Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
1989. szeptember 12., kedd o I Kisgazdapárt válasza A termőföldnek van valós gazdája A Kisgazdapárt Békés Megyei Szervezete ismételten nem ért egyet a megyei Teszöv elnökségének állásfoglalásával és elgondolásaival a jövőt illetően, melyet a Népújság szeptember 7-i számában olvashattunk. A Teszöv vezetői abba a hibába estek, hogy a 16 milliárd_ dollár adósságot felhalmozó és teljes belső anarchiát keltő gazdasági koncepcióra ráültetve próbálják a jövőt kialakítani. Ez az út nem járható! Több alkalommal hangot adtunk annak a gondolatunknak, hogy a diktatúra nem reformálható. Tehát a diktatúra akarat- végrehajtói ne akarjanak reformgondolatokat terjeszteni, mert az nekik nem áll jól. Igen sok — az eddigi időkig felszín alá kényszerített — komoly szakmai ismeretekkel rendelkező, nemzetközileg is elismert tudós ember él ebben az országban, akinek szájából a. reformgondolat szebben és őszintébben hangzik. Ebben a „bábeli” egyetértésre jutott országban jó lenne, ha a hatalom önállóan már nem próbálkozna több átszervezéssel, átrendezéssel, mert ez csak az ügyek elodázását és a hatalom átmentését segíti elő. Észre kellene venni, hogy a Nép itt él az országban. Azt hirdették feliratok, hogy „Minden hatalom a dolgozó népé”. Kérdezzék már egyszer Tőle, mit akar? Ennek egyetlen módja a tiszta, demokratikus választások kiírása. A választások viszont akkor hozhatnak eredményt és megnyugvást a többség számára, ha a pártok szabadon szerveződhetnének, a lehetőség egyformán biztosított lenne az anyagiak és a kommunikáció terén egyaránt, Ügy gondoljuk, hogy a hatalom energiáját erre fordítsa, mert az újonnan választott parlament kenyerét nem kell előre elvenni. Hátha másképpen látják a jövő honatyái a gondok megoldását. Egy másik, nem elhanyagolható oka is van kétkedésünknek és tiltakozásunknak. A nép által előállított értékeket, úgy gondoljuk, nem szabad a jelenlegi hatalmi gondolatok alapján szétprédálni. Esetleges szóbeszédre okot adni! Véleményünk az. hogy a szabad választások mellett a tulajdonviszonyok átértékelése a másik alapvető lépés. A tulajdonosi érzet visszaadása nélkül nem képzelhető el európai léptékkel mérhető piaci termékek előállítása. Azoknak a földterületeknek, amelyeken a termelés folyik, van valós gazdája. A Kisgazda- párt megyei szervezete nem véletlenül kardoskodik a „47”-es állapotok tiszteletben tartása mellett. Nem kell kitalálni, ami egyébként megvan. Hangsúlyozni kívánjuk! — nem a termelőszövetkezeteket akarjuk szétosztani, a földet akarjuk visz- szajuttatni jogos tulajdonosának, és ő döntse el, hogyan kíván azon gazdálkodni. önállóan, vagy másokkal társulva, természetesen nem kisemmizve azokat az embereket, akik ugyan földet nem vittek be a közösbe, de munkájukkal gyarapították a közös vagyont. A Kisgazdapárt megyei szervezete ennyire egyszerűen látja a dolgok megoldását. Az FKGP Békés Megyei Szervezete nevében dr. Zsíros Géza elnök. Bakos István titkár Lehet-e kukoricát böngészni? Még egy hete sincs, hogy megkezdődött a kukorica törése. Minden évben visszatérő gond, hogy sóik csövet elhagy a gép, van mit keresni a böngészőknek. A határ nyüzsög a szorgos emberektől. Van, aki zsákokba, van, aki vödrökbe, s aki bátor, utánfutóval merészkedik a nedves földre. De vajon lehet-e mindenütt szedegetni? Erről kérdeztünk meg néhány mezőgazdasági vezetőt. BÉKÉSCSABAI Állami gazdaság Dr. Megyeri Zsolt közgazdasági igazgatóhelyettes. — Mi tavaly tiltottuk és az idén is ezt tesszük. Érveink között két dolog szerepel: az egyik, hogy olyan csőtörővei rendelkezünk, ami után igen kevés kukorica marad el. A másik ok, tapasztalataink szerint jelentős a lopáskár. A böngészők a még lábon álló kukoricát is megtizedelik. — Van-e olyan rendelet, amely alapján önök megtilthatják a böngészést? — Nincs ilyen rendelet, mi azon az alapon tiltjuk meg, hogy ez a föld az állami gazdaság területe. És azt engedjék meg nekünk, hogy mi döntsük el, ott mit lehet csinálni és mit nem. BÉKÉSCSABAI szabadság tsz Bohus György tsz-elnök. — Semmi akadályát nem látjuk annak, hogy az elhullott kukoricát bárki felszedje. Még mindig jobb, ha a lakosság megmenti az elszórt takarmányt és jószágával megeteti, minthogy a tarlón maradjon, s később beszántásra kerüljön. Egyetlen kérésünk van: várják meg, míg a gépeink levonulnak a területről. Erre balesetvédelmi szempontok miatt és a böngészők becsülete miatt is szükség van. Véletlenül se érje őket az a vád, hogy lábon álló kukoricáról „böngésztek”. BÉKÉSCSABAI MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG TSZ Nyári Sándor növénytermesztési ágazatvezető. — A mi területünkön nem jellemző a böngészés. Még nem kezdtük el a kukorica törését, később, a betakarítás után az elhullajtott csöveket bárki felszedheti. Sőt, mi célszerűnek tartjuk ezt a tevékenységet, mert annyit nem használ a földnek beszállítva, mint az embereknek otthon. BÉKÉSCSABAI LENIN TSZ Barabás Béla tsz-elnök. — Mi csak tsz-tagok számára tesszük lehetővé a szedegetést, s mezőőreink vannak megbízva, ellenőrizzék, ki az, aki nem tag. Az utóbbit eltanácsoljuk a területről, de büntető szankciókat nem alkalmazunk. A ledőlt kukoricát belső munkaerővel. vagy diákokkal felszedetjük és a termelőszövetkezet hasznosítja. GYULAI KÖRÖSTAJ TSZ Csomós László üzemeltető gépész. — A mi földjeinken szabad a böngészés, ami már szinte hagyomány errefelé, s nem is akarjuk megtiltani. GYULAI MUNKÁCSY TSZ Szénási Lajos tsz-elnök. — Engedélyezzük a böngészést bárkinek, de csak, ha a gépeink már levonultak a táblákról. Ezek után akár az eldőlt, akár az el- potyogtatott csöveket tőlünk bárki szabadon felszedheti. p. jA szavatossági jog a használt cikkek vásárlóit is megilleti Az utóbbi időben sajátos helyzet alakult ki a használt műszaki cikkek forgalmában: a vásárlók a külföldről behozott, másodkézből eladott, ezért használtnak minősülő korszerű árukat keresik, s alig van már keletje a ténylegesen használt, sok esetben már új korában elavult műszaki színvonalú termékeknek. A Bizományi Áruház Vállalat és a Használtcikk Szövetkezet mellett számos más kereskedelmi cég is megnyitotta a használt cikkel foglalkozó boltjait, illetve részlegeit. Ugrásszerűen nőtt a külföldről beszerzett műszaki áruk forgalmazásával foglalkozó magán-kiskereskedők száma is, így jelenleg az országban mintegy 2100 műszaki bolt és hasz- náltcikk-kereskedés működik. Az áruválasztékra jelenleg az a jellemző, hogy a boltok elsősorban a közepes árú híradástechnikai cikkeket, szórakoztató elektronikai termékeket, alacsonyabb teljesítményű személyi számítógépeket és ezek kiegészítőit, valamint kisebb mennyiségben órákat, fotóoptikai termékeket árusítanak. A használt háztartási gépek kínálata