Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

198g. szeptember 8k .kedd O Van „új” a Nap alatt Tanévnyitó ünnepély a Textilipari Szakmunkásképzőben Új iskola, új helyen, új igazgatóval. Talán így le­hetne a legrövidebben ösz- szefoglalni a békéscsabai Textilipari Szakmunkáskép­ző és Szakközépiskola teg­napi tanévnyitóján elhang­zottakat. Új iskola, hiszen kiválva a nagy létszámú 611- es számú szakmunkásképző intézetből, önállóvá váltak, s eltérve az eddigi gyakorlat­tól, a hároméves szakmun­kásképzős osztályok mellett két négyéves szakközépisko­lai osztályt is indítottak. Az új helyről (képünkön) dr. Szemenyei Sándor, az új igazgató a következőket mondta: — A másodikos, harmadi­kos tanulók össze tudják ha­sonlítani a változást, amit az új körülmények jelente­nek. Én bízom benne, hogy értékelni fogják a különb­séget azzal is, hogy szigorú őrei lesznek a rendnek, a szép környezet megóvásá­nak. S a különbség valóban szembetűnő. A régi, nyir­kos. zsúfolt Pöltenberg ut­cai épület 16 éve után végre a társadalmi fontosságának megfelelő helyre kerülhe­tett az iskola. Az MSZMP Megyei Oktatási Igazgatósá­ga, közismertebben a párt­iskola adott otthont a tex­tiliparosoknak. A gazdasági és a politi­kai helyzet döntően megha­tározta a lehetőségeket — folytatta az igazgató. —Új iskola építésére nem kerül­hetett sor, de a felismerés és belátás végül racionális megoldást termett. Az oktatási igazgatóság épülete így voltaképpen há­rom intézménynek, három közösségnek biztosít a to­vábbiakban kedvező mun­kafeltételeket. A hatszázas tanulói létszámú iskola mel­lett működik a kollégium, és tovább folytatódik a politi­kai jellegű oktatás is az in­tézetben. Az ünnepség után a szü­lők, a hozzátartozók megte­kinthették az épületet, majd a diákság elfoglalta helyét a tantermekben, s ezzel a Textilipari Szakmunkáskép­ző és Szakközépiskola szá­mára megkezdődött az 1989 —90-es tanév. —Ha— Fotói Kovács Erzsébet ü TIT megyei titkárainak évad-elükészftS értekezlete Hétfőn megkezdődött Za­laegerszegen a TIT megyei titkárainak évad-előkészítő országos értekezlete. A két­napos .tanácskozáson a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat megújításának le­hetőségeit, módjait tárgyal­ják meg. A tagság vélemé­nye szerint a társulatnak va­lamennyi tevékenységét — a klasszikus ismeretterjesz­téstől kezdve a szakmai tan­folyamokon át a nyelvok­tatásig — tovább kell foly­tatnia, ugyanakkor viszont egy nyitott, független, min­denféle eszmei áramlatot felölelő értelmiségi szerve­zetté kell formálódnia. Ez természetesen csak hosz­szabb folyamat eredménye lehet. A kitűzött cél gyor­sabb eléréséhez számottevő­en hozzájárulhatnak a me­gyei szervezetek, illetve azok függetlenített vezetői. Az utóbbiak közül többen is szóltak a helyi társadalmi életet segítő, s főként értel­miségszervező elképzeléseik­ről. Bomba jé akció (lehetne)! Nincs nagy reklámja a „bumnT-nak „Na, bumm! Megint be vagyunk csapva! A múlt he­ti Népújságban olvastam a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat engedményes akcióját. Az egész megyére kiterjedő árleszállításnak nagyon megörültünk. Gon­doltam, itt a nagy lehető­ség, végre meghívom a csa­ládot egy jó ebédre, kite­szek magamért, amit ritkáin vállalhatok; lévén, hogy 3640 forint a nyugdíjam. Keres­tem hát üzletről üzletre, még Gyulán is néztem, de úgy tekintettek rám, mint egy marslakóra. Sőt Volt olyan, ahol megkérdezték: hol él a néni?...” Sarkadról kaptuk a fent idézett levelet De nemcsak levélben, ha­nem személyesen is pana­szolták, hogy a „bumm” ak­ciót nem terjesztették ki sok-sok boltra. Békéscsabán is hiába keresnek libát, ka­csát, illetve éSek aprólékét, nem lehet kapni. A panaszosok elsősorban a baromfifeldolgozó vállala­tot hibáztatják. Balázs Ist­ván viszont tényekkel bizo­nyít: — Ha valahol nem le­het kapni az akcióba be­vont szárnyasokat, az nem a mi hibánk. Sajnos a boltve­zetők nem túl sokat rendel­nek. Ez az árleszállításunk egyébként nem most kezdő­dött, hanem február 8. óta tart egyfolytában. Az újság­ban azért hirdettük meg újra, hogy ismét felhívjuk rá a közönség figyelmét. A kereskedők nem „haraptak” rá. Geszten például csak li- bahájat rendeltek. Pedig korlátlan mennyiséget tu­dunk szállítani libaaprólék­ból, farhátból és számytőből, kacsafarhátból, szárnyból és hájból is. Nos, ahogy utánajártunk, a panaszok csak féligazságot takarnak. 'Békéscsabán a Húsáruház­ban például minden talál­ható. A reklámlapokat is ki­függesztették a falra. A meghirdetett liba-, kacsa- „tartozékokat” leárazták, an­nak rendje-módja szerint És mi a helyzet Sarka­don? Patkásné, a nagy ABC ve­zetője: — Általában Szen­tesről kapunk árut bár ná­lunk inkább a csirkeaprólék fogy. Nemrégen alibaszámy- tövet például ki kellett dob­nunk, annyira nem vitték... Újkígyós, 101-es ABC. A mélyhűtőben található li­baaprólék eredeti áron kap­ható. Egyetlen szórólap sincs kitéve, amiből meg­tudhatnánk, hogy olcsóbban kapható a liba- és kacsa­aprólék. Igaz, a próbavásár­láskor a pénztáros a leszál­lított árat számította ... Az újkígyósi Sláger Áru­házban Bánfi Péterné azzal érvet azért nincs kifüg­gesztve a szórólap, amiről megtudhatnánk, hogy leáraz­ták a liba- kacsaaprólékot, mert elvitték a vásárlók. Egyébként is Újkígyóson annyi a liba, hogy azt a disznókkal etetik meg...(?!) Rendeljen az a bolt ame­lyiknek szüksége van erre az árura — fejezte be erről a témáról mondanivalóját a boltvezető. Igen. Ez is egy felfogás ! Nem tudom, a kereskedők miért nem hiszik el, hogy szükség van az olcsó húsra, egyre inkább szükség van rá. Ne féljenek hát a ren­deléstől és próbálják reklá­mozni is, mert így, nem mindenki tudja, hogy ol­csón juthat a Úba-, kacsa­aprólékhoz, számytőhöz és far-háthoz, amely a hűtők mélyén található. B. V. Mielőbbi ár- és bírreformot Illést tartan a I0I elnöksége Szűnjön meg a mezőgaz­dasági termelőket sújtó kö­tött árak rendszere, első lé­pésként a gabonánál, a ser­tésnél és a marhánál — így foglalt állást határozatában tegnap a Szabó István veze­tésével ülésező Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöksége. A testü­let a Pénzügyminisztérium, ja MÉM és az Országos Ár­hivatal előterjesztését vitat­ta meg az élelmiszer-terme­lés pénzügyi szabályozásá­nak módosításáról. Miilt a TOT-elnökség írá­sos anyagából és a vitából is kiderült: az élelmiszer- gazdaság pénzügyi szabá­lyozására készült munka­anyagban kilátásba helye-- zett intézkedések nem al­kalmasak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, ezért — s mielőtt az a kormány elé kerül — alaposan át kell dolgozni. A TOT-ban az új szabályozási koncepcióról olyan vélemény alakult ki, hogy abban az ösztönzés és az érdekeltség rendszerét, összefüggéseit nem gondol­ták át alaposan. Enélkül pe­dig a mezőgazdasági terme­lésben dolgozók, a falun élők számára nem biztosít­hatók az iparban és másutt dolgozókéval azonos életfel­tételek, s a mezőgazdasági vállalkozók számára nem le­het garantálni az iparban elérhető tőkemegtérülés, -gyarapodás feltételeit. Ilyen körülmények között a hazai élelmiszer-termelés vissza­esése következne be, s ez elfogadhatatlan. A legnagyobb gond az a sok éve hangoztatott, ám meghallgatásra alig talált megállapítás: a mezőgazda- sági termelés jövedelmező­sége minden ágazaténál ala­csonyabb, és a keresetek nö­vekedése is itt a legkisebb. Az új pénzügyi év indításá­nak bizonytalansága külö­nösen élesen veti fel azt a tényt, hogy a TOT-kong- resszus óta eltelt időszak­ban a kormány érdemben nem tett lépéseket a mező- gazdaságban tapasztalt egyetlen komolyabb feszült­ség megoldására sem, ugyanakkor a bányászatban, a kohászatban és másutt ta­lált orvoslást legalábbis a problémák egy részére. A vitatott tervezet nem tükrözi vissza Medgyessy Péternek a TOT kongresz- szusán elhangzott ígéretét, valamint a különféle bizott­ságok állásfoglalását sem, hogy három év alatt megte­remtik a mezőgazdasági ter­melés jövedelmezőségét; a TOT ezért is lép ilyen hatá­rozottan az ár- és bérre­form mielőbbi megvalósítá­sáért. — Elszánt reformerek A Helsingin Sanomat kelet-európai tudósítója, már két nappal a tanácskozás előtt, Bécsből kereste a sajtóirodát. Sürgős információt kért, mert Grósz Károlyt várták Helsinkibe. Majd miután végighallgatta a kétnapos vitát, kialakította véleményét. Lapjának hétfői számában ez volt olvasható: Grósz Károly Finnországba érkezett, s ez valószínűleg az utolsó ilyen jellegű nem­zetközi szereplése. Nem nehéz ezt az epizódot logikailag összekötni a reformkori tanácskozás végül is általánosan elfogadott alapgondolatával. Az MSZMP reformkötelezett erői vég­leges döntésre szánták el magukat. Új, vagy más meg­fogalmazásban gyökeresen átformált szocialista pártot akarnak a mai MSZMP helyett. Ennek az új pártnak új programra, új működési szabályzatra van szüksége. Es ami nemcsak nekik fontos, hanem az ország közvélemé­nye számára is hitelessé teszi a megújhodást: az új ve­zető garnitúrára. Talán teljes mélységében a résztvevők sem fogták fel, milyen nehéz vállalkozásba fogtak, amikor erre az elha­tározásra jutottak. Az elmúlt évek sok keserű, olykor szégyenteljes tapasztalata után a legtisztességesebb szán­déknak is kevés hitele van, ha az szocialista-kommu­nista színekben jelentkezik. A történelem ilyen nehéz terhei mellett a ma is élő, a fejét fel-felkapó „ősbolse- vizmus” képviselőinek — Németh Miklós miniszterelnök találó kifejezése — hitelrontó megnyilatkozásaival is meg kell birkózniuk. Elszánták magukat erre. A tanácskozás fő mondani­valója a pártelnökség megjelent három tagjával egyet­értésben, a közelgő kongresszusnak szól. Ott kell végleg eldőlnie annak, kívánja-e a párttagság — mert döntésre ők a hivatottak — ezt a radikális megújulást. Ha igen, és a reformisták ebben bíznak, arról is dönteni kell, mi legyen a reformot elfogadni képtelen kisebbséggel. Azokkal, akik Pozsgay Imre szellemes hasonlatával élve, ínkvízítori hittel hiszik, hogy a Föld egy lapos korong, és percenként kiátkozzák azokat, akik állítani merik, hogy a Föld gömbölyű és forog a tengelye körül. Biztató jel lehet a jövőt illetően, ahogyan a reforme­rek eme inkvizítoroknak válaszolnak. Olyan világot akarunk, mondják, ahol mindenkinék jo­ga van azt hirdetni, hogy a Föld igenis lapos. Szíve jo­ga mindenkinek az is, hcfgy ebben nekik adjon igazat. Ha valaki jól ismeri a szocialista mozgalmak történetét, eb­ben az egy dologban is felfedezheti, hogy itt valóban gyökeres leszámolás készül a sztálinizmus maradványai­val. Ugyanakkor a toleranciaképesség, az eltérő nézetek szabad ütköztetése, egymás gondolatainak^ tiszteletben tartása — bizony ismeretlen volt évtizedekig. A mintegy kéttucatnyi külföldi tudósító egyike, a The Observer szerkesztője tette fel a kérdést: nincs olyan ér­zése, hogy magúk még mindig, itt a tanácskozáson is, nagyobb súllyal foglalkoznak a párton belüli kérdések­kel, áramlatokkal, vitákkal, a hétszázezemyi párttaggal, mint az ország egészének problémáival? Figyelemre méltó a pártatlan kívülálló észrevétele. S talán neki is válasz, ami végül is kikristályosodott a tanácskozás fo­lyamán. Nyers Rezső gondolatait idézve: semmilyen kér­désben nem tartja magát a jövő szocialista pártja az igazság egyedüli birtokosának. Nem lesz semmilyen mo- nopolísztikus gyakorlat híve. Alapelve szerint sok dolog­ban másoknak is lehet igazuk, és akkor engedni kell. Mindenkivel szemben a tárgyalások, a konszenzusra tö­rekvés politikáját kell képviselni a jövőben, a nemzet egyetemes érdekeit szem előtt tartva. Ennek a toleráns magatartásnak két irányban van olyan határa, amely nem léphető át. Ügy gondolják a refor­merek, hogy nem tehetnek semmiféle engedményt azok­nak, akik az úgynevezett (valójában soha nem létezett) szocializmus, a sztálini struktúra irányába tartó vissza­rendeződés hívei. De nem engedhetnek át egy talpalat­nyi helyet a politikai küzdőtéren azoknak sem, akik az 1945 előtti Magyarország irányába szeretnének visszaren­deződni. F igyelemreméltóan optimista volt a tanácskozás alap­hangja. Ennek okát úgy magyarázzák, az MSZMP eddig félreformok pártja volt. Mindig voltak, akik a kellő pillanatban felismerték a változás szükségességét és irányát. Ezek a kísérletek azonban rendre elbuktak, többnyire tragikus körülmények között. De a reformtra­díció fennmaradt. Most szervezett erővé Vált a reform híveinek hada. Soha nem voltak ilyen kedvező körülmé­nyek, igaz ilyen szorító kényszer sem a reformok meg­valósításához, mint ma. Ebből táplálkozik az optimista elszántságuk: ezt a reformot végigviszik. Ha ez sem si­kerülne — mondták ki többen a tanácskozáson —, hosz- szű időre eltűnik a szocialista gondolat, mint szervezett erő a magyar politikai élet palettájáról. Ez a nemzet szá­mára is tragikus következményekkel járna. I Varga József A televízió közvetít a Parlament szeptemberi ülésszakáról A Magyar Televízió élő adásban számol be az Or­szággyűlés szeptemberi ülés­szakáról. A televízió vezeté­se azért határozott így, mert a képviselők kivételes hord­erejű, a nemzet egészét érin­tő kérdésekről tárgyalnák, s a társadalmat nem kívánják megfosztani a közvetlen tá­jékozódás lehetőségétől. Bereczky Gyula, az MTV elnöke az MTI munkatársá­nak kérdésére válaszolva el­mondta: a szeptemberi ülés­szak közvetítését csak más produkciók adásának ro­vására, illetve a műszaki eszközök átcsoportos í tásával tudják megoldani. Szélt ar­ról, hogy a napokban tár­gyalt Szűrös Mátyással. Az Országgyűlés elnöke szerint a televízió hatáskörébe tar­tozik annak eldöntése, hogy közvetít-e egy eseményről vagy sem. Az MTV mostani elhatározásával Szűrös Má­tyás egyébként egyetértett. Ami a további közvetítések sorsát illeti, a Magyar Te­levízió vezetésének nem vál­tozott az álláspontja abban, hogy parlamenti tudósításai­nak módjáról, formájáról a társadalom véleményének is­meretében kell dönteni. A közvélemény-kutatás adatai szerint a délelőtti parlamenti műsorok nézettsége igen ala­csony. ingadozó a délutánia­kéhoz viszonyítva, nem be­szélve az esti összefoglalók­ról, amelyek népszerűségük­ben mindkét napszakét fe­lülmúlják. A nézők álláspontja sem egységes abban, hegy szük­ség van-e az egész napos közvetítésre, vagy sem. Az MTV elnöke végezetül elmondta, hogy a Vállalko­zók Országos Szövetségének ajánlatát a parlamenti köz­vetítések anyagi támogatásá­ra köszönettel vették, s a válaszlevélben tájékoztatták a VOSZ illetékeseit: ameny- nyiben a televíziónak szük­sége lesz a szövetség által felajánlott pénzre, jelentke­zik. Azt mindenesetre tisz­tázni kell, hegy a felajánlás milyen időszakra vonatkozik. A VOSZ elnökét, Palotás Já­nost egyébként ma, kedden fogadja Bereczky Gyula; tár­gyalásuk egyik témája az együttműködés kialakítása lesz. (E témakörben részletes tudósítást közlünk a 4. ol­dalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents