Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
1989. szeptember 9., szombat o Megosztva a hatalmat Az új szövetkezeti törvényről Alig száradt meg a tinta a termelőszövetkezeti törvénymódosítás új paragrafusain, máris gyökeres változások elé néz a mozgalom. Mert miközben a belső a l apszabály-módosításon dolgoznak, folyik az egységes új szövetkezeti törvény- tervezet társadalmi vitája is. Milyen legyen a törvény? Vegye figyelembe az ágazati sajátosságokat, s ha igen, milyen mértékben, avagy csupán egy törvényességi keret szerepét töltse be? Vajon, ha sikerül alkotni egy európai nívójú új szövetkezeti formát, átvezethető-e a jelenlegi modell anélkül, hogy összetörjön? Szövetkezetnek lehet-e tagja jogi személy úgy, hogy a szövetkezés alapelvét ne sértse? Ezekről és még sok más kérdésről hallgathattak a jelenlévők Békés és Csong- rád megyei mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek vezetői, jogtanácsosai értékes és gondolatébresztő előadásokat tegnap délelőtt, Békéscsabán, a megyei tsz-szövetség tanácstermében. A Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szövetkezeti tagozatának nevében dr. Drágán Iván elnök köszöntötte a jelenlévőket. Bevezetőjében leszögezte, hogy a viták során mindenekelőtt az elveket kell tisztázni, mert enélkül törvény nem alkotható. Kijelentette, azon jogi szakemberek véleményével ért egyet, akik a teljes tulajdonreform megvalósításáért szállnak síkra. A Csongrád megyei jogászszövetség részéről dr. Szép György, a törvénytervezet vitaindító előadója hangsúlyozta: — Jelen esetben valóban kollektív „szülésről” van szó, és tudomásul kell vennünk azt is, hogy a régi törvényt tovább toldozm-foltozni nem léhet. Majd kitért arra, hogy az új tervezet sajátos atekin- tetben, hogy alkotását előzetes politikai döntés nem befolyásolja, és nincsenek elvi iránymutató jellegű állami döntések sem. Tehát bátran és- következetesen életre hívható egy korszerű modell, melyben valameny- nyi létező rétegérdek megfogalmazódik. — A mai vezetők úgy félnek' a hatalom megosztásától, mint ördög a tömjéntől. Pedig csak a testületi és szakmai vezetés hatalom- megosztásán alakulhat az új, haladó modell — hangsúlyozta dr. Szép György. A vitaindító előadáshoz a Békés Megyei Ipari Szövetkezetek érdekképviselete részéről dr. Sümeghy Csaba és dr. Ugrai András úgy vélte, igenis lehetőséget kell nyújtania az új törvénynek arra, hogy a szövetkezet más jogi személy bevonásával tőkéhez juthasson. Nem szabad mereven ragaszkodni a jogi kitételhez, miszerint más vállalat nem lehet szövetkezet tagja.^ _Dr. Győrfi K ároly a tulajdonlás kér- déseive’l kapcsolatban jegyezte meg, hogy a szövetkezetekben van tulajdonos, nem kell keresni, csak ezeket az embereket tulajdonosi pozícióba kell helyezni. Dr. Veres József kandidátus, a JATE tanszékvezetője kitért arra, hogy új alkotmány, polgári törvény- könyv és munkajogi törvénykönyv nélkül hiábavaló lesz az új szövetkezeti törvény. Majd kijelentette: — „Képtelenség olyan paragrafust alkotni, mely lehetőséget ad a bürokratikus vezetésnek arra, hogy a vagyont, a fizetést és a kollégákat egyszerre átmenthesse. A vita várhatóan folytatódik, sőt az elhangzottak alapján bizonyos, hogy minden eddiginél szélesebb körben - rákóczl Ha élénkül a munkaerőpiac... öt évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodást kilenc, a Dunától keletre eső megye munkaerő-szolgálati irodája. A megállapodás célja, hogy segítsék munkaerő-gazdálkodási, foglalkoztatás-politikai feladataik megvalósítását, s kicseréljék gyakorlati tapasztalataikat. Tájékoztatják egymást a munkaerő kereslet-kínálat viszonyairól,, az adott megyében mutatkozó munkaerő-feleslegről, a ki nem elégíthető igények- rről. Figyelemmel kísérik a terület oktatási intézményeiben végző fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit, a diákok szünidei munkavállalását, s információt nyújtanak az adatokról, felmérésekről, elemzésekről. Közreműködnek a nagyobb létszámban felszabaduló munkaerő átirányításában, részt vesznek a megváltozott munkaképességűek és a hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezésében. Csütörtökön és tegnap Békéscsabán találkozott — e megállapodás keretében — mintegy 30 munkaügyi szakember. A kétnapos eszmecserén mód nyílt aktuális foglalkoztatáspolitikai, pálya- és munkalélektani kérdések megvitatására, s szóba került az információs rendszer jelenlegi helyzete, fejlesztési lehetősége is. A napirenden szerepelt a felsőfokú végzettségű szakemberek elhelyezkedése, a munkanélküli segélyezés gyakorlati tapasztalata, s a számítógépek egyre növekvő szerepe. Pszichológiai szemlélet a, munkaerő-közvetítésben címmel Becker György, a Munkaügyi Kutató Intézet munkatársa tartott előadást, Bagi Lajos, a Békés Megyei Tanács munkaügyi szolgálati irodájának csoportvezetője pedig a képzés • és átképzés kedvező helyi tapasztalatairól tájékoztatta a szakembereket. A kétnapos program az együttműködési megállapodás megújításával zárult. G. K. Még az idén több száz nyugati anté Az év végéig előreláthatóan 400-500 nyugati márkájú autót hoz be a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat különféle műanyag autótartozékok ellenértékeként — e szerződés megkötésére a vállalat behozatali ’ engedélyt kapott a Kereskedelmi Minisztériumtól. Az elképzelés szerint a kocsik árának nagyobb hányadát forintban, kisebb részét devizában fizetik majd a vevők. Elsősorban kisebb 4 fogyasztású, középkategóriás, nyugati gyártmányú ko-, esik szerepelnek az importlistán. Többféle márka is szóba került, ám erről még nincs végleges döntés. Annak lehetőségét is fontolgatják, hogy — Igény szerint — Skoda, illetve Lada Szamara kocsik is szerepeljenek az importtételben. Húszezer munkanélküli Részt vett a tanácskozáson Szarvas Sándor, az Országos Munkaerő-piaci Központ igazgatóhelyettese, akinek néhány kérdést tettünk fel: — Milyen volt az elmúlt hónapok forgalma a munkaerőpiacon? — Számottevő változást nem tapasztaltunk a nyári időszakban. A legutóbbi negyedévben mintegy 40-50 ezer ember fordult meg irodánkban. — Nőtt-e a munkanélküliek száma? — Jelenleg az országban 20 ezer munkanélkülit tartunk nyilván, s ez némi növekedést jelent. Ugrásszerű változás csak akkor várható, ha valóban megvalósul a gazdaságban a struktúraváltás. — Milyen szerep vár a jövőben a munkaerő-szolgálati irodákra? — Kétségkívül egyre nagyobb társadalmi igényeknek kell megfelelnünk. Háromszintes építkezést szeretnénk megvalósítani: az OMK az irányító szerv, mely kapcsolatban áll a 19 megyei irodával, ezek pedig összefogják a mintegy 150 körzetközpont tevékenységét. Az igényekhez felnövő, erősödő szervezetről van szó, amely a tár-, sadalmi-gazdasági változások közepette megfelelő szakembergárdával és technikai felszereltséggel szeretné megállni a helyét. A KÖRÖS VOLÁN PÁLYÁZATOT HIRDET a békési üzemegység ÜZEMIGAZGATÖI MUNKAKÖRÉNEK betöltésére. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenést követő 2 hét. Helye: KÖRÖS VOLÁN, személyzeti és oktatási önálló osztály, Békéscsabai, Szarvasi u. 103. — A pályázatot bizottság bírálja el a pályázatok beadási határidejét követően 10 napon belül. — A pályázat titkos. A kinevezés határozott időre szól. — Bérezés megegyezés szerint. A munkakör betöltésének alapvető feltétele: — műszaki egyetem közlekedésmérnöki kar, • vagy közgazdaság-tudományi egyetem, vagy Győri Közlekedési és Távközlési Főiskola. — 5 éves szakmai és 3 éves vezetői gyakorlat. — Feddhetetlen magánélet. A munkakör azonnal betölthető. A beküldött pályázat tartalmazza: — a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, jövedelmét, eddigi beosztásának felsorolását — részletes önéletrajzát — szakmai és politikai, valamint egyéb végzettségét tanúsító okiratok hiteles másolatát — elképzelését a munkakörrel kapcsolatban. II szövetkezeti tagság előtt Versenyhelyzetben a tisztségviselők Aligha vitatható, hogy a korábbi jogi szabályozástól eltérően, egységes szövetkezeti törvény alkotása indokolt. Az egységes szövetkezeti törvény szerkezeti felépítése azonban kell hogy kövesse a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény szerkezeti megoldását. Az általános rendelkezés valamennyi szövetkezeti ágra vonatkozzon, de legyen lehetőség — elsősorban önkormányzati hatáskörben — az ágazati sajátosságokat is érvényesíteni. Ügy gondolom, jogos az az igény, hogy a törvény találkozzon a szövetkezők akaratával. Egyszerű és mindenki által érthető legyen, ugyanakkor állja ki az idő próbáját is. De vajon hogyan alakuljon a szövetkezeti mozgalmon belül a tisztségviselők választási rendszere? Miként módosuljon a választók és a megválasztottak közötti kapcsolat, a tagok és vezetők közötti munkamegosztás, hatáskör és felelősségi rendszer? 0 tagság dönt Alapvetően abból kell kiindulni, hogy a szövetkezeti mozgalomban mindig is a közvetlen demokrácia érvényesült, vagyis valamennyi szövetkezeti tag választási joggal rendelkezett. Maga választhatta meg a tisztségviselőket, vagy meghatározott körben kinevezte a szövetkezet vezető szakembereit. A termelő típusú szövetkezetekben a tagtulajdonos pozíció már érezhető és a várható további erősödésével arra kell számítani, hogy a választásokat megelőzően az érdekek mind jobban felszínre kerülnek. Az érdekhordozók az eddiginél többet tesznek szándékaik érvényesítése érdekében. Számítani kell erre annál is inkább, mert az állami törvényességi felügyelet megszűnésével, a cégbírósági bejegyzéssel a tagoknak lehetőségük lesz akaratuk érvényesítésére. Az állami „jogosítványok” teljes törvényi kiiktatásával várhatóan megnő a tagság kezdeményezőkészsége is. Arra viszont nem lehet számolni, hogy a belső érdekviszonyokban monolitikus egysége megmarad. Hiszen az eltérő jellegű személyes anyagi érdekeltség ezt nem teszi lehetővé. Az egységes szövetkezeti törvényben tehát érvényt kell majd szerezni annak, hogy a tisztségviselők megválasztásánál a tagok egyszerű többségének az akarata legyen meghatározó. Természetesen a tagok ön- kormányzati jogkörben — magasabb szavazati arányt is megállapíthatnak. Megítélésem szerint azonban semmi sem indokolja, hogy a szövetkezeti mozgalom választási rendszere jelentősen eltérjen az állami és politikai életben kialakult — szabályozott — választási rendszertől. Bizalom helyeit bizonyítani A jövőben nehéz elképzelni, hogy yalaki anélkül induljon egy gazdasági tisztség megszerzéséért, hogy választás előtt a választásra jogosultakkal ne ismertetné programját, konkrét elképzelését. Az új választási rendszer — a választás törvényi feltételeitől függetlenül — azt igényli a jelöltektől, hogy tegyenek meg mindent a választók bizalmának megszerzéséért. A bizalomért pedig szükségképpen meg is kell „harcolni". Verseny alakul ki majd a szavazati joggal rendelkező tagokért, s ebben számítani kell a „kívülálló’’ — pártok, politikai szervezetek, vagy mozgalmak — szerepvállalásával is. A szövetkezeti mozgalomban is az eddig jellemző magábazárkózó csöndességet fokozatosan felváltja — az érdekviszonyok érvényesítése érdekében — a politizáló, vitatkozó élénkség. A tisztségviselők választásakor a kisebbségben maradottaknak tudomásul kell venni, hogy ebben a versenyben a „mások” többen voltak. A többség segítse, a kisebbségben maradottak pedig legalább ne akadályozzák a megválasztott tisztség- viselő munkáját. A tisztség- viselők mércéje jelenleg még a bizalom, a jövőben azonban a bizonyítás lesz. Csak megemlítem, hogy megmérettetésnél a tagoknak alap- követelményeket kell felállítani a vezetőikkel szemben. Ilyen lehet — bár ez rendkívül bonyolult, téma — a jól konzerválható tudás, a rátermettség, a vállalkozó- készség, stb. Nincs szándékomban útravalót adni azoknak, akik a szövetkezeti mozgalomban tisztséget, elnöki beosztást vállalnak. Azt viszont jelezni szeretném, hogy mindenképpen fel kell Ismerni az újfajta mozgásteret, mert az ellentmondásos örökség még hosszú ideig élni fog. R választók kontrollálnak is A választás után a tagoknak tudomásul kell venni — bárhova szavaztak —, hogy az elnök a kollektíva érdekeinek a hordozója, meghatározott jogokkal ruházták fel. Ez azt is jelenti, hogy az elnök minden olyan témában eljárhat, dönthet, intézkedhet, amely nem tartozik a testületi szervek kizárólagos hatáskörébe. S ezen hatáskörbe tartozik a felelősségre vonás is. Egy szövetkezeti elnök döntése és felelőssége azonban várhatóan a szövetkezeti tagok figyelmének középpontjában áll majd. Ez így jó és helyes, ezért a megítélés érdekében a szövetkezeten belül megfelelő információs rendszert kell kialakítani. A szövetkezetekben semmi olyan nem történhet, amiről a tagok nem tudhatnak. Kétségtelen tehát, hogy egy szövetkezeti elnök minden döntése,, intézkedése a kritika pergőtüzében állhat. De nem a bizonytalanság örök légkörében, amikor is minden döntését és intézkedését elvtelenül kritizálják, cinikusan kiforgatják, tudatosan félreértelmezik. A szövetkezeti mozgalomnak tehát az lehet az egyik feladata, hogy nyíltan tisztázza a választók és a választottak, a vezetők és a vezetettek közötti viszonyt, legyen bármilyen jellegű, vagy tartalmú. Ezek között meghatározónak tartom a jogkört, a felelősségi és az érdekeltségi viszonyokat. Csak a viszonyok nyílt és teljes, őszinte tisztázása nyithatja meg a mozgalom számára a megújhodáshoz vezető utat. Ehhez jó alapot adhat az egységes új szövetkezeti törvény. Dr. Drágán Iván Ha szamár nincs, a kutya is ló Fotó: Sarkadi László
