Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
1989. szeptember 26., kedd e Gombariadó az udvarban 11 természet ajándékához mindenkinek joga van Igaz-e, hogy a kormány eltávolodott az MSZMP-től? Interjú Németh Miklós miniszterelnökkel Az MSZMP, mint a jelenlegi kormányzó párt és a kormány ellentmondásos viszonyáról, a Németh-kor- mány működésének eddigi mérlegéről és jövőbeni stratégiai céljairól, valamint más, a közéleti, a mai viták homlokterében álló kérdésekről fejtette ki nézeteit Németh Miklós miniszterelnök, ,a Magyar Távirati Iroda kérdéseire válaszolva. Sűrűn nyitogatják Békéscsabán a Bartók Béla u. 44- es számú ház kiskapuját. Azt mondják, hétvégeken különösen. Nejlonszatyorral, kiskosárral saját kézzel szedett gombát hoznak Török Sándornéhoz ellenőrzésre. — Ezt csinálom társadalmi munkában, már tizenöt éve. A természet ajándékához mindenkinek joga van, és helyes az, hogy megnézetik, hiszen tragédiák sorozatát lehet így elkerülni. Persze, hogy megnézem. Csak hát néha már fárasztó. Van amikor 40-en állnak sorban a ház előtt. Nemegyszer egy- egy páciensem húsz kilót is megnézet, természetesen (természetesen?) ingyen. És annak is örülök, ha megköszöni. Persze nem ez a jellemző, általában köszönetét kapok a munkámért. — Ügy tudom, nem ön az egyetlen gombaszakértő a megyeszékhelyen? — Valóban nem. Az emberek többsége mégis engem talál meg ... Mintha az utolsó mondatot akarná igazolni, egy férfi nyit be megtömött szatyorral a kezében. — István Sándor vagyok Pusztaottlakáról. A csarnokban azt mondták, jöjjek a Bartók 44-be és keressem Török Sándornét, jó helyen járok? — Na, látja, így megy ez. Itt meg — mutat 4 zsák kidobott gombára — három nap termése, kb. 200 kiló ehetetlen, életveszélyes gomba, ami itt bűzlik az udvaron. Ügy kell könyörögnöm, hogy valaki elvigye, fa alá trágyának. Itt van, látja, vagy félkilónyi parlagi tölcsér. Ha ezt megeszi az, aki szedte, duplalátása lesz tőle. Vagy itt a ragadós bocsA magyar borok külföldi megítélése — a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület szerint — Javuló. A gazdaságok évente átlagosan 2-2,3 millió hektolitert exportálnak. Ezzel Magyarország az első helyet foglalja el a világranglistán. Boraink minőségének megítélése még mindig nem elég kedvező. Ebben szerepet játszik az, hogy Magyarországon a legutóbbi időkig uniformizált bortermelés folyt — mivel a kialakított árrendszer ennek kedvezett —, s csak az utóbbi egy-két évben tevődött át a hangsúly néhány koros, erős gyomorrontást okoz a fogyasztójának. — Nem lehetne megosztani a tennivalót? — Nem az én feladatom megszervezni. Bizony jó lenne, ha a csarnokban legalább a hétvégeken — amíg a gombaszezon tart — felváltva ügyeletet tartanának és kukát biztosítanának, ahova a rossz gombákat dobhatnánk. Mégiscsak borzasztó, hogy jó tett helyében még nekem kell szagolgatnom, itt az udvaron, a rohadó gombákat. Hadd panaszoljam el: rosszulesik, hogy ennyi év társadalmi munka után nincs a csarnokban egy kijelölt helyem, pedig talán megérdemelném. Vagy rosszul gondolom? — Hétfő délután 2 óra. Ma hányán jöttek Erzsikéhez? — Ez a nap, a hét eleje, már gyenge. „Csak” tizen- ketten voltak. — Rengeteg gomba termett az esős időszakban. Milyen módszert ajánl, a háziasszonyoknak, tartósításra? — Akár egy receptet is diktálhatok. Nos, a tartósítás. Forró, sós vízben legalább öt percig pároljuk. Utána üvegekbe rakjuk és öntsük rá a sós vizet. Majd azt leöntve róla Ismét felforraljuk, ráöntjük a gombára, egy csipetnyi benzolsavat teszünk rá és száraz dunsztba tesszük. Talán kevesen ismerik a svéd gombát. Ezt is sós vízben kell megpárolni, amikor ez megtörtént, ledaráljuk, darált hagymát teszünk hozzá ízlés szerint, olajat, végétât, paprikát, borsot és paradicsompürét. összekeverve még pár percig pároljuk. Nagyon finom hideg-meleg szendvicsre egyaránt. Ételízesítőnek is pompás ... B. V. vállalatnál a kifejezetten minőségi borok előállítására. A világon jelenleg évente átlagosan mintegy 320 millió hektoliter bor terem, ebből körülbelül 280 millió hektoliternyit értékesítenek, vagyis mintegy 40 millió hektoliter felesleg halmozódik fel évente a különféle borokból. A borkereskedelemben kínálati piac uralkodik, így csak a minőségi borok kelendők. Magyarországon a minőségi követelmények még nem sok helyen érvényesülnek a bort előállító üzemeknél, vállalatoknál és gazdaságoknál. • Az utóbbi időben — egyesek vádként, mások érdemként — egyre többször hangoztatják, hogy a kormány eltávolodott saját pártjától, az MSZMP-től. Igaznak tartja-e ezt a megállapítást?-— A kérdést így is fel lehet tenni, de ez hibás válaszra csábít. Mindenki egyetért abban, hogy a pártállam intézményét le kell bontani. Nem a párttól távolodott el a kormány, hanem a párt vezető testületéi által hozott döntések végrehajtója helyett vált önálló kormányzati politikai erővé. A lényeget abban látom, hogy a kormány és a Parlament együttműködésében helyreállt a parlamentáris demokrácia. Nem vártuk meg ezzel a koalíciós időket. Ez azt jelenti, hogy a kormány csak a Parlamentnek felelős döntéseiért. Miután azonban a Parlament többségében MSZMP- tagakból áll, ezért a kormány közeledett saját pártjához, hiszen konstruktív együttműködést tudott kialakítani annak parlamenti képviseletével. Ezenkívül ezernyi jelzés bizonyítja számunkra azt is, hogy a párt reformerői is támogatják a kormány stratégiai irányvonalát és a kormány akcióit. Ezeken a területeken tehát közeledés, sőt szoros együttműködés tapasztalható. Arról viszont nem tehet a kormány, hogy az MSZMP vezetése nem épített ki megfelelő kapcsolatot saját parlamenti képviseletével. Ugyanis parlamentáris demokráciában ez lenne a kormány befolyásolásának, ellenőrzésének módja. Így fordulhattak elő olyan esetek, amikor az MSZMP csak esetlegesen támogatta a kormányt, sőt helyi szinteken szembefordulás is történt. Ezt a helyzetet tarthatatlannak tekintem és mindent megteszek azért, hogy a közelgő kongresszus után olyan megújult párt szerveződjön, amelyik tisztában van azzal, hogy a választásokon a sorsa —■ mint kormányzó pártnak — a kormányzat teljesítményén dől el. • Álláspontja, mint a kormány elnökéé, világos. De Ön egyúttal a párt elnökségének is tagja. Nem érez ezért a helyzetért felelősséget? — De igen. Nyáron azért is vállaltam a pártelnökségi tagságot, mert azt hittem, hogy a pártállam lebontására így nagyobb hatást tudok gyakorolni. Ebben tévedtem. Nem tudtam megakadályozni, hogy a párt különböző fórumai konkrét ügyekben a kormányra kötelező határozatot hozzanak. így volt ez például a pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban. Persze más problémák is adódtak. • Miért? A pártelnökség csak egyhangú döntést hozhat? — Igen, pontosan ez a helyzet. A pártelnökség megalakulását követő első ülésen abban állapodtunk meg, hogy döntéseink csak teljes egyetértés esetén érvényesek. • Ezek szerint még sincs teljes egyetértés a pártelnökség tagjai között? Mégis úgy érzi, hogy mint kormányfőnek ott a helye a testületben? — őszintén: rég nem érzem így, de amikor létrehozták, még hittem benne. Ma már nem érdemes a változtatáson gondolkodni, hiszen a pártelnökség rövidesen feloszlik, mivel megbízatása a kongresszusig tart. • De a kormányt mint testületet is sok kritika éri. Egyesek szemére hányják, hogy nincs programja. Sokan azt tartják, hogy éppen ezért kapkod. Mások azt mondják, hogy egy kormányprogram készítése eleve irreális vállalkozás, hiszen a kormány legfeljebb jövő év júniusáig van hivatalban, ön hogyan látja ezt a kérdést? — A kormány stratégiai céljai világosak. Politikailag: demokratikus, korunk Európájához méltó állami, társadalmi berendezkedés kiépítése. Gazdaságilag: a vegyes tulajdoni szerkezetű piacgazdaság. Társadalmilag: egy új típusú polgárosodás. A- megvalósítás nehézségei viszont óriásiak. Az örökölt nehéz helyzetben sokan csodákat, vagy legalábbis azonnali eredményt hozó intézkedéseket várnak. Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy csodák nincsenek, és 40 év szőnyeg alá söprésének „eredményét” egyik napról a másikra nem léhet felszámolni. Ezen a nyomvonalon megindultunk. Törekvéseinket jelentős nemzetközi erők és hatalmak is elismerik és támogatják. Ez a történelmi szükségszerűség a jelenlegi helyzetből kiolvasható, ezért a kormánynak kötelessége ezt a tendenciát nemcsak megfogalmazni, hanem gyakorlati politikájában érvényesíteni is. A választások majd eldöntik, hogy milyen kormány alakul. Biztos, hogy koalíciós kormány lesz, és remélem, hogy olyan nemzeti nagy koalíció, amely minden számottevő politikai erőt tömörít. • Bírálatok érik a kormány külpolitikáját is. Azt mondják, hogy veszélyes az olyan helyzet, amikor egy országnak távoli szövetségesei és közeli ellenségei vannak. Mi erről a véleménye? — Ezt a legjobb esetben is a helyzet tökéletes félreértésének tartom; a legrosz- szabb esetben pedig ez a vélemény nem más, mint a kormány reformtörekvései elleni támadás burkolt formája. És mindenképpen durva leegyszerűsítése annak a rendkívül összetett külpolitikai aktivitásnak, melynek fő elemeit jelzésszerűen a következők jellemzik: — a Magyar Népköztársaság nemzetközi politikája tekintetében felzárkózóban van az európai, civilizált nemzetekhez; — szakított évtizedes előítéletekkel, dogmákkal, mind a szövetségesei, mind a kívülállók irányában, elvont eszmék, követelések helyett nap mint nap konkrét lépésekkel és megnyilatkozásokkal bizonyítja új politikai gondolkodásmódja komolyságát ; — érdemi erőfeszítéseket tesz az egyezményes keretek, megállapodások átfogó rendszerének kialakítása érdekében, amely nemzetközi „védőhálót” jelenthet a visszarendeződéssel szemben is • — álláspontja és törekvései megismertetéséhez és megértetéséhez vállalja a nyílt kiállást, a szembesítést a hazai és a nemzetközi közvéleménnyel. — Ami a közeli ellenségekre utalást illeti, ez a minősítés végzetes félreértés. Vannak újkeletű vitáink a szomszédos országokkal több évtizedes problémákról, vannak feszültségpontok. Ezekről jobb, ha nyíltan beszélünk, mintha hallgatunk róluk, ahogy ez korábban történt. így legalább van esélyünk a megoldásra. Ugyanakkor a leghatározottabban visszautasítottuk és utasítjuk a magyar belügyekbe történő beavatkozás minden kísérletét. A kormány ilyen szempontból egyértelmű helyzetet teremtett. 0 Közeledik október 23-a. Már most viták folynak a megemlékezés módjáról. Van, aki piros betűs ünneppé és munkaszüneti nappá kívánja nyilvánítani, mások nemzeti emléknapról, megint mások a nemzeti megbékélés napjáról beszélnek. Mi a kormány véleménye? — A kormány még nem alakította ki álláspontját, de személyes beszélgetéseinkből annyi már mostanra is kiderült, hogy nagy vita lesz. Sokféle vélemény van, és ez így természetes. A döntést most nem akarom személyes véleményemmel befolyásolni, mert az nem lenne korrekt a testülettel szemben. De talán annyi elmondható, hogy október 23-a — több okból is — emlékezetes nap minden magyar számára. Vitathatatlan, hogy október 23-án népfelkelés kezdődött, amelyet az embertelen sztálinista politikai és gazdasági berendezkedés elvetése, a nemzeti függetlenség vágya vezérelt. Ilyen értelemben 1956, október 23-át nyugodtan a magyar történelem során oly sokszor — és mindig sikertelenül — megvívott nemzeti függetlenségi harcok közé sorolhatjuk. 0 Miben látja az október 23-i népfelkelés máig érvényes tanulságait? Először; a nemzeti függetlenséget egy ilyen kis nép, mint a magyar, nem fegyveres harccal, hanem csak okos kompromisszumok sorozatával vívhatja ki. Másodszor: mindig figyelni kell a nemzetközi erőviszonyok alakulására, a nagyhatalmak külpolitikai szándékaira. Most a nemzeti függetlenség további erősítése a Varsói Szerződés reformján keresztül vezet. Erre most esély van. tehát ezen kell dolgoznunk, és tudatában kell lennünk annak. hogy minden erőszakos fellépés e célt veszélyeztetné. A semlegesség vonzó jelszava ma is felbukkan. Nem ok nélkül. De figyelembe kell vennünk, hogy ez sem a Szovjetuniónak, sem az Egyesült Államoknak ma még nem érdeke, mert megbontaná az európai erőegyensúlyt, destabilizálná a térséget, ezért nem biztat erre bennünket egyetlen nyugati hatalom sem. A semlegesség elérése ugyanis az európai katonai tömbök leépítéséhez kötött, illetve csak akkor nyugszik biztos lábakon, ha a nagyhatalmak érdekeltségével, mi több, stratégiájával egybeesőén. az általuk teremtett garanciákkal is alátámasztott. Hiszem, hogy a világ sora úgy fog alakulni, hogy ez a belátható jövőben bekövetkezik. Harmadszor: a mostanra elért nemzeti függetlenség védelmére képeseknek kell lennünk. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha erre katonailag felkészültek vagyunk, és a nemzeti függetlenség védelmének szükségességében társadalmi egyetértés van. Negyedszer: a nemzet energiáit gyengíti, nemzetközi pozíciónkat rongálja, aki gyűlölködésre biztat, aki egy másik magyar állampolgár megbélyegzésére törekszik, annak faja, vallása, nemzetisége, világnézete vagy ideológiája miatt. A kormányzatnak ezért minden rendelkezésre álló eszközzel védelmeznie kell a magyar állampolgárokat az ilyen uszítással szemben. A félelem légkörében ugyanis nem lehetséges semmiféle demokratikus átmenet. Ötödször: a kormányzatnak erősítenie kell a pártok felett álló, integrációs jellegű szervezetek szerepét. Ilyen szervezetek az egyházak, amelyeknek a kormány stratégiai szövetséget kínált a közösségépítésben, az erkölcsi értékek védelmében. Az egyházak ezt el is fogadták. Ilyen szervezetek lehetnek a helyi önkormányzatok. amelyek kiépítését a kormány — az Országgyűléssel és a megújulóban levő Hazafias Népfronttal együttműködve — haladéktalanul kezdeményezi. A demokratikus átmenet ugyanis politikai értelemben mindaddig tart. amíg a helyi önkormányzatok, a civil társadalom alapsejtjei nem jutnak meghatározó pozícióhoz a közösségek életében. 0 Térjünk vissza még egyszer 1956-ra, és ami ettől elválaszthatatlan, Nagy Imre szerepére, amely ma ismét vitatéma. — Nagy Imre temetésekor erről már nyilatkoztam. Csak annyit tennék hozzá, én úgy ítélem meg: Nagy Imre 1956 előtt — akár.Ma- gvarországon, akár a Szovjetunióban — kifejtett tevékenységét csak az akkori kommunista mozgalom többi vezetőjének tetteivel ösz- szefüggésben lehet értékelni. Én megadtam a végtisztességet annak a Nagy Imrének, aki 1956-ban nemzeti függetlenséget és reformokat akart, és akit 1916 után többszörösen becsaptak és elárultak, és teljesen indokolatlanul kivégeztek. Álláspontom most is változatlan. Ha most rendeznék meg a temetést, most is ott lennék. Azért, mert meggyőződésem, hogy a közelgő pártkongresszuson csak akkor leszünk képesek a megújulásra,- ha számon tartjuk azokat az elődöket: — akik 1956 októberében a szocializmus megújításáért és a nemzeti függetlenségért‘szálltak harcba: ' — akik ezt a harcot a sztálinista modell lebontásának kísérletével már 1953- ban megkezdték; — akik az 1968-as reformot előkészítették és bevezették ; — akik a ’70-es években megakadályozták a teljes visszarendeződést. S e kérdés kapcsán nemcsak az elődökről, de azokról a megújulás mellett elkötelezett párttagokról, reformerőkről és körökről sem feledkezhetünk meg, akik tetteikkel, munkájukkal, erkölcsi tisztaságukkal tekintélyt és elismerést szereztek a társadalomban. Ezek nem különös emberek. Mindig a népben és a társadalomban gondolkodtak, és mindig készek voltak az együttműködésre tisztességes, munka- és családszerető honfitársaikkal. (MTI) „Itt büdösödik, rohad a rossz gomba” Fotó: Fazekas Ferenc Milyenek a magyar borok a külföldiek szemével?
