartom az új típusú pártmunkában, hogy a párttag értelmiség döntő többsége cselekvőén vesz részt a folyamatban, de hiányolom a munkások, mezőgazdasági dolgozók aktivitását. — Ami az Országgyűlésből való visszahívásomat illeti: június óta folyik az aláírások gyűjtése a Fidesz és az MDF gyulai szervezetei által. Eddig semmi valós indokot nem tudtak felhozni arra. hogy méltatlanná váltam a képviselői munkára. Igyekeztem eleget tenni képviselői feladataimnak az adott körülmények és lehetőségek között, mint ahogy mindenki! A Fidesz által kifogásolt „Szabó Miklós-féle kéz kezet fog elv” alapján pedig lehet, hogy többet tettem a városért, mint a ma oly népszerű „ügyeletes” parlamenti hozzászólók. — A békéscsabai focibun- daügy kapcsán az Előre volt társadalmi elnöke védekezésül Önre hivatkozott. Nevezetesen : Ön volt az, aki rábeszélte; politikai feladatnak tekintse sportfunkcióját, illetve számon kérte, ha gyengén játszott a csapat. — Nagyon megdöbbentett, amikor erről tudomást szereztem. 1985 tavaszán valóban felkeresett, és én is biztattam. hogy vállalja el az Előre társadalmi elnöki posztját. Régóta ismertem őt, s bíztam benne, hogy munkája mellett sokat fog tenni a csapat jó szerepléséért. Vállalom azt is, hogy több alkalommal szóvá tettem a focisták gyenge szereplését, mert úgy éreztem, a lakosságnak nem mindegy, hogvan állnak helyt labdarúgóink a bajnokságban. Ezt azonban legtöbbször a csapat előtt, a bajnokság félidejében vagy végén tettem szóvá a sajtó jelenlétében, s ugyanezen alkalmakkor természetesen biztattam is a jó szereplésre. Ebben az értelemben társadalmi ügyről, ha úev tetszik, politikai kérdésről volt szó. Határozottan visszautasítom azonban, hogy tudomásom lett, volna a szabálytalanul átutalt tanácsi és egvéb pénzekről, magáról a ..fekete kasszáról”. Ha csak a gvanú leskisebb árnyéka Is felmerült volna bennem, hogy nem legálisan ..segítik” a labdarngó',sapatot. azonnal kezdeményeztem volna az üsv kivizsgálását. mint ahogy kipattanásakor haladéktalanul intézkedtem a nártfegvelmi eljárás elindításáról. — Térjünk vissza az MSZMP .kongresszusi előkészületeire. ön melyik platform tagja? — Legszívesebben egy olyan platformot támogatnék, amely még nem jelent meg, de remélem, megiele- nik. Reformok a néppel, a népért címet is adhatnék e törekvésnek. Én elsősorban népben, ezt követően pártban, s csak véeül tudok platformban gondolkodni. Ezért is támogatom a vidéki Magyar- ország érdekeinek következetes érvényesítését, továbbá. hogv pártunk a kisemberek pártia legven, amely nem hn«via ererben sem a munkásosztályt, sem a parasztságot, és fokozatosan támaszkodik az értelmiségre. Olyan pártot akarok, amely egyrészt gyökeresen szakít a korábbi modellel, másrészt nem vonia kétségbe a nép és a nemzet négy és fél évtizedes erőfeszítéseinek eredményeit. gyümölcseit. Sőt. ezekre mint biztos alapokra építve szerves fejlődést akar megvalósítani. Számomra több mint figyelmeztető, hogy miközben a platformok közötti vita éleződik, az „egyszerű párttagok” hallgatnak és várnak, őket senki nem kérdezi meg, az ő véleményükre senki sem kíváncsi? Pedig a tömegek egyetértése, cselekedete nélkül a pártot nem lehet újjászervezni. Ezért én nemcsak a pártszakadást, vagy a tömeges kilépést tartom igazi veszélynek, hanem azt is, hogy a türelmetlenek egyes csoportjai kirekeszthetik a párt gerincét alkotó tagságot magából a pártból. S aztán tűzhetnek zászlójukra bármilyen vonzó jelszavakat, s félő, nem lesz, aki kövesse őket. — Ezek szerint nem híve a platformszabadságnak sem? Netán olyan egységet szeretne, ami valójában korábban sem létezett? — Azt hiszem, félreértett! Kezdettől fogva támogattam a platformok létrejöttét, és azt, hogy szabadon megfogalmazzák, hirdessék nézeteiket. Megalakulásuk első percétől azt is vallottam viszont. hogy a platformok — megyénkben többségében reformkörök — ne az újságból üzenjenek a párttagságnak és a párt vezető testületének, hanem próbálják alapszervezetenként és testületenként elfogadtatni véleményüket. Azt pedig végképp nem tudom elfogadni, hogy egyes platformok szélsőséges körei nem érvekkel, nem vitában akarják meggyőzni a többi párttagot és platformot, hanem pártszakadással fenyegetőzve legyőzni őket. Ez jelentené annak a korábban hangoztatott, ám a valóságban sosem volt monolitikus pártegységnek a megvalósulását, amely ellen mindenki fellép. Szerintem a platformoknak azokat a közös nevezőket kellene megkeresniük, amelyek alapján szövetséget, konszenzust tudnak teremteni, amellett, hogy fenntartják eltérő álláspontjukat is. — Mindez vonatkozik a reformkörökre is? — Természetesen. Egyetlen kiegészítést hadd tegyek, amelyben a reformkori tagok nagy részévei is egyetértek. A reformköröket nem szabad azonosítani a pártban lévő reformerőkkel! Meggyőződésem, hogy a párttagság Békés megyében támogatja a reformfolyamatot. Nálunk nincs számottevő bázisa a párton belül az 1988 előtti visszarendeződésnek. Amiben vita van. az a változások üteme és módja. — A Központi Bizottság munkabizottsága által készített programnyilatkozat-tervezet egyes problémaköre a párt jellege. Eszerint az MSZMP a kongresszus után legyen: szocialista párt, néppárt, reformpárt, demokratikus párt, a jövő pártja, nemzeti párt. Sokak szerint ez a sokféleségre való törekvés végeredményben jellegtelenné tenné a pártot. Mi erről a véleménye? — A túl sok jelző megfog- hatatlanná teszi az adott tárgyat, Ahelyett, hogy színesítené, elszürkíti. Különösen igaz ez azokra a jelzőkre, amelyek csaknem azonos jelentéssel és tartalommal bírnak. Ha a jelen történelmi helyzetben azt mondom például, hogy szocialista párt, akkor ebbe bele kell tartozzon az, hogy reformpárt. demokratikus párt és a iövő pártja. Szerintem két fő jellemző nemcsak elég lenne, hanem markánsabban ei is határolná pártunkat a többitől. Ezek: magyar és szocialista. — Ügy tudom, indulatos viták folynak arról, hogy az új név nem tartalmazza a munkás szót. Vagyis a párt neve Magyar Szocialista Párt legyen. — A párt nevéről folytatott vitánál fontosabbnak tartom, hogy milyen bázisra támaszkodik. A dolgozó emberekre, vagyis Nyers Rezső szavaival élve a kisemberekre kell támaszkodjon, ha bírni akarja a bizalmukat. Az új, vagy újjászerveződő párt nem teheti meg, hogy elforduljon attól, vagy azoktól az osztályoktól, amelyeknek a nevében eddig kormányzópártként működött. Ha egy ember valamilyen okból nevet változtat, attól még nem változik meg, marad a régi, hiszen cselekedetei egész életét végigkísérik. Hogy más. jobb ember lett, azt akkor ismeri el a környezete, amikor úgy is él. A pártnak is belső megújulásra, változásra van elsősorban - szüksége ahhoz, hogy hitelét visszaszerezze. — ön modellváltásban, vagy rendszerváltásban gondolkodik? — Először hadd tisztázzuk a fogalmakat. Ha a rendszer alatt a szocializmust értik, akkor nincs szükség rendszerváltásra. Milyen szocialista párt az, amelyik nem szocializmust akar? Ha viszont a rendszer alatt a bürokratikus szocializmust értjük, a sztálini értelemben vett szocializmust, akkor azt valóban el keli vetni. Két iránvban kell elhatárolódnunk: a polgári demokráciától és a bürokratikus szocialista modelltől. — Az utóbbi időben gyakran hallani, hogy az MSZMP tagsága lehajtott fejjel jár, mert bűnösnek érzi magát az elmúlt években történtekért. Nemcsak a párt, hanem az egyes párttagok tekintélye is jócskán megcsappant a mai magyar társadalomban. — Amikor tavaly májusban a pártértekezlet, mindenekelőtt a tagság alulról jövő nyomására kimondta, a korábbi út nem járható tovább, akkor megújítása felé önmaga tette meg az első lépéseket. A pártértekezlet szelleme nyomán felszabaduló közéletben azután egy- re-másra jöttek létre a politikai szervezetek, majd pártok. Nem látok semmi rendkívülit abban, hogy az új pártok első ténykedése a határozott szembefordulás a kormányzó párttal. Hiszen ahhoz, hogy a hatalom részeseivé váljanak, a fő akadály előttük az MSZMP. A baj ott kezdődik, hogy megpróbálják elhitetni a néppel: mindaz, amit pártunk az elmúlt negyven évben tett. az csak rossz volt, az népellenes volt. Ezt ők sem gondolhatják komolyan, de egy szabad választások előtt sikeres taktikának vélik. Meggyőződésem, hogy a párttagok százezrei nem lehetnek bűnösek. hiszen nem, vagyaiig volt több befolyásolásuk a politika alakítására, mint a pártonkívülieknek. Ezért meggyőződéssel vallom, emelje fel a fejét a párttagság, és ne vállaljon el olyat, amit nem követett, nem követhetett el! — Ez az interjú a párt- kongresszus kezdete előtt két nappal jelenik meg. Nem fél attól, hogy az ön által elmondottak egy része nem állja ki a gyakorlat próbáját? — A jelenlegi párton belüli viszonyok közepette senki sem lehet biztos az igazában. Bennem is számos kétely és bizonytalanság van. Sőt, van, amiben még jósolni sem mernék. — i — s A Kérni kál Építőanyag-ipari Vállalat Újkígyóst Szigetelőlemez-gyára ^KEMIKM^ • felvitelre keres ^--------^ 2 fő elektroműszerészt Jelentkezni a gyár tmk-üzemveze,tőjénél. Újkígyós, Kossuth Lajos utca 110. sz. Telefon: 56-122.
