Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

1989. október 18., szerda o kozókat potenciális bűnöző­nek tekinti az adóhatóság, amíg a gazdálkodás szabá­lyait visszamenőleg alapve­tően meg lehet változtatni, amíg nincs objektív mércéje a vállalatok nyereségességé­nek, addig sem piacról, sem versenyről nem lehet be­szélni. Elfogadható nyugdíj-törvényt Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat műszakveze­tője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit sít szervezeti lehetőséget a gazdasági és társadalmi ér­dekek érvényesítésére. A la­kossági fórumokon szerzett tapasztalatait felidézve Talán fejtegette felszólalásában, rámutatott: a tulajdonre­form elhúzódása miatt to­vábbra sincs valódi tulaj­don, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a mun­kavállalók érdekeinek vé­delmét. Mindezek több mó­dosítást igényelnek, ame­lyeknek lényege, hogy az al­kotmány a szakszervezetek mellett széles körben bizto­hangsúlyozta, hogy rövid időn belül új, korszerű, eu­rópai követelményeknek megfelelő környezetvédelmi, valamint humánusabb, a társadalom döntő többsége által is elfogadható nyug­díjtörvény szülessen, to­vábbá olyan bér- és adó­rendszer alakuljon ki, amely valóban elősegíti a családok szabadabb és méltó életét. II nép ellenére, a nép Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) honvéd vezérőr­nagy írásos módosító javas­latait indokolva hangoztat­ta: hazánkban nincs olyan párt, amelynek történelmi, erkölcsi vagy bármiféle más joga lenne arra, hogy a nép ellenére, a nép felett, a nép nevében uralkodjon. Ha az alkotmány kimondja, hogy nálunk párt többé nem le­nevében hét hatalmi tényező, akkor megvédéséről sem kell ren­delkezni. Ily módon a nép egyedüli joga lesz, hogy egy pártot az égig emeljen vagy lesöpörjön a politikai palet­táról. Ez ellen erőszakkal senki sem tiltakozhat. Ha­zánk nem kér és nem ad in­ternacionalista segítséget, s azt sem tűri, hogy a Varsói Szerződés csendőri szerep­ben magának tetsző vezetőt válasszon, vagy nem tetsző vezetőt elmozdítson a helyé­ről. Az alkotmánymódosító ter­vezet kapcsán felvetődhet az a kérdés is, hogy ki fogja a VSZ párvezetését meg­győzni arról: párt nem kép­viselheti az államot külföl­dön, tehát a kétoldalú tár­gyalások során született megállapodások az államha­talmi szerveket semmire sem kötelezik. A képviselő kifogásolta, hogy a rendkí­vüli állapot idején a fegy­veres erők külföldi vagy or­szágon belüli alkalmazásá­ról, a rendkívüli intézkedé­sek bevezetéséről a honvé­delmi tanács döntsön az Or­szággyűlés kétharmados, mi­nősített szavazati többsége helyett. Szükségesnek tar­totta a szövegtervezet kiegé­szítését azzal, hogy rendkí­vüli állapot idején is ülé­sezzen az Országgyűlés vagy annak honvédelmi bizott­sága, s e bizottság jogosult a honvédelmi tanács által bevezetett rendkívüli intéz­kedések alkalmazását fel­függeszteni. Vállalkozás és versenyszabadság Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat igazga­tóhelyettese úgy vélekedett, hogy a pártok számára a közhatalom gyakorlását tiltó kitétel olyan deklaratív ki­jelentés, amely nem illik a jogi jelleg erősítését célul tűző tervezet szövegébe. Sze­rinte az összeférhetetlenség­re vonatkozó szabályok he­lyett kézzelfoghatóbb garan­ciát nyújtana az a megfo­galmazás, hogy a pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határoz­za meg azokat a tisztségeket és közhivatalokat, amelyeket pártok tagjai, illetőleg tiszt­ségviselői nem tölthetnek be. A képviselő javasolta, hogy kerüljön a módosított Mini Minisztertanács alkotmány szövegébe a kö­vetkező passzus „A Magyar Köztársaság elismeri és tá­mogatja a vállalkozás jogát, a verseny szabadságát, ame­lyet az alkotmány vagy al­kotmányos törvény korlátoz­hat”. Idegen hadsereg és tanácsadók Raffay Ernő (Csongrád m„ 1. vk.). a József Attila Tudományegyetem adjunk­tusa egy nagy horderejű al­kotmánymódosító indítványt tett. Javasolta: kerüljön be a Magyar Köztársaság leen­dő alkotmányába, hogy az ország területén idegen had­seregek, illetve idegen, kül­földi politikai tanácsadók nem tartózkodhatnak. A képviselő ezt azzal indokol­ta, hogy egy nemzet nem képes érdekeit pontosan, precízen kifejteni, ha terü­letén idegen csapatok ál­lomásoznak. Oki lemondott a köztársasági elnöki jelöltségről Király Zoltán — akit a Szociáldemokrata Párt szegedi szer­vezete jelölt köztársasági elnöknek —, nem kíván részt venni az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben, mert a Parla­mentben kedden elmondott ; az SZDSZ aláírásgyűjtő kampá­nyát kritizáló észrevételeiért többen azzal vádolták, hogy fel­szólalását már a választási jelölésre készülve mondta el. Ki­rály Zoltán az Országgyűlés keddi munkanapjának végén, az MTI munkatársának elmondta: veszni hagyja az elnökjelölt­séget, de vállalnia kell ezt a döntést, hogy a jövőben ilyen vád ne érhesse, ne próbálják meg így lejáratni. Király Zoltán mindazonáltal nem zárta ki, hogy induljon az elnökválasztási küzdelemben, ha legalább százezer aláírás tehát a szükségesnek kétszerese) összegyűlik, s így javasol­ják köztársasági elnöknek. A képviselő hangoztatta: parla­menti megnyilvánulásaival eddig, s ezután sem szolgált ha­talmi érdekeket, tisztességtelen módszerekkel nem igyekezett nyomást gyakorolni az emberekre, a társadalomra, a parla­mentre. Az ellenzékiség számára azt jelenti, hogy minden el­len van, amit elfogadhatatlannak tart. Mindig ügyekkel köte­lezte el (magát, s ez nem jélenti az ellenzék kiszolgálását. Miként fogalmazott, különösebben nem foglalkoztatja hogy az ellenzék körében megváltozik-e róla a vélemény a mos­tani felszólalását követően, mint ahogyan azzal sem törődött sokat, hogy az MSZMP-ben miként vélekedtek róla. A tudósításokat készítették: László Erzsébet, Rákóczi Gab­riella. Fotó: Gál Edit. Parlamenti mozaik vánosságot. S nem utolsósorban, a gépi szavazásnál va­lahogy nem érezhető, érzékelhető az egyéni döntés sú­lya. Diplomácia (első fokon Valószínű, hogy a népi bölcsesség aratott diadalt Békés megye félreeső községében, Kétegyházán, ami­kor is a választópolgárok az október 23-i .ünneplésről a következő módon nyilatkoztak: „Legyen nemzeti emléknap, de dolgozni ne kelljen.” Lám-lám, miközben éles ellentétek, politikai csatá­rozások témájaként naponta fellobban a társadalmi vita október 23-áról, addig a politikai érdekektől men­tes. hétköznapi ember a kompromisszumok kompro­misszumát fogalmazza meg a diplomácia felső fokán. Hát lehet-e ezek után bárkinek is kételye afelől, hogy ez a nép még éretlen a demokráciára? Kupaktanács — Az inflációs sokk ellen van-e hatásos gyógyszere az MSZP-nek, egyáltalán a hatalmon lévő kormánynak? — Az infláció tulajdonképpen szakkérdés, tehát nép­szerű választ semmiképpen nem tudok adni önnek. Hi­szen azt sem mondhatom, hogy le az inflációval, azt pedig végképp nem, hogy fel az inflációval. Magyaror­szágon jelenleg létezik egy igen erős inflációs nyomás, amely egyrészt a (költségekből, másrészt a hiánypiacból adódik. Ugyanakkor próbálunk tartani egy 15-17 száza­lékos inflációs rátát. Az a legnagyobb gond, hogy az előbb említett inflációs nyomás lényegesen nagyobb, mint amekkora rátát mi tartani akarunk. Tehát az árak szükségszerűen felfelé kúsznak. De mivel a 15-17 szá­zalékos rátát objektíve nem csökkenthetem, így csu­pán egy módom van arra, hogy az inflációt kezeljem, mégpedig az, hogy legalább limitként tudjam az előbb említett rátaszintet. Igaz, önmagában ez még kevés a boldoguláshoz. Mindenképpen párosulnia kell konkrét kormányintézkedésekkel, melyek elkerülhetetlenek. — Ám az inflációs nyomás érzékelhetően egyre erő­södik a gazdaságban; napról napra több a felhasznált költség, és a (hiánypiac sincs eltűnőben. — Pedig számunkra mindenekelőtt a költségeket kell csökkenteni, s telíteni a hazai piacot. így lehet remé­nyünk arra, hogy az inflációs nyomás, mely ma hihe­tetlenül gerjeszti az árakat, némileg csökken. Én úgy gondolom, egy-két éven belül összhangba hozható a pil­lanatnyi 15-17 százalékos inflációs rátával. S ekkor már elértük azt a pontot, amikor nem az infláció ellen küz­dünk, hanem elkezdhetjük annak csökkentését is. „Könnyűsúlyú” döntések? Alig szavazták meg a képviselők a szavazógép hasz­nálatát, mint munkaegyszerűsítő és -gyorsító megoldást, máris újabb javaslatról kellett dönteniük. Roszik Gá­bor budapesti képviselő azt indítványozta, ihogy a gomb­nyomás mellett a képviselők a kezük felemelésével is jelezzék: megerősítik, ellenzik az éppen aktuális ja­vaslatot, vagy tartózkodnak. Felvetését 263 ellenében mindössze 50-en támogatták. A Parlament folyosóján a képviselőtől azt kérdeztük: számított-e ilyen arányú ellenszavazatra? — őszintén szólva eléggé meglepett, jóval nagyobb támogatást vártam. A közelmúltban sokan megkeres­tek, választópolgárok, barátok, sőt ismeretlenek, s ‘kér­ték, javasoljam az Országgyűlésen: a képviselők ismét jelezzék a kezükkel is a szavazatukat. Az az érzésem, hogy Ia szeptemberi ülésszakon, amikor a mandátum megerősítéséről döntöttek a honatyák, nem kaptam vol­na 41 ellenszavazatot, ha a magasba nyúló kezeket kel­lett volna megszámlálni. — ön szerint mi lehet az oka a mostani meglehető­sen negatív aránynak? — Géppel mindenképpen kényelmesebb szavazni, ám az is lehet, hogy néhányon nem merik vállalni a nyíl­Nyers Rezső nyilatkozata lapunknak Újságírók gyűrűjében Már az Országgyűlés első napján a hazai és külföldi újságírók rendkívüli érdeklődése kísérte Nyers Rezsőt, az MSZP elnökét. A Békés Megyei Népújság néhány kérdésére is sikerült választ kapnunk. — Véleménye szerint vidéken milyen erőkre számít­hat az MSZP? Egyelőre úgy tűnik, a volt MSZMP-ta- gok meglehetősen bizonytalanok az új párt jövőjét il­letően. Sőt, nem járunk messze az igazságtól, ha úgy fogalmazunk, széthullani látszik a tagság. Vélhetően az­zal sincs tisztában, valójában milyen történelmi fordu-i latot jelentett a kongresszus, s milyen döntés született. — Ne temesse el a mostani helyzetet. Ez még nem a széthullás, hanem inkább a zavar és a szorongás álla­pota. Véleményem szerint vidéken is rendbe jön a hely­zet, és a párt megszilárdul. Bár azt pontosan nem tu­dom megmondani, hogy a tagság hány százaléka áll mögénk, de a párt biztosan megveti majd a „lábát”. — Készül-e a párt hathatós gazdasági programmal a választásokra? — Természetesen. — Mennyi időt vesz igénybe p. program kidolgozása? — A szakértők egy része a pártban, az államappará­tusban dolgozik, én pedig a reformbizottságban tevé- knykedem, amely szintén a párt gazdasági koncepcióját készíti. Tehát mondhatnám azt is, hogy ez a program majdnem készen van. A gazdaság menedzselése, vagy­is a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, az adósságkeze­lés, a külső piaci megállapodások (Közös Piac, KGST) mind-mind a párt és természetesen a kormány szándé­kai szerint történik, és meghatározott koncepciók alap­ján. Csak egy példa: a párt dolgozta ki, hogy konverti­bilis forgalmazásra térjünk át a Szovjetunióval folyta­tott kereskedelemben.

Next

/
Thumbnails
Contents