Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
1989. október 16., hétfő O Viz, viz, büdös viz... Petíció a Szárazárért Mindenki tudja Batto- nyán, mennyire szennyezett a várost átszelő Szárazér. A patak mentén lakó mintegy kétezer ember „élvezi” leginkább a terjengő bűzt, s kellemes látványt sem nyújt éppenséggel a majdnem fekete, mindenféle szennyet hordozó víz. A lakosság többször felemelte már szavát azért, hogy oldják meg a város e közérzetrontó, s jelentős környezeti ártalmat okozó gondját. Az orosházi Szocialista Demokrácia Frontjához is eljuttatták panaszos levelüket. A front elnöksége petíciót fogalmazott meg, melyet szombat délelőtt nyújtottak át Murányi Miklósnak, a megyei tanács elnökének. Hatékony intézkedést követeitek, s kérték, hogy erről minél hamarabb tájékoztassák a lakosságot. Az öttagú delegáció vezetője. Braun János vegyész- mérnök felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági gondok ellenére is áldozatokat kell hozni — főként Békésben, mely környezetvédelmi modellmegye kíván lenni — a környezeti ártalmak csökkentéséért. Zagyva Béla, a front elnöke elmondta, hogy szervezetük minden olyan ügyet felvállal, mely a törvényesség keretein belül szolgálja a közérdeket. — Mindenkinek joga van arra, hogy egészséges környezetben éljen — szögezte le válaszában Murányi Miklós. — Sajnos szűkös az az ösz- szeg, melyet e cléra fordíthat a tanács — folytatta —, s épp ezért rangsorolni kell! Jelenleg sok pénzt emészt fel az ivóvízminőség-javító program, mely az egész megye lakosságának ügye. Sajnos, a Szárazér nem csak hazai gond, ám a román féllel folytatott tárgyalások évek óta eredménytelenek. A kotrás folyik, de többéves türelmet kérünk a lakosságtól! Szabó András megyei környezetvédelmi titkár hozzátette. hogy ez a patakocska nem csupán a battonyaiak- nak, hanem a mezőhegyesi- eknek, s a tótkomlósiaknak is sok kellemetlenséget okoz. Szólt még a megye más jellegű környezetvédelmi gondjairól, a talajba, majd az élelmiszerekbe kerülő vegyszerekről, a veszélyes hulladékok tárolásának megoldatlan kérdéséről. Mindez pénzbe, méghozzá sok pénzbe kerül — foglalták össze az illetékesek. A petícióra természetesen körültekintő, szakemberek által megfogalmazott választ kapnak majd a battonyaiak. Ám — úgy tűnik — még jó pár évig szagolhatják a Szárazér felől terjengő „illato- b®4” G. K. Megyei programot hirdettek a kisgazdák (Folytatás az 1-es oldalról) mény harcot folytatni a magántulajdon ellenségeivel szemben.” Programismertetőjében Zsíros Géza a következőket mondta: „Mi, ha akarunk, tudunk változtatni a jelenlegi helyzetünkön. Minden településen élnek a társadalmi, gazdasági vérkeringésbe vágyó alkalmas emberek.” A rendezőelvek között hangzott el, hogy az államforma változzon köztársasággá és állítsák visz- sza a történelmi címert, a szent koronával. Létre kell hozni az állandóan ülésező nemzetgyűlést, főállású képviselőkkel, és kizárólag csak annak felelős kormányt kell felállítani. Az alkotmány biztosítsa az egyén munkájának eredményéből származó vagyon sérthetetlenségét több nemzedéken át. Meg'kell teremteni az önállóan gazdálkodó, vállalkozó, szövetkező vagy azt akaró állampolgárok működésének feltételeit. A követelések között hangzott el az, hogy a termőföldet 100 hektárig tisztán, köztehermentesen az 1947. évtől számított jogos tulajdonosának vagy örökösének adják vissza. Ezután az állampolgár döntse el, hogy gazdálkodik-e vele önállóan családjával együtt, vagy bérbe adja, illetve önként társul más gazdákkal. A programismertető után kijelentette, ha a megyei tanács elnöke nem állítja le a tsz-földek eladását, akkor a kisgazdapárt 30 napon belül tüntetést rendez. Ezután került sor a megyei zászló felszentelésére, Lopusi Andrástól, a kisgazdapárt tótkomló- si szervezetének elnökétől a következőket kérdeztük meg: — A '41-es földviszonyok visszaállítása rnit jelentene egy gazda, személy szerint az ön számára? — A régi földtulajdon visszakerülne a család birtokába. Aztán eldönt- hetnérak — mert hárman vagyunk testvérek —,- hogy ki, milyen formában kívánja hasznosítani. Én valódi szövetkezésben tudnám elképzelni. Ez lehet egy dán, vagy bármilyen típusú szövetkezet, de a lényeg az, hogy valódi tulajdonosi szövetkezés legyen. amit a megyei szervezet felajánl országos zászlónak is. Az ünnepség a Dübögő étteremben tartott fórummal ért véget. h. A—K. T. Fotó: Fazekas Ferenc Művészi torna „ügyes-ügyetlenül” Nyerők az „íisz”-lian A két nyertest még -„versenyruhájában” találtam meg az öltözőben egy 10 kg- os ponty társaságában — ez is a díjakhoz tartozott a Gyomaendrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet ajándékaként. Jancsi — Berta János — éppen a női dresszből hámozta ki magát, Bajezer Pali pedig a Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola diákjai által készített diplomát és a kereskedelmi és vendéglátóipari iskola ajándékkosarát és hidegtálát vizsgál gáttá. Kilencedik alkalommal — kilenc jelölt produkciójával — Békéscsabáról, a sportcsarnokból jelentkezett szombaton délelőtt az ÁSZ című ifjúsági tévéműsor. A jó hangulatú rendezvényen tehetséges diákok színvonalas műsorszámait figyelhette a szépszámú érdeklődő. Az „Ászt” a következő adás házigazdái, a győri diákok választották meg, akik a Berta János—Bajezer Pál duó művészitorna-paródiája mellett voksoltak. — Ahhoz képest, hogy én súlyemeléssel foglalkoztam, Pali pedig úszott, kicsit meglepő, hogy éppen művészi tornával futottunk be — mondja Jancsi, a duó' „hölgy” tagja. — Mi arra számítottunk, hogy vagy a Kukucs trió, vagy a Szilánkok popegyüttes nyer, de azért nem búsulunk, hogy így alakult — egészíti ki nevetve Pali. — Különben az összhang nem véletlen, már 14 év óta mindig egy iskolába jártunk, most érettségi után én kőművesnek, Jani pedig asztalosnak tanul. Közben átöltözködtek, és a két győztes boldogan fogadja a meghívást halászléebédre — ami természetesen nem az ő halukból készült, és minden résztvevő jóllakhatott belőle. Aj műsor díszvendége volt Király Zoltán, a szegedi körzeti stúdió szerkesztő-riportere, országgyűlési képviselő. — önnek melyik műsorszám tetszett leginkább? — kérdeztük. — Természetesen a hordószónok (Hurtyák Róbert) alakítását figyeltem a legnagyobb érdeklődéssel. Nem mondom, hogy mindennel egyetértettem, de tetszett, ahogy kiállt és a városi problémákról szólt. Ny. l>. Adás közben — pillanatkép a sportcsarnokból Fotó: Fazekas Ferenc Tömegmozgalom marad a Hazafias Népfront Kulcsár Kálmán küldetése Már az első hozzászóló azt javasolta, hogy legyen a népfrontnak önálló jelöltje a köztársasági elnökségért folyó küzdelemben, mégpedig dr. Kulcsár Kálmán személyében. Az igenlő taps elültével a jelenlévő Kulcsár Kálmánt rövid beszélgetésre kértük. — Bizonyára nem itt hallott először a jelölési szándékról. Elhatározásra jutott már? — Ha hivatalosan is felkérnek, akkor vállalom. — Milyen típusú köztársasági elnökre van ma szüksége az országnak, s ki válassza meg őt? — Röviden megfogalmazva: a lakosság által választottra, hogy legitimitása ne kapcsolódhasson egyetlen párthoz se: Másrészt semmiképpen nemcsak protokolláris tisztségre gondolok, hanem hatalommal rendelkezőre is. Olyasfélére, mint a finneké. A háromoldalú tárgyalások- nyomán — az alkotmánymódosítás tervezetében — meg is fogalmaztuk a hatáskörök tartalmát. Kell egy ember — az elnök —, aki a szertefutó politikai erőket képes egy közmegegyezés mögé állítani. Vannak, akik szerint egy nagyhatalmú köztársasági elnök diktátorrá is válhat, s ezzel az ország visszarendeződhet korábbi állapotába. Én ezt nem tartom megalapozottnak: ha ilyen történne, akkor az egész biztosan nem a köztársasági elnök révén következne be. — A közvélemény szerint akkor lesz valódi elnökválasztás, ha közel azonos politikai erők mérkőznek meg. A teremben egymás mellett ülnek Pozsgay Imrével, aki most önben vetélytársat kapott. Mit szólt ő ehhez? — Nekem, nem mondott erről semmit. Korábbi nyilatkozatai szerint szívesen veszi, ha komoly ellenféllel szemben mérettetik meg. Tudom, hogy sem ő, sem én egy ilyen versenyben nem élnénk olyan eszközökkel, amelyek méltatlanok lennének hozzánk. K. A. J. (Folytatás az 1-es oldalról) mint Pozsgay Imre államminiszter. A délutáni, majd az esti órákba nyúló eszmecserében több hozzászóló kitért a civil társadalom megszerve- ződésénék fontosságára, a népfront szerepére a békés átmenet folyamatában, valamint arra, mely szervezetekkel karöltve működhet a jövő népfrontja. A szombaton félbemaradt vitával folytatta vasárnapi munkanapját a Hazafias Népfront kongresszusa. A délelőtti órák nemegyszer parttalanul szétfolyó vitájában egymást érték a népfront jövőjével vagy éppen a helyi problémákkal kapcsolatos, jórészt már a korábban elhangzottakat ismétlő vagy újrafogalmázó felszólalások. AI kongresszuson szót kért Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, akit több felszólaló a HNF köztársaságiel- nök-jelöltjének javasolt az előző napon. A vitában minduntalan visszatérő önkormányzatok kiépítésének lehetőségeivel foglalkozott elsősorban • felszólalásában Horváth István belügyminiszter is. A vita zárásaként Kuko- relli István összegezte a másfél nap során felvetődött gondolatokat, javaslatokat. Ügy vélte: egyértelműén eldőlt a párt vagy mozgalom dilemmája, hiszen csaknem valamennyi küldött hozzá-: szólásában a mozgalmi jelleg megőrzése mellett voksolt. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa ezt követően nagy többséggel elfogadta az országos tanács beszámolóját, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a mozgalom jövőtervét, az elhangzott szóbeli kiegészítésekkel, illetve Kukorelli István vitazárójával együtt. A tanácskozás tudomásul vette a történelmi bizottság jelentését is a népfront történetéről. Cseres Tibor, a Magyar Írók Szövétségének elnöke — aki Kulcsár Kálmán és Szokolay Sándor zeneszerző mellett szintén szerepelt a listán HNF-elnökjelöltként — visszalépett a mozgalom elnökévé jelölésétől. Miután a résztvevők megkapták az alapszabály tervezetét, hosszas vitába kezdtek az egyes pontokról, számos módosító javaslatot fogalmaztak meg. A délutáni órákban — mintegy háromórás vita után — a küldöttek elfogadták a Hazafias Népfront alapszabályát. Az új alapszabály értelmében a Hazafias Népfront tömegmozgalomként működő társadalmi szervezet, amely az önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független, demokratikus, szociális' biztonságot nyújtó jogállam megteremtésén munkálkodik. Egyúttal kezdeményezi a pártok közötti együttműködést. Nyílt szavazással, elsöprő többséggel Kukorelli Istvánt választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Népfront IX. kongresszusa. Az ÉLTE Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének 37 éves egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a népfrontban. A meddő jelölési vita közben Szokolay Sándor zeneszerző — aki Kulcsár Kálmán mellett a másik HNF- elnökjelölt volt — úgy döntött: visszalép, nem vállalja a jelölést a mozgalom elnöki tisztére. Miután egyetlen jelölt maradt, nyílt szavazással döntött a kongresszus: túlnyomó többséggel, 12 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett elnökévé választotta Kulcsár Kálmánt. * * * Kulcsár Kálmán megválasztását követően nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta: a népfrontmozgalomhoz nagyon régi kapcsolat fűzi, amely csak erősödött, mióta az igazságügyminiszter funkcióját tölti be. Mindenekelőtt hangsúlyozta: nem kíván lemondani miniszteri tisztségéről mindaddig, amíg munkáját saját elgondolásai szerint folytathatja. E meggyőződéséből kiindulva úgy döntött, hogy a továbbiakban pártonkívüliként tevékenykedik. Az igazságügyminiszter úgy vélekedett, hogy a népfront elnökeként nagyobb eséllyel indulhat a köztársaságielnök-vá- lasztáson is. * * * A késő esti órákban kezdődött meg a Hazafias Népfront IX. kongresszusán a köztársaságielnök-jelölt személyéről a vita. Végül a kongresszus a Hazafias Népfront köztársaságielnök-jelöltjévé — nyílt szavazással — 411 szavazattal Kulcsár Kálmánt választotta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatot kapott, 29-en tartózkodtak a szavazástól. * * * A kongresszuson nyílt szavazással megválasztották a 37 tagú országos elnökséget, valamint az országos tanács új tagjait. A Hazafias Népfront al- elnökei lettek : Asztalos László György, Rôder Edit, Stumpf István, István Lajos, Mikola István. A további két alelnököt a nemzetiségi szövetségek, illetve az egyházak világi képviselőiből delegálják, évenkénti mandátummal. Az országos titkári posztra Bogár Lászlót, Major Istvánt, Mészáros Imrét választották meg. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa . a késő esti órákban Kukorelli István zárszavával és a Szózat el- énefclésével befejezte munkáját. fl férjem nem „alak” — kiáltotta világgá a kongresszus egyik legnagyobb tetszéssel fogadott hozzászólásában ezernyi forrásból táplálkozó panaszát Szabó Incéné gyomaendrődi HNF-tit- kár. Ám ezt olyan mélységes és bölcs derűvel, asszonyi kedvességgel tette, hogy ott helyben levette lábáról hallgatóságát. A szünetben kézről kézre adták a gratulálok, vasárnap reggel pedig még a földalattin is szóba jött talpraesettsége. A címbeli kiszólás története mindössze annyi, hogy egy — a Gyomaendrödön szerveződő ellenzékiek szárny- próbálgatásának segítsésére összehívott — HNF-prog- ram másnapján az akkori MSZMP-apparátus egy tagja elszámoltatta arról, hogy ugyan „miféle alakokat fogadott az este”. Minthogy a kérdezettek egyike éppen Szabóné házastársa volt, könnyen felismerhette alakjában tulajdon hites férjeurát. — is — n Fidesz is indul a választásokon A programtervezet vitájával folytatta munkáját vasárnap a Fidesz második kongresszusa, a Budapesti Műszaki Egyetemen. A délelőtti — immár a meghirdetett napirend szerint zajló — plenáris ülés folyamán a szekcióvezetők összefoglalták a szombat esti viták eredményeit. Vastapssal fogadták a kongresszus résztvevői Király Bélának, az 1956-os nemzetőrség parancsnokának megjelenését, és felszólalását . . . A programtervezetek megvitatása és elfogadása után a Fidesz-kongresszus vasárnap délután megtárgyalta a Fiatal Demokraták Szövetsége szervezeti és működési szabályzatának módosítására benyújtott javaslatot. Ezt követően a résztvevők megválasztották a Fidesz új, 13 tagú választmányát. A kongresszus határozatot hozott arról, hogy a Fidesz indul az 1990. évi parlamenti képviselői választásokon.
