Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-23 / 251. szám
1989. október 23., hétfő o Németh Miklós: A Munkásőrség betöltötte történelmi hivatását Rendkivjili parancsnoki értekezlet MSZP-tagtoborzó Szegeden A pártelnökség tagjai a közönség sorában Fotó: B. l. A Munkásőrség megszűnésével összefüggő feladatok, a harci és a technikai eszközök biztonságos átirányításával kapcsolatos kérdések kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács Marko- vics Ferencet, a kormány mellett működő védelmi iroda vezetőjét nevezte ki kormánybiztosnak — jelentette be Németh Miklós miniszter- elnök a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, szombaton. A kormányfő, megköszönve Borbély Sándor munkáját, felmentette országos parancsnoki tisztségéből. A rendkívüli munkásőrpa- rancsnoki ülésre azután került -sor, hogy az Országgyűlés törvényben deklarálta a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését. A képviselők kimondták azt is, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, s a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Németh Miklós a Parlament döntését indokolva hangoztatta: a Munkásőrség történelmi hivatását betöltötte, az a társadalmi szükséglet, amely életre hívta, ,,Harminchárom év után először ünnepelhetjük szabadon az ’56-os forradalom kitörésének napját, október 23-át” — tudatták néhány nappal korábban a szeghalmi polgárokkal a városban terjesztett szórólapok. A Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete, valamint a Szeghalmi Demokrata Kör tegnap, vasárnap 14 órára, Szeghalmon a Szabadság térre, a Petőfi-szobor elé hívta az ünneplők seregét. Sok adóssága van a magyarságnak Erkel Ferenccel, nemzeti zeneköltőnkkel szemben. Műveinek nagyrésze kiadatlan, s a töredék, melyet ismerünk, ilyen-olyan szempontok szerint átírt. — Hasonlít az eredetire, de nem az — állapította meg dr. Márai György helytörténész szombaton délután Gyulán, a szerveződő Erkel Ferenc Társaság megbeszélésén, a szakmunkásképző intézetben. De ilyen adósság volt szombatig a legközelebbi Erkel-hozzátartozók sírjainak jeltelensége is. A gyulai Szentháromság temetőben nyugodnak Erkel Ferenc nagyszülei, szüléi, felesége, két testvére és mások a rokonságból. Nekik, mivel sírhelyeikre már újból temettek, Erkel Ferencné, született Adler Adél megmaradt sírköve mögött állítottak új emléket az Erkel-utó- dok. A temetőben 10 méteres körzetben temették el a múlt században a szülőket, Erkel József kántortanítót, feleségét Ruttkay Klára Teréziát, a testvérek közül Erkel Antal Mátyást, a szabadságharc hősi halottját és Erkel József énekest. Erkel Ferenc itt nyugvó hozzátartozóiról bensőséges ünnepségen D. Nagy András gyulai helytörténész, Erkel-kutató emélkezett meg, felhíva a figyelmet arra, hogy a temetőben nyugodnak még a már egy ideje megszűnt létezni. Emlékeztetett, hogy a döntést szélsőséges indulatok előzték meg, de a határozatot nem ez váltotta ki. Az alapvető indok: a Munkásőrség mint fegyveres testület nem illeszthető abba az állami berendezkedésbe, amelynek sarkalatos törvényeit a minap hagyta jóvá az Országgyűlés. Ez a rendszer a többpártiság elvén alapuló parlamenti demokrácia, a hatalommegosztás logikájára épülő jogállam, a parlamenti köztársaság. Ebből következik, hogy a hatalom politikai arculatát a nép döntése alapján szabadon választott parlament, az általa megválasztott kormány fogja meghatározni. A miniszterelnök kiemelte; a baloldal a harcot nem adta föl, de ezt nem az eleve elrendeltség pozíciójából, az állampárt és a pártállam biztos bástyái mögül kívánja megvívni adminisztratív eszközökkel egy korlátozott lehetőségű és mozgásszabadsá- gú ellenzékkel szemben, hanem olyan körülmények között, amikor a nép bizalmáért minden egyes személyiség és szervezet azonos feltételekkel küzdhet. Dr. Kincses Sándor, az SZDK ügyvezetője köszöntője után az MDF helyi szervezete nevében dr. Pallaghy Ferenc tartotta meg beszédét. Miután az emlékezetes 13 nap történetéről szólt, így folytatta: — Büszkék lehetünk szű- kebb pátriánk, Szeghalom népére, akik a foradalom- nak nem nézői, hanem cselekvői voltak. Itt sem maradt el a megtorlás, földműveseket, munkásokat, értelmiségieket hurcoltak meg, nagyszülők, idős Erkel József zenemester és Engel Zsófia, valamint két gyermekük. Az ő nevük még megörökítésre vár. Az Erkelek sírhelyét Bielek Gábor, a gyulai katolikus egyházközség apátplébánosa szentelte fel. Az ünnepségre a családtagok mellett eljöttek az alakuló Erkel Ferenc Társaság iránt érdeklődők is. A felszentelést követő megbeszélésen Gedeon József tanár ismertette céljaikat, amelyekkel a jelenlevők egyhangúlag egyetértettek. Gyulán olyan országos szervezetet kívánnak létrehozni, amely Erkel munkásságának szentelné működését. Mert Németh Miklós ezzel ösz- szefüggésben rámutatott; nem tagadható, hogy a tőkés restauráció, a háború előtti viszonyokhoz való visz- szatérés igénye, egészében a jobboldal gondolatrendszere is jelen van a mai, meglehetősen zavaros közvéleményben. Ezzel azonban nemcsak a szocialisták, hanem a nép többsége is szembeszáll, nem erőszakkal, nem is tiltással, hanem a politikai harc módszereivel — tette hozzá. Borbély Sándor válaszában közölte: azonosul az elmondottakkal, s ezt a magatartást kérte a Munkásőrség valamennyi tagjától is. A megyei parancsnokokon keresztül üzenetet intézett az állományhoz; felemelt fejjel köszönjenek el a csapatzászlótól. Rezignált hangon szólt arról, hogy ha az elképzelt fejlődésnek a testület akadálya volt, akkor azt valóban el kell tüntetni. Borbély Sándor szerint a Munkásőrség gazdálkodásában az elmúlt másfél évtizedben reformértékű lépések történtek, s hangoztatta azt is, hogy a társ fegyveres erőkkel és testületekkel mindig példás volt az együttműködésük. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter felszólalásában megköszönte a Munkásőrség áldozatos tevékenységét, amelyet a védelem érdekében kifejtett. Hozzátette, hogy bizonyára sokan nehezen fogják emberileg megélni a történteket, ehhez kérte a parancsnokok segítségét. A legfontosabb azt tudatosítani, hogy semmi sem veszett kárba abból, amit e kollektíva végzett. vertek félholtra, kergettek öngyilkosságba. Kazinczy István, a Kisgazdapárt helyi szervezetének elnöke töbek között elmondta, hogy nemcsak az ’56-os forradalmat, hanem korábban a Rákóczi-féle és az 1848—49-es szabadságharcot is igyekeztek elfelejtetni a magyar néppel. A beszédek és a versek elhangzása után az ünneplők 250 fős tömege csendben végigvonulva a Béke utján a Kossuth téren megkoszorúzta a Nagy Imre temetésére, ez év június 16-án felállított kopjafát. nagy zeneköltőnk életműve a maga teljességében ha itthon nem eléggé, külföldön még kevésbé ismert. Be kellene mutatni műveit, kiadni kottáit, szervezni országos méretű zenei versenyeket, ápolni az Erkel-sírhelyeket. E célkitűzéseket aligha lehet csak a gyulaiak támogatásával megvalósítani, ezért az elnökség tagjainak sorába meghívták zenei életünk kiválóságait, de bárkit várnak, aki egyetért a célokkal, s áldozna a szervezet működésére. Az alakuló ülést Erkel Ferenc születésének évfordulóján, november 7-én délután tartják a gyulai Mogyoróssy könyvtárban. Sz. M. (Folytatás az 1. oldalról.) felismerték az új politika szükségességét, de helyük van benne a reformokat befogadó kommunistáknak és a baloldali eszméket a haladó polgári nézetekkel ösz- szefogó embereknek, áramlatoknak is. Közös nevezőt akkor találunk, ha nemzetben, nemzeti érdekben gondolkodunk. Olyan korszerűsödő iparra van szükségünk, amely ösz- szekapcsolja a szakértelmet és a kétkezi munkát. Új lendületet kell adni az élelmiszer-termelésnek az egész agrárszféra fejlődésének. A szövetkezeti gondolatot ösz- szekapcsoljuk az egyéni érdekeltséggel. Az oktatásról, a kultúráról, a szociális kérdésekről szólt, majd elmondta, hogy az MSZP kongresszusa számos dologról vitatkozott, egyről azonban nem volt vita, hogy köztársasági elnöknek a párt Pozsgay Imrét jelölje. — Kiváló államférfiúi képességű közéleti ember, akit Keleten és Nyugaton egyaránt elismernek. A nemzeti összefogás régi hirdetője, híve és a maga területén előmozdítója. Képes arra, hogy e tisztségében a pártérdekeken felülemelkedő politikusként tiszta eszmeiséggel, tárgyilagosan lássa el feladatait. Képesnek tartjuk arra, hogy államunk demokratikus működését eredményesen szolgálja. „Még nem vagyunk túl a böjtön” A nagygyűlésen Pozsgay Imre így beszélt: — Sorsfordító, nagy korszakok küszöbén ez a nép bölcsességről tett tanúságot. Tudta, hogy vele fordul a hatalom is, és tudott úgy fordulni, hogy ez az ország ne forduljon fel. Tudja ez a nép, hogy a fordulathoz békére van szüksége. Az elmúlt időszakokban viszont furcsa ellentmondás alakult ki értékes emberek között. A hazafiak nem tudtak demokraták lenni, a demokraták nem tudtak hazafiak lenni. Ezt az ellentmondást nemzeti tartalmú programjával az európai közösség gondolatával az új pártnak kell feloldani. A békés forradalom korszaka történelmi és visszafordíthatatlan. Ma az a hazafi, aki együtt építi a haza és haladás eszméjét, aki egyaránt demokrata és patrióta. Mindaz az érték és tehetség összegyűlt az új pártban, amely képes lesz a nemzet sorsát jól intézni. Lesz itt még idő az élesebb megkülönböztetésre a különféle áramlatok között a politikai küzdelemben. Most még a politikai pártok programjában sok a hasonló elem, mert a cél ugyanaz : a nemzet alkotó erejének 'kiszabadítása. Zengett itt minden csarnok az utóbbi években a bajoktól, az önkritikára való hajlamtól, a hamvazószerdái hangulattól:. Túl vagyunk a hamvazószerdán, de még nem vagyunk túl a böjtön. Az emberek őszinte választ várnak személyes problémájukra. Lesznek mások is, akik hihető választ adnak, de fogadják el, hogy az MSZP programjának a becsületes válaszadás a célja. Szólt az időseket és a fiatalokat sújtó sors- és szociális problémákról, valamint a vállukon nagy terheket vivő középkorosztályról. „Megfoszthatjuk a jövő nemzedékeit a távlatos gondolkodástól, ekkor az országon, a hazán kívülre kerülhetnek" — mondta. ,,Idősek, fiatalok sorsa gond és e két pillér között didereg, húzódik meg a magyar család és az inszakadtáig dolgozó középnemzedék próbálja rendezni a család, az ország életét. Hulljanak le már végre a teljesítőképességet fékező politikai béklyók. Magyarország csak így lehet emelkedő nemzet. Most és itt, ha az új intézmények létrehozásán túl vagyunk és a magyar köztársaság végre kiteljesedik a köztársasági elnök intézményével, továbbra is okosan kell politizálnunk!’’ Vitafórum politikáról Bán János, az MTV Szegedi Stúdiójának vezetője irányította a politikai fóru- rumot a Biológiai Kutató Központban a pártelnökség tagjaival. A szűk másfél óra nézőktől zsúfolt és érzelmektől fűtött politikai vita színterét idézte. Peregtek a kérdések például a Pozsgay és Nyers közötti feltételezett konfliktusról. Erről már ország-világ előtt kiderült, hogy politikai spekuláció koholmánya. Katona Béla elnökségi tag a fővárosi munkások kételyeiről beszélt. Az MSZMP kongresszusa határozta el, hogy önmagát megszünteti, ezért az MSZP nyilvánvalóan lett jogutóda, a kongresszus legitim volt. Ezért most volt MSZMP-ta- gok szervezkedéséről és nem az MSZMP szervezéséről lehet beszélni. Egy indulatos nyugdíjas a munkásőrség felszámolását támadta. Hosszas beszédét kitapsolták a hallgatók. (Érdekesség hogy a fórum végeztével Pozsgay Imre mellett írta alá a belépési nyilatkozatot.) „Nem a fegyver, hanem a meggyőzés a jövő módszere” — jelentette ki az az egyetemi docens, aki 22 éves párttagság után lett az elsők között az MSZP tagja. Nyers Rezső elmondta, hogy a párttag országgyűlési képviselők 50 százaléka írta alá a belépési nyilatkozatot. Többen aggodalommal érdeklődtek Iványi Pál felől. Megtudtuk, hogy tagja lett az új pártnak, de a jövőben nem politikai, hanem gazdasági szerepet vállal. Vastagh Pál arról szólt, hogy tudnak a megyében baloldali pártok szerveződéséről, azt támogatják is, hiszen nem „testvérháborúra, hanem akcióegységre törekszünk." Nyers Rezső annak a véleményének adott hangot, hogy szimpatizál Király Zoltán pályájával, egy platformot képviselnek a Márciusi Frontban, de köztársasági elnöknek Pozsgay Imrét jelöli. A jelöltet arról faggatták, kit tart legnagyobb ellenfélnek? A válasz diplomatikus; „Én jelölt- és versenytársakat, nem ellenfeleket ismerek." Valóban szívós meggyőző munkára van szükség ahhoz, hogy az MSZP-t, programját és politikáját elismertessék a régi módon gondolkodókkal és a reformerekkel. A szegedihez hasonló rendezvényekre van ehhez szükség szerte az országban. Bede Zsóka Erkel Ferenc hozzátartozóinak új síremléke a Szentháromság temetőben (A szerző felvétele) Október 23 Szeghalmon na 1. Gyula Felszentelt Erkel-sirok, alakuló társaság flz emberek meditálnak Vastagh Pál pénteken megyénkben, Szeghalmon járt. Szombaton Szegeden a politikai fesztivál résztvevőjeként kérdeztük: — Mit tapasztalt Szeghalmon és most itt? — Nagyjából az országos képpel egyező, amit láttam. Az emberek meditálnak, nehezen értik meg a változásokat. Érzelmi alapon is jobban ragaszkodnak a múlthoz, mint az az előzetes viták alapján várható volt. Csak aprólékos, szívós felvilágosító munkával érhetünk el eredményt. Bár ez a politikai fordulat nem volt váratlan, hiszen a korábbi dokumentumokban már körvonalazódott. — Mit jelent az elnökségben a vidéki titkár tiszte? — A vidéki titkárság most formálódik, alakul lényege és feladatköre. Valamikor ennek a baloldali mozgalmakban nagy hagyománya volt, főként a szociáldemokrata pártban. A vidéki pártáiét szervezését jelentette akkor és most is. Különösen most, hogy ha figyelembe vesszük, hogy az ország falvainak felében nincs semmilyen pártszervezet.
