Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

1989. október 20., péntek (Folytatás az 1. oldalról) dósét is, amelyek feladata az elfogadott normák megtar­tása és megtartatása. A ja­vaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmány­értelmezésre terjeszt,; ki az Alkotmánybíróság hatáskö­rét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmány­ban biztosított jogainak megsértése. alkotmányelle­nes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az ál­lampolgár előzetesen merít­se ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az Al­kotmánybíróság nem helyet­tesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybí­rósági eljárás jellemzően ké­relemre indul, de egyes ese­jai által kijelölt tagokból ál­ló bizottság javaslata alap­ján. Az alkotmánybírák ki­lenc évre kapnak megbíza­tást, s mégegyszer újravá­laszthatók. A 15 tagú testü­let elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választ­ják három évre, s e tisztsé­geket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javas­lat szerint az Alkotmánybí­róság megalapításakor — vagyis a mostani ülésszakon — az Országgyűlés a testü­letnek csak öt tagját vá­lasztja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Űjabb öt tagot pedig az Al­kotmánybíróság felállítását — 1990. január 1-jét — kö­vető öt éven belül válasz­tanak meg. E megoldás po­litikai célja, hogy a több­párti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakítá­sában. Esztergom az Alkotmány­bíróság székhelye A részletes vitát követő hosszas szavazás eredmé­nyeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik ér­telmében amellett foglaltak állást, hogy az Alkotmány- bíróság székhelye ne Buda­pest, hanem Esztergom le­gyen. Ezután a képviselők az Alkotmánybíróságról szóló szággyűlés a törvényjavas- egészéről — a már elfoga­dott módosításokkal kiegé­Hátha onnan is kapunk segítséget tekben hivatalból is kezde­ményezhető eljárás. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoport­szítve — döntöttek: az Or­szággyűlés a törtvényjavas- latot — minősített többség­gel — 320 egyetértő szava­zattal és 1 tartózkodással el­fogadta. Hol és miként működhetnek a pártok? A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló tör­vény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyez­tessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson. A törvény megfogalmazása szerint a pártok rendel­tetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvání­tásához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, s ame­lyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ismeretes, -hogy a pártok tevékenységének egyik leg­fontosabb kérdése működésük színtere, amelyről hosz- szú |és éles viták zajlottak le. Ezért a törvényjavaslat két változatot tartalmazott a munkahelyek depolitizá- lására. Az Országgyűlés az Ellenzéki Kerekasztal támo­gatta javaslatot fogadta el, amely a munkahelyekre egy­ségesen mondja /ki a pártszervezetek működésének ti­lalmát. A törvény tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüg­gésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt álla­mi költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyan­ekkora összeggel csökken a párt költségvetési támoga­tása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési tá­mogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalé­kát pedig a választások eredménye alapján kell felosz­tani. Ez azonban már csak az lúj országgyűlési válasz­tások után alkalmazható szabály. -Ezért a törvény ki­mondja, hogy a következő általános képviselőválasztá­sig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyű­lés külön határoz. A törvény szigorúan szabályozza a pártok gazdálko­dási lehetőségeit. A képviselők döntése alapján ugyanis a pártok csak a tulajdonukban lévő, a párt rendeltetés- szerű -működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyisé­geket és ingóságokat hasznosíthatják díj ellenében. A kezelésükben, használatukban állókat viszont nem. Erkély jelenet Horváth István: K köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nemzeti érdek Az országgyűlési képvise­lők választásáról szóló és a köztársasági elnök választá­sával foglalkozó törtvényja- vaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A belügyminiszter expozé­jában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jogi-elvi kérdést említett, majd az új válasz­tójogi törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézmé­nyeiről szólt. A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javasla­tokra, amelyek az egyéni vá­lasztókerületek számának kisebb-nagyobb mértékű nö­velésére irányultak. Meg­említette, hogy a tervezet­ben javasolt 152 egyéni vá­lasztókerület további növe­lését a kormány nem tudja támogatni. A vitatott kérdések lezá­rásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik szá­ma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék koráb­ban a lakosságuk száma ál­tal indokoltnál — más me­gyék hátrányára — több képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazat egyenlőségének követelmé­nye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így igazsá­gos. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételei­nek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növeke­dése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növeke­dését eredményezi. A köztársasági elnök vá­lasztásáról szóló törvényja­vaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a parlament döntése alapján megszüle­tett a köztársasági elnöki in­tézmény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megvá­lasztásával kapcsolatos vitá­ra utalva leszögezte: a köz- társasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpoli­tikai. hanem a nemzet sor­sát érintő — általános tár­sadalmi érdek. A népszavazással megvá­lasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biz­tosításához. Balogh László: A Kerekasztal tekintse át a javaslatokat — Ne siessük el a tör­vényalkotást, hagyjunk időt a társadalmi vitákra is — mondta felszólalásában Ba­logh László, Békés megyei képviselő. — Az országgyű­lési képviselőválasztási tör­vényjavaslattal kapcsolatos észrevételemet a választóim véleménye alapján terjesz­tem elő. A listás választási rendszer jelenti a jövőt, azonban a jelenlegi politikai körülmények között nem tartom jónak igy bevezetni, mert egy már kialakult, sta­bil többpárti struktúrát fel­tételez. Ez azonban Magyar- országon, különösen vidé­ken még nem realitás. Az egyéni választókerület­iben az állampolgárok bizal­mát élvező politikus a pár­tok jelöltjével azonos esély- lyel induljon. A javaslat szerint az első választási forduló sikerte­lensége esetén a második fordulóban az a jelölt nyer mandátumot, aki az elsőben is indult, és a második for­dulóban a legtöbb szava- tot megkapta. Feltéve, ha a választókerület választópol­gárainak több, mint egy­negyede szavazott. Bár ez az eljárás a sikeres választást biztosítja, de nem érvénye­síti az állampolgárok több­ségének akaratát. A válasz­tásra jogosultaknak legalább 50 százaléka vegyen részt a választásokon. Egyidő ben történjen az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztása. Az országgyűlési képvise­lők választásáról szóló tör­vényjavaslat politikai tartal­mával egyetértek, támoga­tom, de határozathozatal előtt a Kerekasztal üljön össze és tekintse át az el­hangzott javaslatokat, és csak ezután térjünk vissza a törvényjavaslat elfogadására. P* Kilóg fi sorból Milyen testület az Blkotmánybiriság ? Az Alkotmánybíróságnak — mint az alkotmányvé­delem különleges eszközének — felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend, és alapjogok vé­delme. a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolja. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazság­szolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként,, önálló költségvetéssel működik és tagjait az Ország- gyűlés választja. A törvény meghatározza az Alkotmánybíróság hatás­körét, szervezetét, és eljárását, bár ez utóbbiakra rész­letesen nem tér ki. mert ezek szabályozását a szintén törvényként megalkotandó alkotmánybírósági ügyrend­re bízza. . . Az Alkotmánybíróság tagja olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állam­polgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illető­leg az állam- és jogtudomány nagydoktora, vagy 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlé­si képviselő, tanácstag, más állami i szervnél nem tölt­het be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tiszt­séget, és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását tör­vényben meghatározott esetekben bárki kezdeményez- j heti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbe­zésnek helye nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents