Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. SZEPTEMBER 4., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Mai számunkból: Hatvan százalék béremelés a pedagógusoknak a «Man A szemérmes magatartás csak ront a helyzeten <3. oidan Gondolatok egy bűntény kapcsán (4. oidan Bővül a szakmunkásképzés Szeghalmon (5. oldal) Jobboldali provokáció volt... <s. oidai> a Új szocialista pártra van szükség 4 Hz MSZMP-reformkörök il. országos tanácskozása Átfogó, radikális reformeszméket tükröző platform megvitatását és elfogadását jelölték meg második or­szágos tanácskozásuk céljaként, az MSZMP reformkö­rei. Az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda- és művelődési központjában szombaton megkezdődött kétnapos tanácskozásuk 357 küldöttje választ keres minden olyan, az egész magyar társadal­mat foglalkoztató kérdésre, amellyel az MSZMP közel­gő kongresszusának is szembe kell néznie. Az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platform­jait és a demokratikus szervezetek képviselőit: közülük 55-cn éltek a lehetőséggel. A Központi Bizottság az MSZMP tárgyalócsoportjá­nak eddigi tevékenységét si­keresnek minősítette a há­romoldalú’ politikai egyezte­tő tárgyalásokon. Megerősí­tette mandátumát a továb­bi munkájához, s személyi összetételében is bizalmat szavazott a tárgyalócsoport­nak. Mindezt Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondta el, ele­get téve annak az elfoga­dott javaslatnak, hogy a Központi Bizottság egyik jelenlévő tagjától beszámo­lót kértek a KB pénteki üléséről a küldöttek. A SZOT és a kormány kö­zött elmérgesedett vitával kapcsolatban a Központi Bi­zottság a kormány álláspont­jával ért egyet, mert a konf­liktus vállalása nélkül egy­két éven belül a teljes csőd következne be. Hozzátette vi­szont, hogy elengedhetetlen a kellő összhang kialakítása a társadalmi, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között. Az igazság az, hogy a pártnak nem volt és még most sem alakult ki tisztes­séges szakszervezeti politi­kája, holott a KB elismerte ennek szükségességét. Az esti plenáris ülést megelőző vacsorán Németh Miklós, az MSZMP Elnöksé­gének a tagja, a Miniszter­tanács elnöke mondott po- hárköszöntőt. Kijelentette: bízik a refor­mok megvalósulásában, s hogy azokban az MSZMP meghatározó tényezőként ké­pes közreműködni. E meg­győződésében megerősítette a reformkörök mostani tanács­kozása, az egyszerű, becsü­letes, tisztességes párttagok tenni akarása. A megújulás­ra esélyt lát azért is, mert a reformok iránt a nemcsak szavakban elkötelezett párt­tagok mellett mindig ott vol­tak és vannak azok. a pár- tonkívüliek is, akik tetteik­kel, kiállásaikkal kivívták a társadalom megbecsülését. Véleménye szerint, ha a re­formkörök nem a kizáróla­gosságra, hanem minden, a jövőért, a felemelkedésért tenni akaró erővel: együtt­működésre törekednek, s így meghatározó tényezővé vál­nak a pártkongresszuson, ak­kor a plénumot követően a párt talpra fog állni, és fi­gyelmét a választásokra kon­centrálhatja. Az esti plenáris ülés kez­detén ismertették a küldött- tekkel Horn Gyula külügy- minisztemeK a tanácskozás résztvevőihez küldött levelét. Horn Gyula meggyőződése szerint a reformkörök és alapszervezetek kezdeménye­zései, törekvései segíthetik a párt kijutását a mostani sú­lyos helyzetből. A reformkö­rök tevékenységében áz új típusú marxista párt kiala­kulásának egyik fő zálogát érzékeli. Jogfolytonos, de radikáli­san megújult, a konzervatív elemektől megtisztított és platformszövetség alapján működő pártra van szükség. Másfél napos vita után így foglaltak állást az MSZMP- reformkörök és reform-alap- szervezetek II. országos ta­nácskozásának küldöttei va­sárnap. A tanácskozás résztvevői levelet intéztek a párttagság­hoz és a kongresszusi kül­döttekhez. Ebben arra hívják fel a címzetteket, hogy te­remtsenek közösen olyan szocialista pártot, amelynek gazdája a tagság. Ennek a pártnak szakítania kell a bürokratikus központosítás­sal. A levélben kitörésre buzdítanak az államszocia­lizmus, az állampárt terem­tette válságból, és a kudarc­ra kárhoztató sztálini mo­dellel való szakításra szólí­tanak fel. Ahogyan a levélben is sze­repel, a tanácskozáson meg­választották a reformkörök önálló küldöttcsoportját. A munkásőrség szervezetét fel kell számolni, teljesítette történelmi küldetését — szö­gezte le az a nyilatkozat, amelyet a tanácskozáson részt vevő munkásőrök fo­galmaztak meg, s hoztak nyilvánosságra. Kétféle állásfoglalás is született a munkahelyi párt­szerveződésekkel kapcsolat­ban, ám a döntő többség tá­mogatását egyik sem tudta elnyerni. Az egyik szerint nem tartják elfogadhatónak a politikai pártok, szervező­dések munkahelyi működé­sét. A párt érdekeivel is el­lentétesnek és szűk látókö­rűnek minősítették a KB ez­zel kapcsolatos döntését, és annak felülvizsgálatát java­solták a kongresszusnak. A másik álláspont csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató néze­tekkel nem értett egyet, mert a képviseleti demok­rácia elvei alapján az ál­lampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a lakóterületi pártszer- veződés. Ezekről a kérdésekről is szólt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a tanácsko­zást záró nagygyűlésen. Elöljáróban megerősítette a tanácskozás döntését, hogy új szocialista pártra van szükség. Ennek létrehozásán munkálkodik az MSZMP ve­zetősége, erről nyilatkoznak a reformkörök és a párt más áramlatai is — a legr jobb megoldásokat keresve — mondotta. A pártelnök véleménye szerint ez a párt örököse és folytatója a Ma­gyarországon száz éve léte­ző szocialista mozgalomnak. Nyers Rezső a párt meg­újulásához szükséges felté­telek közül elsősorban a ve­zetéssel foglalkozott. Meg­ítélése szerint nagyon sok új vezetőre van szükség, s a vezető posztokat elsősor­ban a fiataloknak kell el­foglalniuk. Azoknak azonban nem szabad ilyen funkció­ban maradniuk, akik tisztes­séges emberek, de a veze­tésben csak szürkék tudnak lenni, tehetetlenek. Végezetül a párt újjá­születésének folyamatáról, s az újjászületett párt fel­adatairól elmondottak ösz- szegzéseként rámutatott: amikor az MSZMP meg­alakult, búcsút mondott a Magyar Dolgozók Pártja po­litikájának. Legalább ugyanilyen jelentőségű vál­tozásra van szükség most, a pártmozgalomban. Pozsgay Imre bevezetőjében hangoztatta, hogy közeled­ve a kongresszushoz, küzd- vén egy jó kiegyezésért, a nép javára a színvallások ideje is eljött. Megítélteté- sét elsősorban e körre bíz­za, mert kezdettől fogva részt vett a reformmozga­lomban. Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalom- hiány a válság logikus kö­vetkezménye és terméke. — A pártból havonta több mint tízezren lépnek ki, többségük munkás. Indíté­kaik különbözőek, az okok között minden bizonnyal a névváltoztatási szándék is szerepet játszik — közölte az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Pozs­gay Imre. Szerinte a kilépé­sek alapvető oka, hogy az új társadalmi helyzetben a konglomerátumszerű politi­kai párt választási párttá alakul át, s jövőben nem állampártként, hanem csu­pán a politikai küzdőtér egyik tényezőjeként vesz részt a politikai csatározá­sokban. A változásnak szük­ségképpenié kell következ­nie, mert az új szerepválla­lás nem illik össze a párt megszokott képével. Ami a munkás jelző elmaradását illeti, a reformerők valóban új szocialista pártot szeret­nének látni a kongresszus után. Jogállami, demokrati­kus alapokon, a demokrati­kus szocializmus értékeit vállalva, s egyáltalán nem a munkásoktól megszabadul­va. Ellenkezőleg. Egyébként is a munkás jelző nem az MiSZMP-re nézve, hanem a munkások szempontjából volt kínos akkor, ■ amikor rájuk hivatkoztak olyan döntések meghozatalakor is, amelyek a mai helyzetbe vezették az országot■ Pozs­gay Imre nem a kilépésben, hanem az új járttal való azonosulásban látta a köve­tendő magatartást. Szerinte a párttagok többsége ezt az utat választja a kongresszus után. „Esküszöm, hogy...” Tanévnyitó ünnepség a békéscsabai tanítóképzőben Dr. Földesi Béla tagozatvezető cgy-egy kézfogással jelképe­sen is a főiskola hallgatóivá fogadja a sikeresen felvételi- zetteket. Fotó: Veress Erzsi „ ... Esküszöm, hogy a pe­dagógus pályához szüksé­ges ismereteket elsajátítom, és tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredmény­nyel végzem...” — visszhan­gozták a békéscsabai tanító­képző falai szombat dél­előtt, az első éves hallga­tók eskütételét. A debreceni főiskola békéscsabai, kihe­lyezett tagozatán az idén 152 fiatal kezdi meg peda­gógiai tanulmányait. Nem akármilyen évet kezdenek. Ahogy dr. Köteles Lajos tagozatvezető-helyettes meg­nyitó beszédében elmondta, vajúdik a világ. Üj, belát­hatatlan jelentőségű válto­zások kezdődtek el Keleten és Nyugaton, megváltoztat­va minden nemzet, így ha­zánk sorsát is. Sajnos, az oktatásügyben végbemenő átalakulás üteme nálunk messze elmarad a gazdaság­ban és társadalomban ki­bontakozott változások mö­gött. A túlközpontosított ok­tatási rendszer az előreha­ladás béklyójává vált. Az egyszerű bérmunkássá tett pedagógusokkal nem lehet új szellemű ifjúságot nevel­ni, új szellemű iskola nél­kül pedig szétfoszlik a nem­zet kötőanyaga, tovább mé­lyül az erkölcsi- és érték­válság, amelynek pusztító hatása máig is érezhető a társadalom mindennapjai­ban. Nagy harc vár tehát azokra, akik ma erre a pá­lyára teszik fel életüket. Köteles Lajos arról is be­szélt, hogy a békéscsabai főiskola egy fejlődésben le­maradott térség egyszerű, jórészt paraszti eredetű né­pének gyermekeiből nevel értelmiségieket. — Nem „urakat és höl­gyeket’’, hanem saját közös­ségüket megszerzett tudá­sukkal szolgálni kívánó em­bereket akarunk nevelni be­lőlük. Olyanokat, akik ter­mészetesnek veszik, . hogy mindenkinek (bármilyen nemzeti közösség tagjának született) egyenlő joga van kultúrája, nemzeti léte meg­tartásához — hallhattuk vé­gül. te A megnyitó beszéd és az eskütétel után dr. Földesi Béla, tagozatvezető szemé­lyesen gratulált valameny- nyi pályakezdő sikeres fel­vételéhez, s egy-egy kézfo­gással jelképesen is főis­kolai hallgatóvá avatta őket. A tanévnyitón a pedagó­guspályára lépő első évesek mellett jelen voltak mind­azok a megyénkben tanító okleveles nevelők, akik egy életutat töltöttek hivatásuk gyakorlásával. Tizenketten közülük 50 éve szereztek oklevelet, most aranydiplo­mát kaptak. Hárman 60 év­vel ezelőtt léptek először katedrára, őket gyémántok­levéllel köszöntötték. A ju­bileumi diplomák között a legrangosabb a 65 éves vas­diploma volt. Sajnos, tulaj­donosa, Schlett Arpádné be­tegsége miatt személyesen nem vehette át a kiérde­melt elismerést.- ria ­Öttusa-vb Fábián László és a csapat aranyérmes Szombaton a lovaglással fejeződött be a 31. öttusa- világbajnokság, egyéni és csapatversenye. A verseny­számot a Kincsem-parkban rendezték, több mint 10 ezer néző előtt. A világbajnokság csodálatos magyar sikerrel ért véget: a hazai váloga­tott az első helyen végzett a csapatversenyben, 273 pont­tal megelőzve a nagy rivá­list, a szovjet gárdát. A do­bogó 3. fokára a csehszlo­vák csapat állhatott föl. Az egyéniben kettős magyar si­ker született: az aranyérem Fábián László nyakába ke­rült, a 2. helyet pedig Mi- zsér Attila szerezte meg. A dobogó 3. fokára, némi meg­lepetésre a csehszlovák Pé­ter Glazek állhatott. A har­madik magyar, Martinék, a 11. helyen kötött ki. (Folytatás a 7. oldalon) Magyarország—Anglia 188,65:187,35 Ónodi ismét ellenállhatatlan volt A szürke falaik komorsá­gát és a gyér megvilágítást kompenzálta a békéscsabai Kórház utcai tornacsarnok­ban föllépő Európa-bajnak- nő, Ónodi Henrietta né­hány tüneményes gyakorla­ta. A megyeszékhelyen, az Előre Spartacus munka- csarnokában rendezték meg a Magyarország—Anglia if­júsági leány tomászviadalt. Ezúttal a magyar válogatot­tat a békéscsabaiak hat ki­tűnősége képviselte. Egyva­laki hiányzott csupán a sze­rekről, az IBV-aranyérmes Kovács Kriszta, aki kisebb húzódással bajlódik, így csaik segítője lehetett társa­inak. A hozzáértők már a be­mutatásnál azt jósolták, hogy átütő magyar siker születhet, miután jelentős súlytöbblettel kiálló angol csapatot vehettek szemügy­re. Ónodiék bizony a sziget- ország' leányok mellett pe­helysúlyú versenyzőknek számítottak. Nos, nem is csalatkozott a kisszámú, de lelkes szurkolósereg, hi­szen a pontversenyben 1,3 ponttal megelőzték a békés­csabaiak az angolokat (188,65:187,35). Mivel az ilyen versenyeken csak egyé­ni összetettet hirdetnek, is­mét csak' magyar dobogó­soknak szólhatott a vastaps, a szűk csarnokban. Ónodi Henrietta imponáló fölény­nyel, Európa-bajnokhoz méltóan győzött, megelőzve klubtársát, Kvasz Editet és Andó Évát. Igaz, a követ­kező öt helyezés az ango­loknak jutott. (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents