Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

1989. szeptember 27., szerda

(Folytatás az 1. oldalról.)

Ezért is helyezünk súlyt arra, hogy a következő hónapokban is a parlamentarizmus szabályainak betartásával történjék Magyarországon minden.

A kormány alkotmányos felelősséggel tartozik azért, hogy a közjogi intézmények rendeltetésszerűen működjenek a parlament el tudja látni alkotmányos feladatát.

Nemzeti -felelősségünktől vezetve javaslom ezért: gondosan megvizsgálva az úgynevezett sarkalatos törvényeket, mielőbb emeljük azokat törvényerőre!

A miniszterelnök ezután kitért arra, hogy a kormány a közelmúltban konfliktusba keveredett a SZOT vezetőségével. Kijelentéseit ma is vállalva leszögezte: a kormánynak vagy neki nem a dolgozókkal van áthidalhatatlan problémája.

Nem tehetjük azt, hogy amíg a választások eldöntik a politikai hatalmi kérdéseket, addig a kormány kivár, vagy legfeljebb népszerű intézkedéseket igyekszik hozni.

Az utóbbi hetekben a beszélgetések sokaságából

mind pontosabban érzékelem, hogy egyre többen érzik meg: biztonság és kiszámíthatóság csak a változás által teremthető meg.

Azt is tudom és látom, hogyan élnek, milyen nehéz gondokkal küzdenek milliók ebben az országban. Törekedtünk ugyan az átlagnyugdíjak romlását, súlyos értékvesztését az év során többször adott nyugdíj-kiegészítésekkel megfékezni, s dós többletkiadást jelentett, bár ez az országnak milliár- ettől sajnos a szegények még szegények maradtak.

Tennünk kell, mert ez a helyzet méltatlan és valóban tarthatatlan.

Ezért javaslom a tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban vitassa meg az alacsony ösz- szegű nyugdíjjal rendelkezők egyszeri támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a rendelkezésünkre álló összeg — tartalék- képzés mellett is — módot adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig (például hat-hétezer forintig) decemberben egyszeri összeget (például kétezer forintot) juttassunk. Természetesen más konkrét megoldás is mérlegelhető.

Ez nem érintené azt a kötelezettségünket és tervünket, hogy a jövő évi áremelkedéseket legalább az átlagnyugdíj színvonaláig január elsejétől ellentételezzük.

Ahhoz, hogy ezt a pénzt az érintettek még karácsony előtt megkaphassák, a tisztelt Országgyűlésnek már októberben döntenie kell. A januári nyugdíjemelés mértékét és rendszerét pedig a költségvetésről és a társadalombiztosítás jövő évi gazdálkodásáról lefolytatandó viták során határozhatná meg.

Németh Miklós a továbbiakban bejelentette: azt ts vállaltuk, hogy összerendezett formában is önö'c elé hozzuk, még ez év őszén a kormányzati stratégia legfontosabb elemeit.

Nem zavar bennünket az a hang, amelyik koncepciónélküliséggel vádol, és az sem, amelyik azt mondja: minek már ennek a kormánynak stratégia! Mi nem saját magunknak, nem ennek a kormánynak gyártunk a hatalom megtartásához alibit, hanem az ország, a nép számára keressük a kibontakozás reális útjait.

Mindehhez vegyük igénybe a felhajtó erőket! Nyújtsunk először is itthon kezet egymásnak, s a szemben álló erők ne egymás rovására akarjanak támogatókat keresni. Komoly partnereink nem pártokat, hanem az országot fogják segíteni, s nem segéllyel,. hanem korrekt együttműködéssel. Ehhez megbízható, kiszámítható partnernek kell lennünk, stabil viszonyokat kell teremtenünk és következetes reformpolitikát kell folytatnunk.

A kormány tisztában van azokkal a súlyos veszélyekkel, amelyek az úgynevezett spontán privatizációs folyamattal járnak és amelyek lényege, hogy a vállalatokra bízott állami tulajdon

esetenként értékén alul cserél gazdát, visszaélések fordulnak elő.

A kormány a tulajdonváltási folyamat hatékonyságának és tisztességének oltalma érdekében olyan törvényi szabályozás megteremtésére dolgoz tó javaslatot a parlamentnek, amely biztosítja e folyamat ellenőrzését, a reális vagyonértékelést, a szükséges nyilvánosságot és versenyeztetést. A kormánynak rendelkeznie kell szélsőséges esetekben az adott ügylet megtiltásának, leállításának a jogával is.

Hosszú távon tehát olyan tulajdonosi rendszer megteremtésére van szükség, ahol a torzulások és a visszaélések kiküszöbölését mindenekelőtt magának a rendszernek a működése biztosítja. »

— Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk, de nem vagyunk koldusok! Ne legyen tehát kétsége senkinek : tisztességünket nem fogjuk áruba bocsátani, értékeinket nem adjuk áron alul. Mert van értékünk, Európa és a világ számára is. Legyen — mert van — saját számunkra is, és becsüljük azt meg. És becsüljük egymást, amíg csak méltók vagyunk egymás megbecsülésére — mondotta a miniszterelnök; végezetül ismét kérve a képviselőket a sarkalatos törvényjavaslatok megtárgyalására.

A kormányfő nagy figyelmet keltő beszéde után Szűrös Mátyás ismertette a szeptemberi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatokat. Bejelentette továbbá, hogy az ülésszakon 22 képviselő kíván interpellálni, illetőleg 14-en kérdést tesznek fel. A képviselők elfogadták az Országgyűlés elnökének javaslatát, hogy a szeptemberi ülésszakot két szakaszban tartsák meg. Az elsőt ezen a héten, várhatóan pénteken fejezik be, s az ülésszak október 17-én folytatódik.

Ezt követően 317 igenlő, 12 ellenszavazattal és 14 tartózkodással elfogadták a szeptemberi ülésszak tárgysorozatát.

A tárgysorozat:

1. az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

2. az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;

3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény- javaslat;

4. az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény- javaslat:

5. a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;

6. a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat;

7. a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvény- javaslat;

8. az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

9. a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat;

10. a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat;

11. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat;

12. a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek

jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosítására vonatkozó törvény- javaslat;

13. a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ;

14. a pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban levő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról:

15. az október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása;

16. interpellációk, kérdések;

17. személyi javaslatok tárgyalása;

18. egyéb kérdések (tájékoztató, nyilatkozatok) tárgyalása, bejelentése.

Az ülésszak tárgysorozatául elfogadott napirendek közül a képviselők egyetértettek azzal az elnöki javaslattal, hogy az alkotmány módosításáról; az Alkotmánybíróságról; a pártok működéséről és gazdálkodásáról; az országgyűlési képviselők választásáról; a köztársasági elnök választásáról ; az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról; az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatokat; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló javaslatot; valamint az október 23-áróI szőlő kénviselői javaslatot, illetve a pénzügyminiszter tájékoztatóját az állami tulajdonban levő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által kezelt vagyonról az Országgyűlés október 17-én folytatódó ülésén vitatja meg.

Alapvető emberi jog a lakó- és tartózkodási hely szabad megválasztása

építésére vonatkozó megmásíthatatlan törekvésekkel.

Horváth István alapvető emberi jognak nevezte a lakó- és tartózkodási hely szabad megválasztását. Ez a többi között azt jelenti, hogy mindenki elhagyhat bármely országot, ide értve saját országát is, és hazájába bármikor visszatérhet. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel alanyi jogon biztosija a kivándorlást, s csak a legszűkebb körben, kiemelkedően fontos társadalmi érdekből korlátozza azt.

A javaslat ugyanakkor tiltja azok tóvándorlását, akik a törvényeket súlyosan megsértették és ezért ellenük büntetőeljárás folyik, illetve akik szabadságvesztés büntetésüket még nem töltötték le. Feltételt állít azokkal szemben is, akiknek köztartozása van, s ilyen személyek kivándorlásuk előtt kötelesek azt megfizetni vagy arra kötelezettséget vállalni. A javaslat a köztartozások közül csak az adó- és társadalombiztosítási tartozást tekinti a kivándorlást korlátozó tényezőnek. Ugyancsak ilyen jellegű korlátot állít a javaslat akkor, amikor a katonai szolgálatot teljesítő hadkötelezettel szemben a honvédelem érdekeit érvényesíti.

Ugyancsak meghatározott időtartamra .korlátozást állít

Horváth István belügyminiszter előterjesztése

A napirendnek megfelelően elsőként Horváth István belügyminiszter előterjesztése hangzott el a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az

útlevélről szóló törvényjavaslatokról.

Expozéjában hangoztatta: a két javaslat a kormánynak azt a szilárd szándékát fejezi ki, hogy az Emberi

Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának elfogadásával járó kötelezettségeinknek következetesen eleget tegyen. Mindez teljes mértékben összhangban van a jogállamiság kiEgy szál virág Kádár János helyén

„Elhoztuk a képviselőnket”

A korábban érkezők hosszú gépkocsisorra és hangos tülkölésre figyelhettek fel ia Kossuth téren, a Parlament előtt, tegnap reggel. A különleges küldetést az autók antennájára tűzött nemzeti színű szalagok is jelezték. Aztán a konvoj szép lassan megállt az országház főbejárata előtt. Üjabb tüntetés — gondolhatták a szemtanúd —, vajon ezúttal milyen követelés mellett demonstrálnak?

— Nem tüntetünk, csak hoztuk a képviselőnket — magyarázták ünnepi hangulatban a menet résztvevői, s attól kezdve már nem is kellett kérdezősködni. Az egyik kocsiból [Roszik Gábor szállt ki, aki első útjára magával hozta feleségét és gyermekeit. (Köztudott, hogy az új honatya a közelmúltban \az ellenzék színeiben indult Pest megye 4. isz. körzetében, a megüresedett képviselői szék megszerzéséért.)

A szemlélődök előtt az amerikai választási hadjáratok hamisítatlan jelenetei elevenedtek meg: sürgés-forgás, fotók a képviselőről gyermekével, a karján, háttérben az országházzal. Az örömittas választópolgárok a Parlament bejáratáig kísérték kedvencüket, akitől — nem titkoltan — sokat várnak az elkövetkezendő hónapokban.

Roszik Gábor „szűzbeszéde” — egyébként meglehetősen vegyes érzelmeket váltott ]ki képviselőtársai körében. Felszólalásában egyebek között ezt mondta: „Több évtizedes száműzetés után tért vissza a demokrácia a parlamentbe." Legfőbb feladatként a nép szolgálatát jelölte meg, hozzátéve, hogy az országgyűlésnek lehetővé kell tennie a Békés átmenetet a diktatórikus szocializmusból a demokráciába.

fel azokkal szemben, akik olyan államtitok birtokában vannak, amelyek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik.

A javaslat lehetővé teszi a kivándorlás megakadályozását kiskorúak, illetve magukról gondoskodni nem képes személyek védelmében, ha a kivándorlás az érdekeiket sértené.

— A törvénytervezet abból indul ki, hogy a hazatérés joga a kivándorlásénál is erősebb. Ezért Magyarország e jog korlátozás nélküli megadásával kitárja és nyitva hagyja kapuját mindazok előtt, akik a hazába visszavágynak, eltörölve ezzel a rossz emlékű „disszidens”, „emigráns”, „jogellenesen külföldön tartózkodó” bélyegét.

A javaslat a külföldiek Magyarországra történő bevándorlását nem tekinti alapvető emberi jognak, hanem azt továbbra is feltételekhez és előzetes engedélyhez köti.

— Továbbra sem lehet célunk például az állam biztonságát, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt, mások jogait és szabadságát sértő külföldiek befogadása, ezért ezek bevándorlását a javaslat kategorikusan tiltja.

A ki- és bevándorlásról szóló törvény megalkotása szükségessé teszi a külföldre utazásról és az útlevélről szóló hatályos szabályok korszerűsítését, ezért is kerültek együtt az Országgyűlés elé.

A külföldre utazásról és az útlevélről szóló hatályos törvényerejű rendelet is alapvető állampolgári jognak tekinti a külföldre utaHeten, de nem mint a gonoszok

Nincs abban ma már semmi különös, ha egy-egy újabb parlamenti érdekcsoportosulásról adunk hírt. Ám az őszi ülésszakon bemutatkozó ellenzéki demokraták parlamenti csoportja Király Zoltán vezetésével mégiscsak szenzáció a maga nemében. Hiszen ez az első olyan szűkkörű csoport, amelyiknek tagjai annak érdekében szövetkeztek, hogy e kétségtelenül zavaros átmeneti időszakban mindenképpen a békés, és demokratikus átalakulásért szánjanak síkra, pártoktól, frakcióktól függetlenül. Hogy ez a törekvés önmagában mennyire lehet eredményes, egyáltalán az ellenzék véleménye szerint illegitimnek nevezett parlamentben lehet-e előrehaladást szolgálni, arról a délutáni sajtótájékoztatón meglehetősen optimista véleményt hallhattunk a csoport tagjaitól. Mindenekelőtt leszögezték, hogy tagjaik sorába a jelenlegi honatyák közül nem kívánnak senkit felvenni. Érveik szerint azért nem, mert így szeretnék elejét venni annak, hogy a régi képviselők a csoporttagsággal esetleg átmentsék magukat a következő parlamenti időszakra. A jelenlegi országgyűlés legitimitását illetően úgy foglaltak állást, hogy jogi értelemben mindenképpen törvényesnek tekintik a jelenlegi parlamentet, melyet egyébként a nemzeti kerekasztal hat ellenzéki szervezete is szentesített aláírásával. A hétfős csoport többi tagja Bánffy György, Zsigmond Attila, és a Parlament kapuját először átlépő négy új képviselő, dr. Marx Gyula, dr. Debr&czeni József, dr. Raff ai Ernő és Roszik Gábor. A kis csoport saját szaktudásán túlemenőén szakértők bevonásával szándékozik a jövőben dolgozni. Most azonnal költségvetési forrást kérnek kiadásaik fedezésére. Meggyőződésük ugyanis, hogy csak alaoos felkészültséggel és szakvéleményekkel felvértezve lesznek képesek pozitív hatást gyakorolni a Parlament haladó szellemiségű képviselőire. Hiszen a honatyák szimpátiája esetén van remény arra. hogy elképzeléseik megvalósulhassanak.