Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-30 / 231. szám
NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 30., szombat Rendhagyó párttanácskozás Várnában Kótai Géza nem írta alá a közleményt Szeptember 26—28. között Várnában tanácskozást tartottak 12 szocialista ország kommunista és munkáspártjának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó KB-tit- kárai. Az MSZMP-nek ez idő szerint nincs ilyen KB- titkára, a magyar pártot Kótai Géza, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője képviselte. A tanácskozás rendhagyónak bizonyult annyiban, hogy az MSZMP küldöttsége nem vállalt közösséget az ott elfogadott közleménnyel, s csak ahhoz járult hozzá, hogy a dokumentum a magyar küldöttség részvételét és a delegációvczető felszólalását regisztrálja. A találkozóról Kótai Géza interjút adott az MTI szófiai tudósítójának, Nagy Károlynak. — Több mint másfél évtizedes hagyományai vannak annak — mondotta —, hogy a szocialista országok KB- titkárai egyeztetik véleményüket nemzetközi kérdésekről, az európai helyzetről és megpróbálnak kijelölni valamiféle közös célokat, megállapodni valamiféle közös törekvésekben. Ilyen volt a várnai tanácskozás is. — Az ilyen tanácskozásokról megjelenő közlemények azt a fordulatot szokták használni, hogy a „résztvevők mélyreható vitát folytattak” a napirenden szereplő kérdésekről, ami nem mindig fedte a valóságot. Volt igazi vita ezen a találkozón? Nem mindenki csak „a magáét mondta”? — Nagyon komoly, esetenként éLes vitákra került sor. Két napirendi pont szerepelt a találkozón. Az egyik a világ-, illetve az európai helyzet értékelése, az ezzel kapcsolatos tennivalók számbavétele. A másik: hogyan alakul a szocialista országok viszonya, az együttműködés; miben tudunk egyetérteni, mint közös törekvésben és mi az, amit sajátosan nemzeti feladatnak kell tekintenünk. Vita volt a világ- és az európai helyzet értékelésében. A különbségeket jelentőssé tette, hogy mindegyik ország a maga specifikus adottságaiból kiindulva ítélte meg a folyamatokat. — A fent elmondottakból már következik, hogy delegációnk nem tudta azonosítani magát azzal a sajtónak szárút közleménnyel, amelyet a tanácskozás menetében a szerkesztőbizottság kialakított. Több kérdésben alapvetőnek bizonyultok a különbségek. Szeretném hangsúlyozni: itt nem taktikai megfontolásokról, nem szavakról, kifejezésekről van szó, hanem ennek az anyagnak az egész tartalmáról, egész mondanivalójáról. — Kérhetek néhány konkrét példát? — Az anyagban szó esik az úgynevezett szocialista tulajdon megszilárdításának feladatáról. A magyar küldöttség azonban nem fogadhatja el ennek abszolutizálását akkor, amikor az MSZMP célja a vegyes tulajdon-forma és a valódi piac- gazdaság. Egy másik példa: a tanácskozás dokumentuma „bizonyos országokban” erősödni látja a revansizmusit, a neofasizmust, a neonáciz- must. Megnevezése nélkül is világos, hogy itt az NSZK- ról van' szó — illetve közismerten ellenünk is elhangzott már a nacionalizmus, a sovinizmus vádja —, amit mi nem tudunk elfogadni. Bizonyára léteznek az említett erők, s nyilván előfordulnak Nyugat-Németor- szágban is, de az NSZK kormányának politikájára nem a revansizmus, nem a neo- nácizmus a jellemző. — A többiek teljes mértékig azonosulni tudtak a dokumentummal? — A szovjet delegáció magatartása, a szovjet képviselők véleménynyilvánítása csaknem teljes összhangban állt a mi véleményünkkel. Szimpatikus volt, amit a bolgár résztvevők mondtak, s hasonlóképpen szólhatok a lengyelek által kifejtett nézetekről. Ügy vélem, hogy az elfogadott sajtóközlemény nem egészen azt fedi, amit ezek a felszólalások tartalmaztak. Sajnálatos módon az úgynevezett inercianyomaték folyamatosan érezhető volt. Az említett példáktól eltekintve nem éreztük igazán a peresztrojkát, a reformokat, a megújulást. Még kísért a múlt... — Az, hogy az MSZMP végül is nem vállalta fel a várnai tanácskozás írásban lefektetett következtetéseit, előidézte-e a többi pártküldöttség ellenérzését? Számítani kell-e más pártok valamiféle eltávolodásáról az MSZMP-től? —A légkör végig korrekt, kulturált volt. Sokan fejezték ki rokonszenvüket a magyar állásponttal, különösen a „folyosói beszélgetéseken”, de a plenáris ülésen is. Nem hiszem, hogy indokolt lenne dramatizálni azt, ami történt. A sokszínűség, a bizonyos kérdésekben való egyet nem értés nem akadályozza, hogy egész sor más kérdésben a jövőben is együttműködjünk. A bolgár fővárosban pénteken este adták iki a szocialista országok kommunista és munkáspártjai nemzetközi kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak Várnában megtartott tanácskozásáról elfogadott közleményt, amelyet — a 12 párt jelenlevő képviselői közül — egyedül Kótai Géza nem írt alá. A közleményből ez nem derül ki, minthogy ott csak „résztvevőkről” esik szó, azok között pedig valóban ott volt a magyar párt képviselője is, sőt — mint a dokumentumban is olvasható — fel is szólalt. Felszólalásában — de ez nem a közleményből tudható meg — Kótai Géza a leszerelésről és annak a szocialista országok általi vállalásáról egyebek között elmondta: tarthatatlanná vált az a helyzet, hogy „a szocializmus és a tőkés rendszer közötti világméretű egyensúly alapja az egyre növekvő szintű katonai egyensúly legyen, és semmi más. Elfogadhatatlanná vált ez egyrészt azért, mert elfogytak hozzá eszközeink, belső gazdasági erőforrásaink. Keserűen kell belátnunk: oly mértékben lemaradtunk a gazdasági versenyben, hogy az egyensúly fenntartása minden erőnket felemésztette. Ezzel függ össze a másik körülmény, nevezetesen: magunk is rászorulunk a világ eszközeire, a nemzetközi együttműködésből származó előnyökre. A nemzetek versenyében csak akkor tudunk helytállnj, ha gazdaságunk megújul. Ehhez viszont szükségünk van a csakis az együttműködés útján hozzáférhető javakra, a tőkére, a technológiára, a tudásra. Azt kell mondanom, hogy e tekintetben a pangás évei nemcsak a Szovjetuniónak okoztak óriási károkat. de szövetségeseinek is.” Érdekes volt az, amit Kótai a szocialista országok együttműködésével kapcsolatban mondott. Szerinte a szocialista országok között „a bizalom és a türelem új minőséget jelentő szintjének” kell kialakulnia, vagyis „az államközi kapcsolatokat nemcsak kelet—nyugati viszonylatban kell ideológiamentessé tenni, hanem a kelet—keleti, az egymás közötti relációban is. Sajnálatosnak tartom — mondotta az MSZMP képviselője —, hogy még mindig találkozunk olyan megnyilvánulásokkal, amelyek szerint ami az egyik vagy a másik országban történik, az „a szocializmust veszélyezteti”. Ugyancsak fontosnak mondotta Kótai „olyan politikai mechanizmusok kialakítását, amelyek lehetővé teszik az egymás között óhatatlanul felmerülő konfliktusoknak azok értékén történő és kulturált kezelését. Még mindig hat az a régi szemlélet- mód — mutatott rá —, hogy a társadalmi rendszer azonossága minden mást megelőz, s ez még vitát sem tesz lehetővé. Ez az, ami végül is túlértékeli a mégis felmerülő nézeteltéréseket, így kapnak gazdasági kérdések politikai színezetet, emberi jogi problémák ideológiai köntöst”. Ceausescu Varsóban akarja megvédeni a szncializmust Augusztusi üzenetváltás Románia és Lengvelország között A román vezetés, személyesen Nicolae Ceausescu, a Varsói Szerződés tagállamai, az összes szocialista ország közös fellépését sürgette annak megakadályozására, hogy a Szolidaritás alakíthasson kormányt és a LEMP lemondjon alkotmányos vezető szerepéről. Ez derül 'ki azokból a dokumentumokból, amelyeket a Szolidaritás napilapja, a Gazeta Wyborcza tett közzé egész oldalon, ahol olvasható a LEMP Politikai Bizottságának a román fél lépését az ország belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősítő válasza is. Augusztus 19-én éjfélkor, azon a napon, amikor Wojciech Jaruzelski köztársasági elnök a visszalépett Czeslaw Kisz- czak helyett a Szolidaritást képviselő Tadeusz Mazowieckit ajánlotta miniszterelnöknek, a román külügyminisztériumba kérették Lengyelország bukaresti nagykövetét — írja a Gazeta Wyborcza. Ion Stoian, az RKP KB titkára, Constantin Oancea román külügyminiszter-helyettes jelenlétében a Román Kommunista Párt és személyesen Ceausescu elnök nevében szóbeli jegyzékben fejtette ki: Románia rendkívül komolynak ítéli meg a lengyel helyzetet, amelynek alakulása nem tekinthető Lengyelország kizárólagos belügyének. — A Szolidaritás megbízása az új kormány megalakításával, így a LEMP lemondása vezető szerepéről — fejtette ki a román politikus — ellentétes a szocializmus tudományos, forradalmi építésének elvével és egyedül a legreakciósabb imperialista körök érdekeit szolgálja. Az RKP vezetése szerint a Román Kommunista Párt és Románia, mint szocialista ország, nem tekintheti a Lengyelországban történteket Lengyelország belügyének, mert azok minden szocialista országot érintenek. A LEMP lemondása politikai vezető szerepéről komoly csapás a Varsói Szerződésre, jelentős veszélyt jelent a .szocialista országok katonai szervezete számára, egyben jelentős támogatást jelent a NATO számára. A román párt- és állami vezetés szerint a szocialista országok és a VSZ tagországai kommunista és munkáspártjainak közös álláspontot kellene elfogadniuk, olyat, amelyben követelik: ne bízzák meg a Szolidaritást a lengyel kormány megalakításával. Románia szerint az új lengyel kormányt, mint a nemzeti megmentés, a szocializmus megmentésének kormányát a LEMP-nek, a LEMP-hez közel álló 7 milliós tagságú OPZZ szakszervezeti mozgalomnak kell létrehoznia a lengyel hadseregre és a lengyelországi demokratikus erőkre támaszkodva. A lengyel parlamenti választások eredménye — vélekedik a román vezetés — nem eredményezheti a lengyel nemzet, a lengyel munkásosztály érdekeinek háttérbe szorulását. Az RKP azért fordul a LEMP KB Politikai Bizottságához, hogy felszólítsa: kövessen el minden lehetségest a szocializmus likvidálásához vezető politikai irányvonal megváltoztatása érdekében. Ügy vélekedik, hogy a kommunista pártoknak, a különleges lengyel helyzethez igazodva, egységesen kell fellépniük annak megakadályozására, hogy a munkás—paraszt hatalom a reakciós körök kezébe kerülhessen. A román vezetés azt követeli a lengyel munkásosztálytól, a haladó lengyel erőktől, hogy védjék meg a szocializmust, lépjenek fel az imperializmussal szemben A román külügyminisztériumban a lengyel nagykövetet tájékoztatták arról is, hogy az RKP és Ceausescu személyes döntése értelmében még ugyanazon az éjszakán a Varsói Szerződés valamennyi tagországának nagykövetségét tájékoztatják a román álláspontról. A román lépésre válaszul a LEMP KB Politikai Bizottságának augusztus 21-ei keltezésű válaszlevele határozottan visszautasítja azt a román állítást, hogy „a Szolidaritás részvétele a lengyel kormányban a legreakciósabb imperia-' lista körök érdekeit szolgálja”, és azt a megállapítást is, amely szerint az új lengyel kormány összetétele nem csak Lengyelország kizárólagos belügye, hanem érinti a többi szocialista országot is. A LEMP KB PB úgy értékeli, hogy „a román elvtársaknak semmilyen alapjuk nincs a lengyel helyzet ilyen megítélésére. A lengyel kormány összetétele, megalakításának módja kizárólag a lengyel nép belügye. Ennek az alapelvnek a megkérdőjelezésére irányuló minden kísérlet ellentétben áll a nemzetközi jog alapelvével, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás normájával. Megengedhetetlen egy szuverén állam kormányáról eleve azt feltételezni, hogy bármilyen külső erő szolgálatában állna. A LEMP minden alapot nélkülöző állításnak tekinti azt, hogy a lengyelországi változások komoly csapást jelentenének a Varsói Szerződésre nézve és a NATO támogatását jelenítenék. Ezeket az állításokat minden alapot nélkülöző kísérletnek tekintjük, amelynek célja Lengyelország szövetségesi megbízhatóságának megkérdőjelezése.” A LEMP Politikai Bizottságának válasza végezetül leszögezi: „A lengyel nagykövettel ismertetett román álláspont ellentétes a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé bukaresti állásfoglalásával, amelyet egyébként a román fél is aláírt, és amely úgy fogalmaz, hogy szocializmusnak nincs egyetemes modellje, senkinek sincs igazság-monopóliuma, a a szocializmus építése minden szocialista országban a helyi adottá.goknak, hagyományoknak és igényeknek megfelelően folyik. Elvárjuk, hogy minden szocialista ország, így Románia is tiszteletben tartsa a VSZ határozatait, azt a lefektetett alapelvet, amelynek értelmében a tagországok az egyenlőség, a függetlenség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján folytatnak együttműködést. A LEMP Politikai Bizottsága határozottan leszögezi, hogy a Lengyelországban és más szocialista országokban zajló folyamatok semmiben sem sértik Románia érdekeit, sőt, éppen ellenkezőleg: a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősödését szolgálják. „A Lengyel Egyesült Munkáspárt, amely valóban nehéz helyzetben van, megértést és támogatást vár a testvérpártoktól, de nem olyat, amilyet a Román Kommunista Párt képvisel.” Garancia a békés átmenethez •> A magyar kormány véleménye a 24 tőkés ország által javasolt támogatásrél (Folytatás iaz 1. oldalról) ország jogosulttá válik a CECA európai bankkonzorcium és az Európai Beruházási Bank közösségi költségvetés által garantált köl- csöneinek, valamint a közösségben a fejlődő országok számára intézményesített pénzügyi lehetőségeknek" az igénybevételére. A kormány üdvözli a magyar áruk piacra jutásának elősegítését szolgáló érdemi intézkedések bejelentését, a mennyiségi korlátozások kiküszöbölését, általános vám- preferenciák nyújtását, tari- fális koncessziók biztosítását. és különösen a mező- gazdasági termékek kereskedelmét érintő akadályok csökkentését. E konkrét javaslatok elősegítik a visszarendeződés elkerülését és azt, hogy a reformfolyamat minél gyorsabban, minél kevesebb konfliktussal valósuljon meg. Hozzájárulnak a magyar gazdaság modernizálásának felgyorsításához, és elősegítik azt, hogy tartós partneri kapcsolatok alakuljanak ki az érintett fejlett ipari országokkal. Mindezzel a 24-ek olyan politikai és gazdasági atmoszférát biztosítanak Magyarország számára, amely lehetővé teszi, hogy az ország a hosszúra nyúlt válságos periódus után békés úton váljon a fejlett államok demokratikus közösségének egyenrangú tagjává. A magyar kormány a 24-ek állásfoglalását a segítségnyújtás lebonyolításának módját illetően is biztatónak ítéli. Reális várakozással tekint a novemberben összeülő magas szintű tanácskozás elé, abban a reményben, hogy hónapokon belül gyakorlatilag megkezdődhet a támogatás. Ennek elősegítése érdekében igen .hasznos, ha a Közös Piac állandó képviselőt delegál Budapestre. A kormány segíteni fogja az összekötő magyarországi munkáját, mert abban érdekelt, hogy hazánk és a Közös Piac, valamint a 24-ek közötti párbeszéd folyamatossága erősödjön. Az elkövetkező hetek, hónapok sorsdöntőek Magyar- ország békés demokratikus átalakulása szempontjából. Az országnak olyan politikai-gazdasági támogatásra van szüksége, amely gyarapítja nemzetközi partnereinek bizalmát, s erősíti a reformokat. Magyarországon tovább dolgozik az együttműködés fejlesztésével foglalkozó, a kormány mellett működő szakértői csoport, hogy a nyújtandó támogatás számára olyan területeket is feltárjon, amelyekre eddig nem jutott elég figyelem. Matkó István szerint az oktatás, a továbbképzés, a kultúra, a környezetvédelem, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztése sem szorulhat háttérbe. A szakértői csoport javasolja azt is, hogy Magyarországa 24-ek támogatásával kapjon egy csatornát az európai Astra műholdon. Kedvező volna az is, ha Magyarország igénybe vehetné a 24- ek támogatását a nyelvoktatásban, a fiatal szakemberek európai ösztöndíjas képzésében is. 0 csehszlovák sajtó elítéli a parlament nyilatkozatát Csehszlovákia belügyeibe való beavatkozással vádolja a Rudé Právo Magyarországot, amiatt, hogy a magyar parlament csütörtökön nyilatkozatban határolta el magát a huszonegy évvel ezelőtti magyar részvételtől a VSZ-tagállamok csehszlovákiai katonai beavatkozásában. A CSKP lapja, azt hangoztatta, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának korábbi állásfoglalásához hasonló olyan nyilatkozatról van szó, amely kiragadja történelmi összefüggéseiből az 1968-as eseményeket és amelyet anélkül dolgoztak ki, hogy bármiféle konzultációt folytattak volna a csehszlovák féllel. „Nem kétséges, hogy az állásfoglalásnak, jóllehet Magyarországnak köze FIGYELEM, Áramszünet! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk 1989. szeptember 30-án 7—15 óráig Gyulán: a Kisváros egész területén, a Kuznyeck lakótelep Mágocsi—Sz. István út által bezárt területén, valamint a Lenin út— Part utca—Attila u. és a Semmelweis utca által bezárt területen. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, azok megközelítése és érintése ' életveszélyes és tilos! Démász-kirendeltség, Gyula van az eseményekhez, az a célja, hogy beavatkozzon Csehszlovákia belügyeibe” — hangsúlyozta a Rudé Právo. A többi prágai napilap, a Csehszlovák Néppárt lapja, a Lidová Demokracie, a szakszervezetek lapja, a Prá- ce, a Csehszlovák Szocialista Párt lapja, a Svobodné SIovo és a Mladá Fronta című ifjúsági lap a magyar állásfoglalásról azt írta, hogy a' hasonló nyilatkozatokkal kapcsolatban a csehszlovák szervek az utóbbi hetekben világosan állást foglaltak. A csehszlovák szervek egyértelműen elutasították e nyilatkozatokat, hangsúlyozva azok illetéktelenségét és azt a tényt, hogy eltorzítják az 1968-as csehszlovákiai eseményeket — szögezte le a négy prágai lap. VASÄRNAP AUTÓPIAC A BÉKÉSCSABAI AUTÓJAVÍTÓ VÄLLALAT PARKOLÓJÁBAN. Szíves figyelmükbe ajánljuk a használt személy- és tehergépkocsik készpénzes, ill. bizományos értékesítését. Nyitva tartásunk: hétköznap 7—15 óráig, autópiaci napokon 7.30—12 óráig várjuk érdeklődésüket.
