Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
1989. szeptember 4., hétfő o Dr. Becsei József avatta fel a dévaványai iskolát Hatvan százalék béremelés a pedagógusoknak A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartottáJk meg szombaton az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető, nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után, Nagy Gyula, a Magyar- országi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, majd Glatz Ferenc, művelődési miniszter üdvözölte a gimnázium, valamint az ország valamennyi pedagógusát, és diákját. Kiemelten foglalkozott a miniszter a jó iskola legfontosabb tényezőivel, a pedagógusokkal, s azokkal a tennivalókkal, amelyek célja a tanári hivatás tekintélyének visszaállítása. Ki kell alakítani ezért számukra az intézményes önképzést, az új ismeretekhez, összefüggésekhez való hozzájutást, s nem utolsósorban gondoskodni kell azokról az anyagi feltételekről,' amelyek megengedik, hogy szellemi újratermelésükre is áldozhassanak. Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat — bár a sztrájkokkal nem értett egyet — egy hároméves tervet a pedagógusbéreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70-100 százalékos elmaradottságának behozására — mondotta a miniszter. Majd bejelentette: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4-6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4 milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez három és félszer több, mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel együtt, tehát a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. Békés, mezőgazdasági szakiskola Megszólalt az új iskolaharang Déva vány án sokan eljöttek a szombat délutáni iskolaavató és tanévnyitó ünnepségre, hiszen szinte valamennyi lakosnak része volt az új iskola felépítésében. A társadalmi munkát végzők, népfrontaktivisták, pénzfelajánlók közül 15-en emlékplakettet, 135-en emléklapot kapták a köszönet jeléül. Az épületet részben már másfél éve használják, de a munkálatok befejezésére, a teljes birtokbavételre, az avatásra most került sor. Ezen dr. Becsei József, a megyei tanács általános elnökhelyettese mondott beszédet. — Az itt dolgozók évtizedekén át önhibájukon kívül nehéz körülmények között végezték munkájukat, a tárgyi és személyi ellátottság hátrányai nagyban nehezítették az oktató-nevelő munkát — kezdte. — Érthető hát az az összefogás, amelynek eredményében mától gyönyörködhetnek mindazok, akik tettek azért, hogy a ma tanulói megfelelő körülmények között tanulhassanak. Szeretném általában is hangsúlyozni a közösség alkotó, teremtő erejét, mert mai értékdevalválódott világunkban alig van időnk vagy bátorságunk legalább egy szóra megállni ott, ahol az alkotó ember kezenyoma látható. Bárhogy változik is a világ, az ember alkotó-te- remtő ereje nélkül nincs emberi boldogság, nincs boldoguló nemzet, ez a legfőbb erkölcsi norma és tett. Erre s nem a szavakra alapozottan van értelme minden változásnak, minden reformnak, jelenjen meg az a gazdaságban, politikában avagy a kultúrában. A lebontott ideák helyébe vissza kell állítanunk azokat az általános emberi értékeket, amelyek természetes tartozékai a világnak, s amelyeket nem mint újat, hanem mint meglevőt kell felemelni. Az értékek egyikének, a tudásnak az elsőbbségét szeretném kiemelni. Mindannyiszor elismerjük, milyen fontos a kultúra a társadalom és a gazdaság számára, de nem mindig teszünk érte eleget. Ennek következménye lett az, hogy az oktatás anyagilag is csődbe jutott, és ez már önmagában is lehetetlenné teszi, hogy hozzájáruljon a gazdasági és politikai modernizáláshoz. Többek között ennek is lett a következménye az, hogy Magyarországon az általános iskola újratermeli a funkcionális analfabétákat, hogy a középiskoláknak nemcsak a minőségi, hanem extenzív fejlesztése is megrekedt. Miközben egy-egy korosztálynak mintegy 40 százaléka szerez befejezett középfokú végzettséget, az európai átlag már 70 százalékot tud felpiutatni. Elmaradt a felsőfokú képzés is, hiszen a mi 8-10 százalékos egyetemi, főiskolai képzésünkkel az európai lista utolsó helyén vagyunk. — A kérdés ma úgy fogalmazható meg, láthatunk-e valamilyen irányban kitörési lehetőséget? Igen, a legfontosabb irány az európai kultúrához való visszacsatlako- zás, amelynek alapfeltétele a nyelvtudás. Továbbá az európai tapasztalatok átvétele, a saját múltunkban meglevő értékek beépítése, a szakmai képzettség megteremtése, félértékelése, a bizalmatlanság megszüntetése, és végül a pénz. Az idén 20 millió forint jut a pedagógusok bérkorrekciójára. Hinnünk kell tehát abban, hogy azok, akik most ebbe az iskolába, mint első osztályosok belépnek, és majd a jövő évezred elején szereznek tanári, mérnöki vagy egyéb diplomát, azok megfelelnek koruk követelményeinek. — Amikor átadom ezt a kulcsot, az kívánom, nyissa meg a tudás, a szeretet, a megbecsülés kapuit. — Ezekkel a szavakkal adta át dr. Becsei József, a megyei tanács általános elnökhelyettese az iskola jelképes kulcsát Ágoston Sándor igazgatónak. Az avatóbeszéd utón következett a leendő elsősök nagysikerű produkciója: a 109 újdonsült kisiskolásból jó néhányan bemutatták szavaló- és tánckészségüket. Miután a bejárat előtt ki- feszített nemzeti színű szalagot átvágták, a megjelentek az iskolaudvarra vonultak a hivatalos tanévnyitóra. Itt a gyerekek képviselői fogadalmat tettek, az értékek megőrzésére. A rendezvény végén a vendégek megtekintették az új létesítményt. A mai napon pedig már be is csengettek annak az 1200 kisdiáknak, akik a Ványai Ambrus Általános Iskola korszerűen felszerelt szaktantermeiben tanulnak Dévaványán. • Lehet, új hagyomány született tegnap Békésen: szalagátvágás helyett a díszes kis iskotoharang megkondítá- sával avatta fel dr. Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettes a békési Fehér Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet új épületszárnyát, s ezzel egyben megkezdődött az 1989/90-es tanév. A dologban az időjárás ludas, eredetileg ugyanis a környezetbe szépen illeszkedő, s a funkciójához méltó külsejű új épület előtt tervezték megtartani ezen jeles ünnepséget, köszöntővel, megnyitóval, szalagátvágással. Az eső azonban az iskola földszinti zsibongójába kényszerítette a vendégeket és vendéglátókat. Így esett, hogy szalag immár nem lévén, harangszóval avattatott a hat tantermes új épületszárny. A békésiek örömét a rossz idő sem tudta elrontani, ott szorongtak a megnyitón szülők, érdeklődők, meghívottak, a város, a megye több vezetője, akiket dr. Komáromi Sándor, az iskola igazgatója köszöntött, majd dr. Kelemen Elemér mondott avatóbeszédet. Elismeréssel illette e jó hírű békési iskolát, amely kitűnő szakembereket ad a megyének. a környéknek. Az intézmény jó hírét évről évre öregbítik az itt tanuló diákok, akik országos szakmai tanulmányi versenyeken szerepelnek sikerrel. Az eredmények mögött egy kitűnő tantestület áll, amely két éve méltán érdemelte ki a Czabán Samu-emlékpla- kettet. A továbbiakban a magyar oktatásügy néhány alapkérdését érintette a miniszterhelyettes, így két nagy feladatot említett külön is: az általános iskolai oktatás és a szakképzés megoldását. Említést tett a jövő év januárjától esedékes ped agógusbér-emelések ről, végezetül arra biztatta a békési iskola diákjait és pedagógusait, hogy használják ki ezeket az újabb lehetőségeket is, amelyeket egy magasabb szintű képzés feltételeként kaptak. Az ünnepségen ezután kitüntetéseket, jutalmakat adtak át, majd a kultúrműsor után a résztvevők megtekintették az új épületet, amelyet Rostás Ferenc tervezett, kivitelezője pedig a Békés Megyei Építőipari Szövetkezet volt. Az oktatási intézményben az új iskolaévben 320 diák tanul. T. I. A szemérmes magatartás csak ront a helyzeten Megalakult az Erdélyi Körök Országos Tanácskozó Testületé Befejezte munkáját az erdélyi körök országos tanácskozása. A romániai menekültügyben érdekelt magyar- országi körök, egyesületek, pártok, társadalmi szervezetek, állami és egyházi intézmények képviselői szombaton és vasárnap Szegeden, a József Attila Tudományegyetem épületében áttekintették a ^“Romániából menekültek, áttelepültek helyzetét. Megvitatták azokat a tennivalókat, amelyekkel a szociális, gazdasági, politikai és beilleszkedési gondok orvosolhatók. A romániai magyar kisebbség jogi, kulturális, egyszóval nemzetiségi létét fenyegető diszkriminációja az úgynevezett Ceauses cu-féle „aranykorszakban” felgyorsult és a központi vezetés által irányított, előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlik — jelentette ki Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke a magyarországi erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozásán. A kétnapos rendezvény megnyitóján, szombaton délelőtt a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, hogy az utóbbi években a féktelen ma- gyarellenesség már nyíltan is a hivatalos politika szintjére emelkedett. Egy újabb, a szocialista országokban példa nélkül álló elem is felmerült a kétoldalú viszonyban: a burkolt katonai fenyegetés. Erre a magyar kormányköröknek higgadtan, de határozottan kell reagálniuk. Minden higgadtság és tárgyilagosság mellett sem érthető ugyanakkor — hangoztatta Szűrös Mátyás —, hogy miért várja a magyar hadsereg vezetése magyarországi látogatásra azt a román vezetői (családi) klánhoz tartozó tábornokot, aki beszédeiben és a hírhedt „Erdélyi ősi román föld” című könyvében nyíltan uszít a magyarság ellen, és a legalpáribb hangnemben sértegeti a magyar népet, annak vezetőit. Meg kell végre egyes magyar vezetőknek érteniük — jelenítette ki az előadó —, hogy az önáltatás, a korábban gyakorolt szemérmes magatartás csak ront a helyzeten. Hiszen az elmúlt évek struccpolitikája is oka a mai siralmas helyzetnek. A menekültkérdésben még sok a tennivaló, ezek között említette Szűrös Mátyás a kormány hamarosan létrejövő Nemzetiségi Kollégiumát, az Országgyűlés külügyi bizottsága mellett működő nemzetiségi albizottság megalakításának szükségességét, továbbá azt, hogy elkerülhetetlennek látszik a kettős állampolgárságról szóló kétöldalú egyezmény felmondása Romániával. Az állampolgársági kérelem ügyintézését is egyszerűsíteni kell. A két világháború között a munkásmozgalomban erősek voltak az önálló Erdély, az erdélyi zóna autonómia gondolatának, koncepciójának gyökerei. Azt hiszem, hogy megfelelő formáiban feléleszthető ez a gondolat — mondta Szűrös Mátyás. A délelőtt folyamán — Király Zoltán országgyűlési képviselő elnökletével — a résztvevők meghallgatták Tóth Juditnak, az Országos Menekültügyi Tárcaközi Bizottság képviselőjének tájékoztatóját a menekülthelyzet általános problémáiról. Délután két előadás hangzott el a menekültek beilleszkedésének és önszervezésénék konfliktusairól. Gyulay Endre szeged-csanád megyés püspök arra szólította fel a menekülteket, hogy összefogva, együtt vegyék kezükbe saját sorsuk irányítását. A közös erőgyűjtés ugyanis társadalmi erőt is ad, s a nagyobb egység szavára jobban odafigyel az ország. Türelemre, megértésre, a jogok és kötelességek helyes arányának kialakítására intette a menekülteket és a befogadókat egyaránt. Az előadást követő drámai pillanatokat éltek át a tanácskozás résztvevői. Magnókazettáról hallhatták annak az erdélyi édesanyának a hangját, akinek fiát állítólagos borjúvágás miatt bevitték a rendőrségre, s onnan élve már nem jöhetett ki. A hozzászólók közül Banner Zoltán, a békéscsabai Erdélyi Kör elnöke az erdélyiek nevében kérte ki magának, hogy mások ítéljék meg a menekült ember döntését saját sorsáról. Mert tudják ők, hol a helyük, és mi a kötelességük. Raffay Ernő országgyűlési képviselő, a rendezvény délutáni elnöke a következő gondolattal zárta a tanácskozást: „A menekültügyet akkor lehet megszüntetni, ha az okait szüntetik meg”. Az erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozásán a résztvevők megalakították az Erdélyi Körök Országos Tamácskozó Testületét. Hamarosan létrehoznak egy munkacsoportot, ez megbízást kap azoknak az elvi és gyakorlati lépéseknek kidolgozására, amelyekkel meghatározzák az országos testület működési kereteit. A testület nyitott, ez azt jelenti, hogy további körök, egyesületek — akár az erdélyieket pártoló szerveződések — jelentkezését is várják. Hogy mely jelentkező nyerheti el a tagságot, arra a munkacsoport dolgoz ki szempontokat. Az elképzelések szerint ez a testület konzultatív és érdekképviseleti szerv szerepét töltené be. Dr. Kelemen Elemér mondott avatóbeszédet Fotó: Veress Erzsi
