Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-17 / 246. szám

BÉKÉS MEGYEI B HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 17., KEDD Ara: 4,30 forint XLJV. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM Mai számunkból: Találkozó búcsúkor (3. oldal) Egy olaszországi turnéról és más egyebekról (4. oldal) Kincsek Békésen (4. oldal) Légikikötő Békéscsabán (5. oldal) Hortobágyi arany-, Gorbai bronzérmes (8. oldal) A kormány javasolja MSZP-nagygyűlés Százhalombattán a Munkásőrség megszüntetését Pozsgay Imre mondott beszédet Á Minisztertanács hétfői ülésén jelentést hallgatott meg a magyar—csehszlovák és a magyar—osztrák kor­mányfői tárgyalásokról. A Minisztertanács konzultációt folytatott időszerű bel­politikai kérdésekről. A kormány javasolja az Országgyűlésnek a Munkás­őrség megszüntetését, és ezzel összefüggésben a honvé­delemről szóló törvény módosítását. A Minisztertanács áttekintette a téli időszak energia- ellátási helyzetét. A kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy a Munkás­őrség jogutód nélküli meg­szüntetését javasolja az Or­szággyűlésnek. Az erről szó­ló törvénytervezetet az igaz­ságügyminiszter terjeszti a Parlament kedden folytatódó ülésszaka elé. A döntésről Bajnok Zsolt tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a kormány ülését követő szokásos sajtókonferenciáján. A kormány döntését indo­kolva a szóvivő hangoztatta: megszűntek azok az okok, amelyek az 1956-os népfel­kelés után a Munkásőrség létrehozásához vezettek. A kormány ezért úgy véli. hogy a fegyveres testület to­vábbi fenntartása már nem indokolt. A Munkásőrség megszüntetésére vonatkozó javaslattal egyidőben a Par­lament elé terjesztik a hon­védelmi törvény módosításá­nak tervezetét. Ennek lénye­ge, hogy a jelenleg *s mű­ködő területi véderőbe ön­kéntes alapon, társadalmi munkában, tartalékosként bárki jelentkezhet. A szóvivő elmondta azt is, hogy amennyiben a Parla­ment elfogadja a törvény- tervezetet, a pénzügyminisz­ter zárolja a Munkásőrség vagyonát. A kormány fontos feladatának tartja, hogy a hivatásos és a polgári ál­lómányról — amely a Mun­kásőrség megszüntetésével elveszti szolgálati, illetve munkahelyét — megfelelően, emberségesen gondoskodjék. A kormány döntése értel­mében várhatóan még az év végéig megszületik a döntés a Munkásőrség vagyonának polgári célú hasznosításáról, a testület fegyverei pedig a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá kerülnek. A tennivalók koordinálására miniszteri biztost neveznek ki. A sajtókonferencián részt vett Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes is, aki a téli energiaellátás helyzeté­ről tájékoztatta az újságíró­kat. A szénbányászat termelése az idén várhatóan eléri a 20,7 millió tonnát. A tarta­lékok jelentősek, az erőmű­vekben tárolt szén mennyi­sége eléri az 1,4 millió ton­nát, amely több mint egy hónapra elegendő. A lakos­sági szén- és brikettkészlet megegyezik a múlt évivel, 260 ezer tonnára tehető. A bányászat egyaránt ki tud­(Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Pár­tot megalakító kongresszus jelentőségét Pozsgay Imre egyebek között abban jelöl­te meg, hogy 40 év óta elő­ször alulról történt kezde­ményezés eredményeként született sorsdöntő fordulat, s jött létre a vezetés és a tagság közötti szakadék át­hidalásának jegyében az MSZMP utódpártja. Az MSZP elnökségének tagja hétfőn este Százhalombat­tán tartott beszédet azon a nagygyűlésen, amelyet a kongresszus helyi küldöttei szerveztek. A szónok kifej­tette, hogy az utóbbi egy­két évben felerősödött a rendszer kritikája, ami 1988 májusában egyfajta vezető­ségváltáshoz vezetett. Hama­rosan kiderült azonban, hogy pusztán garnitúracserével és a politikai reform szüksé­gességének belátásával nem sokra megyünk. Be kellett látni, hogy az MSZMP-neka társadami pluralizmus, a többpártrendszer viszonyai között kell újra megtalálnia helyét, s többnyire azok kez­deményezték a most lezaj­lott, előrehozott kongresszus megtartását, akik ezt tudták és vállalták. Nem lehet kétséges — hangsúlyozta Pozsgay Imre —, hogy ez valóban a tagság kongresszusa volt, és min­den joga megvolt hozzá, hogy kimondja az MSZMP megszűnését, és az új párt megalakulását. Már a kül­döttek kiválasztásában is megnyilvánult, hogy a tag­ság a pártvezetésnél jobban megéli azt a válságos hely zetet, amiben az ország és maga a párt van. A döntést, hogy ki lép be az új pártba, kinél-kinél a lelkiismeret- vizsga és az önmeghatáro­zás motiválja. A szervezet pedig megfelelő immunreak­cióval válaszol majd rá, ha olyanok kerülnek a tagság- ba, akiknek lelkét bűnök, galádságok, korrupciók ter­helik. Végezetül Pozsgay Imre kijelentette: nem vagyunk többé állampárt, nem raj­tunk múlik, hogy tőlünk jobbra vagy balra kik alkot­nak és milyen eszmék jegyé­ben más pártokat. Hétfőn: műszaki átadás volt Szállás kétszáz áttelepültnek Népszavazás és elnökválasztás? Hétfőn sem sikerült befe­jeznie az Országgyűlés na­pirendjén szereplő törvény- javaslatok, valamint . az ezekhez benyújtott módosí­tó indítványok tárgyalását a jogi, igazgatási és ingazság- ügyi bizottságnak. Az országgyűlési képvise­lők választásáról szóló tör­vénytervezethez Gál Zoltán belügyminisztériumi állam­titkár fűzött szóbeli kiegé­szítést. Egyebek között hang­súlyozta: a tervezet olyan választási rendszert alakít ki, amelyben ténylegesen a valóságos politikai erők játsszák a főszerepet. A rendszer az arányos képvi­selet elvén nyugszik, amely­nek lényege: minden politi­kai erő csak annyi mandá­tummal bírjon a törvényho­Nem szűnt meg, létezik, él az MSZMP, amelynek XIV. kongresszusát még eb­ben az évben hívják össze. A párt főtitkári tisztét to­vábbra is Grósz Károly tölt­se be. A Magyar Szocialista Párt megalakulása a tény, de az MSZMP tagjai szá­mára nem kötelező, elfo­gadhatatlan. A párt tagjai elutasítják a kongresszus határozatait, döntését — hangzott el egyebek között hétfőn az MSZMP aktíva­ülésén Budapesten a XIII. kerületi pártbizottság szék­házában. Napirend előtt szót kért*' Angyal Ádám, a pártbizott­ság első titkára, jelezve, hogy az összejövetelt nem az angyalföldi pártmunkások, hanem a marxista egység­platform képviselői szervez­ték. Ribánszki Róbert, a plat­zásban, mint amilyen arány­ban a választók kinyilvání­tották bizalmukat iránta. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében felhívta a fi­gyelmet: amennyiben e töré­keny törvénytervezet bárme­lyik eleméhez hozzá kíván nyúlni a Parlament, ez csak úgy lehetséges, ha a szak­értők az egészet újra átgon­dolják. Amennyiben az egyéni vá­lasztókerületek számának növelése mellett voksolnak, semmi nem indokolja, az ilyen nagy létszámú tör­vényhozást. Tölgvessy Péter kifejtette az SZDSZ állás­pontját az államfőválasztás­ról is, mondván: parlamen­táris rendszerben a köztár­sasági elnököt nem közvet­form vezetője előadói beszé­dében utalva a zsúfolásig megtelt terem légkörére, hangsúlyozta: a felelősség, a tenniakarás, a bizakodás je­lenléte is jelzi, hogy mind­azok tovább akarják mű­ködtetni az MSZMP-t, erősí­teni a magyar baloldalt, akik a haza boldogulásának zálogát, lehetőségét a meg­újuló MSZMP-ben látják. A szocializmust nem lehet a kommunisták és az őket tá­mogató széles tömegek nél­kül felépíteni. A reform nem lehet egyenlő a múlt meg­tagadásával — jelentette ki. Az aktíván három kong­resszusi küldött számolt be tapasztalatairól. Ezt követő­en a résztvevők az MSZMP tagjaihoz szóló felhívást, va­lamint szervezeti intézkedé­seket fogadtak el. A gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. lenül kell megválasztani, ezt az Országgyűlésre kell bíz­ni. Úgy vélte, hogy novem­ber 26-án azokról a kérdé­sekről kellene népszavazást tartani, amelyeket az a több mint 100 ezer személy óhajt, aki aláírta az SZDSZ íveit. E népszavazás eldöntené, mikor legyen az elnökvá­lasztás. Az ülés végén László Jenő igazságügyminiszter-he- lyettes ismertette az 1956-os népfelkeléssel összefüggő el­ítélések orvoslásáról készí­tett törvénytervezetet, illet­ve azt az országgyűlési ha­tározattervezetet, amely az internáltak és a kitelepítet­tek sérelmeinek orvoslásáról szól. Döntést erről is a bi­zottság kedd reggeli ülésén hoznak. Nem adják el Milotay György, a Magyar Alumínium-ipari Tröszt (MAT) kereskedelmi vezér­igazgató-helyettese nem erő­sítette meg Bartha Ferenc­nek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az osztrák rádióban elhangzott nyilat­kozatát, miszerint hazánk osztrák részvétellel kívánja privatizálni alumíniumipa­rát. Milotay György az MTI- nek elmondta: a MAT nem szerepel a privatizációs lis­tán, amelyet a kormány ál­lított össze, megvételre kí­nálva a külföldi befektetők­nek jelentős magyar vállala­tokat, és erről • a jövőben sincs szó. Az más kérdés — tette hozzá —, hogy a MAT- nak megvannak a saját el­képzelései arról, hogy fej- ! lesztéseibe az eddigeiknél j nagyobb mértékben von be j külföldi működő tőkét. MSZMP-aktívaSlés angyalföldön Hamarosan megnyílik az ország első átmeneti befoga­dó állomása Békéscsabán, a Kétegyházi úton. A Délép volt irodaházát alakították át e célra, mintegy 100 mil­lió forintos költséggel. Teg­nap, hétfőn délelőtt volt az épület műszaki. átadása. Több mint 200 Romániából áttelepült ember befogadá­sára lesz alkalmas a három- szintes épület. A földszinten kapnak helyet az irodák, ide tervezték az ebédlőt és a több személyes zuhanyozót. Az emeleti szobák különbö­ző méretűek, a legkisebb négy-, a legnagyobb pedig tízágyas. Lesz orvosi rende­lő, két betegszoba, s később alakítják ki a könyvtár és a klub helyiségeit. Mint dr. Pethő Attila, a befogadó állomás igazgatója elmondta, a létesítmény át­adása három lépcsőben foly­tatódik. Először a főépület, majd a műhely, a garázs, később pedig a klub, a könyvtár, az udvari aszta­losüzem, s végül a segély­raktár készül el. A har­mincegy szoba legfeljebb 220 embernek biztosít szállást. Aki idejön, a táborigazol­vánnyal egyúttal jogosít­ványt szerez a napi étkezés­re, a rendszeres orvosi ellá­tásra, a tiszta ágyneműre. Természetesen mindenki ma­ga tartja rendben a szobá­ját, az automata mosógép és a vasalószoba igénybevételé­vel a saját holmiját is. Ad­dig tartózkodhatnak itt, míg megfelelő munkalehetőséget, szállást találnak számukra, ennek persze megszabott ha­tárideje van. Amint az épület tulajdo­nosa, a Belügyminisztérium leszállítja a legszükségesebb bútorokat, máris ide irá­nyítják a hazánkban letele­pedni kívánó erdélyi mene­kültek egy részét. Fontos, hogy az állomás minél előbb megnyissa kapuit, hisz a megyében működő három táborban nem tekinthetők éppen rózsásnak a körülmé­nyek. A békéscsabai KISZ- táborban például nincs fű­tés, a mezőkovácsházi pedig messze esik a megyeszék­helytől, így nehéz az irá­nyítása. Az országban a békéscsa- bain kívül még két hasonló intézményt létesítenek, Haj­dúszoboszlón és Bicskén. Ez a három állomás remélhető­leg hosszabb időre megol­dást jelent, hisz emberi kö­rülményeket teremt az átte- lepülteknek és az itt dolgo­zók segítik őket abban, hogy minél előbb megtalálják a helyüket választott hazájuk­ban. g. k. Fotő: Kovács Erzsébet A most még lakatlan épület

Next

/
Thumbnails
Contents