Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 22., péntek Rázósnak vélt sima és nem várt nehéz ügyek a megyei tanács ülésén (Folytatás az 1. oldalról) egészítve elmondta, hogy az épület bérleti díja a fenn­tartási költségeket sem fe­dezi. — Ne legyen pártharcok színtere a megyei tanács — mondta Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára. — A párt- vagyon és egyéb kérdések megtárgyalásához hamaro­san asztalhoz ülhetnek a megyei MSZMP és az ellen­zéki pártok képviselői. Arra emlékeztetett, hogy az MSZMP és a megyei tanács erőfeszítésének eredménye, hogy a tanítóképző főiskola megnyithatta kapuit (az el­ső esztendőben éppen az ok­tatási igazgatóság épületé­ben). Javasolta, hogy a me- zőberényi német—magyar két tannyelvű gimnázium mintájára a megyében egy angol—magyar gimnáziumot is létesítsünk. — Néhány éve szakbizott­ság elemezte Békés megye kulturális állapotát — mint dr. Becsei József általános elnökhelyettestől megtudtuk —>, s megállapították, hogy rosszabb helyzetben va­gyunk az országos vidéki átlagnál is. A pénzhiány mi­att sóik nemes célkitűzés meghiúsult. Már korábban felmerült a független re­formbizottság alakításának gondolata, tömörítve a me­gyében élő pártállás nélküli értelmiségiek aktív csoport­ját. Az eredményeket se hagyjuk figyelmen kívül: a több mint 50 Zsolnay-mód- szerrel dolgozó tanulócso­portot, a fejlődő iskolai mű­helymunkát, az alakuló pe­dagógiai műhelykomplexu­mokat. Sok iskolából nem hiányzik a számítógép, de csak a sarokban porosodik, mert nincs, aki működtesse. „Azzal nem értek egyet — mondta Becsei József —, hogy zavarjuk el a pályára alkalmatlanokat akkor is, ha hiány keletkezik. Amikor a társadalom egy szakmát odáig züllesztett le, hogy a képesítésnélküliséget tör­vényerőre emelte — mert kevés ilyen szakma van eb­ben az országban —, a pe­dagógusoknak csak néhány százaléka képesítés nélküli, ilyet tehát ne tegyünk. Egymásra mutogat a gaz­daság és az Oktatás, az eu­rópai technikai műveltséget pedig csak úgy tudjuk utol­érni, ha a gazdaság gondos­kodik közvetlen munkaerő- igényének képzéséről. A gaz­daság reformja nélkül az ok­tatás reformja sem valósul meg.” Győrfi Károly, Kötegyán tanácstagja alkalmatlannak minősítette a szakmunkás- képzés jelenlegi rendszeréta szakmai igények kielégítésé­re. Hideg András a Demisz ál­láspontjáról szólt; az okta­tás költségvetési és tartalmi megközelítéséről. A diáko­kat az iskolában fel kell készíteni a munkaerőpiac kegyetlen törvényeire és a piaci mechanizmus érvénye­sülésére. Murányi Miklós tanácsel­nök lezárta a vitát, felkérte Becsei Józsefet, alakítson ha­tározatszerkesztő bizottságot, és a javaslatok alapján mó­dosítsák a határozati javas­latot. A tanácsi testület határo­zatában elfogadta a jelen­tést, utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a lehetsé­ges mértékig gondoskodjon a közoktatási dolgozók átlag­bérének 1990-ben az orszá­gos átlaghoz történő emelé­séről. Gondoskodjon a köz­oktatás Intézményének tár­gyi feltételeinek biztosításá­ról, az intézmények állag- megóvásáról, a testnevelési feltételek megoldásáról, a gép- és műszerbeszerzések­ről, a taneszköz- és számító­gép-ellátottságról. Segítsék a szakemberek lete­lepedését szolgálati lakások A bejelentések sorában Araczki János, a megyei ta­nács volt általános elnök- helyettese kért szót. Beveze­tőben elmondta, hogy júli­us 17-én írásban kérte a végrehajtó bizottságot, hív­ják meg a tanácsülésre és ott .kapjon szót. Ez megtör­tént, s mintegy negyedórás felszólalásában felelevenítet­te az ellene folyó vizsgálat néhány megállapítását — jórészt cáfolva azokat — majd így folytatta : „...az utóbbi hónapokban sokat gondolkodtam azon, hogyha most már legálisan a tisz­telt tanács sporttámogatás címén 24 millió forintot sza­vazott meg az 1989. évre, akkor úgy hiszem, bízhatok abban, hogy a korábbi évek ennél lényegesen szerényebb összege — hiszen a legális és ma hibásnak minősített támogatás összege évenként 14—18 millió forint között volt összesen — legalább a tanács szemében nem szál­ka ... azt hiszem, fordulha­tok egy olyan kéréssel a tisztelt tanácshoz, hogy hoz­zon egy elvi állásfoglalást arra vonatkozóan, ■ hogy építésével, emeljék az elma­radott térségek pedagógusai­nak színvonalát. Az oktatás javításáért alakuljon a me­gyében szakemberekből füg­getlen refombizottság. Az idegen nyelvi oktatás céljai­ra a megyei tanács idegen nyelvi alapot hoz létre. Tá­mogatja azokat a törekvése­ket, hogy a meglévő közép­iskolákban két tannyelvű ok­tatásra térjenek át. A tudo­mányos alapot az iskolai mű­helymunka támogatására és ösztönzésére egészítsék ki, közoktatási innovációs alap­pal. A pártvagyonra vonat­kozó szabályozást követően a vb a helyi tanácsokkal együtt javaslatot terjeszt a testület elé az MSZMP ke­zeléséből kikerülő ingatla­nok átvételére és hasznosí­tására. A negyedik témához, a megye iparszerkezetének fej­lesztéséhez dr. Sümeghy Csa­ba. az anyagot összeállító munkabizottság * vezetője fűzött szóbeli kiegészítőt. Ebben elmondta, hogy a je­lentés a mai realitásokat tükrözi, amit negyven év óta az élet ír. Továbbra is azt fogja írni, de feltehetően — sőt, kívánatosán — más pár­tok nemcsak retorikai, ha­nem konstruktív programja alapján is. (E napirendre a későbbiekben visszatérünk.) amennyiben a ma kifogásolt sporttámogatásokat koráb­ban az illetékes testületek elé terjesztettünk volna, ak­kor magával a feladattal, illetve annak támogatásával a tisztelt tanács is azonosult volna." Kérte továbbá, hogy a tanács „ ... az Előre Spar- tacust érintő tanácsi és vég­rehajtó bizottsági testületi döntések hangfelvételét, an­nak szó szerinti jegyzőköny­vét mind a bíróságnak, mind a folyamatban lévő ügy vádlottjainak adja ki a va­lós és tényleges tényállás megállapítása érdekében.” Dr. Pataki István vb-titkár válaszából kiderült, hogy ez utóbbinak nincs akadálya, a hatóságoknak kötelességük is átadni a dokumentumo­kat. A tanácstestület azon­ban Araczki János többi ja­vaslatával nem értett egyet, és nem hozott olyan állás- foglalást, hogy amennyiben a ma kifogásolt sporttámo­gatásokat korábban a tes­tületek elé terjesztették vol­na, akkor az azt el is fo­gadta volna. # Ezután Gyulavári Pál nyu­galmazott tanácselnök kért szót. feljelentette, nem men­tegetőzni akar, vállalja az erkölcsi felelősséget mind­azért, ami 10 éves elnöksége alatt tudtával, vagy anélkül történt a megyei tanácsnál. Majd így folytatta: „A saj­tóból értesültem róla, hogy sikerült megtalálni a me­gyei tanács úgynevezett kor­rupciós ügyeinek felelőseit, két nyugdíjas tisztségviselőt, és hét jelenlegi osztályveze­tőt." Elítélően szólt a mód­szerről, az MSZMP és az el­lenzék közös akciójának ne­vezve, majd az évtizedes ta­nácsi gyakorlatról, a bo­nyolult hatalmi viszonyokról beszélt, amely sokszor lehe­tetlenné tette a munkát. Miint mondta, 10 év alatt 50 milliárd forint fordult meg a tanács kezén, s eh­hez képest elenyésző az az összeg, amiért most felelős- 6égrevonás következik, hol­ott ez a pénz sem a vádol­tak zsebébe került. Nem ér­tett egyet lapunk egy ko­rábbi számában megjelent tudósítással, melyben „ejnye- ejnyének” (vagyis enyhé­nek) minősítettük a fegyel­mi büntetéseket. Szenvedé­lyes hangú felszólalása vé­gén feltette a kérdést: szük­ségszerű volt-e a pénzügy­minisztériumi revízió alap­ján koncepciós, korrupciós botrányba keverni embere­ket, oly mértékben megin­gatni egy szerv tekintélyét, amely már működését ve­szélyezteti ? Az előző és az utóbbi fel­szólalással kapcsolatban dr. Becsei József kijelentette, Araczki János javaslatával nem ért egyet, a Gyulavári Pál által elmondottakkal vi­szont igen. A bejelentések sorában részletesen megismerhette a testület a megyeközpontban tervezett működési, fenntar­tási kiadással összefüggő, a kormány és egyéb központi intézkedések következtében kialakult költségvetési téte­leket. Elfogadta a testület a megye 1989. I. félévi gaz­dálkodásáról szóló tájékoz­tatót is. 1989. július 1-jétől önálló szakkórház lett a ko­rábban a megyei kórházhoz integrált szakkórház. A ne­ve: Megyei Tanács Pulmoló- giai és Rehabilitációs Szak­kórház lett. Többek között szó volt a megyei tanács és a Demisz megyei tagszer­vezete közös programjáról, a fiatalok lakáshoz juttatásá­ról. Szabó Miklós kiegészí­tésként javasolta, hogy vizs­gálják felül majd a lehető­ségeket az ez évi pénzma­radványok és egyéb források terhére is. A számos elfoga­dásra váró bejelentés, ki­egészítés, tájékoztató sorá­ban elfogadták dr. Gally Mihály lemondását testületi tagságáról. Dr. Szepesvári Elemér, a megyei Pándy Kálmán Kórház főigazgatója bejelentette, hogy október 13-án kitüntetések átadásá­val gazdagított tudományos emlékülést rendeznek a kór­házban a névadó emlékére. A továbbiakban dr. Soós Tibor nehezményezte, hogy a testület nem kapott tájé­koztatást arról — és tudo­mása szerint előzetesen sem kérték ki a véleményét —, hogy a Népújság fejléce alól és impresszumából kikerült a megyei tanács neve. Mint mondotta, hetvenketted ma­ga nevében (72 megyei ta­nácstag van — a szerk.) ér­zi magát illetékesnek abban, hogy véleményt mondjon, il­letve választ kapjon erre. Ezért kérte, hogy a legköze­lebbi tanácsülésen írásban rögzítsék, hogy ez miért, ho­gyan történt, továbbá hogy a Népújság milyen anyagi tá­mogatást kapott a megyei tanácstól. Dr. Zsíros Géza (kisgazdapárt) azt fejteget­te, hogy a Békés Megyei Népújság eredetileg a kis­gazdapárt tulajdona volt, ám ők nem tartanak rá igényt, lesz pénzük saját lapra. Örömmel üdvözölte, hogy a kisgazdapárt és a Népújság között rövidesen konzultációra kerül sor. Mu­rányi Miklós válaszában je­lezte, hogy a következő ta­nácsülésre a kért tájékoz­tató anyagokat elkészíti. Működésképtelenné válik a kiemelkedő eredményeiről ismert Előre Spartacus ; vég­veszélybe került, egyes szak­osztályokat megszüntethet­nek. Erről beszélt Medo- varszki János, a Békéscsa­bai Előre Spartacus társa­dalmi elnöke és kérte a tes­tületet, hogy 5 millió forint­tal támogassa az egyesüle­tet. A tanács a döntést a végrehajtó bizottság hatás­körébe utalta, azzal, hogy a klub gazdálkodásáról és ter­veiről részletes beszámolót kémek,, és ezután térnek vissza a témára. A megyei tanácsi testület két megüresedett végrehajtó bizottsági tag helyéről pró­bált dönteni, a szavazás azonban a hét jelölt javára kiegyenlített eredményt ho­zott. Némi vita után hárman visszaléptek, így a második fordulóban négy jelölt ver­senyzett. A megismételt vá­lasztás szintén pontegyenlő­séget hozott, ezért Murányi Miklós javaslatára a követ­kező tanácsülésen bonyolít­ják le a szavazást. A jelölő­listára dr. Antal Mihály, dr. Goda Péter, Nagy Gyula és dr. Pintér Miklós került fel. B. tZs.—S. F. Gazdálkodás — pénzszűkében A szünetben Inokai Jánost, a Számvizsgáló Bizottság tagját kértük meg, mondja el véleményét a megyei 1989. 1. félévi költségvetési gazdálkodásról, ami a beje­lentések között szerepelt. — Az utóbbi időben több fórumon és a korábbiaknál részletesebben is foglalkoztunk a megyei tanács elmúlt időszaki gazdálkodásával és általában is a tanácsok pénzügyeivel. Ez alapján nyugodtan mondhatom, hogy a feladat összetettebb és sokkal rendezettebb annál, mint azt néhány kiragadott példán ma megítélik. Első­ként sajnos, a folyamatos pénzellátási feszültségeket kell kiemelni, amelyek egészen augusztusig szinte kényszer- pályára terelték a gazdálkodást, s ezt tükrözik egyéb­ként a szerényebb teljesítési adatok is. Jelentősnek íté­lem a megyei tanácsnál a döntési mechanizmus válto­zását. Egyre inkább érzékelhető, hogy nőtt a testületek, a bizottsági tagok igénye, változott a tisztségviselők ma­gatartása és más a szakosztályok szerepe is. Az új SZMSZ lényegében ennek szellemében készült, bár a túlzott operativitás és terjedelem miatt itt további fino­mítást tartanék indokoltnak. — A folyamatosan növekvő árak és a fokozódó ellátá­si igények mellett egyensúlyban tartható-e a költségve­tés? — Igen, de csak komoly ütközések eredményeként ki­alakuló újabb és újabb rangsorolással, több településnél a beruházások lassításával, esetleg elhagyásával. — Kritikaként merült fel korábban az eladósodás. Mi a Számvizsgáló Bizottság véleménye erről? — A jelenlegi adósságszolgálat, ha komoly nehézségek árán is, de még kezelhető. A jövőben azonban a hitel lehetőségével csak egyedi mérlegelés alapján, szűk kör­ben élhetnek a tanácsok, hiszen a törlesztő részletek a források egy részét több évre lekötik. „Bundáról”, ügyekről, rólunk Viz, belvíz, árvíz! A pécsiek és a gyulaiak közös védelmi gyakorlaton (Folytatás az 1. oldalról) tóság. Így a szakemberek a helyszínen is bemutatták a résztvevőknek egyebek kö­zött a merülőfal-telepítést, az olajszennyeződés lokalizá­lását és eltávolítását, a hor­dozható szivattyú telepíté­sét, a nyúlgátépítést, a töl­tésmegtámasztást, fóliaterí­tést. A bemutató előtt, illetve azt követően a szakemberek, így dr. Hernády Alajos, a pé­csi és dr. Goda Péter, a gyulai Körkövizig igazgató­ja elmondták, hogy hazánk két nagy vízrendszerében, a Duna- és a Tisza-völgyben működő védelmi osztagok kölcsönösen segítik egymást, így hosszú évek óta a gyu­laiak a pécsiekkel működnek együtt. A mostani gyakorlat megszervezését szükségessé tette — túl a technika, a mozgósítás, a szervezés, irá­nyítás összehangolását — az a tény is, hogy az utóbbi években az árvízvédelemben dolgozók jelentős hányada kicserélődött, az idősek he­lyébe fiatalok léptek, akik közül sokan még csak elmé­letben találkoztak árvízzel. A gyakorlat 1,2 millió forint­ba került, s az ez idő alatt végzett hasznos munka érté­ke — emelyet egyébként is el kellett volna végezni — mintegy 800 ezer forintot tesz ki. A bemutatót és tájékozta­tót követően a szakemberek értékelték az árvízvédelmi osztaggyakorlatot, s megálla­pították, hogy azt mindkét igazgatóság hasznosnak és eredményesnek ítélte meg. A pécsi osztag számára külön feladatot jelentett az utazás, a nagy távolságban a munka megszervezése, míg a gyu­laiaknál a fiatal munkások és szakemberek gyakorolta­tása volt a fő cél. Tóth Ibolya lavuló együttműködés a szomszéddal — A tájékoztatón elhangzott, hogy szerdán három ro­mániai vízügyi igazgató tekintette meg a gyakorlatot, és szóba került a közös vízminőség-védelem magasabb szintre emelése. Hallhatnánk erről valamit részletesen? — kérdeztük Pálinkás Lajost, a Körkövizig műszaki igazgatóhelyettesét. — Az elmúlt héten mi voltunk Romániában közös bejáráson, az aradi és nagyváradi igazgatóságnál. Ezen a héten ők viszonozzák ezt. Megnyugtató helyzetet lát­tunk odaát, elsősorban a Fekete-Körösön, itt épült két árvízi tározó a határzónában, ami a mi mályvádi táro­zónkkal együtt megoldja a helyzetet a Fekete-Körösön. Kedd óta pedig három román vízügyi igazgató és a bu­karesti határvízi titkár tartózkodik nálunk, a magyar oldalon tartunk közös szemlét. — Milyennek ítéli meg az együttműködést? — Az elmúlt évben javult az együttműködés, a nagy­váradiakkal is jó a kapcsolat, bár az idei májusi körö­si árvizet külön értékeljük majd egy hidrológiai albi- zottsági ülésen, ugyanis voltak gondok. De örömmel mondhatom, hogy az új igazgatóval — merthogy sze­mélyi változás történt náluk — készséget tapasztaltunk az együttműködésre, egyeztetjük a szakmai kérdéseket, és alakulóban a személyes jó kapcsolatok. PROGRlMlltNLlTUNK BÉKÉSCSABA — A Helyőrségi Művelődési Klub presszójában szeptember 30-án 20 órától vacsorával egy­bekötött bált rendeznek. Ven­dég: a Simly Show. — A Vasutas Művelődési Ház­ban szeptember 22-én, pénte­ken újra indul az Alternatív Zenei Club. Az érdeklődők Je­les András Szélvihar című film­jét láthatják, majd a ’88 együt­tes ad koncertet. Ugyanott 27- én, szerdán aerobic- és jazz- -balett foglalkozást tartanak. — A Megyei Művelődési Köz­pont nagytermében, szeptember 24-én, vasárnap 10 órakor a Napsugár bábegyüttes előadása látható. — A megyei könyvtárban szeptember 23-án, szombaton 15 órai kezdettel „Állatok papír­ból . . .” címmel gyermekfoglal­kozásra kerül sor. A játékprog­ramot Baji Miklós Zoltán veze­ti. Ugyanott 26-án, kedden 17 órakor a Radnóti Miklós Szín­pad vendégszerepei. A nézői«! Hegedűs D. Géza Nagy László c. műsorát láthatják. BATTONYA — A József Attila Művelődé­si Központban szeptember 23- án, szombaton 19 órai kezdet­tel műsoros előadással egybe­kötött bált rendeznek. MEZÖBERÉNY — A Petőfi Művelődési Köz­pont szeptember 25-től október l-ig virágvásárt rendez. Megte­kinthető &—22 óráig. Nyugodtabb évekért Az önhibájukon kívül na­pi megélhetési gondokkal küszködő nyugdíjasok meg­segítésére alapítványt ho­zott létre két kisszövetkezet „Nyugodtabb évekért” elne­vezéssel. A rászorulókat a pénzjuttatás mellett szociá­lis szolgáltatások átvállalá­sával kívánják támogatni — jelentették be a szervezők csütörtökön, a Gellért Szálló gobelin-termében rendezett reprezentatív fogadáson, amelyre az érintettek kép­viselői közül láthatóan sen­kit sem hívtak meg. A tájékoztatón elhang­zott: az átlagos életszínvo­nal alatt élő magyar, vagy hazánkban letelepedett nyugdíjasok. pályázattal kérhetnek segítséget. A pá­lyázók jogosultságát pedig az alapítvány kuratóriuma dönti el. A kérelmeket egyé­nileg bírálják el. Elképzel­hetőnek tartják, hogy az anyagi segítség mellett egyéb támogatási formát is kialakítanak. Így gondoltak például a rendszeres étke­zés előfizetésére, a lakbér-, a villanyszámlák fizetésére, az állandó orvosi ellenőrzés, a gyógyszerellátás megszer­vezésére. A segítség bármely for­máját egy évig élvezheti a rászoruló. összesen 5-8 kisnyugdíjas — egész Ma­gyarországon. Ugyanis az alapítvány pillanatnyilag 500 ezer forintos vagyonú, ezál­tal kamata — mivel csak ez használható fel — mindösz- sze néhány idős ember meg­segítésére elegendő. Az ala­pítók azonban bíznak kez­deményezésük sikerében. A befizetéseket a Multi Variant Rt., vagy a Variant Kisszövetkezet székházában várják. Csekkszámlát is nyi­tottak e célra, száma 217- 98089-7492-0. Ezen lett vol­na a helye annak az összeg­nek is, amelyet a nyugdíja­sok támogatását meghirdető sajtótájékoztatóra fizettek a szervezők.

Next

/
Thumbnails
Contents