Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

1989. október 19., csütörtök o ESHESS fas&Ç flUt trd tCC^U. ouj Földrengés PROGRRMlJtHLRT BÉKÉSCSABA Iszonyat ! Szerda reggel, hevenyészve írom e sorokat, mire az olvasó elé kerülnek, mindnyájan többet tudunk a ka­tasztrófáról. Most tudósított a rádió: borzalmas földren­gés pusztított San Franciscóban, utoljára 83 évvel ez­előtt volt ekkora rettenet. A Föld túlsó felén tomboló erőket hazánkban is észlelték. A Richter skála szerint 6,8 fok a kilengés, ami hatszázszor akkora energiák el­szabadulását jelenti, mint amilyen négy évvel ezelőtt Berhidán döntötte halomra a házakat. A pokol órái sza­badultak a városra, és kérdés, elcsitultak-e az ördögi erők? ó, szegény, szegény emberek, akik borzalmas ha­lálukat lelték a romok között, és még szerencsétleneb­bek, akik nyomorékká lettek, árvák, gyászolók. Nincs szó az együttérzésre. Könnyes sóhajom száll feléjük, és el­szorul a torkom, ha a tojáshéjon táncoló, törpe kis tip- ródásainkra gondolok. Amit tudni lehet, mindent elmondtak már San Fran- ciscóról. A Szent András törésvonal mentén épült, ahol két földkéreglemez mozgása állandó veszélyt jelent. Mégis élnek ott emberek, mert élni kell. bár ismerték a jóslatot: nagy katasztrófa fenyeget. Most eljött az ítélet ideje. Vagy „csak” az előrengés, a neheze ezután követ­kezik? Nem bizonyos róla semmiféle tudomány. Aki érzéketlen mások szenvedéseire, elképzelni se tud­ja a rettegést. Négy évvel ezelőtt, napokkal a berhidai földrengés után, Siófokon hallottam, ahogy az utórezgé­sek miatt morajlott a föld. Hideg veríték csapott ki raj­tam, pedig távolról szólt az üzenet: ember, ne élj döly- fösen, játékszer vagy csupán, ismeretlen hatalmak te­nyerén. Jaj. mennyi sok figyelmeztetésre vagyunk né­mák. Pusztítjuk a világot, és herdáljuk a drága napokat, amelyekből életünk összetapad. Szennyezzük vizeinket, útjaink levegőjéből már szippantani is halálos, annyi bűzöket okádnak ócska járműveink. Vegyszerek, mérgek sanyargatják a szent anyaföldet, se gazdája, se felelőse nincs a pusztításnak. Gyilkos felhő, ha közelit, elhallgat­ják a veszélyt, nehogy páni félelmében a nép elsodorja a gátakat, s az emelvényről integetőket. Földrengés se kell, hazugsággal összetákolt házunk, hazánk, szétporla- dással fenyeget. Aki megszületik, veszélyekkel terhes világra jön. Egyet­len ember, és egyetlen nép se lehet bizonyos benne, hogy betölti hivatását, s nem lesz vak szeszélyek áldo­zata. Százszor félhet, ki szegénynek született, s aki te­hetetlen, az a legszegényebb. Most segélyeket várunk gazdag országoktól, de ha ők is erősebb hatalmak ha­ragjától szenvednek, rajtunk ugyan ki segít? Játszado­zunk felnőttesen, mindenféle komoly padsorokban, po­kolra kívánjuk egymást, s közben az alvilág erői dübö­rögnek talpunk alatt. Egy kis megértést kellene tanul­nunk egymás iránt, s alázatot a nagy ismeretlen felé, hoev irealmas legyen felénk! Özönvizek, jégkorszakok, egek-földek háborúi után. szokás szerint maradnak hírmondók. Reménykedjünk, hogy elkerüli házunkat a vész, ne kelljen fogak csikor- gatása közt bűnhődnünk. S ha megérdemeljük, hogy mosolygósra fordul a világ, ne feledkezzünk meg a fo­hászról. amely a rettegés óráiban erőt. hitet adott. Andódy Tibor — A vasutas művelődési házban október 20-án, pén­teken 19 órai kezdettel az Auróra együttes ad koncer­tet. — Az Országos Filharmó­nia első kamarabérleti hang­versenyét október 19-én, csütörtökön 19 órakor, a Bartók teremben rendezik. — A megyei művelődési központban október 20-án, pénteken, 19 órai kezdettel Balkán táncház lesz. BÉKÉS — A filmszínházban ' ok­tóber 21-én, szombaton, 10 órakor, a Napsugár báb­együttes tart előadást. Ugyanitt, október 24-én, ked­den 20 órakor Pécsi Ildikó és Beregi Péter zenés kaba­réműsorát láthatják az ér­deklődők. MEZŐKOVÁCSHÁZA — Október 21-én, szomba­ton, a művelődési központ­ban délelőtt 10 órakor be­mutatóval egybekötött tánc­versenyre kerül sor. OROSHÁZA — Filharmónia-előadás lesz az ifjú zenebarátoknak október 23-án, hétfőn 9 óra­kor, a Petőfi Művelődési Központban. Ugyanott 25-én, szerdán 17.30 és 20 órai kez­dettel Nagy Bandó András kabaréműsorát láthatják. SZEGHALOM — A városi művelődési központban, október 23-án, hétfőn, 15 órakor. Kovács— Hárav: Mese a halászlány­ról című előadást láthatják a gyermekek. GYOMAENDRÖD — A Déryné Művelődési Házban október 21-én, szombaton 20 órakor nóta­est lesz. Fellép Béres Fe- , renc. Angyal János, Urbán Katalin, Fehér Márta és még sokan mások. „Nem állunk meg a vigasztalásnál” Több, mint gyermekiigy Ez év februárjában ala­kult meg az Országos Gyer­mekvédő Liga, mely a tár­sadalom azon erőit kívánja összefogni, akik elkötelezet­tek a gyermekek ügye iránt. A liga — a század elején működő egyesület jogutódja — nemrég részletes progra­mot készített, s kidolgozta munkamódszerét. Erről fag­gattuk dr. Ranschburg Jenő professzort, a televízióból jól ismert népszerű pszicho­lógust, a liga elnökét. — Milyen cél és társadal­mi igény vezérelte a szak­embereket, amikor létrehoz­ták a gyermekvédő ligát? — Szeretnénk keveset be­szélni és többet tenni! Munkánkat három területen képzeljük el. Nagyon fontos a karitatív, tevékenység; je­lentős összegeket remélünk különböző szponzoroktól. E pénzből szegény, tehetséges gyermekek iskoláztatását tá­mogatjuk majd, de segíteni kívánunk a családoknak a gyerek öltöztetésében, köny­vek, játékok, tanszerek elő­teremtésében. Magyarorszá­gon sajnos, nem divat — mint például a gazdag Egye­sült Államokban —, hogy a kinőtt ruhákat, a megunt játékokat egymásnak tovább­adják, pedig ez csupán szer­vezés kérdése. — Tanácsadó^ ismeretter­jesztő szerepet is vállalnak? — Éjjel-nappal megkeres­hetnek majd bennünket a szülők és a gyermekek, tele­fonon, levélben vagy szemé­lyesen. Ez bizonyos konglo­merátuma lenne a lelki el­sősegélynek, ám nem állunk meg a vígasztalánál, hanem terápiát és ügyintézést is vállalunk. Az embereknek elegük van a szép szavak­ból. Azt várják, hogy le­gyen valaki, aki lépéseket tesz az érdekükben, s egy­fajta igazságot képvisel fel­sőbb fórumokon. Hamaro­san elindítjuk a nagy ha- hományú szülők iskoláját. Főként elsőgyermekes csa­ládoknak kívánunk segíteni a gondozásban, nevelésben, a háztartás szervezésében. A tanfolyamokat nem részvé­teli díjakkal tartjuk. — Milyen szervezeti fel­építésben végzik munkáju­kat? — Múlt heti közgyűlésün­kön hét munkacsoport ala­kult. A jogi például — amellett, hogy problémás ügyek intézésében segít — a gyermekek jogi képviseletét kívánja ellátni. Van csalá­di, ifjúsági, kulturális, klini­kai, gyógypedagógiai és is­kolai munkacsoportunk. Ez utóbbi például azt szorgal­mazza, hogy ne a gyermek legyen az oktatási intézmé­nyért, hanem fordítva! Fi­gyelemmel kísérjük a beteg gyerekek, az állami gondo­zottak, a veszélyeztetett fia­talok sorsát, s mindent meg­próbálunk azért, hogy jobb körülményeket teremtsünk a jövő generációjának. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy a felnövekvő nemzedékkel valahogy senki sem törődik igazán. — Mi a biztosíték arra, hogy ez a mozgalom nem lesz fővároscentrikus? — Vidéki városokban, sőt Budapest egyes kerületeiben sorra alakulnak a ligák; sa­ját helyzetismerettel, mun­katervvel kívánnak dolgoz­ni. Nem piramis formában építkezünk; teljes lesz a szervezeti és az anyagi ön­állóság. — Mennyiben kívánnak támaszkodni a már meglé­vő gyermekintézményekre, családsegítő, segély- és sze­retetszolgálatokra? — Igyekszünk együttmű­ködni és segíteni ott, ahol erre szükség van. Fordultak már hozzánk, hisz’ vannak területek, ahol egyszerűen nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő feladatok­kal. Az ország legjobb szak­embereit szeretnénk sora­inkban látni: pszichológuso­kat, orvosokat, pedagóguso­kat, jogászokat. A ligát moz­galomnak képzeljük el, amelyben azok is részt vesz­nek, akik foglalkozásukat te­kintve nincsenek elkötelez­ve a gyermekügynek. Hang­súlyozom, nem elit szakmai egyesületet szeretnénk lét­rehozni, hanem széles körű társadalmi mozgalmat. — Mennyi időitek kell el­telnie ahhoz, hogy tevékeny­ségüknek mérhető eredmé­nye legyen? — önmagában nagyon op­timista dolog, hogy létrejöt­tünk, mert sok mindent raj­tunk kívül álló okok hatá­roznak meg. Nemcsak gyer­mekügyről van szó, hisz’ a gyermek jelenti a családot, a család pedig az egész tár­sadalmat. Bízunk abban, hogy ezt a társadalmat — legalábbis felelősséget érző rétegeit — sikerül ügyünk­nek megnyerni. Aki úgy ér­zi, hogy tehet valamit, azt várjuk sorainkba! Gubucz Katalin Békés megye irodalmi emlékeiből Balassi Bálint két évig Gyulán élt A gyulai születésű rálffy Albert műve az Orosházi Szántó Kovács Múzeum jóvoltából látható a könyvtárban — A gondolkodó ember számára ma nemcsak az a központi kérdés, hogy az át­alakuló gazdasági-társadalmi viszonyok között miként ta­lálja meg a maga helyét, hanem az egyéni és nemzeti kultúra szerepének és je­lentőségének tisztázása is — mondta Elek László iroda­lomkutató, aki a napokban nyitotta meg Gyulán, a Mo- gyoróssy Könyvtárban a Bé­kés megye irodalmi emlé­keiből címet viselő kiállí­tást. Több mint 100 dokumen­tumot mutattak be a gyulai könyvtárban. Az anyag egy része az orosházi múzeum­ból származik, ahol a nyá­ron már láthattak az érdek­lődők hasonló tárlatot, s ahol . nemcsak könyvek, ha­nem plakátok, aprónyomtat­ványok is segítettek szűkebb pátriánk irodalmi értékeinek megismerésében, a Gvulán bemutatott könyvek, folyó­iratok' zömmel a szépiroda­lom körébe tartozók. De nemcsak ezért más ez, a ki­állítás; hanem azért is, mert főként a városban élő, illet­ve innen elszármazott írók, költők műveire koncentrál. Az olvasóterem előtt, a hely- történeti gyűjteményben és a folyóirat-olvasó helyiségé­ben kiállított könyvek a ré­gi magyar irodalom és nap­jaink szépprózájának, ver­ses gyűjteményeinek kistük­re — kiegészítve a megyénk­ben megjelenő művészeti, tudományos folyóiratok fel­vonultatásával, az egykori és ma működő nyomdáinkban készült kiadványokkal. A kiállítást összeállító könyvtár szándéka az volt: ismerje meg az érdeklődő, hogy régen és ma kik alkot­tak, kötődtek megyénkhez, a városhoz. Az ismert nevek mellett kicsit már feledésbe merült írók kötetei is sora­koznak a polcokon. A tájékozódást két, hely­ben készített kis kalauz se­gíti, az egyik rövid áttekin­tést ad a kezdetektől nap­jainkig a Békésben, Békés­ről írókról, a másik telepü­léseink irodalmi eseményeit említi. Ez utóbbi Erős Zol­tán Magyar irodalmi helyne­vek A-tói Z-ig című néhány éve megjelent könyvéből megyei vonatkozású kivonat. Gyulánál fellapozva például az olvasható, hogy a várban töltött gyermekkorából két évet Balassi Bálint. de Bró- dy Sándor is dolgozott a vá­rosban, mint írnok ... A kiállítás megtekintését ajánlhatjuk azoknak, akik szeretik a régi könyveket, éreznek adósságot a mai szerzők műveinek megisme­résében, de azoknak is nyújt talán némi meglepetést, akik már meggyőződtek ,,a törté­nelem nem lehet számunkra felesleges lim-lom, ócska ka- cat” igazságáról. A kiállítást november 27-ig találják je­lenlegi helyén. Sz. M. Beveszik-e Battonyát a kisgazdák? „R földet vissza a tulajdonosának” Az átalakítás ^latt álló battonyai művelődési házban tar tóttá hétfőn este helyi szervezetének alakuló gyűlését a Kis­gazdapárt. Az épület bal oldalán éppen az MSZP helyi kong­resszusi küldöttjének beszámolóját hallgatták az érdeklő­dők, miközben jobb felől a „gazdák” gyülekeztek. A jobb­oldalt később „megerősítette” az MSZP