Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Mai számunkból: Az élőkért (3. oldal) Akkor történt (4. oldal) Rokkantak (5. oldal) Dollár a matrac alól? (5. oldal) Megnyílt a Gyermekhotel (6. oldal) Ez még csak a kezdet... flz első norvég—magyar vegyes vállalat Szarvason Leif Edwardsen nagykövet és felesége a tokhalivadék-nevc- lőt tekinti meg Fotó: Fazekas Ferenc Az első norvég—magyar vegyes vállalat ünnepélyes átadására került sor tegnap Szarvason a HAKI-ban. A MAGNOR Aquakultúra Fej­lesztő Kft. 24 millió forintos törzstőkéjét három főrészvé­nyes adta össze, melyből a HAK1 23, a Magyar Hitel­bank Rt. 25 és a norvég Ma- renor AS. 37 százalékkal ve­szi ki részét. Ezen kívül az Agro Trading és a Hydro- export cég is az alapítók kö­zött van, 10 százalék alatti részesedéssel. A családi hangulatú meg­nyitón jelen volt a Norvég Királyság magyarországi nagykövete, Leif Edwardsen úr, aki köszöntőjében tol­mácsolta a norvég kormány és a magyarországi követ­ség üdvözletét. Utalt arra, hogy Norvégia reménytkel- tőnek ítéli a magyarországi eseményeket, a reformtörek­vések eddigi eredményei alapján. Majd elmondotta, hogy a norvég külügyminisz­ter személyesen ígérte meg, hogy tanulmányozva Ma­gyarország gazdasági helyze­tét, a norvég kormány is megpróbál hathatós segítsé­get nyújtani hazánk gazda­sági stabilizálásához. Az ün­nepélyes zászlófelvonás után a vendégek megtekintették a teljesen automatizált, 50 mil­lió forintos költséggel épülő termálvizes ivadéknevelő te­lepet, ahol a norvég hagyo­mányokhoz híven pezsgő­bontás helyett, pezsgőtörésre került sor. A MAGNOR Kft. igazgatótanácsának elnöke, Arne Vadseth úr és az ügy­vezető igazgató, Mészáros László próbálkozott a nem egyszerű feladattal. Valószí­nű maguk sem gondolták, hogy egy rúdállványra fel­függesztett magyar pezsgős­üveget nem egyszerű az iva­déknevelő kád oldalához úgy odacsapni, hogy az szét is törjön. Ám a harmadik pró­bálkozást végül siker koro­názta. Arról, hogy ez az apró bosszúság nem jelent-e bal- szerencsét e kétségtelenül nagy reményekkel induló ve­gyes vállalat jövőjében, Vadseth úr a következőt vá­laszolta: „Semmiképpen, leg­Felekezeti egyenjogúság A kormány és az egyhá­zak párbeszédének újabb állomásaként, pénteken Sar­kad! Nagy Barna miniszter- helyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságá­nak vezetője tizenhat ma­gyarországi egyház- és val­lási közösség képviselőivel találkozott az Országház­ban. Mint ismeretes, Né­meth Miklós miniszterelnök az elmúlt napokban folyta­tott megbeszélést az egyhá­zi vezetőkkel. Szó esett a felkezeti etsyen- egyenjogúság kérdéséről is. Sarkadi Nagy Barna kie­melte: a kormány alkotmá­nyos alapelvnek tekinti, hogy Magyarországon egyet­len egyházat, felekezetit, vallási közösséget sem ér­het semmilyen hátrányos megkülönböztetés. feljebb holnap mindenki er­ről beszél. Ez pedig szá­munkra csak jót jelenthet, hiszen hírnevünket öregbíti itt a környéken is.” Az első norvég—magyar üzlet megvalósításában, il­letve a szarvasi vegyes vál­lalat létrehozásában igen nagy segítséget nyújtott a kft.-ben egyébként 6,25 szá­zalékban részvényes Agro Trading AS kereskedelmi cég fő tulajdonosa, a magyar származású Perger úr. Kér­désünkre elmondta, hogy 33 éve él Norvégiában, de Ma­gyarország sorsát még ma is a szívén viseli. Véleménye szerint egyébként az utóbbi két évben a magyar kor­mány gazdasági liberalizá­lásának köszönhetően egyre szabadabban és eredménye­sebben lehet üzletet kötni, kereskedni. — Három évvel ezelőtt nem mertem volna pénzt hozni magyar vállal­kozásba — jegyezte meg őszintén Perger úr. — Most azonban már képviseleti jo­got is kértem, melyet meg­kaptam, s ennek köszönhe­tően a napokban nyitom meg Budapesten az Agro Trading cég irodáját. Jelen­leg Csongrád megyében dol­gozom egy svéd—magyar ve­gyes vállalat alapításán, mely hat- és kutyatápszert gyárt, a termékek forgalma­zási joga egész Európában engedélyezett. Tegnap délután az össze­fogás az MSZMP megújulá­sáért és a szocialista társa­dalom demokratikus reform­jáért platformtanácskozást tartott Békéscsabán, az MSZMP Békés Megyei Ok­tatási igazgatóságán. A ren­dezvény résztvevőit dr.For- rai József, a megyei párt- bizottság titkára köszöntöt­te, majd átadta a szót Ke­mény Lászlónak, a mozga­lom egyik országos képvise­lőjének. „Korteskedni jöttünk, azért a pártért, amelyik a miénk” — mondta beveze­tőjében. Az MSZMP jelen­leg nehéz helyzetben van, elveszítette a társadalom bi­zalmát, s mindehhez hozzá­járult az is, hogy a pártfe­Hogy a most induló nor­vég—magyar vállalkozás -rö­vid idő alatt megtérül, afe­lől csak a tervek szerint le­hetünk bizonyosak. 1989-ben 6 millió forint a devizaex­port tervezett árbevétele és 1992-re már 120 millió fo­rinttal számolnak. Ám, hogy ez valóban így lesz-e, arról az MHB Rt. részéről Mohr László főelőadót és Koczka Máriát, a szarvasi fiók ve­zetőjét kérdeztük. Elmond­ták, hogy számításaik sze­rint a tőkearányos nyereség 5-6 év alatt mindenképpen megtérül. Az pedig igen rit­kaságszámba menő dolog ha­zánkban, hogy egy új cég garancia nélkül hitelt kap közvetlenül- egy külföldi pénzintézettől. Márpedig je­len esetben ez a helyzet, te­hát a vállalkozás csak ered­ményesen működhet. A HA- KI igazgatója, dr. Müller Ferenc egyébként a házi­gazda szerepében köszöntötte a külföldi és hazai vendége­ket, majd a megnyitó után a termál halnevelési tech­nológiai soron vezette* végig a jelenlevőket, illetve vála­szolt a legkülönbözőbb szak­mai kérdésekre. A magyar és norvég szakemberek ba­ráti találkozójával egybekö­tött megnyitó a késő délutá­ni órákban ért véget. — rákóczi -— lelős tisztségviselői nem azt tették a közelmúltban, ami­ért annak idején beléptek a pártba. Nagyra értékelte azokat a reformelképzelése­ket, amelyek végül is szét­feszítették a helyi feudális megcsontosodottságot, ám arra is felhívta a hallgató­ság figyelmét, hogy az MSZMP-n belül is kezd megfogalmazódni a rend­szerváltás gondolata. Már­pedig a szocialista párt nem lehet a tőkés resturáció szószólója. «Á szélsőségesek­kel szemben nem kirekesz­téssel kell fellépni, az egyik legfontosabb feladat ma — a szocialista értékek men­tén — az erőik összefogása. Nagy Lajos felszólalásá­nak elején Berecz János­Ki a menekült? A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület a közelmúltban lezajlott magas szintű láto­gatásokról szóló tájékoztató meghallgatása után, a me­nekültek helyzetéről tár­gyalt. Majd törvényerejű rendeletet hozott a mene­kültként elismert személyek jogállásáról. Eszerint a me­nekültként elismert sze­mélyt magyar állampolgár­nak kell tekinteni a jogsza­bályban meghatározott elté­résekkel. A törvényerejű rendelet 1989. október 15-én lép hatályba. Állami jelképek Még javában tartott a kor­mány kétnapos, maratoni tanácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt, ideig­lenes szóvivő megkezdte szokásos sajtókonferenciáját a Parlamentben. Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Eszerint a február 22-ei kormányhatá­rozatnak megfelelően foly­tatódik a koncepciós eleme­ket tartalmazó büntetőügyek felülvizsgálata. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács rendhagyó hosszúságúra nyúlt ülésén elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések uralták a napi­rendet. A beható eszmecse­re eredményeként körvona­lazódtak a jövő évi gazdál­kodást megalapozó elgondo­lások, s a kormány köze­lebb jutott az 1990—91—92- re szóló, úgynevezett cso­magtervének véglegesítésé­hez is. Ez a programcso­mag előreláthatólag novem­berben kerül az Országgyű­lés elé. A kormány egy rövid elő­terjesztés alapján megtár­gyalta az állami szervek cí­mer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege, hogy a párt és az állam szétválásának folyamatához hozzátartozik az is, hogy az állami épüle­teket legfeljebb állami jel­képek, azaz a népköztársa­ság zászlaja és címere dí­szítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek használata, például a városok, helyisé­gek önálló címere. hoz, a Központi Bizottság volt titkárához, a Politikai Bizottság extagjához fordult: azokkal az emberekkel le­het összefogni, akik még nem hazudtak nagyokat. Személy szerint benne ma­radt még egy kis tekintély Berecz János iránt, de szükségesnek tartja a mie­lőbbi fiatalítást a párt ve­zetésében. — „Miért nem „bujdos­tam el”, mikor kikerültem a vezetésből?” — kérdezte Be­recz János. Azért, válaszolt a saját maga által feltett kérdésre, mert — ugyan gyökeres fordulat megy végbe az országban —, alapvetően a szocialista esz­(Folytatás a 3. oldalon) Igazi tettekre csak a tömegek képesek Az Összefogás-platform tanácskozása „Nagyot hibázunk akkor, Dr. Vastagh Pál Szarvason Szarvas város vendége volt tegnap dr. Vastagh Pál, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titká­ra, a Politikai Intéző Bizottság tagja. A DATE Mező- gazdasági Karán megtartott előadása bevezetőjében kö­zös gondolkodásra szólította fel a jelenlevőket. Mondanivalóját a párton belül kialakult helyzet elemzésével folytatta. Meg­osztott a párttagság véle­ménye 1988 májusa óta — mondta. — A pártértekez­letről rendkívül eltérő véle­mények alakultak ki a tár­sadalomban. Sokak szerint a demokratizálódás az MSZMP nélkül folyik. Ezt nekünk határozottan vissza kell utasítani, ugyanis nél­külünk ezt nem lehetett vol­na véghez vinni. Ma viszont, taktikai hibák és az ellen­zék harsány propagandája következtében még azok az eredmények sem hoznak el­ismerést az MSZMP-nek, amelyekre pedig méltán tart igényt. Az MSZMP átalakulását nehéz folyamatnak tartja az előadó. Kevés a tapasztalati bázis — tette hozzá —, mert nincsenek hazai, Sőt nem­zetközi előzményei sem egy ilyen munkának. Ráadásul e belső átszervezés és az új politikai program tovább bonyolítja a párt helyzetét. Dr. Vastagh Pál szerint nem a kialakult platformok oszt­ják meg a pártot, hanem a múlthoz való érzelmi vi­szony és az eltérő politikai aktivitás. Megjegyezte pél­dául, hogy a munkahelyek­ről való kivonulást nem le­het gyorsítani, hiszen esélyt kell adni azoknak a pártta­goknak is, akik lassabban tudnak váltani. Hozzátette ugyanakkor, hogy Nyugat- Európában is jelen van a baloldal a munkahelyeken. Majd így folytatta: — Ga­ranciákat kell adni arra, hogy a politizálás munka­idő után folyjon. A párt elbizonytalanodá­sáról kifejtette, hogy az éle­sedő választási küzdelem­ben az ellenzék vádjai meg­zavarják a tagságot. Meg kell értetni velük, hogy az elmúlt negyven év miatt nem lehet mindenkit fele­lőssé tenni. Különösen azo­kat nem, akiket éppen úgy nem kérdeztek meg, mint azokat, akik ma a kommu­nistákat vádolják. A pártkongresszusról el­mondta. hogy a küldöttek­nek több konkrét kérdésben állást kell foglalniuk. így a nemzeti megbékélés eszme­köréről, az új szövetségi po­litikáról, a vidék fokozott fejlesztéséről, a jogállami­ságról és az önkormányza­tokról. Az egyik legfonto­sabb kérdésnek a párt tö­megbázisának újjápítését nevezte. Kiemelte, hogy egyetlen párt sem mondhat ie a szakszervezetekről és az utánpótlását biztosító ifjú­ságról. A kongresszuson meg kell újítani a vezetést azok­kal. akik alkalmasak agy parlamenti demokráciában a pártot irányítani. A választásokra célozva hangsúlyozta: „Nagyot hi­bázunk akkor, ha a politi­kai támogatottságot azono­sítjuk a taglétszámmal. A pártnak addigra rendeznie kell sorait. Félre kell tenni a meglevő taktikai nézet- különbségeket, és egysége­sen támogatni kell Pozsgay Imre köztársasági elnökké való választását.” Osztrák példát említve elmondta, hogy az ottani szocialista párt szervezeti szabályzata szerint a legnagyobb bűn a párt jelöltjei ellen szavazni. Előadása után kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a reformkori elképzeléseket jórészt beépítették a prog­ramba. így most egyedül a marxista egységplatform kü­lönül el markánsan. Velük nyilvánvaló az egyet nem értés. Egy másik kérdésre, amely a pártlapok helyzetét firtatta, elmondta: ha egy újság néplappá kíván átala­kulni, akkor az eltérő véle­ményekről is írnia kell. Ez természetesen néha szembe kerül a párt politikájával. Végül arra a kérdésre, hogy ki jelölte Pozsgay Imrét köztársasági elnöknek, így válaszolt: „Erről Központi Bizottsági döntés volt.” (Krausz) Van-e annyi hiteles politikusa az MSZMP- nek, hogy a választások után a legerősebb párt legyen? — kérdeztük dr. Vastagh Páltól. — A kongresszusra készülve a küldöttjelö­lés és -választás külön­böző módszereivel ren­getegen kerültek a fel­színre. Szegeden példá­ul 78 jelölt közül 26 helyre tízezren válasz­tottak. Hála a megélén­kült pártmunkának, eközben generációváltás is folyik. Meggyőződé­sem, hogy ebben a párt­ban még rendkívül nagy szellemi kapacitás van, amit még nem használ­tunk ki. Megnyílt az őszi BNV Harminckét ország és Tajvan 1700 kiállítójának részvételével, pénteken, a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 90. Budapesti Nemzetközi Vásár, a fo­gyasztási cikkek szakkiállí­tása. Az ünnepélyes megnyitón Medgyessy Péter, minisz­terelnök-helyettes mondott beszédet. Hangsúlyozta: a mostani vásár olyan tükör, amely mutatja a magyar gazdaságban bekövetkezett változásokat. Az ünnepélyes megnyitó után a vásár vendégei kör­sétát tettek a BNV-n.

Next

/
Thumbnails
Contents