Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LOPJA 1989. SZEPTEMBER 5., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Elszánt reformerek <3. oidai> Kell-e mindent közvetíteni a Parlamentből? (4. oldal) Új fejlesztések az orosházi Kazépnél (5. oldal) Rázás úton a helyi autóbusz-közlekedés (5. oldal) HNF-kérdöívek Gyulán (6. oldal) Napirenden kívüli vitával kezdődött Középszintű háromoldalú tárgyalások Majdnem egyórás napi­renden kívüli vitával kez­dődött meg tegnap délután a Parlamentben a középszin­tű háromoldalú politikai ér­dekegyeztető tárgyalás, ame­lyen az MSZMP delegáció­ját Pozsgay Imre, az Ellen­zéki Kerékasztalét Orbán Viktor, a harmadik oldalét Rabi Béla vezette. Kemény Csaba levezető elnök java­solta, hogy a jószolgálati bi­zottság vizsgálja meg: mi­ért vonult ki a tárgyalások­ról a SZOT, valamint azt is, hogy miért maradt el a kívánatostól a gazdasági kér­désekről folyó tárgyalások üteme. Domonkos István, az Ellenzéki Kerekasztal képvi­selője beszámolt az EKA és a parlamenti bizottsági el­nökök múlt heti találkozójá­ról. Ezen kifejezésre jutott, hogy a képviselők egy része aggályokkal tekint a három­oldalú tárgyalásokra, ezért javasolta, hogy a bizottsági elnökök megfigyelőként ve­hessenek részt a tárgyaláso­kon. Pozsgay Imre azt mondta: nem az információ- hiány a képviselők problé­mája, hanem az, hogy a döntésekből kirekesztettnek érzik magukat, s ez egy ré­szüket elbizonytalanítja. Egyetértett az EKA javas­latával, mégpedig oly mó­don, hogy a javaslatot küld­jék meg az Országgyűlés el­nökének. A harmadik oldal szintén egyetértett az EKA javaslatával, hozzátéve, hogy a parlamenti frakciók vezetői is kapjanak meghí­vást a háromoldalú tárgya­lásokra. Ezt követően Boros Imre felolvasta az EKA nyilatko­zatát, amely szerint a Mün- nich Ferenc Társaság felhí­vásai kétségbe vonják a népakarat választásokon megnyilvánuló jogosságát, amikor a hagyományos bol­sevik szemlélettel hívnak fel a néphatalom és a szocializ­mus védelmére. Kérte az MSZMP és a harmadik oldal állásfoglalását, hogy miként képzelhető el a tárgyalás olyan körülmények között, amikor a harmadik oldalon ülő egyik delegáció az el­lenzéket nyíltan beosmérli, fenyegeti. Pozsgay Imre hangsúlyozta: el kell dönte­ni, hogy a háromoldalú tár­gyalásokon törvény-előkészí­tés, vagy nyilvános propa­ganda folyik-e. Az MSZMP is találna bírálnivalót az el­lenzék soraiban, ám nem itt van a helye a nyílt válasz­tási küzdelemnek; a harma­dik oldal javasolta, hogy ezt a vitát is a jószolgálati bi­zottság vizsgálja ki. Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság országos titkára visszautasította az EKA nyi­latkozatát, ugyanakkor kész­ségét fejezte ki, hogy az abban felvetetteket az MFT az EKA-val megvitas­sa­Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány módosításával kapcsolatos, még függőben levő kérdések megtárgyalá­sa. Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban si­került konszenzusra jutni a képviselői - összeférhetetlen­ség eseteinek kérdéseiben. Mindhárom fél elfogadható­nak tartja az Ellenzéki jKe­rékasztal azon javaslatát, miszerint nem lehetnek kép­viselők bírók, ügyészek, al­kotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az ál­lamigazgatás bizonyos terü­letein dolgozók. A köztársasági elnöki in­tézmény bevezetésével kap­csolatban az előző ülésen előterjesztett EKA-javaslat- ról Pozsgay Imre fejtette 'ki az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a köztársa­sági elnöki jogkört az 1946- os első törvény szerint kell szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkörbővítési indítványok­kal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az állam­főt nem a Parlamentnek, ha­nem a népnek kell megvá­lasztania közvetlen népsza­vazással, méghozzá az or­szággyűlési választások előtt. A téma megvitatását a fe­lek visszautalták a szakér­tői bizottságokhoz. Nem született döntés a cí­mer ügyében sem; az MSZMP indítványa szerint a módosított alkotmány utal­jon arra, hogy a címerre vo­natkozó rendelkezéseket al­kotmányerejű törvény rögzí­ti. Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a sokáig patthelyzetet okozó .kérdésben, sogy sze­repeljen-e az alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki Ke­rékasztal többszöri szövegfi­nomítással végül is kompro­misszumra jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek megál­lapodtak abban, hogy az al­kotmány elé ne illesszenek preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szere­peljen a következő megha­tározás: „A Magyar Köz­társaság független, demokra­tikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a de­mokratizmus értékei egy­aránt érvényesülnek.” A középszintű politikát egyeztető tárgyalások szer­dán folytatódnak. Volt, aki megkérdőjelezte a szavazást A pártválasztás eredménye Szarvason Az MSZMP városi bizott­ságának ülésével fejeződött be tegnap a kongresszusi küldöttek megválasztásának időszaka Szarvason. Másfél hónappal ezelőtt került nyilvánosságra a 14 jelölt neve, s kezdődött meg- a felkészülés, majd a vá­lasztási kampány. Ez alatt az idő alatt a jelöltek kö­zül senki nem lépett vissza és rendkívüli jelölt állításá­ra sem került sor. így az augusztus 28-án megkezdő­dött — alapszervezeti körben szervezett — pártszavazáson mind a 14 jelölt neve fel­került a szavazólapra. A szavazást három választási nagygyűlés előzte meg, ahol a jelöltek bemutatkozhattak, kifejthették politikai néze­teiket, saját programjukat. A nagygyűléseken a párttag­ság részvétele meglehetősen gyér volt, de ehhez nyilván­valóan hozzájárult az au­gusztusi nyári szabadságok időszaka. A szavazáson a párttagság 61,7 százaléka ad­ta le voksát valamelyik je­löltre. A választási és a pártszavazási munkabizott­ságok jelentéseit, illetve a szavazás eredményét csak némi vita után fogadta. el a testület. Volt, aki megkér­dőjelezte a szavazás legiti­mitását is, arra hivatkozva, hogy a küldötteknek nem volt egyenlő esélyük a be­mutatkozásra. Ugyanis volt olyan választási gyűlés, aho­vá nem minden jelöltet hív­tak meg. A községek — Bé- késszentandrás, Csabacsüd, Kardos és örménykút —tel­jesen önállóan választottak egy küldöttet 5 jelölt közül. Szarvas és környéke kong­resszusi küldötte: dr. Sonkoly János, 711 szavazattal (77,28 százalék), Stafira Sándor 411 szavazattal (44,67 százalék), dr. Bérezés László 305 sza­vazattal (33,15 százalék) és a községekből dr. Lovász György 193 szavazattal (65,2 százalék — csak a községek páttaglétszámát figyelembe véve). A városi pártbizottság ülé­sén ezután meghallgatták Kunos Sándor, központi bi­zottsági tag tájékoztatóját a legutóbbi KB-ülésről. Az el­mondottakat élénk vita kö­vette. (A munkahelyi párt- szervezetek létéről, az MSZMP vezetőinek ellent­mondásos nyilatkozatairól, a kongresszus szerepéről, a párt jövőjéről.) Javaslatok hangzottak el, hogy ezekben a kérdésekben szülessen tes­tületi állásfoglalás, nyilat­kozat. Végül is úgy döntött a pártbizottság, hogy a kong­resszusi felkészülés jegyében szeptemberben pártfórumok és pártrendezvények soroza­ta lesz a városban. Ezeken a párttagság széles körben ki­fejtheti véleményét különbö­ző politikai kérdésekről, amit a küldötteknek kell majd képviselnünk a kong­resszuson. A pártbizottsági ülés különfélékkel zárult, melyek során dr. Sonkoly János első titkár bejelentet­te: a területi pártszékház egyik helyiségét tanterem­nek, a 2. sz. általános iskola rendelkezésére bocsátották. M.-né Kovács Mária Tanévnyitó a politikai főiskolán A tegnapi ünnepélyes tan­évnyitón — amelyen a ha­gyományokhoz híven foga-, dalmat tettek az elsőévesek, valamint kinevezési okmá­nyokat nyújtottak át okta­tóknak — részt vett és fel­szólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Magyarország — mondot­ta többek között — a gaz­dasági és a politikai refor­mok korszakát éli, sok mú­lik tehát azon, hogy a je­lenben és a jövőre készülő cselekvők hogyan gondol­kodnak, mit tesznek. A re­form egyúttal olyan szelle­mi reform is, amely meg­változtatja a tudomány és a társadalom kapcsolatát, a valóságról való gondolko­dást. Népművelűk továbbképzése — Azt hiszem, mostaná­ban, mikor nagyon elkese­redünk, szóba kerül egymás között: csak túlélni ezt a néhány évet — vezette be dr. Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazga­tója azt a tegnap délelőtt kezdődött és három napon át tartó továbbképzést, ame­lyet megyénk főhivatású népművelőinek szervezett az MMK. Mintegy félszázan jöt­tek el a gyulai Thermal Campingbe, hogy részt ve­gyenek az évente egy alka­lommal megrendezett bent­lakásos továbbképzésen. — Nagy baj lenne azon­ban, ha a túlélésre rendez­kednénk be — folytatta gondolatait dr. Pap István — mert ez valahol bele­nyugvást, tudomásulvételt jelentene ... Egy másik jel­szót mondanék ehelyett: azt, hogy megmaradni — min­denáron. Hogy milyen áron lehet­séges manapság a megma­radás, azt szerette volna az összeállított tematikával körvonalazni az MMK. A három nap alatt terítékre kerülnek a költségvetési re­formról; a politikai szerve­zetekről és művelődéspoliti­kai programjaikról; a nyil­vánosság szerepéről a helyi közéletben; a helyi tömeg­kommunikációs eszközök megteremtésének lehetősé­geiről, működésük eddigi ta­pasztalatairól, jogi és mű­szaki feltételeiről, a műve­lődési központok által meg­jelentetett újságokról, mű­ködtetett televíziókról szóló előadások. Emellett a prog­ram összeállítói találkozókat is szerveznek a független szervezetek megyei képvise­lőivel, a megyei lapok szer­kesztőivel. A képzés érde­kesnek ígérkező beszélgeté­sekkel zárul szerdán. Szó lesz többek között a túlélés esélyeiről, a kistelepülések közművelődési lehetőségeiről, a művelődési házak együtt­működésének módjairól. S mindez mi célból? Hogy a népművelő alkalmazkod­hasson a megváltozott kö­rülményekhez, elkötelezetten szolgálhassa a kultúra, a nemzet érdekeit, a nehéz időkben is betölthesse a tár­sadalomban vállalt szerepét — hallottuk végezetül a lét­rehozó indítékokat. Sz. M. Első nap az iskolában Fotó: Gál Edit Megkezdődött a tanítás lavultak a tárgyi feltételek megyénkben A haizai általános és kö- zépiskolákban tegnap meg­kezdődött a tanítás. A hét­végi tanévnyitó ünnepsége­ken mintegy 125 ezer első osztályos kisdiákot köszönt- hettek az iskolákban, velük együtt mintegy 1 millió 180 ezren tanulnak az új tan­évben az alapfokú intézmé­nyekben. Az általános isko­lások száma ezúttal is to­vább csökkent, csaknem 60 ezerrel kevesebben járnak ebbe az iskolatípusba, mint tavaly. A gimnáziumok el­ső évfolyamain több mint 34 ezren, a szakközépisko­lák első osztályaiban mint­egy 48 ezren tanulnák az idén, az elsős szakmunkás- tanulók száma pedig több mint 83 ezer. A középfokon az új tanévben összesen mintegy 40 ezerrel több diá­kot oktatnak majd, mint ta­valy. E megnövekedett létszám­nak megfelelően az új ál­talános iskolák, illetve tan­termek mellett elsősorban a középfokú hálózat gyarapo­dott új létesítményekkel, bő­vítésekkel. A tankönyvek — egy-két közismereti kiadvány kivé­telével — időben megér­keztek az iskolákhoz. Mivel az első osztályos Képek könyve című rajztankönyv, a 7. osztályos földrajz, il­letve a 8. osztályos fizika tankönyv csak augusztus vé­géire készült el, e kiadvá­nyokat több helyütt néhány nap késéssel vehetik kézbe a diákok. Az 1989—90-es tanév el­ső féléve 1990. január 31-ig tant, az iskolák február 9- ig adnak értesítést a diákok tanulmányi eredményeiről. A téli szünet 1989. decem­ber 21-től 1990. január 2-ig tart. A tavaszi szünet áp­rilis 5—17. között lesiz, s a tanév 1990. június 8-án feje­ződik be. * * * Megyénkben mintegy 50 ezer általános iskolás kezd­te meg tegnap az új tan­évet, csaknem kétezerrel ke­vesebb, mint tavaly. Gátsze­gi Ferencné, a megyei ta­nács művelődési osztályának főmunkatársa elmondotta, hogy az osztályok átlagos létszáma 26, ez valamivel jobb, mint az országos adat. Sokat javultak az idén a tárgyi feltételek, de még bőven vannak gondok. Zsúfoltak a nagyobb váro­sok iskolái, s van olyan köz­ség, ahol faépületben ta­nulnak a gyerekek. Már csak néhány helyen folyik vál­tott rendszerű tanítás, ám még mindig jelentős a ké­pesítés nélküli pedagógusok száma. A ‘ szakos ellátottság alacsony, különösen a mate­matika—fizika, a technika és a nyugati nyelvszakos pe­dagógusokból van kevés. A tankönyveket valamennyi megyénkben tanuló alsó ta­gozatos kisdiák ingyen kap­ta. Erre egymillió 200 ezer forint központi pénzt kapott a megye, s a tanács csak­nem ugyanennyit fordított e célra. Megyénk középfokú okta­tási intézményeiben az idén mintegy 16 és fél ezer diák kezdte meg a tanulást. Gim­náziumokba és szakközépis­kolákba csaknem nyolcezer fiatal jár, s csaknem ugyan- ennyien sajátítják el leendő szakmájukat valamilyen szakmunkásképző iskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents