Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-23 / 251. szám
BÉKÉS MEGYEI fl HIIZB MINDEN ELŐTT , flz Országgyűlés felhívása Ma kikiáltják a Magyar Köztársaságot A Magyar Országgyűlés felhívással fordul az ország polgáraihoz: ... Értesítjük az ország lakosságát, hogy a Magyar Köztársaságot 1989. október 23-án, ma, Budapesten, a Kossuth téren kiáltják ki. Erre az ünnepélyes eseményre minden magyar állampolgárt és külföldi vendéget szeretettel várunk... Vörös szegfű — nemzetiszín szalag MSZP-tagtoborzá Szegeden A nagy, országos döntések értelmét, tartalmát még elemzi a nép, ám vezető politikusaink pillanatig sem pihennek. Az MSZP elnöksége néhány tagjának, köztük Nyers Rezső pártelnöknek, Pozsgay Imre államtitkárnak és Vastagh Pál vidéki titkárnak első útja a pénteki országgyűlés után szombaton délben Szegedre vezetett. Tagtoborzó, korteshadjárat, politikai fesztivál — nevezzük bárminek, mégis egyedülálló volt a hét végén az MSZP Csongrád Megyei Szervezetének rendezvénye. Az újszegedi sportcsarnokban, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában és környékén nonstop szórakoztató műsor, politikai felvilágosító akció, nagygyűlés és vitafórum várta az embereket. Ai vörös szegfű, a munkásmozgalom hagyományos jelképe, itt kiteljesedett. „A Csongrád megyeiek ismét újítottak” — hallottuk nem kis büszkeséggel egy helybelitől, amikor a transzparenseken, plakátokon, sőt, a politikusok gomblyukában is a nemzetiszínű szalaggal átkötött zöld szálú - vörös szegfűt láttuk. E napon lehettünk szemtanúi az új párt színre lépésének, a köz- társasági elnökválasztási kampány nyitányának. Kora délután Vastagh Pál köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit az újjászületett szerveződő párt nevében: — Mi a demokratikus szocializmust szeretnénk létrehozni Magyarországon. Nincs más út, csak a demokratizmus alternatívája, amelyet erős baloldali párttal valósíthatunk meg. Várunk minden baloldali elkötelezettségű embert, aki programunkat támogatja. Ne lépjen ennek a pártnak a soraiba az, aki visszaélt a hatalommal, aki béklyóba kötötte az újító szándékot, aki elnyomta a kritikát, aki sajátjaként használta a nép vagyonát, aki vámszedője volt a korrupciónak. Az MSZP-hez tartozás ma és holnap nem könnyebbséget jelent, hanem kiállást, politikai vitát, választási harr cot. Hívjuk és várjuk idősebb elvtársainkat, a fiatalokat, a munkásokat és a parasztokat, akiknek tagozatai is alakulnak a pártban. A békés átmenethez, a társadalom demokratikus átalakításához szükség van a köztársasági elnök intézményére. A párt jelöltje Pozsgay Imre. Nyers Rezső személyesen üdvözölte a helyszínen a pártba újonnan lépő embereket, majd a következőkről szólt: — Magyarország köztársaság. Az 1848-as és az 1946- os elvi alapon független és demokratikus jogállamként MSZP ■ szerveződik azzá. A mostani és a jövő század számára alkotmányozott köztársaság lesz, amelyben egyaránt érvényre jutnak a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei. A népnek magának kell döntenie, ki legyen a köztársaság elnöke. Olyan elnök kell, aki a magyarság sorskérdéseiben a haladó erőket képes integrálni. Az új párt a közjót szolgálva a régi szociáldemokrácia és a kommunista mozgalom értékes hagyományaira épül. Számítunk a haladó reformerekre, a párt legszélesebb rétegeire, akik (Folytatás a 3. oldalon) Nyers Rezső beszél Befejeződött a Minisztertanács maratoni ülése Némeh Miklós elnökletével a Minisztertanács szombaton befejezte az október 16-án kezdett és az Ország- gyűlés ülésszakának idején naponta, az esti órákban folytatott maratoni ülését. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium előterjesztése alapján áttekintette és a további munka alapjául elfogadta a gazdaságpolitika 1990—92-es programjának és a jövő évi állami költségvetésnek az irányelveit. A kormány elfogadta a Magyar Köztársaság kikiáltási ünnepségére vonatkozó előterjesztést, amely szerint október 23-án, hétfőn déli 12 órakor a Kossuth Lajos tér lesz a történelmi esemény színhelye. A ceremóniára — amelyre sok ezer érdeklődőt várnak — hivatalosak az Országgyűlés tisztségviselői, a Minisztertanács tagjai, a különböző politikai pártok, mozgalmak, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői is. Az ünnepség alkalmából díszőrség jelenlétében felvonják az állami zászlót, és fellobogózzák a Parlamentet. A Magyar Közlöny október 23-ai számában hirdetik ki — és ezzel lép életbe — a köztársasági államformát deklaráló alkotmányerejű törvényt. A Magyar Köztársaság hivatalos lapjának ez a száma nemzetiszínű kerettel jelenik meg. Tájékoztatót hallgatott meg a Minisztertanács a Munkásőrség megszüntetésével kapcsolatos tennivalókról. Határozatot hozott a testület zárolt vagyonának mielőbbi polgári célú és az állami költségvetés pozíciójának javítását is szolgáló hasznosításáról. Október üzenete 1956. október 23. Évtizedeken keresztül a csend napja volt. Olyan nap, amelyről nem illő, nem tanácsos beszélni. Pedig azok is tudták, akik a hallgatólagos köz- megegyezés békítő olajágával próbálták elfelejtetni, hogy a történelemmel szembesülni kell. Az idő túlnő a hallgatáson, a politikai meggondolásokon, és egyszer- csak felteszi a maga kérdését, amelyre válaszolni kell. Ennek a szembesülésnek az elmúlt években megvoltak a maga fokozatai. Pro és kontra mérlegelések és meghatározások, viták pattantak ki és folytak. Mind a mai napig. Pénteken az immár Magyar Köztársaság nevet viselő alkotmányozó országgyűlés állást foglalt. Október 23-a, a népfelkelés napja, ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma is legyen. Vihar tört ki ezen a napon 1956-ban. A vihar rombol és megtermékenyít. Elsodorja, pozdorjává zúzza a rosszat, életre kelti az újat, az előre mutatót: Ilyen vihart csak a nép tud művelni. Az ifjúság kezdte, mint annyiszor történelmünkben. Ügy élni már nem lehetett, ahogy az országra parancsoltak. Plakátok jelentek meg reggel Budapest utcáin. A diákok követeléseit 14 pontba foglalták össze. Többek között követelték Nagy Imre vezetésével egy új kormány megalakítását, Rákosi Mátyás és Farkas Mihály bíróság elé állítását, a szovjet katonai egységek kivonását, a gazdasági élet átszervezését, teljes vélemény- és sajtószabadságot, a Kossuth-címer visszaállítását. A fiatalok délután a Duna-parti Petőfi-szoborhoz mentek. Sinkovits Imre, a Nemzeti Színház művésze elszavalta a Talpra ma- gyar-t. Az egyre növekvő tömeg ezután Bem tábornok szobránál fejezte ki együttérzését a felkelő lengyel munkásokkal és diákokkal. A Parlament előtt a tömeg követelte Nagy Imrét, őt akarta hallani. A Városligetben acéldrótot vetettek Sztálin szobrának nyakára. Mivel így se bírtak a fémóriással, hegesztőpisztollyal a térdénél vágták el. Az óriás lezuhant a térre. Ez a zuhanás máig ható jelkép. Sohase került vissza többé a helyére. Jelzi, hogy október 23-a nem volt hiábavaló. De ezen a napon megszólaltak a fegyverek is. A rádiónál vér folyt. A nemzetiszínú kokárdák mellé gyászszalagok kerültek. Áldozatok egyik oldalon is, meg a másik oldalon is. A történelem nemcsak szembesít, tanulságul is szolgál. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc elbukott. Nélküle azonban aligha lett volna elképzelhető a 18 év múlva létrejött kiegyezés, amely az ország fellendülését hozta magával. 1956 októberétől 33 esztendő telt el. Az Országgyűlés — mely október 23-át a köztársaság kikiáltásának napjává nyilvánította — elfogadta az alkotmány módosítását. Kiiktatta az államszocializmusra, az egypártrendszerre vonatkozó rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. A népfelség elvéből kiindulva a demokratikus hatalom gyakorlásával összeegyeztethetetlennek minősít minden erőszakos egyeduralmi törekvést. Érző és józan megfontolással szembesült az ország legfelsőbb hatalmi szervezete a történelemmel, amikor az egypártrend- szerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a jogállamba való átmenet jogi rendezését a békés politika eszközével oldotta meg, hogy a nemzet minden erejét a fő célra fordíthassa, pótolni az évtizedes lemaradást és felzárkózni Európához. Ma nemzeti emléknap van. A sírokra koszorúk kerülnek. Megemlékezések hangzanak el. Könnyek szöknek a szemekbe. A halottak, az áldozatok üzenete maga a történelem. Tanulsága a jelennek szól. Csak békés körülmények között folyhat alkotómunka. Az elvetett mag csak így szökkenhet szárba. Serédi János Zárás a stuttgarti tornász-világbajnokságon Ónodi Henrietta ötödik a „sóhajok hidján” Szalay Péter, az MTI kiküldött munkatársa jelenti Stuttgartból: Vasárnap, a stuttgarti tornász-világbajnokság zárónapján az első vastapsot egy díszvendég kapta, Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, aki ígéretéhez híven, ha csak egy napra is, de megtisztelte a világ legjobb tornászait és a házigazdákat. Alighogy köszöntötték a NOB első emberét, máris következett Takács Gyula, az ugrásdöntő első szereplője, akin cseppet sem látszott meg az elfogódottság. Mindkét kézenátfordu- lás előreszaltóját — az egyik dupla volt — jól, mutatósán adta elő, ám kettős NDK- győzelem született, az arany Behrendnek, az ezüst Kroll- nak jutott, a szovjet Artye- mov bronzzal vigasztalódott, Takács pedig az értékes ötödik hellyel. Következett párhuzamosan a gerenda és a férfi korlátfinálé, újabb három magyar szereplővel. „A „sóhajok hidján” Takácshoz hasonlóan elsőként szólították a békéscsabai Ónodi Henriettát, a női szerek egyetlen magyar döntősét. Izgult, ezt hiába is próbálta leplezni, de feltűnő hibát nem vétett, így megérdemelten kapott 9,837-et. Ez után a kis békéscsabai lánynak azt kellett figyelnie-számolgatnia, hányán fogják be, illetve előzik meg. Nos, Őnodijiál négyen kaptak magasabb pontot, a legtöbbet, joggal a román Daniela Silivas, aki, igçtz, kevesebbet mutatott a szovjet Olszja Dudnyiknál, azt viszont biztosabban. Dudnyik bravúros csavar- szaltó után úgy állt meg a gerendán, mintha odaszögezték volna, a leugrást viszont elvétette. Ez a nyújtott testű csavarszaltó az ötvenes években a női torna csúcselemének számított — talajon ... Utána a szöuli olimpián súlyosan megsérült, de aztán példás akarattal visszatért Tóth Balázs 9,487 pontot érdemelt ki, ami, mint kiderült, a hatodik helyhez volt elegendő. Az élen holtverseny alakult ki a szovjet Vlagyimir Artyemov — ő már 1983-ban aranyérmes volt ezen a szeren —, valamint a kínai Li Csing között, utóbbi bravúros eleme volt a két karfa között végrehajtott duplaszaltó — felkarfüggésbe. Eredmények. Nők. Gerenda, világbajnok: Daniela Silivas (Románia) 9,950, 2. Oleszja Dudnyik (Szovjetunió) 9,937, 3. Gabriela Po- torac (Románia) 9,887 ... 5. Ónodi Henrietta 9,837 ponttal. Az összetett versenyben Ónodi 19., Kovács Krisztina a 30. helyen végzett. n BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1989. október 23-ai melléklete Ma ismét dupla terjedelemben jelenik meg lapunk, ezúttal a Békés Megyei Népújság 1989. október 23-ai mellékletével. Ez tartalmazza a megyében 1956. október 25. és november 4. között megjelent lapok első oldalainak fotókópiáját. Az október 25—26 —27-ei Viharsarok Népe, az október 28-ai, november 1-jei és 2-ai Kossuth Népe, a november 3-ai*és 4-ei Független Üjság címoldalát tartalmazza a melléklet. A 16 oldalas lap most is hétköznapi áron, 4,30-ért kapható ma. # Zsinka: hatodik csapatában az első góllal — egy pont a DVSC ellen • Bogárdi „időn túlija” bravúros győzelemmel egyenlő a Pemü-Honvéd ellen # Gyulán is jól szállt a Malév # Peches vereség Szekszárdon (70:71) (Részletesebb beszámolóink a hétvégi sporteseményekről a 15—16. oldalon)