meglehetősen csekély, kevés üzlet foglalkozik ezek felvásárlásával. A vizsgálat tapasztalatai alapján az Országos Piaci és Kereskedelmi Főfelügyelőség úgy véli, hogy a Kisosz- szal közösen kell tájékoztatni a magánkereskedőket a használtcikk-kereskedelem- re vonatkozó előírásokról, a bizonylatok helyes alkalmazásáról, kitöltéséről. Szükség lenne arra ús, hogy meghatározzák azokat a minimális jellemzőket, amelyeket az egyes árucsoportoknál a használt cikkekhez kötelezően csatolni kell minőségtanúsítás, illetve, használati kezelési útmutató formájában. A kereskedőket a szavatosság fogalmáról is tájékoztatni kell, elsősorban az erre vonatkozó rendeletről, valamint arról, hogy a szavatossági jog a használt cikkek vásárlóit is megilleti. Fenyegető kórkép a magyar vállalatokról A magyar vállalatok gazdasági feltételrendszeré visz- szavonhatatlanul szigorodik. A ténylegesen érvényesülő jövedelmezőség egyre inkább azonos lesz az eredeti jövedelmezőséggel. Mert egyre kevésbé lehet számítani a hiányokkal küszködő központi költségvetés „jótékonykodó", megsegítő akcióira. A jövedelmek olyan irányú központi újraelosztása. amely a veszteséges vállalatokat a sikeresek jövedelméből tartja el. megszűnik, és várhatóan az elmúlt időszak gazdaságpolitikai gyakorlatára jellemző emlékként él majd. Az állami központosított újraelosztás egyébként ezzel az újraelosztó módszerrel hosszú ideig garantálta, hogy jóformán- az összes vállalat a „veszteségmentes” működés illúzióját keltse. Magybácsi nélkül... Korábban a bajba jutott vállalatokat az állam bőkezű támogatásokkal, adókedvezményekkel. egyoldalúan kedvező . hitelkonstrukciókkal, vagy jóváhagyott áremeléssel segítette, ugyanakkor ezáltal a veszteséges üzemeltetés költségeit a vevőkre hárítva megmentette. Az állam előbb említett válságkezelési eszköztárához tartozott például, hogy a veszteséges vállalatokat más gazdálkodó szervezetekhez ragasztották, bár a beolvasztást általában önmagában csak irányítási szándékok határozták meg. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében, amikor a központi támogatás jelentősen csökken, a vállalati problémák tömegesen kerülnek felszínre. A gazdálkodók jelentős része nehéz helyzetbe került, mert a piachoz nem alkalmazkodott és problémáit nem oldotta meg. A magyar vállalatok számára nemcsak a megváltozott világgazdasági környezet jelent adaptációs kihívást", hanem a közvetlen közgazdasági környezet instabilitása, gyors változása is. Az alkalmazkodásra képtelen cég nem rendelkezik olyan belső vállalati feltételekkel. mely elkerülhetővé tenné a válságot. A tőkés gazdaságban például a yállalat számára első intő jel. ha a részvények árfolyama esni kezd. A magyar gazdaságban (jó esetben) elsőként a vállalatnak kell érzékelnie a veszélyt, amennyiben fizetőképességből naprakészen rendelkezik megbízható információkkal. Ezt követően a számlavezető bank. majd pedig a partner vállalatok észlelhetik a fenyegető veszélyt. A csökkenő forgalom, a piaci részesedés visszaesése, a beruházások csökkenése, a kedvezőtlen mérlegalakulás, az eredmények általános romlása, illetve a kintlevőségek túlzott felszaporodása egyértelműen jelzi a fokozódó eladósodást és a veszélyhelyzetet. Lappangó stádium A pénzügyi válságot tehát számos mutató jel már előrevetíti. Tapasztalataink szerint azonban a financiális válságot ínegelőzi a vezetői belső lappangó válság stádiuma. Az általános válság nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. bár igaz, » hogy nyílt megjelenésük a kívülálló számára sokszor váratlannak tűnik. Tipikusan jellemző a kulcsfontosságú funkciók erős gyengülése, vagy szétesése. Például ilyen a piackutatás, a marketingtevékenység. a műszaki fejlesztés, a közgazdasági elemzés és a személyzeti tevékenység. Mert mindezeknek döntő szerepe van a vállalat gazdasági környezethez igazodó adaptációs képességében. Meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben okozhat lappan~ gó válságot a vezetői alkalmatlanság. Súlyosabb vállalati válságok általában a vezetés, és az első számú vezető alkalmatlanságát jelzik először. Szakmai, politikai, illetve erkölcsi alkalmatlanságot. Az alkalmatlanság — hacsak más külső, vagy belső tényezők nem ellensúlyozzák — logikusan vezet egy vállalati válságfolyamat elmélyüléséhez. Diagnózist Miiben Gyakori eset. hogy a nehéz helyzetbe jutott vállalatnál nemcsak az első számú vezető gyenge, hanem (éppen az ő munkája nyomán) az egész felső szintű vezetés is. A lánc itt nem szakad meg, és többnyire az alsóbb szintű vezetés cseréje is szükséges. Az elsőszámú vezető hibái nagy valószínűséggel a vezetés egészének alkalmatlanságához, a vezetői összhang hiányához vezetnek. Ügy gondöljuk, hogy a válság folyamatának az imént leírt (de természetesen még további munkálatokat igénylő) elemzése hozzájárul a tünetek korai felismeréséhez, és a megelőzési stratégiák időbeni kidolgozásához, végsősoron a megújulni szándékozó mindenkori stabilizálásához, Dr. Kulcsár Sándor, Bagó József Küzdelem a gyomok ellen a Mezőhegyes) Mezőgazdasági Kombinátban A Mezőhegyesi .Mezőgazdasági Kombinátban szeptember 8-án tudományos kereskedelmi szimpózium zajlott le a Nissan Chemical Industries, a Nichimen Corporation, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát szervezésében. Témája a Targa gyomirtó szer hatásmechanizmusa és az ezzel kapcsolatos esetleges üzleti lehetőségek. A megjelenteket dr. Papp Tibor, a kombinát termelési vézérigazgató-helyettese köszöntötte. A továbbiakban előadások hangzottak el. Dr. Török Tamás főmérnök az egyszikű gyomok elleni védekezés magyarországi gyakorlatáról, Yasuo Kobori, a Nissan Chemical szakértője a T«rga gyomirtó szer alkalmazásának lehetőségeiről, továbbá dr. Kovács Imre, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat békéscsabai intézetének szakértője e gyomirtó szer használatának Békés megvei tanps/tointpiról tartott sikeres előkést. Végezetül a vendc'termelőszövetkezetek °c áH-irni gazdaságok képviselőiből álló szpkértőcsooort a különböző helyszíneken győződhetett meg a Targa gyomirtó szer' használatának eredményességéről. Ismét bizonyítottak a Gyomacndrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet dolgozói az országos halászléfőző versenyen, melyet évek óta a Halászati Téeszek Szövetsége rendez. Az idei viadalon 40 versenyző, három kategóriában — a dunai, a tiszai—körösi és a vegyes halétel — készítésében mérték össze tudásukat. A gyomaendrődiek a tiszai—körösi halászlé kategóriában bizonyultak a legjobbnak, hiszen Soós József az első helyezéssel járó díjat, míg Hárskúti János a 3. helyezés jutalmát kapta meg. A vegyes halászlé kategóriában pedig Lénárt László 3., Rafás György 4. és H. Kovács László 7. helyezést ért el Fotó: Veress Erzsi
