Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

1989. október 19., csütörtök A miniszterelnök magányossága (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancs­nokság alá magyar fegyveres erőket. A miniszter szerint ez a javaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig a jövőben is indokolt nemzet­közi szerződéseinkkel. A szavazás megkezdése előtt Tallóssy Frigyes (Bu­dapest, 24. vk.) szót kért, és figyelmeztette a képviselő­ket, ha kiírják a köztársa- ságelnök-választást, az SZDSZ petíciója értelmét veszti. Ebben az esetben bárki joggal élhet alkotmá­nyos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírását nem vették figyelembe. Márpedig Tűzoltómunka? az SZDSZ kezdeményezését a Parlamentnek komolyan kell vennie, s így el kell halasztani az elnökválasz­tást. Máskülönben a későb­biekben súlyos alkotmány­Rendkívüli kormányülés A szünetben tartott rend­kívüli minisztertanácsi ülés­ről Németh Miklós a kor­mány felhatalmazásából rö­vid nyilatkozatot tett az Or­szággyűlés plénumán. — Történelmi felelőssé­günkből adódóan mindnyá­junk kötelessége: ne enged­jük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyama­tok túllépjenek az Ország- gyűlés és a törvénykezés ha­tókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetét mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sür­gősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden poli­tikai és jogi érvet, összefüg­gést értékelve és mérlegelve azt javasolja — folytatta a kormányfő —, hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Ugyan­akkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekint­het el attól, hogy a népsza­vazásra vonatkozó kezdemé­nyezések jelen vannak köz­életünkben. A benyújtott aláírások hi­telesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt — nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés — a kormány véleménye szerint — nem hagyhatja abba a törvénykezés rá bízott fel­adatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hi­telesítés végeredménye, il­letve az esetleges népszava­zás a most hozott döntések egyikét-másikát módosíthat­ja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje szerint — kell majd az Or­szággyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgyso­rozatnak megfelelően folyta­tódhatott. A miniszter tájékoztatta az Országgyűlést, hogy Raf- fay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politi­kai tanácsadóik magyaror­szági tartózkodásának meg­tiltását indítványozta. jogi problémák alakulhatnak ki. E hozzászólás a keddi napkezdő polémiához ha­sonló vitát robbantott ki. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) kétségbevonta az alá­írásgyűjtés tisztességét. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) is szót kért, és Tallóssy képviselővel ellentétben nem látott ellentmondást az SZDSZ akciója és javaslata, illetve a Ház döntési lehető­sége között. Szerinte a kép­viselőiknek most el kell fo­gadniuk az alkotmánymódo­sítást. Az Országgyűlés írja ki a köztársaságielnök-vá- lasztást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásra. Üjabb és újabb képvise­lők jelentkeztek hozzászó­lásra. Szirtesné dr. Tomsits Eri­ka (Budapest, 22. vk.) úgy vélekedett, ha a képviselők elfogadják a 200 ezer alá­írással jegyzett követelést, akkor a háromoldalú meg­állapodás a mai Parlament egyetlen tagját sem kötelezi semmire. Szünetet javasolt a felmerült problémák tisztá­zására. Benjámin Judit (Bu­dapest, 21. vk.) az aláírás- gyűjtésre vonatkozó elma­rasztaló észrevételeket pedig nem tartotta helytállóaknak. Szavazás a módosító indítványokról Csaknem két órán át tar­tott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sor­sáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítvá­nyokat legalább 254 képvise­lőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyet­értett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javas­latot elvetett a Parlament. Így például nem érte el a minősített többséghez szük­séges szavazati arányt Tal-- lósy Frigyesnek az az indít­ványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetle­nül, népszavazás útján vá­lasszák meg, s ne az Or­szággyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Az Országgyűlés elutasította Bállá Évának azt a javasla­tát, hogy töröljék az alkot­mánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely ki­mondja: a köztársasági el­nököt — ha e tisztség be­töltésére még az új Ország­gyűlés létrejötte előtt kerül­ne sor — a választópolgárok általános és egyenlő válasz­tójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. Bállá Éva indítványa mindössze 11 támogató sza­vazatot kapott a Parlament­től. Az Országgyűlés végül is Kulcsár Kálmán emlékez­tetett arra, hogy a legviha­rosabb politikai vitákat a munkahelyi pártalapszerve- zetek szabályozásának kér­333 igenlő válasszal, 5 elle­nében, 8 tartózkodással tör­vényerőre emelte az alap­törvény módosításának ter­vezetét. Eszerint hazánk űj neve : Magyar Köztársaság. A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Or­szággyűlés jegyzője felolvas­ta a politikai egyeztető tár­gyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tu­lajdonreformról: a dokumen­tum országgyűlési ismerteté­sét az aláírók kérték. Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok műkö­déséről, gazdálkodásáról szó­ló törvényjavaslat tárgyalá­sára tértek át. A törvényter­vezetet Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesz­tette elő. dése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a párttisztség viselésével kap­csolatos kérdések váltották ki. Ennek eredménye, a tör­vényjavaslatban megfogal­mazott két szabályozási vál­tozat. Az „A” változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rend­őrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint a pár­tok semmilyen munkahe­lyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek párt- szervezetet. A miniszter fel­hívta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erők és a rend­őrség tagjainak párttagsá­gára, pártszerveződésére vo­natkozóan a javaslat az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a fegyveres erők és a rend­őrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei) szervei­ben. Szolgálati helyük sze­rinti területi egységen, lak­tanyán kívül azonban lét­rehozhatnak pártszervezete­ket. s ott párttisztséget is betölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai Hányadik órában is vagyunk? nem lehetnek szolgálati he­lyük közigazgatási területén működő pártszervezetek ve­zető tisztségviselői, például párttitkárok, de egyéb párt­tisztséget — vezetőségi tag­ságot — betölthetnek. A „B”-változatot ismertet­ve, a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a köz­hatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesü­lési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozha­tók létre és nem működtet­hetők pártok. E változat törvényi korláthoz kötné az egyéb munkahelyeken tör­ténő pártalapítást és -mű­ködtetést, az egypárti politi­kai irányítási rendszer meg­szüntetésének szándékával. A fegyveres erők és a rend­őrség párttagságának, illet­ve párttisztség-viselésének szabályozása megegyezik az ,A”-változatéval. A minisz­ter utalt rá, hogy ez, a párt- szerveződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó „B”­változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépíté­sének lényeges eleme a pár­tok működésének lakóterü­letre helyezése. flz embereknek elegük van a politizálásból Bódi János, (Baranya m., 11. vk.), a Beremendi Ce­ment- és Mészművek mű­vezetője választói vélemé­nyét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság szerint sok­kal többet kellene foglalkoz­ni a termelőmunkával, a gazdasággal. Az embereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik, hogy a pártok az ő bőrükre egyezkednek. A képviselő nem helyeselte a pártok munkahelyi szerve­ződését, s a pártok költség- vetési támogatását. A több­pártrendszer létével szerin­te nincs szükség más, „meg­foghatatlan”, általános tár- sadálmi szervezetre. Ezek közé sorolta a Hazafias Nép­frontot és ebben a formá­jában a szakszervezetet is. ..Az érdekvédelem most is látszatvédelem csupán, tisz­telet a kivételnek” — mond­ta, Az ülésteremben a Békés megyeiek Vita az aláírásgyűjtés tisztességéről Türvényjavaslat kit változatban

Next

/
Thumbnails
Contents