is, hiszen három­negyed 6-kor — rendezvényük után — többen átjöttek (?) a másik oldalra. Végül is 6 órakor elkezdődött a rendez­vény, részeként a Kisgazdapárt vidéki hadjáratának. A hét­fő este érdekessége egyébként maga a helyszín volt. hiszen, mint a városi népfronttitkár elmondta: „Még nem alakult ellenzéki szervezet Battonyán”. Van viszont Münnich Ferenc Társaság, kiknek egyik támogatója Púja Frigyes, a város országgyűlési képviselője, Magyarország volt külügyminisz­tere. Ilyen körülmények között kezdte beszédét Mackai Jó­zsef, a Kisgazdapárt megyei elnökhelyettese a megjelent több mint 50 érdeklődő előtt: — Rákosiék „jószág- és vagyonvesztésre” ítélték a gazdákat, I962-re a tulaj­donosokból napszámost csi­náltak. Mint legutóbb lát­hatták az MSZP kongresz- szusán, most sem esett szó a parasztságról. A Kisgaz­dapárt viszont létével be kívánja bizonyítani, hogy a parasztember a mai napig nem mondott le évezredes törekvéséről — a földről. Bánffi Sándor, a párt me­gyei ügyésze hozzátette: „A A Megyei Tanács V. B. Szociális- és Egészségügyi Osztálya a Megyei Munka­erő Szolgálati Irodával közösen szociális gondozói KÉPZÉST INDÍT nappali tagozatos formában, munkaviszonyban nem álló fiatalok számára, az átképzési alapból. Érdeklődni és jelentkezni lehet: írásban és személye­sen. önéletrajzzal, a Békés­csabai Városi Tanács Szoci­ális és Egészségügyi Osztá­lyán, 1989. november 15-ig, Ágostonná Nagy Zsuzsánál. földtulajdon visszaállítása történelmi küldetése a Kis­gazdapártnak. Tulajdonosi, anyagi érdekeltség nélkül nem lehet megoldani az or­szág előtt álló nehéz felada­tokat. Kiindulási alap csak a valóságos tulajdon lehet.” A helyszínen kiosztott föld­visszaigénylő lapokra céloz­va megjegyezte: „Mi ezáltal is bebizonyítjuk mindenki­nek, hogy a magyar paraszt nem mondott le tulajdoná­ról, azt visszaköveteli, majd ezután eldönti, hogy miként kívánja azt hasznosítani.” A kételkedő hangokra így vá­laszolt: „A jövőben megala­kuló kormány egyik első in­tézkedésének a tulajdon re­formjának kell lennie, hi­szen mára minden párt er­ről beszél.” — örülök, hogy Púja Fri­gyes hazájában újra indít­hatja tevékenységét a Kis­gazdapárt — kezdte válasz­tási beszédét Bakos István megyei titkár, majd ismer­tette programjuk főbb ele­meit. Külön részletezte a földdel kapcsolatos állás­pontjukat: — Nem a múltat akarjuk visszaidézni, hanem a tulajdont szerelnénk visz- Szaállítani. Programunk sze­rint mindenki visszaigényel­heti a földjét az 1947-es ál­lapotoknak megfelelően.” A jelenlévő, főként idő­sebb korosztályt a földvisz- szaigénylés konkrét részle­tei érdekelték. Volt. akinek édesapja adta be a földet a tsz-be és azóta „megváltást” is kapott. Igényt tarthatok-e a földemre? — kérdezte. A pártügyész így válaszolt: „A föld tulajdonosa a törvényes örökös. A megváltási árat pedig nem ismerjük el a föld vételárának." Az ilyen és hasonló típusú kérdések alapján látható volt, hogy a jelenlévők igényt tartanak földjükre. — Mekkora bázisa volt itt. Battonyán a Kisgaz­dapártnak? — kérdez­tük A. Kiss Mátyást, az 1945-ös koalíciós elöljá­róság egykori jegyzőjét. — 1945-ben itt több párt is működött, köztük az egyik legerősebb a Kisgazdapárt volt. De je­lentős erőt képviselt a Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt és a Kom­munista Párt, is. — Most, 1989-ben ez hogyan változhat? — Nagyon nehéz meg­ítélni. Tudniillik a pár­tokat szétrombolták és meg vannak félemlítve az emberek. Itt is lát­szott, hogy többen meg­hallgatták az előadást, de voltak, akik el is mentek. Nehéz előrelát­ni az erővonalak ala­kulását. H. A. A rendezvény végén meg­választották a battonyai ve­zetőséget; eszerint a mint­egy 40 belépő Németh Lász­lót elnöknek, Timoty Jánost pedig titkárnak választotta meg. (krausz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents