Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-21 / 223. szám
BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM Mai számunkból: Nyílt fórum (4. oldal) Az ifjúsági ház nem vész el... (4. oldal) Szövetség (5. oldal) Szeptemberi „lámpaláz” (5. oldal) Kiflievö kutyák (6. oldal) Az Európa Liga találkozó utóhangjai (8. oldal) Fiatalokat a vezetésbe Egyházi vezetők a kormányfőnél Németh Miklós miniszter- elnök szerdán az Országház Nándorfehérvári termében találkozott a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa vezető tisztségviselőivel. A tanácskozásra az elmúlt héten megkezdődött párbeszéd jegyében, annak folytatásaként került sor. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatása során a miniszter- elnök ismertette a kormány megújuló egyházpolitikájának alapelveit, kikérve erről a megjelentek véleményét. Az egyházi vezetők megelégedéssel nyugtázták, hogy a kormány alapvető törekvése a lelkiismereti és vallásszabadság emberi jogának maradéktalan érvényesítése. Ennek egyik garanciáját látják a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházügyekről készülő törvényben, amelynek előkészítése az egyházak aktív közreműködésével folyik. Németh Miklós hangsúlyozta, hogy a kormány a társadalom alapvető fontosságú értékhordozó, közösségteremtő tényezőinek tekinti a magyarországi egyházakat, felekezeteket, vallási közösségeket, amelyekkel folyamatos párbeszédre és a nemzet érdekében való folyamatos együttmunkálko- dásra törekszik. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke. szerdán látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében, és Nyíregyházán, a pártszékházban a szabolcsi térség kongresszusi küldötteivel, a Központi Bizottság nyírségi tagjaival, valamint a megyei pártbizottság tisztségviselőivel folytatott eszmecserét. Ä Az MSZMP elnöke szólt arról, hogy az elnöki négyes tagjai részéről kezdettől fogva a legteljesebb az együttműködési készség, akadt ugyan olyan időszak, amikor nem mindenben volt egyetértés, most azonban valamennyi fontos kérdésben egységes a felfogásuk. Egyebek között kiemelte: az MSZMP megújításához szükség van a pártvezetés jelentős megfiatalítására. Szakszervezeti szerda Békéscsabán Munkásgyűlés cseréptörés nélkül A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa szerdán tartotta testületi ülését Békéscsabán. Bevezetőben Fodorné Bir- gés Katalin, az SZMT vezető titkára a szakszervezeti mozgalom helyzetéről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a tagságra kedvezőtlenül hatnak a politikai, társadalmi, gazdasági változások, erősödött a kormánnyal szembeni bizalmatlanság és a vezetőellenesség. A dolgozók kritizálják a szakszervezetek munkáját is, több helyen — a megyében például Gyomaendrődön és Gyulán — munkástanácsokat kívánnak létrehozni, érdekeik hatékonyabb védelmére és érvényesítésére. A tagok sok esetben nem értik a SZOT határozatait sem, hiszen nem tudják mi van a döntések mögött. Itt elsősorban a SZOT-nak az MSZMP-vel, a kormánnyal, a kerékasztallal való kapcsolatára utalt. Kedvezőnek tartja viszont, hogy az 1988-as országos értekezleten kialakított elveknek megfelelően a szakszervezetek alulról szerveződése megkezdődött, és az alapszervezeti választások több ágazatban már befejeződtek. A bevezető után a testület tagjai az újjáalakuló megyei szövetség alapszabály- és programtervezetét vitatták meg. Az új szövetség létrehozásának pontos időpontjáról nem döntöttek, viszont elfogadták, hogy a különböző ágazatoík önként csatlakozhatnak majd a szervezethez. A résztvevők a későbbiekben a lakóterületi szövetségek alapításának fontosságáról beszéltek. Ezek feladata a dolgozók területi érdekeinek képviselete és érvényesítése, a területi döntésekben való közreműködés lenne. Az ülésen szó esett a megyei kerékasztal-tárgyalásokban való részvételről is. A szakszervezet álláspontja az, hogy csak akkor vesznek részt • a megbeszéléseken, ha önálló félként tárgyalhatnak, illetve, ha olyan témákat vitatnak meg, melyek a szervezett dolgozók élet- és munkakörülményeit érintik, befolyásolják. Ez azt jelen- • (Folytatás a 3. oldalon) Mázán Mátyás Békéscsaba tanácselnöke Zsúfolásig megtelt széksorok jelezték azt a felfokozott érdeklődést, amely tegnap Békéscsabán, a városházán a tanácselnök-választást kísérte. Szabó L ászióné, városi népfronttitkár bevezetésképpen ismertette az előzményeket, majd elmondta, hogy a népfront által alakított jelölőbizottság elvégezte a feladatát. Eszerint többirányú konzultáció, egyeztetés után, Blahut Lajos és Mázán Mátyás maradt versenyben. A továbbiakban a két je ■ lölt rövid programbeszédet mondott. Blahut Lajos egyebek mellett kiemelte: „A tanács nagyon fegyelmezett és tisztességes gazdálkodással, műszaki szervező munkával biztosítsa a város életének normális menetét.” Külön hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés tervezésébe be kívánja vonni az ellenzéki politikai szervezetek képviselőit is. Beszéde végén utalva a legutóbbi pénzügyi revízió „eredményeire” — a testületi döntések és az ellenőrzés szerepének fontosságát emelte ki. Mázán Mátyás leszögezte: „A hátralévő időszakban egy feladatot látok magam előtt. Szolgálni a lehető legjobban Békéscsabán azért, hogy a majdani választáson a lakosság számára legjobb testület kerüljön a helyünkre. Addig biztosítani kívánom a város zavartalan működését.” Majd így folytatta: „Nemcsak a kékszalagos hajóra kell kapitány, hanem arra is, amelyik léket kapott. Adott esetben egy mentőcsónakban is szívesen leszek kapitány, ha ezzel a város érdekeit szolgálom.” A programbeszédet követő titkos választás azonban nem hozott eredményt. A két jelölt hét ellenszavazat mellett szinte egyenlő vok- sokat kapott. Blahut Lajost 26-an, Mázán Mátyást 27-en szerették volna a tanács- elnöki székben látni. Meglepetésre a második „forduló” előtt Blahut Lajos felállt és bejelentette viszalépését, kérve a tanácstagokat, hogy szavazatukkal Mázán Mátyást támogassák. A megismételt szavazás végül is eredményt hozott, s így Mázán Mátyás 47 szavazattal október 1-jétől Békéscsaba új polgármestere. Az elnök, „székfoglaló” beszédében megköszönte a bizalmat, majd így folytatta: „A kényszerpályán haladó vonatra is szoktak mozdonyvezetőt tenni, mert azon is haladni kell." Rövid beszédét egy csabai mondással zárta, amelyet először szlovákul idézett fel: „Rossz a rosszabb, de rosszabb a rossz nélkül”. A tanácsülésen néhány érdekelttől véleményüket kérdeztük. Blahut Lajos: — Ügy érzem, hogy a második forduló sem hozott volna további változást az én esetemben. Az, aki eddigi munkámat, közéleti szerepemet ismerte, itt mérlegre tett és értékelte azt. Lévai István: — Meg vagyok győződve arról, ha Blahut Lajos programbeszédében nem jelzi, hogy nyitni kíván az ellenzék felé, akkor most ő nyeri a választást. Szokolay Zoltán: — Az eredményen látszik, hogy a tanácstestületben van egy erős mag, amelyik a többpártrendszert, a sokszínűvé váló közéletet nem nézi jó- szemmel. , Kutas Gyula: — Én mind a két személyt alkalmasnak tartottam .arra, hogy ebben az átmeneti időben felelősséggel biztosítsa a város működőképességét, és a mindnyájunk által óhajtott békés átmenet tanácsi feltételeinek a megteremtését. Krausz Tamás Bábjáték, ezúttal felnőtteknek Fotó : Fa %ek£s Ferenc Ez a „napsugár” negyvenéves Valamikor, ’49. augusztus tájékán egy MNDSZ-gyűlés után vetődött fel a békéscsabai bábcsoport megalakításának gondolata. És 1949. szeptember 9-én, főként MNDSZ-asszonyokból verbuvált tagsággal megalakult a „Mesevilág”-csoport. A „Napsugár” elnevezést néhány évvel később adták önmaguknak. Az ötlet Gur- zó Petemé óvónő alapító tagtól származik. Lenkeji Konrád a KPVDSZ-központ, a Városi Tanács és a megyei művelődési központ Napsugár Bábegyüttesének művészeti vezetője elméke- zett így tegnapi ünnepi beszédében az együttes megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepi esemény résztvevői ezt követően bábjátékot is láthattak, s meghallgatták Vass Jánosnak, a KPVDSZ főtitkárának ünnepi szavait is, aki elismeréssel szólt az együttesről, mely „feltétlen támogatásra érdemes”. — mondta. Mint általában a jubileumi ünnepségek, ez is kitüntetések átadásával ért véget. KPVDSZ Emlékplakett kitüntetésben nyolcán részesültek. A Szakszervezeti Munkáért bronz fokozatát Lenkeji Konrádné, ezüstfokozatát Molnár István, aranyfokozatát pedig Eitel Sándorné vehette át, az együttesben végzett munkájuk elismeréseként. Az ünnepség dr. Pap István, a Békés Megyei Művelődési Központ igazgatójának köszöntő szavaival ért véget. Szükséges a végrehajtó hatalnm ellenőrzése Bár eredetileg úgy tervezték a képviselők, hogy az adótörvények tervezett módosítását vitatják meg az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának szerdai ülésén, az elnöklő Puskás Sándor az utolsó pillanatban napirendváltozást javasolt. Békési László pénzügyminiszter elmondotta, hogy az elmúlt hét során számos új javaslatot kaptak, s azokat még nem tudták feldolgozni. Így a testület a végső változatot csak október második felében vitathatja meg. Ezért azt javasolta a képviselőknek, hogy halasszák későbbre az adótörvények vitáját, ehelyett két, elsősorban a kisvállalkozásokat érintő törvénymódosítást terjesztett a testület elé, amit el is fogadtak. A törvénymódosítás értelmében — amit a Parlament szeptemberi ülésszaka elé terjeszt a pénzügyminiszter — a kisvállalkozások, kisiparosok múlt évről áthúzódó beruházásait, illetve a vásárolt készletek változását költségként számolhatják el. Ez jelentős könnyítés az érintettek számára a törvényben. foglaltakkal szemben, amely sok kisvállalkozót az év folyamán igen nehéz helyzetbe hozott. Ezután az elnöklő Puskás Sándor Király Zoltánnak (Csongrád megye) Szűrös Mátyáshoz, a Parlament elnökéhez intézett levelét ismertette. A képviselő azt szorgalmazza, hogy az pr- szággyűlés számoltassa el az MSZMP-t a állami költség- vetésből kapott javak fel- használásáról. Javasolta, hogy erre már a szeptemberi ülésen kerüljön sor. Király Zoltán az ülésen az említett levelet kiegészítette azzal, hogy teljes, pontos vagyonfelmérésre van szükség ahhoz, hogy a későbbiekben döntsenek, más pártok költségvetési támogatásáról. Békési László egyetértett az indítvánnyal, ám azt mondta, hogy a pénzügyi kormányzat az MSZMP vagyonáról nem tud számot adni. Csak arról rendelkezik adatokkal, hogy a költségvetés az elmúlt években menynyi folyó- és beruházási támogatást folyósított. Erről is csupán 1978-ig, a párt- vagyon államosításának idejéig vannak részletes adatok. Amennyiben a képviselő ennél korábbi időszakra is kíváncsi, az összesítést nem tudják elvégezni a soron kívüli ülésszakra. Ezután rövid vita bontakozott ki arról, hogy az MSZMP által használt ingatlanok, üdülők, épületek és egyéb vagyontárgyak kinek a tulajdonában vannak. Végül Puskás Sándor terjesztette a bizottság elé az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot. Az ülés szünetében Puskás Sándor az újságírókat tájékoztatta arról, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat előkészítése során — amelyet a terv- és költségvetési bizottság által létrehozott szakbizottság végez — meglehetősen sok értetlenséggel találkoznak. Sokan azt vetik szemükre, hogy nem történik más, mint a cégtábla átfestése. Az Állami Számvevőszék csupán a központi népi ellenőrzés szerepét fogja átvenni. Puskás Sándor hangsúlyozta: alapvető változásról van szó. Az Állami Számvevőszék teljesen független szervezet lesz, amely csupán a Parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A KNEB több mint 600 fős apparátusa helyett az Állami Számvevőszék alig 300 szakembert foglalkoztat majd, ám ezek speciálisan kiképzett, hozzáértő a végrehajtó hatalom ellenőrzésére alkalmas szakértők lesznek. A szervezet vidéken is fog működni. A szervezet függetlenségének egyik legfőbb garanciája a nyilvánosság. A Számvevő- szék elnöke nyilvános jelentést tesz a Parlamentnek az általa végzett munkáról, a feltárt hiányosságokról, visz- szásságokról. A szervezet — az Országgyűlés döntésétől függően — január 1-jével kezdi meg működését. Nem lehet ugyanis várni, amíg létrejön a többpártrendszerű Parlament. Tarthatatlan, hogy a végrehajtó hatalom ellenőrzése nem megoldott. A KNEB és az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága ezt a szerepet nem tudja megfelelően betölteni. Mivel nem elegendő a Magyarországon dolgozó okleveles könyvvizsgálók, közgazdászok képesítése, ezért a leendő számvevő szakemberek külföldi szakértők bevonásával sajátítják el a szükséges legfontosabb tudnivalókat. A következő másfél hónap során ennek feltételeit biztosítani fogják.
