Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-19 / 221. szám

1989. szeptember 19., kedd IgHiWKTild­Kiizdelem a kilókkal Segéllyel segítenek Edinát nem ismerném fel eK.V éve készült fényké­pe alapján. Kerek arcú, to­kás, enyhén szólva molett asszonyka néz rám, nem éppen vidáman a képről. És a valóság? Ápolt, s ha nem is nádszálvékony, de formás fiatal hölgy ül ve­lem szemben. — Az első gyerekkel 20 kilót szedtem fel, a máso­dik — akivel most gyesen vagyok — megerősítette ezt a súlyfölösleget. Próbálkoz­tam és mindennel: vízen és főtt tojáson éltem, almakú­rával kínoztam magam. Le is ment 3-4 kiló, visszajött 7. Torna? Valamikor spor­toltam, aztán férjhez men­tem, vidékre költöztünk, jöttek a gyerekek. Időm se akadt, no meg mit kerestem volna én a fiatalok közt? A kövérségem különben is gát­lásossá tett. * * * Nóra régóta elégedetlen volt önmagával. Fiatal kora ellenére testsúlya megha­ladta a 80 kilogrammot, s ezen azért is változtatnia kellett, mert gyermekkora óta asztma kínozta. — Imádom az édességet! Kedvencem a somlói galus­ka — mondja áhítattal a magas> immár irigylésre méltóan karcsú lány. — De már vagy fél éve nem et­tem. Mostanában inkább a gyümölcspudingot részesí­tem előnyben ... — Épp a szüleimtől jövök — meséli —, hát apu, hogy tud az enni! Vagyis hogy Történelmi tapasztalatok cá­folják azt az előítéletet, amely szerint a munkavállaló nem képes tulajdonosként működ­ni — mondotta az MTI munka­társának érdeklődésére Makó Csaba szociológus — a Magyar Tudományos Akadémia Szocio­lógiai Kutató Intézetének igaz­gatója —, aki most összegezte a munkavállalói tulajdonlás le­hetőségeit és akadályait, gaz­dasági, társadalmi hatását elemző kutatásait. Hazai és külföldi — köztük az Ameri­kai Egyesült Aliamok-belí, svéd, jugoszláv, izraeli példák bizonyitják — hangsúlyozta — nem kizárt. hogy a munka- vállalók, a munkáltatók, a ve­zetők egyben tulajdonosok is legyenek, A munkavállalói tu­lajdonlás biztonságot ad a munkavállaló számára, hiszen, ha netán kikerül a munka­erőpiacról, például munkanél­külivé válik, az anyagi helyze­te nem rendül meg. A tulajdo­nos alkalmazott keményebben dolgozik, jobban törődik vál­laltával és nagyobb figyelmet szentel munkájának, mint a nem tulajdonosi státusszal ren­delkező. A munkástulajdonban lévő vállalatok termelékenysége és alkalmazottainak létszáma gyorsabban növekszik, mivel a részvényes dolgozók nagyobb nyereséget produkálnak. Ugyanakkor vizsgálatok során kitűnt az is, hogy a szakszer­vezeti vezetők többsége szerint tudott, míg nem lett cukor­beteg! * * * Mariann is otthonról hoz­ta nem éppen korszerű ét­kezési szokásait. — A hormongyógyszerek csak rontottak a helyzeten. Már megközelítettem a _ má­zsát. s a ruha-, cipővásár­lás mindig óriási gondot je­lentett. Nagyon el voltam keseredve, hisz még fiatal vagyok. Tíz-egynéhány éve küzdők a kilóimmal, de többnyire én maradtam alul. Találnom kellett egy jó módszert, már csak azért is, hogy továbbadhassam lá­nyaimnak. * * * Márta több műtéten esett át, s a több hónapos kórházi kezelés után feltűnően meg­hízott. A középmagas, há­romgyerekes asszonyon ma már nyoma sincs súlyfeles­legnek. — Izzadtam, fájt a dere­kam. és ami még rosz- szabb, rohamosan emelked­ni kezdett a koleszterin­szintem. Fizikai munkát végzek, és nem mindegy, mekkora terhet cipel a lá­bam napi 8 órán keresztül. Csupán négyen szólaltak meg abból a húszból, akik márciusban jelentkeztek Békéscsabán, a megyei mű­velődési központ által indí­tott testsúlycsökkentő tan­folyamra. Vajon sok siker­telen próbálkozás után ho­gyan sikerült lefogyniuk? * * * — Erre csak egy lehető­ség van: ha tartósan — a munkástulajdon működését kísérő érdekkonfliktusok soha* sem lesznek étibékithetők. El* képzelhetetlen, hoffy a munkás egyszemélyben vezető is le­gyen. Ügy vélik, a részvény- tulajdonlás lehetősége csupán a tulajdon illúzióját nyújtja a dolgozóknak, a tényleges el­lenőrzés reménye nélkül. A dolgozói tulajdon létrehozására irányuló próbálkozások olyan vezetői fogások, amelyek a szakszervezet vállalati jelenlé­tének kikapcsolására irányul­nak. Ismert közgazdászok szintén szkeptikusan nyilatkoztak a munkástulajdon életképességé­ről. A dolgozói tulajdon mű­ködésében megjelenő új típusú társadalmi és irányítási meg­oldásokkal szemben a gazda­sági élet egyes kulcsintézmé­nyei, például a bankok kevés­sé nyitottak. A hitel- és a bankkölcsönök általánosan megkövetelt feltétele a hie­rarchikus és szilárd vezetői struktúrák megléte és funkcio­nálása. Az igazgatótanácsban megjelenő dolgozói küldöttek, sőt, a vállalat fejlesztéséről szavazó dolgozók ugyanis a bankok számára azt jelentik, hogy a vállalati döntésekben laikusok, vagyis nem kívána­tos személyek kapnak szere­pet. A munkavállalói tulajdonlás ellentmondásainak, problémái­de legjobb, ha véglegesen — megváltozttatja az ember a szokásait — állítja Galam­bon n‘ Varjú' Blanka, a tan­folyam vezetője, aki maga is hosszú ideig „sorstárs” volt. — A saját tapasztala­tomból tudom, hogy a hí­zást legtöbbször pszichés zavar okozza. Ettem, ha le­szidott a főnököm, ha ösz- szevesztem a férjemmel, ha gond volt a gyerekkel... Pillanatok alatt eltüntettem a vacsorát, aztán körülnéz­tem: mit lehet még enni? Később, amikor beiratkoz­tam az Országos Kardioló­giai Intézet „szívesház"- program.iára. melyen kur­zusvezetőket képeztek, töb­bek közt megtudtam, hogy egy étkezés normális ideje 20 perc. Nyugodtan, kis fa- latekban ajánlatos elfo­gyasztani az ételt, így las­san megszűnik az éhségér­zet. Mindent lehet enni, csak mértékkel. Aztán meg kell próbálni az evést más, örömet okozó tevékenység­gel helyettesíteni. kA torna, a kalóriák szá­molgatása csak eleinte ne­héz. Addig, míg nem rögző­dik egy újfajta, a réginél egészségesebb életmód. Sok ember számára valóságos lelki gyötrelmet okozó a súly­fölösleg. Ezen próbálunk se­gíteni az egészségügy által igazolt módszerek felhasz­nálásával. Mivel az elhízás általában rossz otthoni szo­kásokra épülve már a gyer­mekkorban elkezdődik, e hónap végén tanfolyamot indítunk 10-14 éves gyere­keknek és szüleiknek. (Ér­deklődni lehet szeptember 19-én, ma 17-től 21 óráig, a 21-452-es és a 25-598-as te­lefonszámon, vagy szemé­lyesen- 21-én. - csütörtökön, 18 órától, a megyei művelő­dési központban.) Edina, Nóra, Márta és a többiek jó módszerekkel is­merkedhettek meg. Ezt bi­zonyítja, hogy plusz kilói­kat lassan, fokozatosan — anélkül, hogy a fogyás megviselte volna szerveze­tüket — sikerült leadniuk. Hatékony tornagyakorlato­kat tanulhattak meg a hat hónap alatt, megismerked­hettek néhány korszerű re­cepttel. s figyelemmel Kí­sérhették egészségi állapo­tuk változásait is. Ám nem kellett ahhoz orvosi szak- vélemény,_ hogy észreve­gyék: jobb a közérzetük, szívesebben járnak emberek közé, s mennyivel könnyeb­ben találnak ruhát előnyö­sen megváltozott termetük­re. Sajnos, a kövérség ha­zánkban népbetegség. Ám olyan betegség ez, amelyből ki lehet gyógyulni. Csak akarat kell hozzá, és meg­tenni az első lépést: szem­benézni önmagunkkal, ha­dat üzenni rossz szoká­sainknak. A többi szinte gyerekjáték ... nak megismerése gazdaságunk fejlődésének jelenlegi szaka­szában különösen fontos. Or­szágunkban az utóbbi időben jobbára csak a nehéz gazdasá­gi helyzetbe jutott vállalatok ajánlották fel dolgozóiknak: részvények vásárlásával legye­nek a vállalati tulajdon része­sei. Ily módon igyekeztek ja­vítani a vállalat gazdasági tel­jesítményét, megőrizni munká­saik létszámát. Szükséges len­ne azonban, hogy egyre több vállalatnál tegyék lehetővé a munkavállalói tulajdonlást, mert ez nemcsak a tulajdonfor­mákat. hanem a foglalkoztatás lehetőségét , is 'bővítené. Már a mostani időszakban elősegít­hetné az erőforrások megfele­lőbb hasznosítását, s a piac- gazdaság. a valódi verseny ki­alakulása után pedig még ha­tékonyabb eszköz lehetne. Fi­gyelembe kell Venni azonban, hogy a tulajdonformában be­következő változások nem ve­zetnek jelentős eredményhez, ha nem következik be változás a munka szervezetében, irányí­tásában, a társadalmi partnerek gondolkodásában, érdekviszo­nyaiban. az érdekképviseletben. Számosán úgv vélik, hogy a dolgozói tulajdon sikeres al­kalmazásához szükséges egyik legfontosabb és legnehezebben megteremthető feltétel: a ve­zetés és a dolgozók kölcsönös kockázatviselési képességének kialakítása. Kondoroson, az Egyesült Tsz-ben jól működik a tár­sadalombiztosítási tanács. A testület elnökével, Nyem- csok Mihállyal munkájukról beszélgettünk. — 1985-ben törvényerejű rendelet hívta életre a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben is a társadalombiztosítá­si tanácsokat. Milyen ügyek­kel foglalkoznak, milyen döntéseket hozhatnak? — Elsősorban jogvitákban döntünk; a táppénzzel, a családi pótlékkal, a gyer­mekgondozási segéllyel, a keresetkiegészítéssel kapcso­latos ügyek tartoznak hoz­zánk. Ezen kívül a tsz köz­gyűlése a T. T. hatáskörébe utalta a szociális ügyek in­tézését. Bizottságunk együtt­Egész úton az ismert ver­sike jár az eszemben: Csi­ga, biga, gyere ki, ég a há­zad ideki, -kapsz tejet, va­jat... Nos, az • asszociáció nem véletlen. Úticélom ugyanis a Gyomaendrődi Alkotmány Tsz csigakertje. — Nézze, ebben a pénz­szűke világban ki kellett valamit találnunk. Valamit, ami a mezőgazdasággal ösz- szefügg — kezdi tájékozta­tóját dr. Tóth Lajos, a tsz elnöke. — A szerencsém ösz- szehozott egy külkereskedő­vel, aki elmondta, hogy most már nemcsak Európában, ha­nem a tengerentúlon is nagy az igény az éti csigára. Ha mindig a vadon élőket vin­nék felvásárlásra, azokat a kipusztulás fenyegetné. Ez ellen természetesen tiltakoz­nának a környezetvédők ... — Honnan gondolta, hogy a maguk területe megfelelő lesz a csigatenyésztésre? — Nyitott szemmel járok. És persze valamelyest értek is a mezőgazdasághoz. No meg az ember az ilyesminek — mielőtt belefogna — utá­na is néz. Devizaspórolásból tehát hazai tenyésztörzzsel betelepítettünk 3 hektáros területet. Az országot három részre osztottuk: rpi, a Gyo­maendrődi Alkotmány Tsz és környéke, a Fertőszent- miklósi Üj Élet Tsz, Sopron környéke, a Szentbalázsi Surján Völgye Tsz Kapos­vár és környéke, valamint csatlakozott hozzánk egy olasz cég is, a Milánó kör­működik a szövetkezet főál­lású orvosával is. — A tsz-nek sok idős tag­ja van. Miként tudnak a nyugdíjasok gondjain enyhí­teni? — Az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket többféle mó­don igyekszünk támogatni. Rendszeres havi segélyt, ese­tenként egyszeri segélyt tu­dunk biztosítani számukra 200-tól 1500 forintig. Ebben a megyei társadalombiztosí­tási tanács és a Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsé­gének megyei szervezete is segítséget nyújt. A testület kezdeményezi és továbbítja a korengedményes nyugdí­jaztatási kérelmeket a szö­vetkezet. vezetőségének. nyéki Euro-Helix S.R.L. Így jött létre a magyar—olasz vegyes vállalat, Hungaro- helix néven. — Mit remélnek? — Azt, hogy két év alatt a befektetésünk megtérül. Csigakertünk Magyarország legnagyobb telepe. Az or­szágban 1990-től vállalati szinten összesen 150 hektár területen tenyésztjük a csi­gát. Számításaink szerint — ha minden jól megy — hek­táronként 20 tonna csiga „nő fel”. Számolja ki, a jelenle­gi ára kilónként 75 forint... — Gondolja, hogy évekig piacképesek maradnak? — Hogyne. Biztos vagyok benne. Nagy az igény rá, és ahogy már említettem nem­csak az olasz piacot kell el­látnunk, hanem a tengeren­túlra is szállítunk. Sőt most már a keleti országok is ke­resik, a náluk csemegének számító puhatestűeket. Mi­után ez az állat biotermék, különösen keresett lett. Ott is fogyasztják már, ahol nem honos a csiga. Biztos va­gyok abban, hogy belátható időn belül nem is lesz túl­kínálat. — Magántenyésztők is be­kapcsolódtak ebbe az üzlet­be? — A szerződést kötők kö­zött van állami gazdaság, termelőszövetkezet, vállalat, ipari üzem és természetesen magánszemély is. Országosan ezer tenyésztő­vel kötöttünk szerződést au­gusztus 15-ig. Ez volt a je­lentkezési határidő. — A segítségre szorulók másik nagy csoportját alkot­ják a nagycsaládosok, illetve a gyermeküket egyedül ne­velő szülök. Van lehetőség az ö támogatásukra is? — Évente kétszer bizto­sítunk segélyt a nagycsalá­dosoknak. a tanév elején 800 forintot kapnak gyermeken­ként; karácsony előtt pedig 200—400 forint jár, amit a 6 éven aluli gyermekek szü­lei is megkapnak. — Az anyagi támogatás mellett tájékoztatják dolgo­zóikat jogaikról, az új ren­delkezésekről? — A felvilágosító munkát fontosnak tartjuk. Fogadó­napokat rendezünk, kollek­tívaértekezleteken ismertet­jük tagjainkkal az új jog­szabályokat. könnyítve ezzel a saját munkánkat is. — ön szerint jó ideig nem lehel túlkínálat. Akkor mi­ért kötöttek ilyen kevés vál­lalkozóval szerződést? — Mert lelkiismerettel, becsülettel csak ennyi hely­re tudnak eljutni, tanácsot adni és ellenőrizni a szak­embereink. — Megyénkben hányán foglalkoznak majd csigate­nyésztéssel? — Körülbelül ötvenen. — A szerződés garantálja, hogy korlátlan mennyiséget átvesznek? — Természetesen. — Megszabták, hogy mek­kora az ideális tenyészterü- let? — Az optimális méret — véleményem szerint — a 2000—10 000 négyzetméter. — Melyek a csigatenyész­tés hátrányai, előnyei? — Kezdem a „rosszal”. Két év kell a kezdéshez. Ez viszonylag hosszú idő. A te­nyészetet kezdeti elhullás jellemzi, ez 20-30 százalékot tesz ki, ami az új, bezárt környezet szokatlanságából adódik. Harmadszor, nem valami látványosak a testi gyarapodás jelei. Ezzel szemben nincsenek meg a veszélyei a járványnak és a betegségnek, a táplálás ol­csó és nem utolsósorban a termék nagyon keresett a külföldi piacokonr — Milyen alaptőkével kell rendelkeznie annak, aki ne­kivág a csigatenyésztésnek? — Tízezer négyzetméterre számítva az építési költség egymillió, egymilliókétszáz­ezer forint. De ahogyan em­lítettem, ez a költség két év alatt a nullára fut... — Tudjuk, nem tejet, va­jat eszik a csiga. Mit hát? — Káposzta- és répafélé­ket, ezenkívül 10-12 fajta nö­vényt a lapulevéllel bezáró­lag. — Evett már csigát? — Hogyne. Többféle vál­tozatban! — Jó hús a csigahús? — Nagyon finom. — Kaphatnánk egy recep­tet? — Tíz személyre szól az alábbi csigarablóhús. Hozzá­való: 72 főzött csiga, 50 gr. vaj, 30 gr. olívaolaj, mogyo­róhagyma, friss zsálya és bors. A csigákat megfőzés után hagyjuk kihűlni saját levében, aztán a zsályale­véllel és a mogyoróhagymá­val váltakozva fűzzük nyárs­ra. Széles serpenyőben felol­vasztjuk az olajat és a va­jat, és ebbe a nyársra fű­zött csigákat minden oldal­ról 10 percig pirítsuk, az utolsó pillanatban borsozzuk és melegen tálaljuk. Valamikor divatban volt a csirkézés. Aztán a libate­nyésztéssel foglalkoztak sok ezren. Pár hónapja olvas­hatunk a biogiliszták jó jö­vedelmezőségéről. (Bár azt mondják, most már nem ér­demes belekezdeni, lefutó­ban van.) Úgy tűnik, a fi­gyelmünk most a csigák fe­lé fordul. Hogy a szerződő feleknek bejönnek-e a szá­mításaik? Ki tudja? Min­denesetre az ismert versikét valahogy így aktualizálhat­nánk: csiga, biga gyere be... Béla Vali Gubucz Katalin Fotó: Kovács Erzsébet Munkás és tulajdonos egy személyben Ny. L. Iá hús a csigahús? ' Felcsigázott vállalkozás — Ezek még nőnek majd — mutatja az elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents